Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-25 / 251. szám

Á megyei pártválasztmány ülése Az őszi szántás-vetés, a beadás teljesítése a kormányprogramm végrehajtásának legsürgősebb feladata- A megyei pártválasztmány szombaton, október 24-én ülést tartott. Az ülésen Zárai Károly elvtárs, a megyei pártbizottsá: másodtitkára számolt be első' nek a legutóbbi választmányi ülés óta eltelt időben végzett munkáról és tett előterjesztést, javaslatot a további feladatokra vonatkozóan. Zárai elvtárs a megyei párt bizottság beszámolójának előter jesztése során mindenekelőt főbb pontokban ismertette, hogy a megyei pártbizottság pártunk Központi Vezetősége határozatá­nak szellemében hogyan hajtot­ta végre a legutóbbi választmá nyi ülés határozatait. A beszá móló megállapította, hogy ko­moly lépésekkel haladt előre megyénk pártélete a kollektív! tás elvének érvényesítése, pártmunka megjavítása, a párt és a tömegek közötti kapcsolat szorosabbá tétele terén. A me­gyei pártbizottság az elmúlt két hónapban több olyan problémá­val is foglalkozott, melyet a KV határozata előtt teljesen elha­nyagolt. így például kidolgoztat­ta a megye szőlő-, gyümölcs-, paprika kultúrájának, valamint , a homokos területek megjavítá­sával kapcsolatos tervet, me; vizsgálta és megtárgyalta a ta­nyai iskolák, a megye egészség­ügyének helyzetét. Tanulmányo­zás alatt tartja és most dolgoz­za fel a megye helyi iparának problémáját, a lakosság szük­ségleteinek kielégítése szem­pontjából és behatóan foglalko­zik az áruellátás megjavításá­nak kérdésével is. Meg kel azonban mondani — állapította meg a beszámoló — hogy a kez­deti- eredmények mellett még sok hiba, leküzdendő nehézség mutatkozik. A kollektív vezetés megvaló­sítása terén továbbra is a leg­főbb probléma a párt és a tö­megek kapcsolata fontosságának megértése. A kollektív vezetést a tömegekkel való élő, eleven kapcsolata nélkül nem lehet megvalósítani. Legfőbb feltéte­le, hogy a tömegek nevelése mellett a vezetők tanuljanak is a tömegektől, rendszeresen ta­nulmányozzák, orvosolják a dol­gozók által felvetett problémá­kat^ fejlesszék a bírálatot, az önbírálatot, különösen az alul­ról jövő bírálatot. Kormányunk nagyjelentőségű programmjának megvalósításá­ért folyó harc jellegzetességei­ről szólva megállapította a be­számoló, hogy a nyári aratási, cséplési munkálatok idején az országos versenyben első helye­zést értünk el. Jó munkát vé­geztek megyénk pártszervezetei és tanácsszervei a gabonabegyüj- cés terén. Országosan a 6. he­lyezést sikerült elnyerni. Meg­javult a pártszervezetek terme­lést ellenőrző munkája, ennek eredményeképpen sikerült bizto­sítani a törvényességet. Biztató eredményeket értek el pártszer­vezeteink a termelőszövetkeze­tek megvédéséért, megszilárdítá­sáért, a termelőszövetkezeti tag­ság jövedelmének emeléséért folyó harcban is. Sikeresen vet­ték fel a pártszervezetek a har­cot az osztályellenség mesterke­déseivel szemben, s lényegében meghiúsították az osztályellen­ségnek a gazdasági év lezáródá­sával kapcsolatos illúzióit. Ez azért volt lehetséges, mert en­nél a feladatnál jutott ki a párt a tömegek közé, a termelőszö­vetkezeti tagság közé. Napról- napra csökkent ennek eredmé­nyeképpen azoknak a termelő­szövetkezeti tagoknak a száma, akik ki akartak lépni. Hozzá kell tenni azonban, hogy a ker- mányprogramm végrehajtásá­nak