Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-06 / 261. szám
A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 október 31-i határozata A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953 október 31-i ülésén a Politikai Bizottság beszámolójához az alábbi határozatot hozta: I. A Központi Vezetőség 1953 júniusi kibővített ülése feltárta a párt vezetésében, a belső pártéletben, a párt gazdaságpolitikájában, a párt és a dolgozó tömegek, valamint a párt es az állam viszonyában megmutatkozó hibákat és meghatározta a hibák kijavításának útját. A Központi Vezetőség leszögezte, hogy pártunkban a vezetés legfőbb elve — a vezetés kollektivitása, hogy a pártelet törvényévé, szilárd alapjává kell tehni a bírálatöt és ön- oirálatot, valamint a párton- oelüli demokráciát, A Központi Vezetőség határozatot hozott a párt gazdaság- politikájának megváltoztatására. Kimondotta, hogy lassítani kell a szocialista iparosítás és ezen belül a beruházások ütemét, Ugyanakkor fokozott mérőkben kell fejleszteni a nép- '.azdaság azon ágait, amelyek elsősorban a munkásosztály és »Italában az egész nép szükségleteinek kielégítését szóit gálják: a mezőgazdaságot, a könnyű- és élelmiszeripart. Fokozottan kell fejleszteni a lakásépítést, a munka- és egészségvédelmet, a szociális és kulturális intézményeket. A Központi Vezetőség határozata értelmében átcsoportosítást kell végrehajtani az egész népgazdaságban annak érdekében, hogy a szocializmus építésével párhuzamosan, állandóan cs következetesen emelkedjék a munkásosztály, a parasztság, a* értelmiség, a* egész magyar nép életszínvonala és gyarapodjék műveltsége. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülésének határozata új, nagyszerű feladatokat állított a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar munkásosztály és pa- rasztság, az egész magyar nép elé, s egyben meghatározta a Magyar Népköztársaság kormányának politikai irányvonalát ts. A júniusi kibővített ülés határozata új szakaszt nyitott a Magyar Dolgozók Pártjának életében és a magyar itébi demokrácia fejlődésében. II. A Központi Vezetőség júniusi kibö.ített ülése óta eltelt négy hói—,, tapasztalatai teljes inértékben bizonyítják a hozott határozatok helyességét és időszerűségét. E határozatok megvalósítása során ráléptünk a dolgozó nép szociális és kültutális fezükségletel fokozottabb kielégítésének útjára. A Központi Vezetőség irányvonalának megfelelően a kormány két ízben hajtott végre árcsökkentést. Leszállította több mint 800 ruházati-, majd 10.000 közszükségleti cikk árát. Ilyen nagyarányú árleszállítás nem volt még hazánkban. Az árleszállítások révén a lakosság évenként másfél milliárd forintot takarít meg. A minisztertanács az idén csökkentett összegben bocsátotta kl a békekölcsönt, ami további hétszázmillió forinttal növelte mindenekelőtt a munkások és alkalmazottak vásárlóerejét. Kezdeti eredmények mutatkoznak a közszükségleti cikkek választékának kibővítése és minőségének megjavítása terén. Meggyorsult és kiszélesedett h lakásépítkezés. Az idén elkezdett és a jövő évben befejezésre kerülő lakóházépítéssel megalapoztuk a dolgozók lakás&zilkséglelei- nek fokozottabb kielégítését. A fővárosban és több vidéki sárosban megkezdődött a Házak tatarozása, A kormány jelentősen csökkentette. illetve elengedte a parasztság begyűjtési hátralékait. Töröite a kivetett kártérítéseket. Részben, illetve teljesen elengedte a parasztok adóhátralékait. Flalározatot hozott arról, hogy lényegesen csökkenteni Ikell az új begyűjtési rendszerben a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók beadási kötelezettségét, mégpedig úgy növényi, mint állati termékekből. A bz- gyüjtési kötelezettséget báron évre előre, egyszerre kell megállapítani. Gyökeresen megváltoztatta a termelési szerződések egész rendszerét, olymódon, hogy ezek előnyösebbé váltak a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára. Leszállította a gépállomások díj tételéit, lehetővé tetté, hogy azok, akik igénybeveszik ezek szolgáltatásait, választásuk sze* rint pénzben, vagy terményben fizethessenek érte. Fokozott mértékben biztosította, a gépállomások gépi munkáját az egyénileg gazdálkodó parasztok részére. Megvalósította az egész mezőgazdáságban az ingyenes állatorvosi szolgálatot. Jelentős állatni támogatással segíti elő az állattenyésztés fokozása érdekében a si.