Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

Párt és oáyüénífés freiadatainfo az 1953—5fr. évi pártoktatáz előkészítése és megindítása terén A szovjet liötszövőipar Jejlödése Kártevő banda felszámolása a Koreai JNépi Demokrat! lois Közt ár sa ságba u Jugoszláviai tények, amelyekhez nem szükséges kommentár érteimében a legközelebbi két- három év során még nagyoob ütemben növekszik a kötött­áruk termelése. Az országban több, mint 30 nagy vállalatot építenek, illetve alakítanak új­já. A működésben lévő gyárak teljesítőképességének növelésé­re tervbevették teljes átszerelé­süket. (MTI) bozlak el. Cső Men Cse-nek, a banda vezetőjének vallomása szerint valamennyien kétéves hírszerző tanfolyamot végeztek s amerikai tisztek Képezték ki őket. A távolkeleti amerikai csapatok vezérkarának hírszer­ző osztályához tartozó kártevő csoportot a lakosság éberségé­nek segítségével lepleztek le es tették ártalmatlanná. (MTI) Párísicmtcteinlt készü­lődnek az új oktatási évre. Az eknuííévinál nagyobb gondot f.or- oítoUak az idén játási bizottsá­gaink is a propagandisták kiválo­gatására. Okultak az elmuúévi hi­bákon. Javult a szociá.is ösz- szeiétel. Errie.kedeu a propa­gandisták műveltségi. színvonala. Kevesebb a propagandisták kö­zölt a tapasztalain párttag. Ered­ményes volt a nyári továbbképzee is. Propagandistáinknak telét bentlakásos pártisko.án képez­tük ki. A nyári továbbképző tan­0. yamokon propagandistáink meg­ismerkedtek a modern kapi­talizmus, a szocializmus gazdasá­gi alaptörvényével. Megismerked­tek a pártvezetés legfontosabb kérdéseivel, a pártélet alapjaival, a pórion belüli demokrácia, a kol­lektív vezetés elveivel. Propagandistáink zöme már tud­ja beosztását. A Központi Vezető­ség határozata szellemében leg­több pártszervezetünk gondosko­dott arról, hogy a.sófokú oktatást végző propagandisták továbbkép­zésük érdekében a Dárttörténet 1. évfolyamának propagandista konferenciáján tanulhasson. Saj­nos e téren még nincs minden rendben. Egyes pártbizottságok nem élnek a határozat ilyen ter­mészetű felhasználásával. Hiánya volt a propagandisták továbbkép­zésének, hogy az egyéni tanulásos nyári továbbképzőn a bevontaknak több mint 20—30 százaléka lemor­zsolódott. Részükre külön konfe­renciákat és konzultációkat kel­lett tartani. Különösen a kiskun­halasi, kiskőrösi, ka.ocsai járásban volt- tapasztalható ezen a téren nemtörődömség. Nem küldtek be benitakásos iskolára elegendő propagandistát. Utat enged’ek a fegyelem lazulásának és így az egyéni tanulásból indokolatlanul sokan lemaradtak, ellenőrzés hiá­nyában. A hallgatók bevonásánál az oktatás minőségi megjaví­tására törekediünk. Párttagsá­gunknak átlag mintegy 60 százalé­kát vontuk be. A pártonkívüliek bevonásánál azonban túlléptük a 15 százalékot. Ez a hiba főleg a kalocsai játásnál volt tapasztal­ható. Itt a párttagságnak mindösz- äze 50 százalékát osztották ue, emellett mintegy 24 százalék pártonkívüii is tanul. Legjobb eredményt a kecskeméti városi bi­zottság érte el. A párttagság 72 százalékát vonta be oktatásba. A hibák, hiányosságok ellenére azon- aan javult az oktatásba bevontak összetétele. Megnőtt a munkások, ;sz-tagok, értelmiségiek arány- száma. Az eredmények azonban nem te­hetnek bennünket elbizakodottá. Még mindig nagyfokú nemtörő­dömség, a pártoktatás meg nem ér­tése lapasztalható egyes pártbi­zottságaiknál. Nem ^zünt meg az okta.