más területein még jófor­mán ki sem bontakozott ez a harc. A pártbizottságokat, párt- szervezeteket a várakozás, a passzivitáshangulat^ jellemzi,: A kormányprogramm végrehaj tása alatt sokan csak a kedvez mények végrehajtásával -kap­csolatos munkát értették. Nem tudatosították kellőképpen, hogy a különböző rendeletek, kedvez­mények végrehajtásának fő fel tétele a tömegek alkotó ereje nek, termelő munkájának meg szélesebb kibontakozása. Hiszen eddigi nagyszerű eredményein­ket is elsősorban a dolgozók ál­dozatos, lendületes munkájánál- köszönhetjük. — Nem magyaráztuk meg azt sem — hangsúlyozta Zárai elv- társ —, hogy a kormánypro­gramm végrehajtásának fő fel­adata az is, hogy dolgozó pa rasztságunk teljesítse állampol gári kötelességét, pontosan és időben fizessen adót, teljesítse beadási kötelezettségét. mert csak így tudunk megfelelő mennyiségű gépet, műtrágyát iparcikket, szociális és kulturá­lis létesítményt biztosítani dől gozó parasztságunknak, csak így tudjuk továbbra is emelni élet színvonalát. A harc most a szán­tóföldeken dől el. Legfőbb bizto sítéka további sikereinknek ha a szántás-vetést megyénk­ben a lehető leggyorsabban be­fejezik. Az őszi szántás-vetéssei a megyében igen gyengén a lünk. Világos tehát, hogyha most munkához látnak dolgozó parasztjaink, sürgősen helyre tudják hozni a mulasztást és jövőre sok-sokezer mázsa gabo­nával takaríthatunk be többet, Ha a késői vetés miatt csak egy mázsa búzával terem kevesebb holdanként, ez magábanvéve kö­zel 200 ezer mázsa gabonát je­lent. Ha mázsáját csak 200 ío- rintal számítjuk, ez mintegy 40 millió forintnyi veszteséget hoz magával. Ennyivel növelheti jö­vedelmét dolgozó parasztságunk, ha időben vet. Hasonló a hely­zet a kukoricavetésnél is. Ha ősszel időben és megfelelő mi­nőségben végezzük el a talaj előkészítést, jóval több kukori­cát takaríthatunk be. Jelenleg pedig a tavasziak alá végzett vetőszántással is jelentősen el vagyunk maradva. Több mint 170 ezer hold tavaszi növények alá végzett vetőszántással adós megyénk dolgozó parasztsága. Hacsak egy mázsa terméstöbb­letet számítunk is, az időben végzett talajmunka következté­ben, ez mintegy 1700 vagon ku­koricát jelent. Nem nehéz ki­számítani, hogy ez a mennyiség több mint 34 ezer sertés hizla­lására elegendő. Ez a szabad­piacon értékesítve, 67 millió fo­rint többletbevételt jelent. Eny- nyit nyer, ennyivel nő dolgozó parasztságunk életszínvonala, ha idejében elvégezzük mindenütt az őszi szántást. A továbbiakban Zárai elvtárs tanácsszerveink feladatairól be­szélt. Megállapította, hogy nagy­mérvű passzivitás jellemzi ta­nácsaink munkáját, most amikor -nagyobb darab kenyér csatáié dől el falun. A tanács az opera­tív munkák helyett, sokszor ter­méketlen adatgyűjtést végez. A szakemberek jelentéseket kész tenek ahelyett, hogy a munka színhelyén adnának sokoldalú segítséget, szerveznék a szántás­vetés munkáját. Hozzájárul eh­hez a gépállomások hanyagsága is. öt és félholdas műszaknorma helyett 2—2.5 holdat teljesíte­nek. A kiindulópont itt is a gépállomások igazgatóságának- nemtörődömsége. De nem kis ősze van az elmaradásban a gépállomásvezetők rossz munká­jának sem. Nem terjesztik el az olyan kiváló munkamódszere­ket, mint Tóth Lászlóét. A gép­állomás vezetői nem kérnek se- ítséget a földek gaztalanítása érdekében a termelőszövetkeze­tek DISZ-ifjúságától. Nem