Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-15 / 242. szám

Az életszínvonal emelkedésének tényei a esávolyi Haladás tsz-hen

IDÉN DECEMBERBEN lesz

légyévé, hogy Csávolyon megalakult a Haladás termelőszövetkezet, amely ezidő alatt boldog, elégedett emberek szövetkezetéivé lett. Munkaegységenként 7 kilogramm búzát, 1 kilogramm árpát, 14 kiló kukoricát, 6 kiló takarmányrépát, más terményeiket és .készpénzben 8 forint részesedést osztottak. Kovács Jó- Esefnek 395 munkaegysége után közel 28 mázsa búza, majdnem <4 mázsa árpa, 55 mázsa kukorica, 23 mázsa takarmányrépa ljutott csak a főbb terményekből, a kormányrendeletek nyújtotta kedvezmények pedig még külön 3160 forintot jelentenek számára.

A SZÖVETKEZET TAGJAIT

a kezdeti sikerek nem tették elbizakodottá. Arra törekszenek, hogy jövőre az idei eredményeket is megsokszorozzák. Az elvetett 25 hold árpa és 12 hold rozs már zöldül, 40 holdon végeztek a búzavetéssel is. Betakarították a napraforgót, burgonyát, cukor- és takarmányrépát, ricinust, a kukoricatörést pedig versenyben siettetik a munkacsapatok. Az Ikotity és Melcher munkacsapat tagjai a családtagokat is bevonták a betakarításba, s így naponta 720 négyszögölön végeznek a töréssel, szárvágással és kúpbarakás- sal. A letakaritott táblák helyén a. traktorosok versenyben szán- tanak-vetnek. Horváth József naponta 8 holdat vet el. A kötött talajrészeken szántás után azonnal boronáinak, ha pedig

túl hantos, símítót alkalmaznak vetés előtt,

A SZÖVETKEZET ALLAT- ALLOMANYA is szépen növekedik. A megalakulás óta azon fáradoztak, hogy megfelelő állatállománnyal is rendelkezzenek, mert tudják, hogy ennek nyomán jobb a termés, nagyobb a készpénzrészesedés, A szövetkezet nem egészen egy év alatt állatállományát 21 lóra, 18 szarvasmarhára, 32 sertésre növelte, külön baromfifarmot is létesítettek. A meglévő állatállomány az idén ősszel már 20 hold trágyázásához szükséges 400 kocsi trágyát biztosított, A tejhozam növelésével elérték, hogy négy tehén biztosította tejbeadásukat, s ami azon felül maradt, az a tagság jövedelmét gyarapította.

AZ IDÉN JÚNIUSBAN még

nem volt sertésállományuk, ma már sertéstörzs biztosítja nemcsak idei, de jövőévi sertésba- adásukat is. A szaporulat biztosítására saját erejükből további 10 sertést vásárolnak. A kétszeri fiaztatással el akarják érni, hogy a jövő év végére többszáz sertés álljon a hizlalóban.

Nagy segítség az ingyenes állatorvosi szolgáltatás is, amely az idén 3000, jövőre közel 8000 forint megtakarítást jelent számukra. Felújították a tehénállományt is, az újonnan vásárolt üszők közül hat ellés előtt áll. Gondoskodtak az állatállomány átteleltetéséről is: 400 mázsa takarmányrépa, 160 köbméter silótakarmány, 500 mázsa széna és 800 mázsa zab, kukorica és árpa van raktáron.

A kiskunfélegyházi határban a termelőszövetkezetek mutatnak példát az őszi munkákban

A KISKUNFÉLEGYHÁZI Határban már a kora hajnali órákban megrakott szekerekkel, lófogatokkal szállítják az őszi terményeket. A környékben alig látni töretlen kukoricát, legtöbb helyen már a szár is kúpokba van rakva. A kukorica törésével október 14-ig mintegy 90 százalékban végeztek, közei 80 százalékban került le a földekről eddig a cukorrépa is. A burgonya, napraforgó szedésével is végeznek a hét folyamán.

Iff. Jersek János számvetése

Ifj. Jersek János 11 holdas középparaszt 1950-ben, mint alapító tag lépett be a nagy- baracskai Vörös Szikra termelőszövetkezetbe. A kormányprogramra megjelenése után az Ö gondolatán is átsuhant a kérdés: kilépjen-e, vagy maradjon?