óépítést. Komoly kedvezményeket biztosított a szőlőtermelés, és a kertgazdaság fejlesztésére Mindezen rendszabá'yok kedvezően befolyásolják a parasztság helyzetét. Emelik jövedelmét, fokozzák termelési kedvét, növeli r biztonságérzetét. Elősegítik a város és a fa'u közötti áruforgalom kifejlődéséi. Szilárdítják, szorosabbá teszik a munkásosztály szövetségét a dolgozó parasztsággal. A Központi Vezetőség júniusi határozatának kezdeti eredményeként emelkedett a munkásság reálbére. A megtett intézkedések következtében, 1953 második felében a munkások és alkalmazottak jövedelme égymilüárd forinttá' növekszik, Mintegy négy és fél —őt mi'liárd forintra rúg az az összeg, ainely a folyó évben az ái-leszállitásök, a különféle állami járandóságok csökkentése, illetve elengedése, va'amint a parasztságnak nyújtott termelési támogatós révén a lakosság különféle rétegeinek jut. Az eddigi intézkedések folytán 1934-ben a munkások és alkalmazottak, másrészt a parasztság, külön-külön niintegv hárommilliárd forintot kitevő kedvezményben részesük A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a júniusi kibővített ülés határozatának megvalósítása, amely népünk jólétének állandó emelését tűzte ki tőfeladatul — az elért eredmények ellenére, nem kielégítő. Ennek oka egyes gazdasági és pártfunkcionáriusok részéről megnyilvánuló értetlenség, ragaszkodás a régihez, a megszokotthoz, sőt helyenként ellenállás a párt és a kormány helyes politikájával szemben. — Ilyen jelenségek elsősorban az Országos Tervhivatalban, a nehézipari minisztériumban, á kohó- és gépipari minisztériumban, valamint a párt Központi Vezetőségének apparátusában, a terv- és pénzügyi osztályon mutatkoznak. A Központi Vezetőség júniusi határozatának gyorsabb és eredményesebb megvalósítása érdekében haladéktalanul meg kell szüntetni a huza-vönát s a helyenként megnyilvánuló ellenállást, mert ez lassítja, fékezi a népgazdaság erőinek átcsoportosítását, hátráltatja az átcsoportosítással kapcsolatos nehézségek mielőbbi leküzdését. III. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a nehézipar terén most a főfeladat nem a további fejlesztés, hanem mindenekelőtt a már elért eredmények megszilárdítása. Hasonlóképpen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek terén most a főfeíadat nem a további területi vagy mennyiségi növelés, hanem a megszilárdítás, a terméshozam növelése, a jövedelmezőség emelése. Iparunk és ezen belü' elsősorban a nehézipar hatalmasan fejlődött. A magyar ipái- termelése jelenleg több mint. háromszorosa a második világháború előttinek. Hazánk ipari ország lett. Erre joggal büszke a Magyar Dolgozók Pártjának minden tagja, munkásosztályunk, egész dolgozó népünk. — Iparunk fejlődése mögött azonban komolyan lemaradt mező- gazdaságunk fejlődése. A mező- gazdaság lemaradása népünk jóléte emelkedésének fékjévé vált. Ezért most az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nehéziparunkra támaszkodva, fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolásához, a mezőgazda- sági termelés hozamának emeléséhez. Ez a legközelebbi két-három esztendőre a szocializmus építésének kulcskérdése Magyarországon. Ez további fejlődésünk döntő láncszeme. Ahhoz, hogy pártunk sikeresen végre tudja hajtani ezt a politikát, elengedhetetlenül szükséges az , ipari termelés és a beruházások alapvető átcsoportosítása. Csak a szükséges átcsoportosítás szervezett és gyors végrehajtásával biztosítható a köny- nyü- és élelmiszeripar termelésének növelése — tehát a fogyasztási és közszükségleti cikkek mennyiségének növelése, minőségének javítása és főként a mezőgazdaság gyors fejlesztése. Ezért a Központi Vezetőség Szükségesnek tartja, hogy pártunk tagjai — ki-ki a maga területén — minden tudásukkal és erejükkel biztosítsák a szükséges átcsoportosítás szervezett és sikeres végrehajtását. A Központi Vezetőség júniusi határozata megállapította, hogy ,i szocialista iparosítás politikája helyes volt. de az iparosítás túlságosan gyors üteme akadályozta az életszínvonal emelését, a mezőgazdasági termelés íej’eszté- sét. Az aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az ISo4. évi népgazdasági tervben lényegesen csökkenteni kell a nehézipari beruházásokat. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell fejleszteni « könnyű- és élelmiszeripar ternie'c- sét. Lényegesen meg kell változtatni a fogyasztási és termelési avak 1er inelésének arányát a fo- yyasztási cikkek javára. Biztosítani keli, hogy a nehézipar üzemei Is jelentős mértekben gyártsanak közszükségleti cikkeket. Gyorsabb ütemben kel' fejleszteni azon iparágak termelését (mezőgazdasági gépek, műtrágya, növény- védűszerek, állatgyógyászati szerek, etb.), amelyek a mezőgazdaság fejlődését segítik elő. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy az iparosítás túlhajtott üteme miatt kárt szenvedett az ipar egyes fontos terü'e- 'riii az üzemeltetés biztonsága. Háttér beszórtét a gépek rendszeres karbantartása, pótalkatrészek gyártása, tartalékok képzése. Az iparfejlesztés lassúbb üteme lehetőséget nyújt e hibák kiküszöbölésére. a termelés jobb megszel - vezésére, a folyamatos anyag- és energiaellátás biztosítására. Az ország zavartalan vUlanioscncrgia ellátásának érdekében a legfontosabb tetini- vao: az országos kooperációba b?- kapcsolt nagy erőmüvek biztonságos üzemeltetése, a rendszeres karbantartás és javítás, az erőművek ellátása lartalékaikatrészes- kel. Vaskohászatunk termelje pontosan, programm- szerüen az:, amire iparunknak szüksége van. Legfontosabb feladata a minőség megjavítása. A szénbányászatban ei kell érni a teá'isan megállapított terv hiánytalan teljesítését, egyenletese hónapról-bónapra. Ehhez szükséges, a bányászat irányításának megjavítása, a megfelelő munkáslétszám biztosítása, figyelmesebb gondoskodás a bányászok — és elsősorban $g új munkások e'látásáról és neveléséről. Biztosítani kell az iparban az 1953. évi népgazdasági terv sikeres teljesítését és az 1954. évi népgazdasági terv alapos, átgondolt előkészítését annak érdekében, hogy az átmenet 1953-ról 1954-re zökkenőmentes legyen. Fokozott gondot kell fordítani az új helyzetben az ön- költségosökkentésre, t> a termelé- keriyseg emelésére, mert ezek a szocialista felhalmozás, .s a nép éetszínvonala emelésének döntő forrásai. Meg keil javítani a termékek minőségét mind a könnyű- és az élelmiszeriparban, mind az egyéb iparágakban s az építkezésekben. A legszigorúbb takarékosságot kell megvalósítani anyaggal, energiával, pénzeszközökkel. Biztosítani kell a iszilárd szocialista munkafegyelem, a technológiai fegyelem, a bérfegyelem megerősítését, A Központi Vezetőség leszögezi: a párt politikájának és a kormány programmjá- nak sikeres megvalósításától függ elsősorban, hogy tovább emelkedjék hősiesen dolgozó nmnkásosztályunK életszínvonala, annak az osztálynak anyagi és kulturális ellátottsága, amely szocializmust építő államunk vezető ereje. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy bár a pán júniusi határozata és az új kormánypru- gramm megjelenése óta javult a munkásoeztály helyzete, azonban ez a javulás még korántsem kielégítő. Ezért kötelezi a Po'itikai Bizottságot és felhívja a minisztertanácsot, hogy dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a munkásosztály gazdasági, szociális és ku'turáiis helyzetének további javulását. Gondoskodni kel'l arról, hogy a minisztertanács sürgősen tárgyalja meg és fogadja ei a Munka Törvénykönyvének olyan módosítását, amely kiszélesíti a mun- kásosztá y és az alkalmazottak jogait. A népgazdaság teherbíró -képességének megfelelően — meg Kell valósítani a munkásosztály anyagi ellátottságának, a munkaviszonynak, a munkavédelemnek, a/, üzemi szociális, kulturális fa sportintézmények megjavítását. Rendezni ke!l a legnehezebb testi munkát Végző és a népgazdaság számára különlegesen fontos szénbányászati dolgozók bér- és munkaviszonyait, hasonlóképpen a legalacsonyabb fizetésű rnuhkáeok bérviszonyait is. Its lyes arányt kell létrehozni at egyes munká-skategóriák bérei ftö zótt. Fokozottabban kell gondoskodni az idős munkásokro' c* mindenekelőtt javítani kell a régi jogon nyugdíjas ipari munkások nyugellátását. A Központi Vezetőség felhívja az állami-, a szakszervezeti