har­colnak eléggé a traktorosok munkafeltételeinek biztosításá­ért Lupék ^problémának .meg;., oldásáért kell most elsősorban harcolni gépállomásainkon. Ezt kell segíteni tanácsainknak, ezt kell ellenőrizni és támogatni pártszervezeteinknek. A beszámoló a továbbiakban a begyűjtés kérdésével foglalko­zott. Megállapította, hogy az el­lenség, amikor a begyűjtés el­len támad, egyformán támad a falu és a város ellátása ellen. Az a célja, hogy a beadási tör­vény értelmében minél több dolgozó paraszt zsebéből emelje ki a 10 százalékos beadási fel­emelést jelentő mennyiségeket. Meg kell értetni tehát, hogy a kormányprogramm elsősorban lehetőség arra, hogy komolyan emeljük a mezőgazdasági ter­melést, ezzel dolgozóink és dol­gozó parasztságunk életszínvona­lát. Világos, hogy ezzel a lehe­tőséggel most kell élni. Kormány­zatunk rendeletet hozott, hogy az őszibúzát október 31-ig el kell vetni. Ebből a rendeletből egyedül jó termés nem lesz, csak abban az esetben, ha dol­gozó parasztságunk el is veti azt. A silóépítési kölcsön is ak­kor válik anyagi erővé, ha a termelőszövetkezeti tagok, az egyéni parasztok valóban készí­tenek silót és biztosítják a téli öldtakarmányt állatállományunk számára. Természetesen mindez csak akkor válik világossá a dolgozók előtt, ha az agitációs munka lényegesen megjavul megyénk­ben, szervezetileg is, tartalmát illetően is. A politikai tömeg­munkának kettős szerepet kell betöltenie. El kell juttatnia a párt és a kormány határozatait a dolgozó tömegek köze. Harcba kell vinni őket a kormáhypro gramm végrehajtásáért, más részt a dolgozó tömegek han ját a párt és az állami szervek elé kell tárni. így erősödheti« igazán a párt és a tömegek kapcsolata, e Magasszínvonalú gazdasági politikai szervezőmunkát kel folytatni tanácsainknak. Első sorban a vetés-szántás elvégző sére kell mozgósítaniok, széle aktívahálózatra támaszkodva kell biztosítanío-k az állampol gári fegyelem megszilárdítását Ebben a munkában pártszerve zeteinknek komoly feladatokat kell jutatniok a tömegszerveze­tek, elsősorban a DISZ számára. Ez az előfeltétele annak is. hogy azokat a gazdaságpolitika célkitűzéseket, melyeket ma­gunk elé állítottunk — mint megye szőlő- és gyümölcskultú­rájának felvirágoztatása, a nagy jövedelmet biztosító paprikater­mesztés kiszélesítése, a bácsim részen a sertés, a megye északi részén a juhtenyésztés, tanyai területeinken a pulyka és egyéb baromfi tenyésztése — mara­déktalanul végre is hajthassuk mert enélkül nem beszélhetünk az életszínvonal emeléséről. En- nek az érdekében kell felszá­molni pártmunkánkban a beíe- léfordulást. Olyan átépítési gya­korlatot kell bevezetni, amely ráirányítja a párt egészének, az állami és tömegszervezetek fi­gyelmét a Központi Vezetőség határozatából, a kormány pro- grammjából fakadó megyei cél kitűzésekért folyó harcra és be­vonja ebbe a küzdelembe á me­gye széles dolgozó tömegeit Ipari üzemeink helyzete Az első napirendi pont 'be­számolójának vitája után Ha- landa István elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közieke dési osztályának vezetője szá mólt be ipari üzemeink -he'yze léről és íeladatairól a Központi Vezetőség határozata után, beszámoló bevezetőjében nagy vonalakban vazo.ta azt a fejlődést, melyet megyénk spari termelése a felszabadulás után mutatott. Jelentős mértékben megnövekedett a munkásosztály