Jersek János úgy döntötte el a kérdést, hogy ceruzát, papirt vett maga elé és számolni kezdett. 550 munkaegysége után 25 mázsa búzát, 6 mázsa árpát vitt fel a padlásra, készpénz- előlegként eddig 3000 forintot kapott. Háztáji gazdaságában szerződéses sertés- hizlalást folytatott.

amely eddig 12.000 forintot jövedelmezett. De ez csak kis része mindannak, amit a szövetkezeti élet néki juttatott, Jersek János tovább számolt. Két gyermekük van, a harmadikat most várják. Ha megszületik, Jt00 forint értékű ingyenes kelengyét kapnak és 500 forint szülési segélyt. Ha arra fordul a sor, hogy feleségének kórházba kell mennie, ingyenes a szállítás. A három gyerek után pedig havonta 145 forint családi segélyben részesülnek, ami egy évben 1140 forintot tesz ki. Aztán ott van a háztáji tej. 14 litert fejnek naponta, 3—4

liter a házi szükséglet, 10 liter megmarad a piacram Ez r j hónapban 68G, egy évben 8160 forintot jelent. Csak a családi segély tehát és a háztáji tej ára 10.000 forint jövedelmet jelent évente.

A kapott termény egyrészét szabadpiacon értékesítették. 3500 forinért vásárolt a család új ruhákat, gumicsizmát, bakancsot, fehérneműt.

Jersek János mindezt számbavéve elhatározta, hogy szilárdan kitart a szövetkezet mellett s úgy dolgozik, hogy jövőre a jó munka nyomán még gazdagabb számvetést csinálhasson a család.

A VAROS DOLGOZÓ parasztjai a jövőévi gazdag termésért az idén már eddig 3581 hold földet szórtak le istállótrágyával, Ez azonban mindig nem segíti elő a jövőévi jobb termést, ha a szántásvetés vontatottan halad. Az őszi vetésre váró földek alig 50 százalékban vannak felszántva, de bevetve még ennél is Kevesebb. A dolgozó parasztok ahelyett,' • hogy kihasználnak minden kedvező időt, esőre várnak. Nem gondolnak arra, hogyha beáll a hideg esőzés, az átázott, nagyrészben kötött talajokon kevésbbé lehet jó munkát végezni és nagyban veszélyeztetik a jövőévi termést. A dolgozó parasztok nem tanultak az elmúlt év tapasztalataiból, pedig számos példa volt rá, 'hogy aki később vetett, kevesebbet aratott.

MINDEZEKÉRT a hiányosságokért felelősség terheli a városi tanács mezőgazdasági osztályát' is. Hiányzik a dűlőfelelősök kellő irányítása, a példamutatás, a jó felvilágosító munka.

A VAROS TERÜLETÉN példát mutatnak a vetésben1 a termelőszövetkezetek, Október 14-én reggel a lanyha őszi eső már közel 1000 hold őszi vetést permetezett. A Felszabadulás termelőszövetkezeti csoportban minden percet kihasználtak, ezért e héten befejezik az ősziek vetését és •negkezdik a tavaszi magvak tala jelökcszítését.

A törvényesség két oldala

Megyénkben is jól fizetnek a kapások, A dolgozó parasztok feladata, hogy lelkiismeretesen teljesítsék törvényes kötelességüket, idejében vigyék begyüj- tőhelyre a napraforgót és a kukoricát. E fontos termények és az állatok, valamint az állati termékek begyűjtési tervének teljesítése országos érdek. Ha ezeket idejében begyüjtjük, gyorsabban javíthatjuk tovább a város és falu ellátását hússal, zsírral, tojással, olajjal, burgonyával, több nyersanyagot adhatunk a könnyűipar üzemeinek is, több iparcikket nyújthatunk a falunak, városnak egyaránt.

Minden dolgozó parasztnak személyes érdeke is tehát, hogy törvényes kötelezettségének gyorsan eleget tegyen.

Megvan ehhez minden feltétel. A jó termés mellett a bí adás 10 százalékos csökkentése még inkább megkönnyíti, hogy a termelők gyorsan teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket. A kormány néhány háttel ezelőtt ' megszüntette a mezőgazdasági termények forgalmának korlátozását. Ezzel kifejezésre juttatta, hogy az őszi begyűjtés sikerét, elsősorban a dolgozó parasztság öntudatára, hazaszeretetére, törvénytiszteletére alapozza,

A példamutató termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok azzal válaszolnak a párt és a kormány intézkedéseire, bizalmára, hogy becsületbeli ügyüknek tekintik a beadás tervének teljesítését.

Baja város termelőszövetkezetei például a burgonyabeadási tervüket 100 százalékig teljesítették.

A párt és a kormány határozatai nagy kedvezményeket nyújtanak a dolgozó parasztságnak, s tanácsaink fontos feladata, hogy biztosítsák:

mindenegyes termelőszövetkezet, mindenegyes dolgo/ó paraszt megkapja az őt megillető kedvezményeket.

