Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-02 / 231. szám

A szovjet kormány jegyzéke , Fr«nciapr*zág, Anglia és az Ég} esült Államok kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról Moszkva. (TASZSZ) A Szov­jetunió 'külügyminisztériuma szep- temjjér 2-án azopos szövegű jegy­zéket (japótt Franciaqpzág, Ang-, ■lia és az Egyesült Â'.îarn'qk kor- rnányátö;. A jegyzékek válaszul szolgáljak a szovjet kormánynak 0 külügyminiszterek tanácskozása összehívásával foglalkozó augusz­tus 4-i és a nétnpt kérdéssel'fog­lalkozó augusztus 15-i jegyzéké­re.' A Szovjetunió külügyminisz­tériuma szeptember 2Ő-án meg­küldte a szovjet kormány válasZ- jegvzékét Franciaország, Anglia és az Pgypsjiit Államok moszkvai nagyköveiségének.' Fraiiciaorszwü konnúujájinH 1953 szeptember --i jegyzék« hangsúlyozza, hogy a francia kor­mánynak néni szándéka sem új- bó. e.utasuani a szovjet kormány bíráló megjegyzéseit a három ha­talom poiiíikájárói, sem pedig folytatni jiymófipn — a béke jjieg- sz|.ámítása ppvására — a pteddp .vitát. A béke felé vezető jelentő^ lépés ■lenne és envhü.ne a pemzetfcpzi feszültség, ha sikerülne haladékta­lanul megoldani egyes Németor­szággal kapcsolafqs problémákat és megkptni az osztrák állam- szerződést. Ezért kívánatpsnak tű­nik, hogy a külügyminiszterek ta­nácskozása ezekkel a problémák­kal foglalkozzék. A német és az aszú4k probléma megoldása elő­segítené más fontos kérdések sjkerps megtárgyaiásáf js. A jegÿzek ezután hangsúlyoz­za, hogy a szovjet kormány a né­met probléma megvitatására olyan ügyrendéit javasolt, amely bo­nyolultnak iáfszik és amelynek alkalmazása a legkedvezőbb’ körül­mények mellett is pagy idoveszfe- séggpf járna. A szovjet kormány augusztus 15-i jegyzéke valójá­ban olyan kombinációk sorozatát irányozza' elő, amelyek eredmé­nyekéit tjlPg'tjatárpz^hán időponj­ra halasztónak el a szabad válasz­tások megtartását, a szövetségi köztársaságban, Németország ke­leti övezetében és Berlinben. A "francia kóffíiíiiv spljsséffl vpit azon a véleményen, hogy Ausztria sit}'!.-jóságának és függetlenségé­nek helyreállítása ajtó. függ, mi­lyen Haladást' értek el a népiéi két- dés megoldásába fi — mondja a jegyzék a továbbiakban— A francia kqrmánvnak az a véle­ményé, hogy a két kérdés egyálta­lán nincs kölcsönös kapcsolatban. Véleménye szepint mostantól kezj- veve semminek sem szabad aka­dályoznia az osztrák szerződés megkötését, A francia kormánynak meggyő­ződése, hogy a kérdések megtár­gyalása jobban' szolgálja a kívánt eredményt, rpjpt p jpgyzpkvájtás. A francia kptfnápv ezért ismetpl- çén meghívja a szovjet kormányt, vegyen részt a kuiügymipiszterek tangcskpzäsap. amelyet október 15-én tarthatnának meg Luganőn- ban. A szovjet kormány szeptember 28-i jegyzéke G. M. Malenkov távirata Mao Ce-Tuughoz Moszkva (TASZSZ) MAO CE-TUNG ELVTARSNAK, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya plnöjtének, Peking A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 4. évfordulóján kérem Önt, elnijk elvtárs, valamint a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányát, fogadják szívélyes szerencsekívánataimat. Az