Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-17 / 244. szám

így jutottunk az ország legjobb állami gazdaságai közé az őszi munkákban ÁLLAMI GAZDASAGUNK ve­zetősége a földművelésügyi mi- iniaztórium által megadott őszi ve­téstervet a gazdaság dolgozóival ismertette. Ezután megindult gazdaságunkban a verseny az őszi Kampány sikeréért. A gépcsoport lelkes dolgozói: Odor Sándor, Ha­lász István, Szécsí Ferenc, Boros üyörgy — röpgyülésen vállalták, hogy gépeik kapacitását kihasz­nálják és az őszi idény alatt Jrét műszakban dolgoznak. AZ ORSZÁGOS versenyérté­kelést a gazdaság agfonómusa állandóan ismertette a gépcsoport dolgozóival. Nagy örömet okozott a Szabad Nép közlése, amely sze­rint gazdaságunk a második hely­re került. A következő éttékelés- néi a harmadik helyre jutottunk, legközelebb pedig már nem vol­tunk a legjobb három között. Az elmaradást az elbizakodottság okoz'.a, amelynek hatására a műn- ka valóban alábbhagyott. Gazda* ságunk dolgozói azonban elhatá­rozták, hogy visszajutnak az élen­járók közé. Az október 15-i ér­tékelés ezerint gazdaságunk ismét a harmadik helyet foglalja el_ az ország legjobb állami gazdaságai között. MINDEZT HOGYAN értük el? 'Azon az alapon kezdtünk munká­hoz. hogy: „Amit ma megtehetsz, ne iw'aszd hoinapra ’. A gazdaság vezetősége a vetésforgónak meg­felelően időben ki jelölte^ azokat a helyeket, ahova őszi kalászosokat vetünk és a munkához időben hoz­zá is fogtunk. Az univefsálok és Zétorok sem áüottak. hanem amíg a vetés nem indulhatott, hozzá­fogtak a műtrágyaszóráshoz. A Vetés idejéig mintegy 1350 hold területen végezték a szórást. Nemcsak a gépcsoportnál 'folyt azonban jó munka, hanem a brigád-fogatok ie szépen dolgoz­tak. A betakarítást Végző toga* tosök nem ragaszkodtak a 10 órai munkához, hanem naponta^ 12—13 órát Is dolgoztak. Ez alól senki sem vonta ki magát, az élen Simon Antal fogatos áll. A LETAKARITOTT területe­ken hamarosan megindultak a ttaktorok. A keverőszántást 25 cm mélyen végeztük el. Hogy a talaj kedvező szerkezeti állapotát elérhessük, minden «szűntőcke után gyürüshcngcrt (Kolbai-léie niag- ágyclőkészitőt) akasztottunk. Ez­zel lehetővé tettük, hogy a nagy szárazság miatt rögösnek mutat­kozó szántást vetésre alkalmassá tegyük; Azonban a szántás után hiizatott Kofahal-fclö fflagágyelő* készítő henger a követelmények­nek nem minden esetben felelt meg, így az Sz-4 Sztaünyec­traktorral összekapcsolt gyűrűs- hengert huzattuk, Az így kapott talaj szerkezete kissé porba át­menő, ami az őszi tála (előkészítés­nél nem mondható hibának. Mert még mindig jobb idejében porba vetni, mint késlekedni. A száraz­sággal dacolva sikerült is meg­felelő magágyat előkészíteni. Hogy talajunk sima; összeltlggő, vízszintes legyen, a gyürüshenget után keresztirányban több al­kalommal tárcsát kellett huzat- nunk fogassal. A későbbi munká­latok megkönnyítésére a szántás­ból származó osztőbarázdákaí traktorosaink minden alkalommal behuzatték. A QAZDASAG az árpa vetésé* teljesen, a búzáét 87 százalékban keiesztsorosan végezte el. Ehhez azért ragaszkodtunk, mert az elmúlt gazdasági év bebizonyítot­ta, hogy a korai és keresztsoros vetés egy jó e.Svetemény meg­választásával