A megyei tanácsnak, járási tanácsainknak elsőrendű kötelessége, hogy gondosan vigyázzanak a törvényesség betartására, s felelő,sségrevonják azokat, akik megsértik a dolgozó parasztság törvényben biztosított jogait. — Például egyes helyeken indokolatlanul magas víztartalmát fogtak le a beadott kukoricából, •anélkül, hogy meggyőződnének annak víztartalmáról. De nem- ssak a tanácsok, hanem a begyűjtő vállalatok és a begyűjtési miniszteri meghatalmazottak is felelősek ezért, Pártszervezeteink is legyenek mindenütt a törvényesség éber őrei és legyen gondjuk arra, hogy a tanácsok végrehajtsák a párt és a kormány mindenegyes határozatát.

A törvényességnek azonban két oldala van.

A dolgozó parasztságnak is pontosan, a törvényben megszabott határidőre teljesítenie kell az állam iránti kötelezettségét. Tanácsainknak a törvényesség mindkét oldalára nagy gondot kell fordítani. Erre annál is inkább szükség van, mert egyes községekben sokan megfeledkeztek az állam iránti kötelezettség teljesítéséről. Vannak, akik vrsz- szaélnek az állam által biztosított jogokkal és lehetőségekké! és az államnak járó terményt nem adják be, hanem spekulációs célokra használják fel. A tanácsok feladata, hogy ezekkel szemben alkalmazzák a törvény előírásait, számoltassák e) őket. A törvényességnek ezzel az oldalával azonban legtöbb községi tanács megyénkben nem törődik. Ez az oka az indokolatlan nagy lemaradásnak a begyűjtés terén. A napraforgó begyűjtési tervet például még 60 százalékban sem teljesítettük, a burgonyabeadási terv teljesítésénél például még az 50 százalékot sem értük el. Különösen lemaradt a kapások begyűjtésével a kiskőrösi járás, de még az élenjáró járások is viszonylag gyenge eredményt értek eh Tanácsaink legtöbb helyen még a kulákokkal szemben sem alkalmazzák a törvényességet, pedig

a falusi osztályellenség szabotálja a beadási tervek teljesítését.

Természetes, hogy a legfontosabb eszköz a felvilágosítás, az állandó bizottságok jó munkája, a verseny kiszélesítése, azonban ha szükség van rá, a törvény szerint felelőségre kell vonni azokat, akik nem teljesítik beadási kötelezettségüket.

Kecskeméti leányiskolák névváltozása

A városi tanács oktatási osztálya 852—58—1/1953. VIII. sz, határozata értelmében a Pásthy Károly és a Czollner-téri állami általános leányiskolák összevonásából keletkezett újszervezésü iskola elnevezése „Zrínyi Hona állami általános leányiskola.“

Cím: Kecskemét, Molotov-tér 8. — Telefon: 20-75,

Bakos István igazgató.

Kecskeméti jegyzetek

Barát Endre:

FEL

(A Kecskeméten tartózkodó író riportsorozata)

zon a hétfői napon már a második brigádvezető szaladt az ágybanfekvő elnökhöz, hogy jelentse:

— Hát Busa elvtárs. Baj van ám a kukoricabetakarítással... Küldöm a tagokat, szidom, zavarom őket, hiába!

A Vörös Csillag termelőcsoport elnöke bosszúsan dörmögött:

— Egyebet sem hallok tőletek, csak azt, hogy nem mennek. Minek vagytok akkor, ha patancsol- ni se tudtok?

— Nem mehetek rájuk lőccsel, elnök elvtárs.., — vágott közbe a brigádvezető. — Egyiknek óljába csorog az eső, azt szögeli, a másik az anyósát viszi doktorhoz, A harmadik a kosztját megy venni Kecskemétre. A tengerit meg törni kéne. tisztába tenni a földet az őszieknek...

Ifjabb Busa János szitkozódva feltápászkodott.

— Még hóttbetegen sem hagyjátok az embert... Hamarabb földbetesztek ti engem, mint a búzát.

Persze, aki Busa Jani fiatal;

pirospozsgás képét nézi. csak nevet az ilyen nyavalygáson. Méghozzá közíudott, hogy hajnalban vetődött haza a vasárnapi italboit- Yitogatásból. Az ő betegsége csak olyan másnapos állapot. Megártott néki kissé a murci.

Ügylehet, délig ki sem józano- dott talán, mert csak az ital súghatta azt a különös ötletet, amivel előhozakodott a csoporttagoknak:

— Mondok valamit emberek. Ha már annyira huzakodtok, üsse kő, törjétek le, meg hordjátok be azt a kukoricát: felibe.

olt, akinek erre felcsillant a szűrne s.észnélkü! szaladt zsákért, igáért.,. De akadt, aki fejét csóválta — s ha nem is tudta bizonyosan, de érezte: valahogyan nincs egészen rendben ez az új módszer. A tagság dolgosabb, öntudatosabb fele nem volt jelen, azok. hajnal óta kint dolgoztak a másik határban, a gyapot földön.