elmúlt négy év alatt az egész világnak megmutatta a Kínai Népköztársaság élctrpvalóságát és erejét, azt, hogy sikere­sén viszi keresztül Kínában a történelmi átalakulást és biztosítja a gazdasági életnek, a kultúrának és a néptömegek anyagi hely­zetének felemelkedését. A Kínai Népköztársaság nemzetközi erő lett, amely nem en­gedi meg áz imperialistáknak, hogy akadálytalanul leigázzák Ázsia népeit, hogy büntetlenül olyan politikát folytassanak, amely Àzsfÿt egy újabb világháború tűzfészkévé tenné. A koreai cse- mények arról tanúskodnak, hogy a kínai nép Kelet elnyomott né­peinek hatalmas támasza lett a szabadságért és függetlenségért vjvptt harcukban. A Kínai Népköztársaság sokoldalú haladása a» Őszinte megelpgpdés és büszkeség érzését kelti az egész haladó eipbprjsegbep. Niíjcs a világon olyan erő, amely megállíthatná a kínai nép elórcjiajadását hazája nemzeti felemelkedésének cs| virágzásának útján­A szovjet nép szíve mélyéből újabb sikereket kíván a nagy kínai népnek az ország iparosítási programmjának megvalósítá­sában, a fiiezőgazdaság fejlesztésében és a nép jólétének fokozá­sában, népi demokratikus államának további, általános megerő­sítésében. Erősödjék és fejlődjék a Szpvjelunió és a Kínai Népköztár­saság törhetetlen, testvéri barátsága és szoros együttműködése or» szagaink pépeinek javára, a béke és a nemzetközi biztonság megs szilárdításáért. 1953 szeptember 30. G. MALENKOV. Fogadás Csoa Ftt‘Fujnál a hinni Népköztársaság kikiáltásának negyedik évjordulója alkalmából A szovjet kormány 1953, szep­tember 2iá-i jegyzéke rámutat ar­ra, hogy a szeptember 2-i francia jegyzék tarjulmánypzása azt mú­latja, hogy a francia kormány vá­laszában ímefiőzi a szpvjet kor­mány Altai feltett kérdéseket, ame­lyeknek megvizsgálása előmoz­díthatná a megérlelődött nemzet­közi problémák megoldását és ez­zel együtt a hgke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében javasolja azop intézkedések kérdésének megvjzs- gálását,’ amplyek előmozdítják a nemzetközi feszültség általános enyhítését, javasolta továbbá a néméf kérdés megvitatását, tjeie- értvé Németország egysége fiely- realjitásának problémáját és a békeszerződés megkötését. Éhhez kiegészjjésképpen quguszfus jö-i jegyzékében a szovjet kormány kitej(ette azokat az alapvető kér­déseket, âmëlÿek" a német pro­bléma' rnégoldáspak hajasztjia- tallap feladataivá! függnek ősszé. A szovjet kormány utalj arra a tényre, hogy á koreai fegyver­szünet megteremtése kéfcjvezp helyzetet terèrpteit a nemzetközi feszültség csökkenéséhez. Az utóbbi időben azonban Úi nehézsé­gek 'keletkeztek a koreai kérdés megoldásában- Masa a koreai kér­déssel foglalkozó poiijikai értekez­let összehívása komoly nehézsé­gekbe ütközik, minthogy a politi­kai értekezlet összetételének'meg­határozásánál a közgyűlés 7. ülés­szakán az Amerikai Egyesült Ál­lamok mindenfa íta lépéseinek következtében rriegengédh'etetleq egyoldalúság nyilvánult meg és durván lebécsülték annak fontos­ságát, hogy ‘megegyezés alapján együttműködjenek olyan közvet­lenül érdekelt országokkal, mint a Kínai Népkpztársaság