egyenlő. A termes- több,et nemcsak a keresztsoros vetés költségeit fedezi, hanem jó­val többet jeleni. Az elmuü gazda­sági évben azokon a táblákon, ahol korán — szeptember első, illetve második felében — és ke- resztsorosan vetettünk, a későbbi valamint egysoros vetéssel szem­ben holdanként 3—4 mázsa több-. iettermés mutatkozott. A fentie­ket terméseredménveinken keresz­tül bizonyítani tudjuk. MINDEZEKET szem előtt tart Va teljesítettük ezideig 87 száza­lékban őszi vetéstervünket, ame­lyet október 19-re bele fezünk. A munkaszervezésnél a gazda­ság vezetősége gondoskodott át­lói, hogy az irányító vezetők —• agronómusok, brigádvezetők — állandóan ellenőrzést tartsanak, A traktorok ellenőrzése például ki­terjedt az éjszakai műszakra ia, ebből kellően kivette részét a gazdaság igazgatója, valamint vezető agronómusa is. A gép­csoport az üzemzavar elkerülésé­re éjjeli ügyeletest tartott, aki mindenkor a felelős szerelő volt, Kazinczi Mihály igazgató, Babies Antal vezető agronómus. Bácsalmási Állami Gazdaság, Gyorsul a volés a nemesnádudvari halárban Nemesnádudvaron versenyben folyik az őszi munka. Kedden este végrehajtóbizottsági ülés foglalkozott a szántás-vetés, beta­karítás és begyűjtés állásával és megszabta a tanács további fel­adatait. A határozat értelmében fokozni kell a felvilágosító mun­kát, emelni kell a kísgyűlések számát és konkrét, helyi példák­kal kell megmutatni a kormányrendelkezések nyújtotta kedvez­ményeket, a sokrétű segítséget, . A község egyénileg dolgozó parasztjai közül 72-en állnak párosversenyben egymással, az őszi munkákban és a beadásban. Valamennyien végeztek már az árpa- és rozsvetéssel, a kukorica és napraforgó betakarítással, a s2árvágással. A párosversenyben állók közül nyolcán már a búzavetcst is befejezték. A tanács­tagok soraiból Ambrus Sándor, Szabó Mihály, Novók István párosversenyben Marár Andrással, Dopcsányi Péterrel, Csonka Józseffel, Csontos Vincével a betakarítás meggyorsításával siet­tették a kukoricaföldeken a szántás-vetés mielőbbi elvégzését, Példamutatásuk számos követőre talált. Nem csak a munka gyorsult, a versenybe is egyre több dolgozó kapcsolódott. A mező­gazdasági állandó bizottság nem egy esetben igafogattal segítette azokat a dolgozó parasztokat, akik ennek hiányában késleked­tek. A verseny lendülete segítette, a tanácstagok példamutatása ösztönözte Kovács Andrást, Kovács Jánost, Hegedűs Lajost az őszi munka meggyorsítására. Búzavetésüknek is eleget tettek. A nemesnádudvari dolgozó parasztok 480 hold tartalékterü­letet béreltek, 21L mázsa búzavetőmagot igényeltek, A megérke­zett vetőmag nagy részét már el is vetették. Vasárnap sem szü­netelt a munka, hiszen az időben elvetett vetőmag busásan fizet a betakarításkor, A község dolgozó parasztjai tudják, hogyha többet termel­nek, több jut a szabadpiacra, többet vásárolhatnak. Tanácstagjaink második féiévi beszámolója elé Alkotmányunk előírja, hogy ta­nácstagjaink évenként iegalább kétszer tartsanak beszámolót vá­lasztóik előtt. A második félévben tartandó tanácstagi beszámolókat két tényező domborítja ki; egy­részt* hogy tanácstagjaink eiső ízben adnak számot arról, hogy mit tettek a kormányprogramul