Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

VIII. évfolyam, 245. szám. 1953. OKT. 18. VASÄRNAP AZMDP BACSKISKUNMEGYSI PXPTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ŰÁCSKISKUNMEGYEI A MAI SZÁMBAN A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az11953. évi népgazdasági terv III. negyedévének teljesítéséről. —. Nagyszerű hivatás népnevelőnek lenni. — Nemzetközi Szemle. — »Nem magánügy« (színibírálat). — A szőló- termelés magas jövedelmet biztosít — ezért telepítem nek az izsákiak. — Pista unja magát. — A drágszéii tanács szervező és felvilágosító munkájának eredményei. _____________J ~‘ 1' J‘'í — - 111 1 1"' 1 ■•U ■ ■■ ■. Ili A kecskeméii járás területén 1110 hold őszi gabonafélét - vetettek keresztsorosan A hírálat-önbírálat — fegyver a kormány pro gramm végrehajtásáért folyó harcban Pártunk Központi Vezetőségé­nek iránymutató júniusi hatá­rozata a bátor és kemény ön­bírálat — bírálat szellemében tárta fel a szocializmus építése közben elkövetett hibákat a párt és az állami élet területé.!. Egyben hosszú időre előrevetí­tette azokat a hatalmas felada- ' tokát, amelyeknek megvalósí­tásáért minden pártszervezet­nek, minden kommunistának, népünk minden hű fiának kér­lelhetetlen erővel kell harcol­nia. Csak a hibák, hiányossá­gok őszinte feltárása, a fogya­tékosságok következtés meg­szüntetése teheti pártvezetőin­ket, egész pártunkat ennek a harcnak igazi parancsnoki ka­rává, motorjává. A hibák, hiá­nyok felismerése, bátor feltárá­sa, és kijavítása mutatja meg első fokon megyénk kommunis­táinak erejét, lendületét, kész­ségét a szocializmus építésére, a nép nevelésére, helyes vezeté­sére. A legutóbbi taggyűlések, azt megelőzően a Központi Vezető­ség június 27—28-i határozatát megtárgyaló pártválasztmányi ülések azt mutatták, hogy párt­tagjaink, vezetőink a pártdemo­krácia erősítésével, a bírálat, ön­bírálat fejlesztésével, széleskörű kibontakoztatásával aktív har­cosaivá váltak a szocializmus építésének. Aktivitásuk jele­ként • felfrissült a pártdemokrá­cia, a bírálat, önbírálat levegő­je megyénk ■ pártszervezeteiben. Bátran és keményen bírálták az egyszerű párttagok a vezetők (munkamódszereit, magatartá­sát. Pártbizottságaink, pártszer­vezeteink vezetői nagy lépést tettek afelé, hogy képesek le­gyenek számot adni tevékeny­ségükről, a dolgozó tömegek előtt feltárni a hibákat, nehéz­ségeket, megmutatni a kivezető helyes utat, Volt ennek a megélénkülő bí­rálatnak és önbírálatnak azon- jban megyénk sók pártszerveze­tében, pártbizottságában egy (alapvető gyengéje. Nem össz- jpontcsították kellőképpen sem ia vezetők, sem az egyszerű párt­tagok figyelmüket a kormány- programm végrehajtásának leg­lényegesebb pontjára, magára a munkára, a tervteljesítésre, az lőszi szántás-vetésre, a betaka­rításra, a termelés, az életszín­vonal emelése sarkalatos kérdé­seire, hibáira Pedig éppen a kormányprogramra valóraválsá- sa közben felmerülő hibák és hiányosságok bírálata, elsősor­ban az alulról jövő tömegmére­tű kritika figyelmeztetheti döntő mértékben a vezetőket azokra a bajokra, gyenge pontokra, melyek a pártvezetés helytelen módszerei, a tanács és állami ezervek