létszáma. Uj üzemek egész sora jött létre, bővültek már meglévő üzemeink is. Az eredmények a tervek teljesítésében is tükiö- zodnek. Az idei harmadik ne­gyedév tervét 101.4 százalékra teljesítették megyénk üzemei Nagyrészt üzemi dolgozóink ál­dozatos és lelkes munkájának köszönhető az, hogy ráléphet­tünk kormányunk új programra ja megvalósításának útjára. Ez az út a felemelkedés, az egész dolgozó nép, elsősorban a mun­kásosztály életszínvonala foko­zott növelésének programmât állította az előtérbe. Ennek érde­kében jelentek meg egymásután kormányunk rendeletéi. Ezek a rendelkezések közvetve, vagy közvetlenül nagymértékben hat­nak megyénk ipari üzemeinek dolgozóira is. Az árleszállítás, a könyűipar fokozottaob fejlesz­tése, a munkásosztály helyzeté­nek is jelentős javulását ered­ményezte. A kormányprogramra megvalósításának döntő foi’duia- ta a dolgozók szociális és mun­kavédelmi szükségleteinek kielé­gítése. Ennek érdekében kor­mányzatunk jelentős összegeket bocsátott rendelkezésre az üzem­egészség és üzemélelmezési cé­lokra, munkavédelmi és szociá­lis létesítmények megteremté­sére. Üzemj pártszervezeteinknek azonban a feladatok megnöve­kedésével párhuzamosan nem fejlődött kielégítően a vezetési módszere. Pártszervezeteink nem magyarázták meg a dolgozóknak kallóképpen a. termelési,,, tervek teljesítése, az életszínvonal emelkedése közötti szoros össze­függést. Nagyrészt ezzel magya rázható, hogy elég számottevő módon lazult ipari üzemeinkben a munkafegyelem, megnöveke­dett az igazolatlanul mulasztott napok száma, emelkedett a se- tejt és komoly hibák mutatkoz tak a minőség területén, Megál­lapítható az is, hogy nem'folyt kielégítő harc az ellenség ellen sem. Visszaesés következett be a szocialista munkaverseny szer­vezése terén is. Üzemeink jó­részében a verseny még mindig formális. Vannak üzemek, így például a Bányászati Berende­zések Gyára, amelyben a dolgo­zóknak csak 12 százaléka V8s*r részt a versenyben. Hasonló le­maradások vannak a Sztahanov mozgalom kiszélesítése, a terme lési mozgalmak fejlesztése terén is. Újítóink sem találnak kellő támogatást. A műszakiak ver­senybe állítása, a1 verseny nyil­vánosságának biztosítása is Ko­moly kívánnivalókat hagy maga után, elsősorban abból kifolyó­lag, hogy a pártszervezetekben alacsony a vezetés színvonala, ^ pártvezetőségek nem nyújtana* kellő segítséget a szakszerveze tek-nek feladataik betöltésében A kormányprogramm dönt? feladata a dolgozók szociális é> munkavédelmi szükségleteinek kielégítése. Ezen a téren már vannak eredmények. A Barne- vál korszerű ebédlője, a Kis­kunfélegyházi Gépgyár öltözője és fürdője, bölcsődék, napközi­otthonok felépítése ennes a po­litikának a megvalósulását je­lentik. Ezek az eredmények azonban koránt sem kielégítö- ek. Üzemeink és válalataink ve­zetői jelentős összegeket kapnak lakásépítési, egészségügyi és szociális beruházásokra. Ennek az összegnek azonban mindösz- sze 27 százalékát használták fel. A Bányászati Berendezések Gyára az előirányzott összegnek elenyésző hányadát, a Keceli Tőzegüzem a fürdő és orvosi rendelő építéséré felhasználható összegnek mintegy a felét, a Kecskeméti Cipőgyár egy zuha­nyozó elkészítéséhez kapott 30 ezer forintot egyáltalán nem használta fel. — Hasonló a helyzet a Bajai Ruhaüzemben, ahol az öltözők bővítésére elő­irányzott keretet nem használ-' ták még