Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-16 / 243. szám

Párt és párfértífés A pártoktatási év első napjának tanulságai a kecskeméti alapszervezetekben A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 14-i délelőtti ülése A pái’lolfctatás minden év­ben jelentős lépést jelent előre a marxizmus-leninizmus tanítá­sainak megismerésében, a kom­munisták ideológiai fejlődésé­ben. À Központi Vezetőség jú­nius 27—28-i határozata igen élesen bírálta a pártszervezete«; ideológiai munkáját. Egyben megszabta a feladatot is: ma­gasabb színvonalra kell emelni a propagandamunkát, mert csak így vihetjük győzelemre kor­mányunk programmját. A kecskeméti városi pártbi­zottság abból a marxi megálla­pításból indult ki az új oktatá­si év előkészítésénél, amely azt mondja: »Ha az eszme a töme­gekbe hatol, anyagi erővé vá­lik.« Ebnek szellemében a pártok­tatási év ünnepélyes megnyitó­ján, október 7-én a propagandis­ták megfogadták, hogy hűek lesznek megtisztelő feladatuk­hoz, amit a párt rájuk bízott. Mindent megtesznek, hogy par­tunk élenjáró, harcos elméleté­nek tanítását magasabb színvo­nalra emeljék. Valóban, október 12-én a propagandisták zöme jói felkészülve jött el az első sze­mináriumra. A propagandisták többsége alaposan felkészült, azonban akadtak olyanok is, —• főleg azok között, akik nem vettek teszt a propagandista szeminá­riumon — akik előkészületei ko­moly kívánnivalókat hagynak maguk után. Balogh Ferenc elv­társ, a Kecskeméti Gépgyár igazgatója, aki egyben az SZKP történet első évfolyam vezetője Is, nem jelent meg a propagan­dista konferencián. Előadásában elvi hibákat is követett el, — Helytelenül vont párhuzamot az oroszországi 1860—1900-as évek eseményei és a magyarországi helyzet között. Az oroszországi viszonyokat az 1919-es magyar­országi viszonyokkal hasonlítot­ta össze teljesen Indokolatlanul. Ezzel zavart keltett a hallga­tókban, téves nézeteket tanított. B. Kiss elvtárs, a Kinizsi Kon­zervgyár igazgatója nem is tartott előadást. Csák teljesen szervezetlen beszélgetést folyta­tott a hallgatókkal. Ezzel hátrál­tatta a legközelebbi foglalkozás­ra való alapos felkészülést. Egyéb hiányosságok is mutat­koznak a párttörténet tanításá­val kapcsolatban. Nagy feladat elé állítja ennek az oktatási formának az irányítása a városi pártbizottságot éa az alapszerve­zeteket. Párttagságunk közül több mint 40 százaléka tanul ezen a fokon, tehát igen fontos a meggondolt, tervszerű irányí­tás és ellenőrzés. Mégis előfor­dult az a hiba, hogy az első fog­lalkozásokon még nem rendel­keztek a hallgatók oktatási anyaggal. Ennek a kiküszöbölé­sére a hallgatók például a Kini­zsi Konzervgyárban azt javasol­ták, hogy az üzem könyvtárosa egyszerre szerezze be a párttör­ténet köteteket, ne kelljen min­den hallgatónak külön megvá­sárolnia a könyvesboltban. Ez helyes — bár későn gondoltak rá — éppen ezért a többi alap­szervezeteinknek is javasoljuk, ahol még az oktatási anyagot nem szerezték be, Aag'y volta sürgés-forgás szerdán alapszervezeteinkben. A párttagság többsége, vezetőségi tagok, a propagandisták készül­tek az oktatási év ünnepélyes megindítására. A szemináriu­mok hallgatói feldíszítették a foglalkozás színhelyét. A kul- túrcsoportok tagjai szavalatot tanultak. A propagandisták be­szédvázlatokat készítettek a megnyitóra. Ennek eredménye­képpen a hallgatóknak, mintegy 00 százaléka résztvett az első oglalkozásokon, több helyen 100 százalékos volt a megjelenés, Így termelöszővetkezeteinkbeu is. A Szabad Nép, Győzelem, Igazság, Kossuth tsz-ekben pél­dául egyetlen hallgató sem ma­radt távol. Kérték az előadókat, hogy rendszeresen tartsák meg a foglalkozásokat. Nem úgy, mint tavaly, amikor néha két- három hét is eltelt, amíg egy- egy előadást megtartottak. Üze­meinkben is keményen bírálták a hallgatók a szemináriumveze­tők felkészültségének