egészségtelen, bürokra- jtikus-intézkedéseikövetkezte-, ben gátolják a megye dolgozóit a tervek, az őszi munkák meg­valósításában. Ez a bírálat, főleg az alulról jövő bírálat nem fejlődik kellő­képpen, nem teljesedik ki, ha a vezetők nem nevelik rá part­tagjainkat, a dolgozó tömegeket az őszinte, pártszerű bírálatra es őnbírálatra. Pártszervezete­inknek igényelniük kell a bírá­latot és elsősorban a kommu­nisták tömegeit kell alkalmasba tenni arra, hogy felismerjék a hibákat és következetesen har­coljanak a vezetőkkel karöltve azok kijavításáért, A hibák felismerése azonban egymagában még nem elegendő. Csak akkor vesz új lendületet, akkor válik a tömegek minden­napi módszerévé a kritika, ön­kritika, ha látják, hogy meg­jegyzéseiket, jelzéseiket figye­lembeveszik és harcolnak azok megvalósításáért. Az utóbbi idő­ben azonban az a tapasztalat, hogy pártbizottságaink, párt- szervezeteink vezetőinek egyré- sze ezt a fontos kérdést még mindig nem tartja szem előtt. Egyes járási pártbizottságaink, így a bácsalmási, dunavecsei például a járási pártválasztmá­nyok ülései után nem fogott hozzá azonnal az elhangzott bírálatok, megjegyzések sokol­dalú feldolgozásához, nem sie­tett kijavítani a vezetés módsze­reit, az alulról jövő bírálat nyo­mán. Ez a légkör nem alkalmas arra, hogy a pártdemokrácia megelevenítőjévé, fejlesztőjévé váljék. Ilyen légkörben elseké- lyesedik a bírálat, már pedig a pártvezetésben, a kollektivitás elvének következetes érvényesí­tése csak úgy képzelhető el, ha a vezetők igénylik, fejlesztik, bátorítják az önbírálatot és a bírálatot elsősorban a felvetett hiányosságok figyelmes, gyors kijavításával. Kormányunk nagyjelentőségű programmjának megvalósítása hatalmas feladatok elé állítja pártunkat. Ezeket a feladatokat csak úgy oldhatja meg, ha még szorosabban összeforrnak a ve­zetők a párt tagjaival, a dolgo­zó tömegekkel és velük együtt vállvetve viszik előre a győ­zelem lobogóját, a szocializmus építésének, a jólét, a magasabb életszínvonal megteremtésének fényes útján. A pártszervezetek­nek, pártbizottságoknak az a fel­adatuk, hogy szüntelenül nevel­jék, tanítsák a párttagokat a kritika, önkritika helyes alkal­mazására, a hibák, hiányossá­gok felismerésére, bátor és kö­vetkezetes feltárására s kemény harcra a kijavítások érdekében. A bírálat és önbírálatnak vala­mennyi funkcionárius, párttag és tagjelölt munkájának szerves részéyé keli. válnia. , Dolgozó parasztságunk egyre jobban alkalmazza az új agro­technikai módszereket. A Ke­resztsoros vetésmód szinte egyik évről a másikra hódított tért dolgozó parasztjaink között, akik a termelőszövetkezetek példájá­ból látva a keresztsoros vetés által elért nagyobb terméslehe­tőségeket — maguk is egyre többen alkalmazzák ezt a vetési módot. Amíg a tavalyi év azo­nos időszakában a kecskeméti járás területén például az összes keresztsorosan elvetett őszi ga­bonafélék alig 800 kataszteri holdat tettek ki, az idei évben már eddig is jóval felülmúlták a járás dolgozó parasztjai ezt az eredményt. A legutóbbi értéke­lés szerint a kecskeméti járás­ban a termelőszövetkezetek 368 holdon vetettek keresztsorosan, a járás egyénileg dolgozó pa­rasztjai