és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság. Az ázsiai országok vonatkozá­sában nem lehet figyelmen kívül hagyni más megérlelődött politi­kai problémákat sem, amelyek­nek különös jelentőségük van ezpn államok nemzeti érdekei és á béke tnégszilárdításá szempont­jából. MipíjtenékelÖfr rá kell mu­tatni ezzei kapcsolatban 'a Kínái Népköztársaság törvényes jogai vis s£aá la fás áriak szükségesSégé-t íré. t Ami Euiópát illeti, a legutóbbi nyugatnémetországi politikai ese­mények fokozták az aggodalmat a békeszerető országokban. Nyu­gat1 Németországban fokozódik a revans-vágyo elemek befolyása, amelyek áz agresszív politika nyelvén ismét meghirdették a „Prang Nach Osten”-!, amely nemcsak más népeknek, hanem magának a német népnek is hihe­tetlen szenvedéseket okozott. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében az észákatlanti tömb agj-esszjv poiiíiká iának yp-. szé'.yes voltát szem előtt tartva, hangsúlyozta annak a kérdésnek jelentőségét, hógy csoktreptepi kell ^-fegyverzetét és nerri szahjjd megéngc'dni, hogy katonai tánjasV- pontok létesüljenek'idegen államok területén. E kérdés megtárgyalá­sának elkerülése azt' jelentené, hogy figye.íhen kívül iiagyjuK azt, aminek igen nagy jelentősége vap a nerjrzpjkijzi fpszüjtség eny­hítése szempont jábóí. Mi vei mind a szoviet kormány, mind Fra|iciaoj-szag kormánya jöbbízben kifejezésre juttatta a nemzetközi feszültség csökkenté­sére irányuló törekvését, nem le­bet' elmenni ameilétt a tén.y mei- iett, hogy nem szűnik meg égy új háború propagandája, neniszifn- nek meg az újabb támadó aktusok­ra szójító felhívások“ és hogy egyes államok körrnányai nyíltan áttértek kártevő akjusokpa. terror- cselekményekre' és szabotáiásra a demokratikus tábor országaiban. Az előadottakból kitűnik, hogy megértek azok a fontos nemzet­közi jelentőségű problémák,'ame­lyek megkövetelik, hogy Francia- ország, Nagy-Brilannia, az Ame­rikai' Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió részvételével'haladéktalanul együt­tesen tárgyalják meg Őket. A szovjet kormány ennek meg- íeíeipen augusztus 4-i jegyzéké­ben kja vásottá;, tárgyalják meg a külügyminiszterek • tanácskozásán a mÇfezètkôzT feszültség enyhíté­sét szolgáló intézkedéseket. A szovjet kormány augusztus 4-i és augusztus Jo-i jegyzékében javasolta, hogy a külügyminiszte­rek tafjáoskc>záí?án rnfnijen Oldal­ról tárgyalják még a nemet pro­blémát. A' szovjet kormány ezzei kápcsőlaíban " mdffvanvölta’, tár­gyalják tneg a következő kérdése­ket;. ' T Békéét tekeziet Összehívá­-*-• sa a Németországgal kö­tendő békeszerződés kérdésének megtárgyalására. O Ideiglenes összpémet kor­“J* mánv alakítása és szabad össznémet választások megtartá­sa. Németországnak a háború • következménvéivét ' kap­csolatos pénzügyi és gazdasági kötelezettségei megkönnyítése, A francia kormány szeptember 2-i jegyzékg mindezen kérdések közül csupán az össznémet válasz­tások kérdését érinti és teljesen mellőzi az összes többi kérdéseket, ameiyek elsőrendű íontpsságúak a német probléma meSö!4ása szem­pontjából. A szovjet kormány kétízben megküldte Franciaország kormá­nyának, éppúgy, mint