fel. A Kinizsi Konzerv­gyárban az ebédlő egy nyitott veranda-féle, ahol a dolgozóknak csak jelentéktelen része tud egyszerre ebédelni. Kevés az evőeszköz, 6—8 do'gozora jut egy-egv pohár. Ezeken és a ha­sonló hibákon nagyobb beruhá­zások nélkül már régebben lehe­tett volna segíteni. A munka- védelmi berendezések építése és korszerűsítése terén is hasomó nemtörődömség mutatkozott egyes üzemeinkben. Az ebből származó munkakiesések jelen­tős károkat okoznak népgazda­ságunknak, lassítják munkásosz­tályunk életszínvonalának eme­lését, kormányunk programmjá­nak végrehajtását. Üzemeink pártszervezetei bár tettek erőfeszítéseket ezen a té­ren és szívós harcot folytattak a munkafegyelem megszilárdí­tása, a seiejt csökkentése, az üzemi mozgalmak kiszélesítése érdekében, mégsem törekszenek kellő erővel arra, hogy a terme­lést, a tervek teljesítését politi­kai nevelőmunkával támasszák alá. Nem tudatosítják a dolgo­zókkal, hogy a terv teljesítése törvény, annak megsértése a töi'-> vény megsértését jelenti. Ugyan­akkor azonban nem látják en­nek a kérdésnek a másik olda­lát sem és nem fordítanak kellő gondot a dolgozók igényeinek, szükségleteinek kielégítésére, munkakörülményeinek megjaví­tására, bár erre kormányzatunk komoly eszközöket adott üzeme­ink, vállalataink kezébe. Ko­moly hiba még az is, hogy üze­meinkben a politikai munira ro­vására a gazdasági kérdések ke­rültek előtérbe a pártvezetésben Nem fordítottak kellő gondot a pártcsoportok munkájának meg­javítására, nem bízták meg a pártszervezeteket, a kommunis­tákat pártmunkával és a népne­velők külső agitációval voltán lfoglalva, nem irányították munkájukat az üzem termelési kérdéseinek politikai támogatá­sára. Ezekért a hiányosságokéi í komoly felelősség terheli a me­gyei pártbizottság illetékes osz­tályait, a járási, városi pártbi­zottságokat is. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni kormány- programmunk célkitűzéseit £ dolgozó nép, elsősorban a mun­kásosztály életszínvonalának ál­landó emelését. Szüntelen har­cot kell folytatni a termelési tervek teljesítéséért, a munka- fegyelem megszilárdításáért, az önköltségcsökkentésért, azokért a jogokért, melyeket a dolgozok számára a munka törvényköny­ve biztosít. Gyökeres változást kell létrehozni az üzemi párt- szervezetek munkastílusában, a munkájuk megjavításán keresz­tül el kell érni, hogy megyénk üzemi dolgozói egy emberkén! kövessék pártunkat a kormány­programm megvalósításáért foly­tatott harcban. Javítsák meg üzemeinkben » politikai munkát. Szítsák olyan magasra a munkaverseny lendü­letét, amilyet ezideig még soha nem tapasztaltunk. Irányítsák a vállalatokat a lemaradás meg« szüntetésére, a minőség megja­vítására, a selejt, csökkentésére, az élenjáró módszerek átadásá­ra, a műszaki feltételek biztosí­tására. Használják tel üzemi pártszervezeteink a Nagy Októ< béri Szocialista Forradalom év­fordulóját arra, hogy a munkás­osztály újabb hatalmas sikerei­nek forrásává váljék s, ne 1«.« gyen egyetlen olyan dolgozó sem ipari üzemeinkben, ak* ezért a nemes célért ne harcol­na. Tegyük november 7-ét újad» sikerek állomásává. Legyen no­vember 7 a kormányprogramm megvalósításának, az életszínvo­nal további emelésének hata>- mas emelője. t A beszámolót követő vita után megyei pártválasztmány hatá­rozatot fogadott el. Ezzel az ülés végétért.

Next

/
Thumbnails
Contents