megvalósításáért, másrészt októ­ber 22-én ünnepeljük a tanács­rendszer megteremtésének har­madik évfordulóját. Tanácstagjaink az év első felé­ben is megtartották beszámolóju­kat, amelyeken megyénkben több mint 50 ezer dolgozó vett részt, A 8829 hozzászólóból 936-an köz­érdekű javaslattal fordultak tanács tagjainkhoz. Ezek a szárítok kife­jezik azt a nagyfokú érdeklődési, amelyet megyénk dolgozói tanúsí­tanak tanácsaink iránt. E ezámüa jelzik továbbá azt is. hogy a be­számolókon részvevők figyelme a közösségi problémák felé irányu.j Egybeh figyelmeztetik tanácsain kát arra, hogy a kormány­programm végrehajtása érdeké ben az elmúlt félévnél íobb előké­szítő és Végrehajtó, felvilágosító munkát kelt végezni. Mik a tennivalók? Minden tanácstag tartsa meg beszámolóját. Az elmúlt félévben a tanácstagok egytésze megfeled­kezett eme kötelességéről A ta­nácstagok 61 százaléka tartotta csupán meg beszámolóját. Tanácsaink nagyobb gonddal ké­szítsék elő a beszámolókat. Egy- időben túl sok beszámolót ne tart­sanak, meri ez gátolja a jó előké­szítést, Az eddiginél szélesebb körben tudatosítsák a beszámolók idejét', E téren a bajai városi ta­nács követendő utat mutat. A ta­nácstagok meliett a tanács dolgo­zol is meghívják a lakosságot a beszámoló meghallgatására. Me­gyénkben nem véletlenül Ba­ján legjobb a tanács tömegkapcso- lata. Színesebbé, ünnepélyesebbé tehetjük a beszámolót, ha előtte kultúrműsort adnak. Igen fontos, hogy jól állítsák ösz- sze a beszámolókat. Minden ta­nácstag alaposan tanulmányozza át kormányunk programmját, kor­mányunk részéről foganatosított! különböző rendelkezéseket, Ezé* két konkretizálja a helyi viszo­nyokra, A feladatok összekapcso­lásával mozgósítson a tanácstag az őszi munkák meggyorsításáta, a begyűjtés ütemének fokozásá­ra, a hazafias kötelesség teljesí­tésére. Mutasson rá arra, hogv kormányunk prógraffimját Csák úgy tudja vatóraváltant. ha a dol­gozók támogatják a célkitűzése­ket, Ott, ahol így készülnek él a beszámolók, az eredmény sem ma­rad el, Például Császártöltésen a beszámolók idején 22 százalékká! emelkedett a toiásbeadás. A tanácstag beszámolójában ér­tékelje a tanács munkáját Is, fő­leg a kOimányprogramnrtfclhang- zasa óta. De he feledkezrfn meg a dolgozók mindennapi ügyes-ba­jos dolgaikról sem. ismertesse, hogy a tanács hogyan intézte el a dolgozók panaszait, sérelmeit. Ez­zel elősegítik a dolgozók bírálatát,- kezdeményezését. Elmélyítik a ta­nács iránti megbecsülést; mint Helvécián lórtént, ahol Fertig' János dolgozó paraszt a beszámoló megtartása után a nyilvánosság előtt elmondotta, hogy panaszára a tanács törölte kettős illetmény­kivetését. A tanácstagi beszámolókkal előbbre visszük a közösség ügyét. Ezt annál jobban tudjuk, minél jobban segítjük tanácstagjaink munkáját, minél jobban részt veszünk az állami feladatok végrehajtásában. Ezzel szoro­sabbá tesszük a tömegekkel való kapcsolatokat, amelv alapfeltétel, hogy sikerrel oldhassuk meg kor­mányunk célkitűzéseit, amelyek dolgozóink életszínvonalának eme­lését szolgálják. Koós Zoltán, megyei tanács, sajtócsoport. A VÁROSFÖLDI ALLAMI GAZDASÁGBAN is megkezdték a gyapo'.szedést. Hatalmas gyapot- mező húzódik végig a láióhatá- 1 on, ahol