Anglia és az Egyesült Allajnok kopmányá- nak,‘ a német békeszerződés alap­jainak tervezetét, azzal a ja vas lát­tát, hogy vitassák 'meg ezt á ter­vezetet, vagy terjesszék elő meg­vitatás céljából salát békeszerző­dés iervezeiüket. Másfél év telt el azóta, de Franciaország kormánya nem nyilvánj lotfa véleményét a békeszerződés szovjet tervezeté­ről és nem terjesztette e.jj sajá: tervezetét. A szovjet kormány folyó év augusztus' 15-1 ' jég'yzékében ja- vaso.ta, hogy hat |iónapprj bem hívják össze a békecrtékezlétel va.atriennyi érdekeit állam részvé­teiével. Németország keltő' kép­viseletépek biztosításával a béke- szerződés előkészítésének minden Szakaszában és a békeértekezle'.ejj. A francia kbrtnánv vâlasziçgyzékk rnellcjzi a békcértekezlet összehí­vásának kérdését, jóijehét éjvi- tatliataiian egy ilyen értekezlet jelentősége. A szovjet kormány folyó év augusztus t§-| jegyzékében java­solta ezenkívül Franciaország, Anglia és az Egyespít Aiiamos koniiányának, hózzanak határoza­tot Németország háborús követ­kezményekkel ’kapcsolatos pénz- Ügyi-gazdasági kötelezettségei­nek rhégkönnyítésére,1 éspedig': Menteeítsék Németországot 1951 január l-iől a jóvátételt jcölfségék. és a négy liatalonimai szemben fennálló háború utáni államadóssá­gok kiűzetésétől. Korlátozzák a megszállási költ­ségeket' olyan összegekre! amelyek nem haladják meg Kelet- és Nyu­gatnémetország állami költségve­tése bcvéipleipek 5 százalékát! Teljes mértékben mentesítsék Németországot a pêgy jiafőlom külső fflegszfjnáei kjatjásaibo! eredő és 19j5 után keletkező aijps'- ságai niegfizetéséiől. A francia korniány szeptember 2-i jegyzéke a Németország hábo­rús következményekkel kapcsola­tos pénzügyi-gazdasági kőtéíezett- ségejnek köiiúyílésére vonatkozó mindezeket a kérdéseket kikerüli. A szovjet kormány továbbra is szükségesnek tartja, hogy mind Franciaország korpianya, mind pedig Anglia és áz ‘Egyesült Ál­lamok kormánya fejezze ki a Szov­jetunió említett javaslataival kap­csolatos határozott álláspontját. A szovjet kormány javasolja a külügyminiszterek értekezletének összehívását —-. kiindulva a követ­kezőkből: 1 A Franciaország, Ang- -*-• lia, az Eg'vesült Államok, a Kínai Népközt ár'Sáság és a Szov­jetunió külügyminisztereiből álló értekezleten vitassák meg a némzefgözh feszültség enyhíté­sét- szolgáló intézkedéseket. ' O A Franciaország, Anglia, . * az Egyesijit' Államok és a Szovjetunió • fejjlugymfpisztérej' bői áiíq- érlekezleíeh' Vitassák meg a német kérdést, beleértve azokat a javaslatokat, amelyeket az érte­kezlet előkészítései során férjosz:- reitök elő. A szovjet kormány még nem káaoti választ Franciaország kor­Ppking (TASZSZ) Csou En­Laj,‘ a Kínái’ Népköztársaság Népi Közigazgatási Tanácsának elnöke, küíügyminisztér szep­tember 30-án" a küijjgymirjiszte- rium helyiségében ür.pepélye- fpgadÚSt adott a Kínai Népköz- társaság kikiáltásának negyedik évfordulója alkalmából. A fpgadásori megjelentek a Központi'Népi Kormány tagja;, a népi közigázgatásí tanács tág­jai, a Kínai Kommunista Párt Az Országos Népművelési Bi­zottság a művészéti csoportok számára az 