é* pártfunkcionáriusokat, az üzemek, bányák, vállalatok igazgatói', hogy felíét'enül minden körülmények között biztosítsák a kormány által felemelt munkavédelmi és szociális- oeruiiázásók programmjának teljesítését. Gondoskodjanak nap mint nap a dolgozóktól, szükségleteikről, jogos kívánságaik kie’égítéséről, panaszaik orvoslásáról. A terv teljesítése és a dolgozókról való gondoskodás: elválaszthatatlan! Ez a Magyar Dolgozók Pártjának és a népközt árvaságunk kormányának politikája! IV. A Központi Vezetőség júniusi ülése óta eltelt időszak bebizonyította, hogy a dolgozó parasztság egyre egységesebben tömörül a párt és a kormány politikájának támogatására. Pártunk keresztülhúzta az ellenség tervét a termelőszövetkezetek szétbomlasztására. Idejében hozott, helyes határozatokkal és széles politikai tömegmuhkával megvédte a szövetkezeteket. Az eredményes harc. amelyet a szövetkezeti parasztság pártunk vezetésével a szövetkezetek megvédéséért az utóbbi négy hónaljban vívott, megmutatta. hogy a nagyüzemi, szocialista, szövetkezeti gazdálkodás mély gyökereket eresztett a magyar faluban. A szövetkezeti termelésnek többszázezer főnyi, telkes, harcos, céltudatos táioora van, melyre pártunk, munkásosztályunk bizton számíthat. Az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési kedvének, biztonságérzetének fokozódását bizonyítja a mezőgazdasági termelési eszközök iráni növekvő kereslet, továbbá az *r tény, hogy a tartalékföldeket már csaknem teljes egészében bérbe vették a dolgozó parasztok s nem egy községben kevésnek ja bizonyult a bérbevehető földiem rüiet. Az egész dolgozó parasztság- fokozódó termelő tevékenységére támaszkodva, a Központi Vezetőség és a minisztertanács a mezőgazdaság nagyarányi» fejlesztésére irányuló alapvetői intézkedések előkészítését hátú* rozta el. Ezek fő célja: a gabonakérdés megoldása, a terméshozam növelése, az állattenyésztés hozamának emelése, a lakosság bőséges burgonya- é* zöldségellátásának biztosítása, 4 világhírű magyar bor- és gyümölcstermelés feljavítása, a gépállomások további fejlesztése e# munkájuk minőségi megjavítása. a*. Ezen alapvető kérdések megoldása érdekében a Központi Vezetőség elhatározta, hc-gy még ez évben megtárgyalja a mező- gazdasági termelés további nagv arányú fellendítése érdekében szükséges rendszabályokat, A mezőgazdaság e nagyarányú fejlesztésének politikája « dolgozó parasztság, a munkás- osztály, egész népünk alapvető érdeke. A munkásosztály, s általában a városi dolgozók élet- színvonalának emelése legközvetlenebbül a növénytermelés és állattenyésztés fejlesztésétől függ. Az élelmiszeripar- és részben a könnyűipar nyersanyag ellátásának emelése mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés fokozását követeli meg. A mezőgazdaság fejlesztésének politikája erősíti népi demokratikus államunk alapját: a munkás-paraszt szövetséget. Szorosabbra fűzi a munkásság és az egész dolgozó parasztság kapcsolatai, elmélyíti, erősíti a munkásosztály szövetségét a középparasztsággal. A munkás-paraszt szövetség erősítése érdekében is fokozott gondot és figyelmet kell fordítani jelenleg a mezőgazdaságban túlsúlyban lévő egyénileg gazdálkodó parasztok termelési szükségleteinek kielégítésére. Össze kell egyeztetni » paraszti kisárütermelők egyént érdekeit a munkásosztály, az állam érdekeivel mindkettőjük hasznára. Gazdasági és politikai rendszabályok révén el kell érni, hogy tovább javuljon a viszony a párt és a dolgozó parasztság között és tiem utolsó sorban a párt és a középparaszt- ság között. Minden körülmények között biztosítani kell az őszi in unka- latok, a szántás, a vetés, a mélyszántás stb, mielőbbi, jó minőségben való elvégzését, a felemelt kenyérgabona vetésterv megvalósítását, mert ettől függ jövőévi kenyerünk és mert ez a lépés a kenyérgabona-kérdes megoldása felé. Ve A Központi Vezetőség elhatározza, hogy lényegesen meg ke.* javítani a város és a falu áruellátását s az áruforgalmat. A lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítése érdekében fnag keli váHoztatni a nemzeti jövedelem felhasználásának arányait. Az 1953. évi 58 százalékkal szemben 1954-ben a nemzeti jövedelemnek mintegy hetven százalékát kell a lakosság e'látására fardí