muitévi hibáit. Hangsúlyozták, hogy a jelentéktelennek látszó szerve­zeti előkészület — így a megfe­lelő helyiség biztosítása — is fontos dolog. Több szemináriumi kollektíva határozatot hozott az évnyitón, A Kinizsi Konzerv­gyárban például a Boros elv­társnő által vezetett politikai is­kola II. évfolyamának hallgatói elhatározták, hogy a jövőben abban az esetben is pótszemi­náriumot kell tartani a hiány­zók számára, hacsak ketten- hárman maradtak távol. Eldön­tötték, hogy kollektíván felelős­ségre vohják az indokolatlanul hiányzókat és azokat, akik nem készültek fel kellőképpen, Az eredményeit mellett ko­moly hiányosságok is felütötték a fejüket. Több alapszervezét- ben még nem vált a pártoktatás előkészítése és irányítása a ve­zetőség egészének munkájává. — Egyes helyeken úgy gondolják, hogy a hallgatók megszervezé­séért csak a propagandista fele­lős. Másutt a hiányos megjele­nésért csak a párttitkárt tették felelőssé. Világos, hogy a pro­pagandamunkáért a párt alap- szervezetének Vezetősége felei. Nekik kell ellenőrizni és segíte­ni a propagandisták felkészült­A BAJAI BUTORGÏAR gép­termében az egyik marógép fölé hajolva dolgozik Lampeith Mi­hály munkaérdemrendes kétsze­res sztahanovista. Mosolygó te­kintettel figyeli a gép munká­ját, hiszen legutóbb bevezetett újítása, az ajtófalcolással egy- időben végzett lemezszínbevágás növeli most az eredményeket. AZ ELMÚLT ÉVEK során közel harminc újítását alkal­mazták az üzemben, Emelked­tek az eredmények, újításaival hozzásegítette társait a többke­resethez, az elavult munkamód­szerek egész sorát. cserélte fel munkakönyítéssel, észszeiűbb és gazdaságosabb munkamódsze­rekkel. A múltban is gondolt már ilyesmikre, de nem találta értel­mét az újítás kivitelezésének, mert helyesen látta, hogy vele csak másokat gazdagítana és számára legfeljebb egy leeresz­kedő vállveregetés jutna. BOLDOGAN ÉL benrte a tu­dat, hogy újításaival maga is hozzájárul a szocializmus építé­sének meggyorsításához. Mun­kaidő után otthonába hazatérve leül rajztáblája elé, előveszi kör­zőjét, mérőeszközeit és a kife­szített papírlapokon vázlatok, rajzok születnek elképzelései nyomán, alapjai egy-egy újítás-, nak. Néha abbahagyja a vona­lak húzását, a mérőeszközök­kel való kísérletezgetést, hogy problémájához • szakkönyvekben keressen útmutatást, útbaigazí­tást. SZABAD IDEJÉNEK legked­vesebb percei ezek. De tévedés lenne azt hinni, hogy másva nem telik idejéből. Jut idő mo­zira, színházra. Egyetlen mozi- előadást nem mulaszt el. A szovjet filmek sok tanulsága az újtípusú ember töretlen akara­tát tükrözi előtte. A magyar ín­ségét, a hallgatók lemorzsoló­dásmentes megjelenését. Hegyi elvtársnő a II. kerületi alap­szervezet titkára, Vékony eív* társ, a Vörös Csillag tsz propa­gandistája, Lendér Sándor elv* társ a Sernevál párttitkára azonban nem foglalkozott lelki­ismeretesen az oktatási év meg­indításának előkészítésével. Nem beszélte meg a feladatokat a propagandistával. Ezeken a he­lyeken nem is indult meg az oktatás. Hasonlóképpen nem rendező­dött kielégítően a több műszak­ban dolgozó üzemekben folyó propagandamunka sem. Olyan üzemekben, ahol két-három mű­szakban dolgoznak, helyes ha a műszak megkezdése eiőtt tart­ják meg a foglalkozást. Műszak után fáradtak a dolgozók. Az viszont megengedhetetlen, ha a termelőmunkából vonják ki a pártoktatásra hivatkozva a hall­gatókat, hogy mindenáron biz­tosítsák a megjelenést. Aalntnenurl alapszervezet vezetőségétől nagy felkészültsé­get és figyelmét követel meg a pártoktatás politikai és szerve­zési irányítása. Ezért minden alapszervezet vezetősége mérje fel az eddig elkövetett hibákat és harcoljon következetesen azok kiküszöbölése érdekében. Csak az ilyen munka biztosíthatja az oktatási év sikerét, a Központi Vezetőség júniusi határozatának maradéktalan végrehajtását, az ideológiai munka magas szín­vonalra való emelését egész párttagságunk körében, Csáki József, vb. agit.