Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-11 / 239. szám
Fejlett állattenyésztés — gazdag termelőszövetkezeti jövedelem A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak megyei értekezletén több felszólaló hangsúlyozta az állattenyésztés fontosságát. A felszólalók rámutattak arra, hogy növekvő életszínvonalunk egyre több állati termékei követel. Az állattenyésztésnek tehát nagy jelentősége r an népgazdaságunkban. Nemcsak a legértékesebb élelmiszerekkel (hús, zsír, tej, tojás, stb.) látja el a lakosságot, hanem nyersanyagot, (gyapjú, bőr) biztosít a könnyűiparnak, a mezőgazdaságnak pedig igaeröt és trágyát ad. A jól szervezett, magas termelőképességű áliaítenyésztés teszi lehetővé a termelőszövetkezetek alapvető erőforrásának, a föld termőerejének legmegfelelőbb kihasználását. Az állattenyésztés teremti meg a termelőszövetkezetek árutermelése fokozásának a lehetőségét. Ezzel függ össze az a tény, hogy a fejlett állatenyésziéssei rendelkező te—-’őszóvetkezetek jövedelme magas. V megyei értekezleten szobákérült termelőszövetkezeteink jövedelmezőségének a problémája is. Nem véletlen tehat, hogy nagy körültekintéssel vitatták meg az állattenyésztés kérdéseit Is. — A feladat az, hogy álla állományunk számszerű r öveié se mellett mind jobban ratér- j jiink a minőségi állattenyésí lésre. Termelőszövetkezeteink szélesítsék ki takarmányalapjukat Állattenyésztési terveinket akkor tudjuk teljesíteni, feladatainkat akkor válthatjuk valóra, ha több takarmányt termelünk. A takarmányalap kiszélesítésének egyik módja, hogy a szántóföldi takarmánynövények termesztését kiterjesztjük, A vas- kúti Dózsa ezzel a módszerrel bővíti takarmánybázisát. Másik módja a takarmányalap biztosításának, hogy fokozzuk legelőink és rétjeink termőképességét. A jószág tavasztól őszig legelőre jár. Kora tavasztól késő őszig tartsuk tehát állatainkat a nyári szálláson. Az állatok karám- szerű tartásának előnyei, hogy a legelőn való állandó tartózkodás, mozgás élénkíti az anyagcserét, az állatok étvágya, a takarmányok értékesülése jelentősen nagyobb lesz. A levegő és a napfény, valamint a természetszerű tartás hatására az állatok ivarzása rendszeresebbé válik, a fogamzás biztosabb lesz. Az állat a legtermé- szetszerübb takarmányhoz jut. A legelőntartás továbbá csökkenti az önköltséget. Legelőink hozamának tehát együtt kell emelkednie az állatok szaporodásával. Ezzel a módszerrel teremti meg takarmánybázisának egyik forrását a solti Szikra, a tassi Petőfi és Lenin, továbbá a ■bácsbokodi Vörös Csillag, A téli takarmányozás sok új lehetőséget nyújt a takarmany- alap kiszélesítésére. Télire a takarmányt tartósítani kell. Valóságos éléstárat kell berendezni állataink számára. Ennek egyik formája a siló. Több termelőszövetkezet megértette a silózás jelentőségét. A kunbajai Rózsa Ferenc 515 köbmétert si- Lózott és ezzel tervét 178 százalékra teljesítette. A bácsalmási Lenin 410 köbméter silóval tervét 168 százalékra teljesítette. A mélykúti Hámán Kató már 572 köbmétert silózott. — Termelőszövetkezeteink általában több mint 50 százalékra teljesítették már silózási