1953—54. évben já­rási kultúrversenyt hit del. A verseny péljm plőspgitfni a mű­vészeti csqpóffpk színvonalának empijiedéspt, népünk művészi alkotó tehetségének ' szabad ki­bontakozását. A versenybe csoportos és egyéni számokkal minden mű­vészeti szakág benevezhet (szíri­játszók, bábjátékosok, ének- és zenekarok, tánccsoPPítok, pépi- együtespk, rigmusbrigádox, egyé-pi számokkal ének- és hap:;- szerszólistak, szaválók, művészi feiplvasök, népi rigmus- és rrie­Tompa községben szeptember hó 27-én fejezte be a tanács az utolsó hold taitalékterületpk fi^sz- nosítását is. Ezen az őszöp 242 kataszteri hold szántóierijietet " és ! 19 hold szőlőt adott kfehaszonbér- leti szerzpdpsae. a tanács a' dolgo­zó parasztok kezébe. Antikor meg­jelent kormányunk rendeleti a tartalékterületek hasznosításáról, közei 300 dolgozó .paraszt kereste fel a községi tanácsot, hógy be- .elemse igényét a kishaszppb'érréti szerződésekre. Ifj. Br^nt István 3 holdas dolgozó .patiaszt STio'd 'tar- laf'ékingatlant, Varjú István., 7■•hói­dat, Savanyú István 4 ho'id.ás égyé- nileg dolgozó paraszt 3 b'ojd föÁjet vett' kishaszonbérletbe. Ma már a tártíjlékföldek. legtta­mányátói augusztus 28-1 -jégyzé- kére, az osztrák: áilá'irjszerzö'dés kérdésében és készségét nyílvá­nít iá e kérdés megvitatásának {Ötytatásárá » szokása* ‘diplö­Központi Bizottsúgánuk tagjai) Kína demokratikus paffjainak és törne^szervezetpjncls képvi­selői, a túfjóbnány, a kultúra éa a "műyészet művelői, a diplo­máciai testület tagjai, valamint a külföldi szakszervezeti és if­júsági küldöttségek, amelyek a Kínai Népköztársaság kikiáltá­sa negyedik évfordulójának megünneplésére érkeztek Fe- k ingbe. semppdojc). A verseny során nagyjelentőségű lesz a felszaba­dulás rjtup született népi ver­sek,' mesék, népdalok bemutatá­sa, valamint á kultúrotthonok képző- és díszítőművészeti, tech­nikus, gazdasszphy és fényké­pész-köreinek kiállításai, A versenyt a járási tanácsoia szervezik. A falusi és városi csoportok melleit heneyezlietrjpa üzenjj cspRortcrk is. Az együttesek november végé­ig á helyi, majd pedig a "körzeti bemutatókon szerepelnek. A verseny legjobbjai áprilisban járási bepjutatókőn léRhek ígli üzáníás-vetés. Ifj. Brunt István és Savanyú István flW be is fejez­ték a rozs és a byza elvetését, melyre alig néhány hónapja kap­ták meg a kö'.csönyetöiTiagot. Nagy ichelpspgck állnak a kis- tiaszönbérlok és a' többi égyenitég dölgozo parasztok "körében tévő földterületek terméshozamának fel­javítására id, tóért a község föld-» imüvesszöveikézetébetf 3 v^gpn mjjtrugyakpszlet áll a dolgozó pp- lasziók rendèikézçsére. amjt dol­gozóink már az eddigiekben' is 'je­lentős mennyiségben igénybe :» vettek, hogy a következő gazdasá­gi évben földjeik mé# gazdagabb, még dúsább termést hpzzáriekl mint az idén. máciai rendben. A szovjet' kormánv hason.o tara talmú jegyzékeket juttat gi Aftg- iia’ és az Egyesült Alj^tpqk kor- mányánák. (MTÜ Járási kultúrversenyl hirdet az Országos Népművelési Bizottság A lartalékfiUdek bő terméséért harcolnak a tompái dolgozó parasztok yobb fészén megindult az őszi

Next

/
Thumbnails
Contents