ásnak szűk, reszortjellegú Irányítása sem. Nagy hiba, hogy egy-két járás kivételével meg nem is tűzték napirendre a jb-n az oktatás helyzetét. Nem törőd­nek a pártmunkás könyvtárakkal. Hat járási pártmunkás könyvtár­nak még mindig nincs vezetője. Az oktatás lebecsülését je­lenti az is, hogy nem harcolunk eléggé az oktatási év sikeres megindításáért, nem teszünk terv­szerű intézkedéseket a lemorzsoló­dás megakadá yozására. Pedig er­re számítanunk kell. A propa­gandisták továbbképzésének is ez volt az egyik hátráltató tényező­je. Legtöbb helyen ezt a körül­ményt nem értékelték helyesen. Nem igyekeztek felelősségre vonni a hiányzókat. Nem törődtek azzal, hogy a hiányzó, lemorzsoló­dó propagandisták az oktatásban csak alacsony teljesítményeket ér­hetnek el. Feltétlenül biztosítanunk ke!!, hogy október 7-én, az évadnyitón a propagandisták teljes számmal megjelenjenek. Segíteni kei! abban is, hogy a propagandist felke­ressék a hallgatókat és meg­beszélve a napi feladatokat (szántás-vetés, békekölcsönjegy­zés, stb.), meggyőzzék őket az okiatás jelentőségéről és biztosít­sák, hogy október 14-én min­denki résztvegyen az első foglal­kozáson. A propagandisták akkor harcolnak eredményesen az okta­tás sikeréért, ha már az első fog­lalkozásra 's alaposan felkészül­nek. Megszerettetik a tanulást és nem riasztják el a hallgatókat lapos, rosszul vezetett, unalmas foglalkozással. Helyes, ha az el6ő foglalkozáson ünnepélyes, rövid kultúrműsort rendeznek. SoK javítani való akad a pártpropaganda módszerében és tartalmában is. Nem neveltük eléggé párttagjainkat a nép áldo­zatkész és hű szoigálatára. Gyakran e.őtérbe helyezzük a párttagok kötelességeinek tanítá­sát, s nem törődünk azzal; hogy élnek-e jogaikkal. Nem világítot­tuk meg a kollektivitás elvének jelentőségét a pártvezetésben. Propagandistáink gépiesen ismé­telgették: „a pár ititkár a falu gazdája!“ Ez kiskiiályoskodáshoz, a bírálat elfojtásához és végső fo­kon a tömegkapcsoiatok lazulásá­hoz vezetett* Fogyatékosán, gyengén és sab­lonosán foglalkoztunk propaganda- munkánkban a szocializmus építé­sének elvi kérdéseivel.- Gyakran felcseréltük a célt az eszközökkel. Szem elől tévesztettük, hogy nálunk minden az emberért, a tár­sadalom jólétének, kulturáltságá­nak emeléséért történik, Hibák voltak a pár toktatás módszerében. Elharapódzott az is­kolás, betűrágó módszer, a szava­kon, idézeteken való nyargalászás. Ez ped'g leljesen idegen a marxizmus-leninizmus életet su­gárzó ideológiájától. Az önálló­ság ,az alulról jövő kezdeménye­zések elfojtása, az egyéni véle­ményalkotás készségének hiánya is sok kárt okozott. Gyakran oppor­tunistának, vagy éppen ellenség­nek bélyegeztük azt, aki nem él­teti velünk egyet, vagy bátran rámutatott hibáinkra. Helytelen utakon járva igyekeztünk az el­múlt évben „konkréttá tenni” az egyes oktatási témaköröket. Az elmélet az ilyen fogiaikázosokon elsikkadt. E.