tervüket. Legrosszabbul megy a silózás a kalocsai és a kiskőrösi járás termelőszövetkezeteiben. A kalocsai járásban a terv 3309 köbméter. Ebből 910 köbmétert teljesítettek. A kiskőrösi járásban a 3651 köbméter előirányzatból 1084 köbmétert teljesítettek. A kormány a silózásra építési hitelt nyújt. A félegyházi járásban 20 termelőszövetkezet 422.600 forintot vett igénybe. Ezek a szövetkezetek 4300 köbméterre építenek silót. A petőfiszállási »Kossutl már elkészített két darab 100 köbméteres silót. közösségnek hoz jelentős hasznot, hanem a háztáji tehén mindenegyes családnak közvetlenül is jövedelmet biztosít. Szabó Andrásné (kerekegyházi Dózsa) Klára nevű háztáji tehene napi 25 liter tejet adott. A beadáson felül átlagban naponta 14 litert tudott a szabadpiacon értékesíteni. A háztáji tehén tehát átlagosan napi 43— 42 forintot jövedelmezett. Ez a jövedelem jövőre még nagyobo lesz, hiszen kormányzatunk elengedte a háztáji tehén után a beadást. Jelentős jövedelmet biztosít, ha a borjúkat mesterségesen neveljük, A kiskunhalasi Vörös A fejlett állattenyésztés előfeltétele: a korszerű istállók, balotaszállási Petőfi 50 férőhelyes új tehénistállója. A Október tsz-ben Szőlős Antal tehenész itatásos módszerrel elérte azt, ■ hogy borjúnként 400 liter tejet takarított meg, meiy mennyiséget a szabadpiacon lehetett értékesíteni, A minőségi állattenyésztés is szép jövedelmet biztosít. Egy bikáért minőségi felárral ■ 7—12 ezer forintot kaphat a szövetkezet. Ugyanezért az állatért, ha nem minőségi tenyészállat, csak 2000 forintot adnak a vásáron. A bácsalmási Leninben Neszvecskó János két bikát nevelt, ezzel 12 ezer forint jövedelemtöbblethez juttatta a szövetkezetei, Tervszerű állattenyésztés í Ha a termelőszövetkezeteink biztosították a takarmányalapot, ekkor tervszerűen foglalkozhatnak a tenyésztéssel és szaporítással. Itt a főcél az, hogy a számszerű szaporítás mellett térjünk rá a minőségi állattenyésztésre. Minőségi állattenyésztéssel sokkal magasabb jövedelmet tudunk elérni. Minőségi tenyésztést a kiválogatás és párosítás céltudatos és helyes módszerének alkalmazásával érhetjük el. A szarvasmarhatenycsztésnél ez a célunk, hogy jól tejelő és nagy húshozmú magyar fajtái nemesítsük tovább. Egy tehenészet létesítése jelentős jövedelmet biztosít a termelőszövetkezetnek. Több termelőszövetkezetünk ezért tehenészetet létesít, illetve tehenészetét továbbfejleszti. A bajai Vörös Fény tsz nek tehenészete 48—50 állatból áll. Ez a termelőszövetkezet a tejbeadáson túl annyi tejjel rendelkezett, hogy annak értékesítésére Baján tejüzletet nyitott. A napi eladásból jelentős jövedelemre tett szert a termelő- szövetkezet, A bácsalmási »Lenin« tehenészeténél Neszvecskó János brigádvezető ért el. kiváló eredményt. Amikor a 65 tehénből álló tehenészetet átvette, akkor az istállóátlag 2.8 liter volt. Ezt Neszvecskó János 10.5 literre emelte fel. De nemcsak a szövetkezet jövedelmét emelte ezzel, hanem a sajátját is. Tavaiy 500 munkaegysége volt. Az idén augusztusig már 600-at szerzett. Egyedül búzából 18 mázsát részesedett. s. A tehén azonban nemcsak a A