kisebb-nagvobb foltok­ban fehérük a gyapot, a fehér arany. Ezeken a foltokon kezdték meg a szüretet. Szerdán már 16 pár szedte a fehér csomókat, Eddig Balázs Jolán érte e! a lég­jobb eredményt. A két gyapotszc- dőmester, a Somogyi-testvérek még nincsenek a táblán, mert Lillafüreden üdülnek. A gyapottáblát a napokban per­metezték, a taiaiménti fagy iz to* vábbá hozzá iárulf ahhoz; hogy gyorsabban kövadjon. Több mint 400 holdon virít a gubákban a fehér gyapofszái. Ez a fehér köntösbe borult méző több mint félmillió méter flaneünak való nyersanyagot érlel. Az ebből készült fianell ötször ólvan tióaszú lenne, mint a Kecskemét és Buda­pest közötti betonút. Közel 100.000 női ruha készülhet ebből a nyers* anyagból, vagyis annyi; . hogy Kecskeméten minden lakosnak, még a csecsemőknek is, jutna ílanellpongyola. Kvcahentéíi Jégyselvlt Barát Endre: (.4 hec*k*méicn iarlóxkotló író riportnoroxata) ló kora vas-szarvas ágas- _ kodik a tanyaház tetején; _ valamikori tulajdonos rakatta fel azt oda. Mosta „Kossuth" tsz táb­láira tekult ez az ércállat, — de már nem sokáig. Hamarosan le- ugrasztják onnét, helyére jókora tartály kerül, s onnét a magasból vígan csoboghat szét csövekben a víz. Elárasztja majd a konyhaker­tészet árkait, dinnyenagyságúra hizlalja a kalatábét, megduzzaszt- ja a tököt, vitamint érlel a paprikában; a hatalmas, újonnan épült istállóba is bekerül; önitató- val Olthatják majd szomjukat a tehenük. Traktorok pöíögnck a tartott kukorícafőldöti, ekék fordítják a jótórniő földet. Itt is; ott is mun­kálkodó embereket látni. A Szarvas-tanya közelében magas gúlákba rakják a szárat, onnét kerül majd a ollóba, Zsilinszki Bálint, a . Kossuth" tsz pórititkára formázza, igazítja a kúpokat. Mellette az egyik fo^at kocsisa, hetyke bajuszú, vidám le­gény, nótázva dobália a szárat. — Ügyelj már, Pjstal — szól rá Zsilinszki. — Szétszórod... Nem törik annak csontja! — vágja rá a fiú, mire Zsilinszki tiéfásan rázza felé a vasvillát; — De ma id a te csontod, fé- komadta, majd az törik, ha megsi- mogatlak a vüla nyelével! lyan fenyegetés ez, hogy csupa mosoly Van benne. — Hát jókedve van... — mondja aztán, hogy elzörögött a legény, — De lehet is. Csak most számol­tak. a markába 900 forintot a mun­kaegysége után. A maga fiatalságára gondol, arra az időre, amikor inaszakad'á- ból tolta a furikot, hogy a kenyér­revaló meglegyen, Vagy éhesen, reménytelnüil gubbasztott az em­berpiacon, az istenege alatti ku­bikus-szálláson. , — Nekik jó... a fiataloknak —• mondja egy báfáídásképű öreg­ember, aki szintén , a szárhordás köfüi tevékenykedik. Nagy Sándor a neve, közeljár a hetvenhez. — Nekünk is jó... — mondja Zsilinszki — megértük a szabad­ságot; nag,v öröm az. Meg aztán rendesen is élünk, tisztessége­sen.., Megvan, ami kell. — Hát abba nincs inba, Zsi­linszki bácsi — bólogat Nagy Sán­dor. (Bácsizza, mint mindenki a Kossuthban. Pedig Zsilinszki jó tizesziendővel fiatalabb nála.) —• Harlem a hétszázát, az már igen nagy hiba, hogy nem adnak viez- 6za, vagy harminc évecskét, De legalább tizet. Azt, amit elpocsé­koltunk. Teszem azt. amit lesza­kított rólam Ferencjóska. A titkár fejét rázza, nevet. — Ezt jól kifundáüa. Méghogy az