-prop. titkár, Kecskemét. mek a dolgozók problémáinak feldolgozásával oktatják és ser­kentik a kitűzött cél elérésére. Rajongója a színháznak. Minden évben bérlete van a Kecskeméti Katona József Színház vala­mennyi előadására, A Faluszin- ház előadásainak is hűséges lá­togatója. SOKAT OLVAS. Az üzemi könyvtár gyakori látogatója. Az olvasás is egyike az önképzés­nek, •— mondja miközben fel­idézi, hogy milyen érdeklődés­sel olvasta Azsajev »Távol Moszkvától« című regényét, Gor­kijtól Az anyát, Buskin, Ler- mantov verseit. Az »Anyegin« sorait szinte betéve tudja, a magyar klasszikusok közül sű­rűn olvassa Mikszáth, Jókai kü* teteit. Szabó Pál, Nagy Sándor, Ülés Béla, Gergely Sándor vala­mennyi regényét olvasta, estén ként otthonának csendes maga­nyában. az árleszállítás Óta több kerül szórakozásra, köny­vek vételére. Gazdagabbá, szí­nesebbé teheti szabadidejét. —e Sokszor egy-egy hangverseny meghallgatása után arra gondo1 de jó is volna, ha értene vala­mi hangszeren játszani. Ami késik, nem múlik — jegyzi meg sokatmondóén. Ez is hozzátar­tozna idejének jobb kihasználá­sához, a szórakozáshoz, a fel­üdüléshez. A SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ hazában mindenki a maga mód­ján és tetszése, kedve szerint töltheti szabadidejét. Tanulni, szórakozni, tervezgetni, — van-e ennél szebb kihasználása a sza­bad időnek, melyhez a népi de­mokrácia juttatta a dolgozókat? A munka nemesít, a szórakozás felüdít, mint Lamperth Mihály is eredményein keresztül bizo­nyítja. Bées (TASZSZ) A III, Szak­szervezeti Világkongresszus ok­tóber li-i délelőtti ülésén az el­nöklő Dange (India) Elias Ba­bának, a libanoni munkásosz­tály küldöttének adta meg a SZÓt, U.f«, - . ÍL. Ezután Delannoue, a Pedagó­gusok Nemzetközi Szövetségéinek (az SZVSZ szakmai tagozata) titkára szólalt fel. Elmondotta, hogy a kapitalista, gyarmati és félgyarmati országokban a gyer­mekek még a legalsófokú okta­tásban sem részidőinek. Igen sok országban rei ^,/vül nehéz a tanítók anyagi * jlyzete. A gyarmati és függő országokban megfojtják a nemzeti kultúrát. A gyermekek nem tanulhatnak saját anyanyelvükön, Delannoue felhívta a kon­gresszus résztvevőit, nyújtsanak segítséget a pedagógusoknak abban a harcban, amelyet az ifjúságnak az oktatáshoz való jogáért, a demokráciáért, a béke és a népek közötti barátság szel­lemében való oktatásáért viv- nak, Antonio Goncales, a mexikói Vera Cruz kikötő dokkmunkásai autonóm szakszervezetének kép­viselője után Fagbamlgo, Daho­mey (Afrika) szakszervezeteinek képviselője részletesen ismertet­te a fekete Afrika dolgozóinak küzdelmét az életkörülmények megjavításáért, a demokráciáért és a békéért. A kongresszus küldöttei nagy érdeklődéssel hallgatták Micuo Nakamura japán küldött beszé­dét. A japán dolgozók képvise­lője közölte, hogy a japán szakszervezetek 17 küldötte vesz részt a kongresszuson. A kül­döttek többsége a Szakszervezeti Világszövetség kötelékébe tar­tozó szakszervezeteket képviseli. A japán munkásosztály — ál­lapította meg Nakamura — az utóbbi években aktívan harcait a munkabérek emeléséért, a koreai háború és az amerikai megszállás ellen, az ország sza­badságáért és függetlenségéért. A múlt év,— mondotta Naka­mura — a nagy osztály összeüt­közések jegyében telt el. Több, mint 310 ezer bányász, 120 ezer elektromosipari dolgozó támo­gatásával 60 napon át sztrájkolt, tiltakozásképpen az úgynevezett -iparracionalizálás« elleft, ami gyakorlatilag a kizsákmányolás fokozását, a reálbérek csökken­tését jelenti. Nagy sztrájkok Voltak a vas­úti közlekedésben, a vegyipar­ban, az acél- és papíriparban és más iparágakban is. Ez év augusztusában először sztrájkoltak a katonai táborok és raktárak polgári alkalmazot­tai. A sztrájkolok száma meg­haladta a 150 