kiskunhalasi Vörös Október tsz-ben Szőlősi Antal tehenei/ itatásos rendszerrel nevel. A bácsbokodi Vörös Csillag sertéstenycszete. Szép jövedelmet biztosít a sertéstenyésztés. Termelőszövetkezeteink a mangalica mellett erősen megnövelik a hússertések számát. A sertéstenyésztés vonalán termelő- szövetkezeteink közül egynéhány már szép eredménnyel dicsekedhet. Lóczi Kálmán sertésgondo- zó az orgoványi Sallai tsz-néi egy ívarzás alatt kétszer b ugatta a sertéseket. így 12 darab mangalicakocánál 7 fialási átlagot ért el. Az egyik előhasi mangalica kocának első íialásra 15 malaca lett. A bácsbokodi Vörös Csillag termelőszövetkezetben Szűcs József és Szabadi Mihály állattenyésztők értek el szép sikereket a berksir-te- nyésztésben. Malacozási tervüket 130 százalékra teljesítették tavaly. Ezzel azt is biztosították, hogy a szövetkezet nyáron, aratáskor a tagok részére 12 hízót vághatott és így a kenyér mellé bőven jutott szalonna is. A sertéshízlalás szép jövedelmet biztosított a bajai Vörös Fény tarmelőszövetkezetneK is. A beadáson felüli hízóikat szabadpiacon értékesítették 22 forintos áron. A bajai Micsurin tsz.— pedig már áttért a minőségi sertéstenyésztésre. Négy hgnap alatt eiadtak 35 tenyészkant. A 8—12 ho közötti tenyészkanokért darabonként átlagosan 2500 forintot kaptak. Ez 32 forintos átlagárnál: felel meg. A sertéstenyésztés jelentőségét felismerte a harkakötönyi uVörös Csillag“ és jánoshalmi; „Petőfi“ is. Harkakötönyben most állítják fel a hizlaldát, a jánoshalmiak pedig cornwai törzstenyésztéssel foglalkoznak. A jánoshalmi „Petőfi“ a jövőben tehát csak minőségi sertés- tenyésztéssel foglalkozik és ezzel a jövedelemnek új forrását nyitja meg a szövetkezeti tagok számára. Jövedelmező a juhtartás is. A juh gyapjút, tejet és több mellékterméket ad. Jövedelmezőségéért már több termelőszövetkeztünk tartja. A tassi „Lenin“ 150 juhnál elért 4.9 kilogrammos gyapjúátlagot. Anyánként még 50 liter tejet is Kiss Bálint, a fülöpjakabi Alkotmány tsz elnöke a tsz-ek és gépállomások élenjáró dolgozóinak megyei értekezletén felszólalásában az állattenyésztés jelentőségét méltatja, ,, OrUÜCÜiUí'wíSC&Mt , biCH■.-VCitCir-H fejtek. Bajor Péter juhász 117 százalékos bárányszaporulatot is ért el. A kiváló juhász 30 kilogramm gyapjúprémiumban részesült. A juhtenyésztés vonalán még a gátéri Vorosilovnál ifj. Dudofc István is ért el szép eredményt. 108 eigája jellegű anyajuhtól 108 bárányt nevelt lel. Átlagsúlyban 21 kilogrammal választotta el őket. Nyíró* átlaga 4.2 kilogramm. Fejési átlaga anyánként 1.2 liter. A juhtartás nemcsal: a szövetkezetnek, hanem ifj. Dudok 1st* vannak közvetlenül is jövedelmezett. Augusztusig 420 mun* kaegysége után 1900 forint ké*z* pénzt, 17 mázsa kenyérgabonát, 15 mázsa burgonyát és jelentős mennyiségű takarmánygabonát kapott. Prémiumként 15 kilogramm gyapjúhoz is jutott. A kiváló juhász háztáji állatállománya 6 sertés, 50 baromfi és 10 juh. A juhász a szövetkezetben jelentős jövedelemhez jutott. A szalkszentmártoni Békéért tsz juhnyája. Kökény JózseV juhász 4.5 kg-os nyírási átlagot ért el 118 anyától 138 bárányt nevelt fel-