Nosza, a ..felesek“ rámentek a tengeriie, EL is végezték a betakarítást egykettőre, nem volt

abban hiba, S hogy ez megvolt, hívták az elnököt: ossza el hát a betakarított terményt annak rendje és módja szerint. Vagyis inkább az ígéret szerint.

Hanem Busa Jánosnak legalábbis így mondta — valami fontosabb dolga akadt. S éppen kapóra jött néki, hogy megérkezett a városból Horváth Józsefné, az egyik csoporttag, — aki különben párttitkár a Vörös Csillagban.

— Vártunk már, Mari,,, — örvendezett néki Busa.

ári még fiatalasszony.

Ami kis ránc van a szájaszegietén, azt inkább ifjúságának keserves emlékei vésték,

mint a kora, A Héjjas-uradalom- ban nem volt aran.yéíete a

eummáslánynak.

— No ha annyira vártatok, hát itt vagyok — mondta vidáman. — Igyekeztem én, csak hát soká tartott az ülés a pártbizottságban.

— Fő, hogy itt vagy — folylat- ta az elnök, — legalább kimégy a tengeriföidre felezni.

— Felezni? Micsodát? ,.y— Hát a tengerit.

— Miféle tengerit?

— A csoportét.

Csak nézte Horváthné Busát, észnél van-e, vagy ital beszél belőle; nem akart a fülének hinni,

— . Aztán... — úgy gondo'-od Busa elv társ, hogy fele marad » csoporté, fele a tagoké?, - — Úgy hát. Hiszen felibe adtam ki nekik.

— Szóval... te kettőbe hasítanád az embert. Egyik fele a csoporthoz tartozik, másik meg a maga gazdája...

Busa vállatvont. ö ezen nem tépelődött. Mit csináljon, ha másképp húzódoznak a munkától.

Mari rákiáltott:

— Dehát ez az övéké, értsd meg ember, az egész tagságé, És épp’ az elnök bíztatja rá őket, hogy ne tekintsék a magukénak?!

Busa zavart volt, haragos, érezte is, hogy nincs igaza, hogy hibát, baklövést követett el. De tán a murci gőze megrekedt még az agyában, az dolgozott benne.; Kakaskodó önérzet düllesztette a mellét, veres lett. mint a cékla. Hangjában düh feszült:

— Ej, nem érek én itt rá veled alkudozni. Azt mondtam, eredj, felezd e! azt a kukoricát, Várják a tagok,.,

— Arra várhatnak. Hogy még én osszam el nekik a sajátjukat?! Ami után munkaegységet kapnak? Térj észre, Busa elvtárs... Nem ismered az alapszabályokat?

D

e Busa nem ismert már sem istent, sem embert. Hogy ismerhette volna akkor az alapszabályokat?

— Mégy, vagy nem mégy?

— Soha ebben az életben, Busa elvtárs. Még hogy. én menjek oda,

segítsek nekik abban, hogy a saját bőrükre hízzanak?! Eredj magad, felezkedj velük, edd meg a főztödet,.,

Busa Jani elrohant. De nem ment ki a kukoricaíöidre. Kiüzeitt a népnek, hogy a pár Titkárnő nem akarja kiadni a részüket, Akadt, aki erre jobb belátásra jutott, de többen felbőszültek s bosszút akartak áilni az „irigy Hor- váthnén“, aki nyilvánvaló, hogy a tagság kárát kívánja. Rá is vették Busát, hogy torolja meg az „engedetlen” csoporttag „bűnét“, aki szembehelyezkedett a többség akaratával. És az elnök nem késett teljesíteni a „felezkedők“ kívánságát. Horváth Józsefnét, fegyelemsértés címén, öt munkaegységének elvonásával büntette meg.

|a pedig valaki azt hinné, hogy mindez kitalált mese, vagy éppenséggel szatiraj meg kell mondani, hogy nem az, Megtörtént igazából, a kecskeméti, határban, 1953 októberében.

Node biztos, vigyáznak eztán a Vörös Csillagban, hogy efféle históriákat soha többé ne írhassanak róluk. Hiszen szóból ért az ember. Az e.nök hibázott is — mégiscsak becsületesen do'.goz'k és érti a dolgát. A tagság is tud dolgozni, ha akar. És ami a legtöbb, a vetéssel ők a legelsők az egész kecskeméti határban...