pedig 742 hold őszi ve­tésű gabonafélét vetettek el így. Ebből az őszi rozsvetés 702 hol­dét tesz ki. így a járás terüle­tén a keresztsorosan vetett ga­bonafélék területe 1110 hold. Az új agrotechnikai módszerek alkalmazásában Bugac község dolgozó parasztjai járnak élen Iá silÉlalariÉty -­A BÁCSALMÁSI állami gaz­daság tehenészei versenyben áll­nak. E nemes vetélkedésben a józsefmajoriak járnak az élen 11.4 literes fejési átlaggal. Volt már olyan eset, amikor Hegyi Károly fejőgulyás háromszori fe­jőssel 15.3 literes átlagot ért el. Jelenlegi átlaga 12 liter, A leg­utóbbi verseny értékelés alapján 33 liter tejet kapott prémium­jó példával, mert eddig 682 hold keresztsoros rozsvetéssel és 13 hold keresztsorosan vetett ár­pával büszkélkedhetnek. A köz­ség vezetői kiszámították, hogy ennek az egyetlen agrotechnika! módszernek az alkalmazása nem kevesebb, mint 1400 mázsával emeli a jövő évi termést. magasai)!] lcjlram ként, mert tejtermelési tervé# 100 százalékon felül teljesítette, Almási Imre fejőgulyás pedig 78 litert. A JÓZSEFMAJORI tehené­szek az elmúlt napokban kezd­tek a lucérnából készített tava­szi siló etetéséhez. A kiürült silógödrök csakhamar megtelnek téli silóval, a jövő hónap köze­péig be akarják fejezni a gazda­ságban a silózást. A, gazdaság silóterve 8000 köbméter, amely­ből eddig csak 3000 köbmétert teljesítettek, A SILÖTAKARMÄNY beta-* karítása most folyik. A gazda­ság rövidtenyészidejű kukoricát vetett e célra másodnövényként, A silózást egy silótöltőgép és egy kombájn végzi. A kombájn a másodvetésű napraforgót csé­peli és a napraforgófej eket nyomban a silógödörbe szórja. Á silótöltőgép pedig a kukorica- szárat vagdalja. A silókukorica és a csalamádé mellett felhasz­nálják a zöld burgonyaszárat 19 a silózásra. A gazdaság vezető­sége elhatározta, hogy a vetés befejezése után öt gép fog majd silózni, hogy mielőbb teljesítsék silótervüket, mert ezzel is frv* kozni tudják a tejhozamot. Zeiorosok és traktorosok versenye a bajai és garai állami gasdaságban A bajai nagygazdaság és a garai Vörös Traktor állami gazda­ság traktorosai és zetorosai között mind jobban szélesedik a ver­seny az őszi talajmunka és a búzavetés meggyorsítására. A trak­torosok versenyében a garai Vörös Traktor vezet. Tomaskov Já­nos G 35-ös gépével 1328 normálhold teljesítménynél tart, ami éves tervének 150 százalékos teljesítését jelenti. Közvetlenül a második helyen ugyancsak a garai Vörös Traktor dolgozója: An­tal Vilmos halad, aki 1306 normálholdon végzett eddig a munká­val, éves tervét 146 százalékban teljesítette. A bajai nagygazdaság traktoristái közül Kreutzer János váltótársával: Császár István­nal, 1150; Sipos Ferenc—Szűcs látván 1120 normálhold teljesítés­nél tart. A zetorosok versenyében továbbra is Török József vezet 1130 normálhold egyéni teljesítménnyel. Nagy küzdelem fejlődött ki Vedelek József és Kunsz István zetorosok között. Vedelekék 1810 normálholdas teljesítését máris erősen szorongatják Kun­szék 1755 holdas eredményükkel. ,A garai Vörös Traktor zetorosainak versenyében Ribár Já- nosné halad az élen 1150 normálholdás eredménnyel, amivel éves tervét 140 százalékra teljesítette