éveket... Olyan könyvelő nincs se földön, se égen, aki ezt kiszá­molja... Hiszen nekem is lenne égy kis követelésem. Több rossz he­tem volt, mint jó órám. Egy-két esztendőcske vissza járna nekem is. De rhostmár csak ériük be azzal, ami megmaradt. — Könnyen beszél maga, Zsi­linszki bácsi. A kétszázát, gve- vekember még maga hozzám ké­pest... a hatvan évivel... ózza a fogat a szárat, lendül a villa, hajlik a derék, — szuszogásra telik ilyen­kor az erőből, nem beszédre. Az öreg Nagy hallgat, csak később szó! megint: —■ Netn bánnám én, ha százéves lennék, azt se. Csak a lábotti bírná jobban. Csak az le né fagyott vo'na a nagy orosz télben... A hétszá­zát, jól .elbánt velem a k. u. k,, papirbakancsot adott.., nehezen to­pogok én már a kovéfagyott láb­ujjaimmal. Ha cl is indulok idő, vagy oda, nem jutok messzire, — No, no —* mondia erre a hatvanéves, —« Mégis szúrta a zab, mégis eleredt ‘volna tőlühk.., A tróí beszélt Zsiünszkil ami néhány hónapja történt. Az öreg Nagy, — még a kormány­rendeletek kihirdetése előtt — az­zal állott élő, hogy ő bizony el­megy, kilép á Kossuthbói, — Tévedtem, — dörtnögi most. —• Akkor még hol volt az új ren­delet?! Hogy gondoskodnak az emberről, ha kiöregszik. Hogy ellátják rendesen... En ezt akkor még nem tudtam. Lássa csak, ar­ra gondoltam, attól féltem: ml lesz velem teljés vénségemre? Terti- plomajtóba kucorogjak, sipkámat vessem az emberek lába elé, vagy tanyáról-tanyára ját jak nagy bot­tal, tarisznyával, kenyerét kunyo- ralfli? Tudja, nem nekem való ez. Hanem tnostmár nem tartók at­tól, hogy koldussórba jutok. Hi­szen megvan a gondoskodás az öregekről... Azokról is, akik nem dolgoznak mát semmit... Azt mondja erre Zslünszki: — En már úgy vagyok vele; Nagy elv'.árs, el sem tudom kép­zelni, hogy dólóg nélkül éljek, Amíg a szemem nyitva tudom tar­tani, addig a kezem is Nohiszén, nagygazdának tam, uras ág vagyonát szaporítot­tam. a részvényeseké!, a bankoso­kat hizlaltam a verejtékemmel.,, Aztán épp a sajátunkat ne gya* rapltsam?! Széjjelnéz, jólesőn. büszkén. A messzenyútó, szemhatárba hajló íötóékét nézi. az ütköző zöld fű* szálakkal meghimzett rozavetést; a pöfögő traktorokat görgető, s le­vágott kukoricasZár tüskéivel me- redező szántót, a feketén gőzölgő'; feltört, magra éhes talajt; a dús- levelű püffedt répasorokat, a fe­hérbe bofflló gyapötiáblát,., Nézi az új sdót, az új Istállót, meg a disznókutricát, mindent, amit a „Kossuth” emberei müveitek meg és teremtettek meg itten, a ma­guk hasznára, a haza iavára, a nép boldogságára. L ám, még azt az élféketült va6-szarvast is eléri a te* kintete. A szobrot, ami még a múltat idézi, a Szai vas-tanya; 3 volt - cselédeinek elfószló, örökfa semfflibetűnő múltját. Bár lehet, hogy ő már nem ia azt látja, hanem a szarvas helyébe kerülő víztartályt. Nyilván azzal foglal­kozik a képzelete, hiszen mondja is; — Jövőre Itt már vízvezeték lesz. Még villany is... Mindén.,. Maga meg, itthagyná?... — Hogy a Csudába... Hát minek néz maga engem; Zsilinszki bácsi?! MegvénüUem. rossz a ló* barn, erőm sem a régi, — de bo­lond nem vagyok... De nem ám, a hétszázát,., mozog. dolgoz­Ez itéii ugyéiien NAGY BÁCSI NEM MEGY EL..

Next

/
Thumbnails
Contents