ezret. Nakamura hangoztatta, hogy az utóbbi időben rendkívül meg­erősödött az a nemzeti mozga­lom is, amely a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal való kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztéséért küzd. Ezután Manuei Rivas, a Spa­nyol Dolgozók Országos Szövet-* «égének volt főtitkára — axi megfigyelőként vesz részt a kon­gresszuson — emelkedett szólás­ra, majd Komor Imre, a Nem­zetközi Újságíró Szövetség ne­vében üdvözölte a III, Szak- szervezeti Világkongresszus kül­dötteit. Hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Ujságírószövetség következetesen harcol ä jöob életkörülményekért, a békéért és a haladásért. Á Nemzetközi Ujságírószövetség — jelentette ki Komor Imre — szoros kap­csolatokra törekszik a Szakszer­vezeti Világszövetséggel. Szük­ségesnek tartja az állandó köl­csönös tájékoztatást, a gyakor­lati segítséget szeretne kapni a SZVSZ-től a népek életét, igé­nyeit és szükségleteit híven es tárgyilagosan tükröző híiék ter­jesztéséhez. Rossi, a CGIL helyettes titká­ra felhívta a kongresszus részt­vevőit, hogy fokozottan harco'.- lanak a különböző világnézetű és Vallású dolgozók egységének megteremtéséért. A délelőtti ülés végén Louis Saillant, a SZVSZ főtitkára Vá­laszolt a beszámolója feletti vi­tában elhangzott hozzászólások­ra. Kijelentette, hogy a küldötte'« hozzászólásai a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom erejéről é* érettségéről tanúskodtak. Közöl­te, hogy a Szakszervezeti Világ- szövetség támogatja a vietnami néppel való szolidaritás és a vi­lágon jelenleg folyó gyarmati háborúk megszüntetéséért vívott harc nemzetközi napjának meg­tartására beterjesztett javasla­tokat. Szükség van rá — han­goztatta Louis Saillant —, hogy meghallják a vietnami háború megszüntetését követelő népe« harsány szavát. Viharos taps fo­gadta a SZVSZ főtitkárának a szavait, Louis Saillant ezután azzal a kéréssel fordult a nyugatnémet szakszervezetek képviselőihez, hogy adják tudtára a német munkásságnak és az egész né­met népnek: a Szakszervezeti Világszövetség erélyesen ellen­zi a bonni és párizsi katonai szerződéseket. Louis Saillant fel­hívta az angol szakszervezete­ket, hogy közösen szálljanalt szembe a német fasizmus fel­élesztésével, Nyugat-Nérrietor- szág háború tűzfészekké változ­tatásával, A III. Szakszervezeti Világ­kongresszusnak — jelentette ki a SZVSZ főtitkára — az akció­egység megteremtésére nyílt levélben fel kell hívni a -köte­lékébe nem tartozó szakszerve­zeteket. Louis Saillant beszédének je­lentős részét a kapitalista, gyar­mati és félgyarmati országokban az egységért folyó harcnak szen­telte. Élesen bírálta a »Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szö­vetsége« és az amerikai szak­szervezeti központok, az AFL és a CIO reakciós vezetőinek sza- kadár cselekményeit. (MTI) MEGJEGYZÉS Nem tudja a jobbkés, mit csinál a. bal A megyei tanács mezőgazdasági osztálya október 10-re érte­kezletet hívott össze Kiskunhalasra. Meghívást kaptak a bajai, bácsalmási és a kiskunhalasi járás tanácsainak, gépállomásainak, állami gazdaságainak agronómusai, hogy együttesen megtárgyal­ják a legfontosabb tennivalókat, az őszi szántás-vetés meggyorsí­tására. A meghívottak pontosan meg is jelentek, de Kiskunhala­son sem a városi, sem a járási tanács nem tudott az értekezlet­ről, és nem is gondoskodott megfelelő helyről. Végül is elma­radt a megbeszélés, mert maga az előadó: Bank Gyula, a megyei tanács főagronómusa sem érkezett meg. Jogosan vetették fel a há­rom járás agronómusai a kérdést: hogyan akarja a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya az őszi szántás-vetést gyorsítani, amikor egy m-g nem tartott értekezletre szóló meghívással ki­vonja őket a munkából és egy egész napot az utazással fecsé­Miveí tölti szabad idejét egy sztahanovista *

Next

/
Thumbnails
Contents