eddig. A jövő mezőgazdasági szakemberei között Baján, közel a Ka- marás-Dunához, > Tán­csics Mihály-utcában : z apró házak sorából magas épület cmei- kedik ki. Tábla hir­deti: itt van az agrár­tudományi egyetem szakérettségis tanfo­lyama. Iletven fiatal, fiúk, lányok vegyesen készülnek itt, hogy me­zőgazdaságunk ' kiváló szakemberei: agronó­musok, zoótechnikusOK legyenek. A hatalmas tölgy­fakapu csikorogva nyílik. A folyósón pirospozsgás, barna­hajú lány ül, előtte, könyv, amelyből jegy­zetel. Karján szalag feszül: ügyeletes. Az épületnek ezen a szá"- nyán két folyósó hú­zódik, itt sorakoz­nak a tanulószobák. Síri a csend, csak a könyvlapok zizzenésé- nek zaja szűrődik ki a folyósóra. Az egyik tanulószo­bában négyen vannak: Danes József és Kocsis Rozália agronómusnak Rózsás! Tibor,. Labádi Zsuzsanna zoótech- nikusnak készül. A tanfolyam hallgatói az ország minden részé­ből érkeztek. Danes József a szabolcsin gyci Hete községből, Kocsis Rozália Zala megye, Vasper közsé­géből. Labádi Zsu­zsanna Derekegyhá- záról, Rózsási Tibor Budapestről. Legtöbb­jének szülei dolgozó parasztok. Szeme.k előtt bontakozott ki a paraszti munka keser­ves robotjából való kiemelkedés, a nagy­üzemi gazdálkodási Danes József Hetén, a Petőfi termelőszövet- kezteben hallotta elő­ször: de jó volna, ha szakember irányí­taná a munkánkat, mert tőlünk az urak elzárták a tanulás le­hetőségét. — Akkor határozta el, hogy be­lőle ilyen szakember lesz s hazamegy segí­teni a termelőszövet­kezetbe. Kocsis Rozália a lőrinci fonóban dol­gozott. — A termé­szettől, a földtől azon­ban nem tudtam el­szakadni, amikor csak tehettem, kimentem a lőrinci határba, Ha meg hazalátogattam, szinte úgy éreztem: bélémkapaszkodik a vaspöri határ. ,— La­bádi Zsuzsánna orsózó­nő volt a kender- és .jutagyárban. Úgy mondja el, ahogyan történt, hogy az üzem fiataljainak egy alagí kirándulása döntötte tű élete jövő útját. — Mindig szerettem az állatokat, játszadoz­tam velük. Alagon egy gulya közelébe kerül­tem, el nézegettem őket és delelőben magam kezdtem merni a vizet az itatáshoz. Valaki mosolyogva , megje­gyezte: — nini a Zsu­zsa állattenyésztő lett! — Akkor csa^c annyit feleltem: ami késik, nem múlik. Hát ime nem is késett. — Ró­zsási Tibor a budaörsi Vörös Csillag termelő- szövetkezetben érezte meg, hogy a motor- szerelésnél is jobban szeret az. állatokkal bánni. Mi lenne -a merült fel benne a gondolat, ha egyszer mint zoótechnikus ide térnék vissza és hoz­zásegíteném a szövet­kezetét, hogy gazdag at- latállománya tovább gyarapodjék? Ha meg­taníthatnék itt min­denkit a legfejlettebb szovjet állattenyésztés módozataira? Balázs Jolán is élete nagy feladatára készül, •— Ha majd az egyete­met is elvégeztem és hazakerülök, munkám­mal fogom bebizonyí­tani, hogy nem vallott velem szégyent sem anyám, sem államunk, sem a mi egyre gazda­godó termelőszövetke­zetünk, amelynek min­den tagja csak azt sür­geti: mikor jössz már haza Jolán? Az állami gazdasa­gok, termelőszövetkeze­tek várják ezeket a fiatalokat, szükségük van munkájukra, taní­tásaikat meg fogják becsülni. Tudásuk egy egész országot szolgál és épít majd,

Next

/
Thumbnails
Contents