őiérbe kerültek e gyakran rosszul összeválogatott, vulgárisán alkalmazott „konkré­tumok", melyek a poitikai iskolá­kat rossz termelési értekezle­tekké silányították. Az elvi kér­dések tisztázása helyett elfojtot­tuk a bátor véleménynyilvánítást, az önálló kezdeményezést és a kritikátlanság poshadt légkörét terjesztettük, A Központi Vezetőség júniusi határozatának végrehajtása elkép­zelhetetlen a páttoktatás hibáinak kijavítása nélkül. Ez minden párt­szer/, minden propagandista e.ső- rendű feladata. Elsősorban termé­szetesen a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályának kell vál­toztatni a munkamódszerén Ki kel! küszöbölnie a szűk'átó* körűséget, a szervezetlenséget, amely akadályozza a . feladatok végrehajtását. Érvényesíteni kel' minden pártszervben a kollektív felelősséget a pártoktatás előké­szítésében és megindításában. Csak így tudjuk biztosítani pártunk po­litikájának maradéktalan végrehaj­tását. Szabó Béla megyei pártbizottság, oktatási felelős. Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: kevés felhő, száraz idő. A reggeli órákban többfelé köd. Mérsékelt légáramlás, hűvös éjszaka, enyhe nappal. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére vasárnap reggel 10—13, délben 24—27 fok között. (MTI) Moszkva (TASZSZ) A háború előtti időszakhoz képest több. mint másfélszeresére emeikedeti a Szovjetunióban a kötöttáruk termelése. A divattervezők az idén 500 új kotszövöttruhamintát készí­tettek, amelyeket már gyárta­nak is. A szovjet kormány határozata Phenjan (TASZSZ) A »Koreai Központi Távirati Iroda« jelen­tése szerint szeptember 22-én a Kanvon-tartomány Kimgan já­rásában lévő szinphumi falu rendőrosztagának tagjai letar­tóztattak kilenc fegyveres kár­tevőt. A kártevőktől hét pus­kát, karabélyt, géppisztolyt, ki­lenc kézigránátot és százhetven­ezer von hamis bankjegyet ko­Moszkva. A »Za Szocijalisz- ticsku Jugoszlaviju«, a jugo­szláv hazafiak szövetségének Moszkvában megjelenő lapja ír­ja: A Jugoszláviában évente há­borús előkészületekre fordított kiadások körülbelül egyehlőek azzal az összeggel, amelyből 2 és fél millió, a termelésben fog­lalkoztatott munkások évi fize­(MTI) A »Neue Züricher Zei­tung« ottawai tudósítója egyik cikkében a kanadai gazdasági életben mutatkozó válságjelek­kel foglalkozik. »Néhány hónap óta olyan je­lek figyelhetők meg Kanadában — írja a tudósító — amelyek arra mutatnak, hogy az ország külkereskedelmében és belső gazdaságában kűszöbönáll az egyensúly felbomlása. A kana­dai gazdasági élet nemzetközi versenyképessége az idén lé­nyegesen romlott. Kanada fize­tési mérlege az idén már az év első felében háromszázhatvanöt millió dollár hiánnyal zárult a múlt év hasonló időszakának 69 millió dolláros többletével szemben. London (MTI) A londoni »Ti­mes» foglalkozik az. angol szén- termelés kedvezőtlen kilátásai­val s ezzel kapcsolatban hivat­kozik az országos szénbizottság közelmúltban közzétett jelenté­sére. A jelentés szerint a ter­melés eddig 9,484.000 tonnával tését fedezhetnék. * A jugoszláv munkanélkülied hatalmas seregében igen sok gimnáziumot és ipari középisko­lát végzett fiatal tengődik. — Mint az »Omladina« című ifjú­sági lap megírta, Szerbiában »A múlt évben végzett ipari közép­iskolai hallgatók közül körülbe­lül 2500 még mindig nem tu­dott elhelyezkedni«, (MTI) kevesebb, mint a múlt év meg­felelő időszakában.« London (MTI) A műselyem- fonal-gyártás Anglia egyik fon­tos Iparága. Éppen ezért hat sú­lyosan az angol gazdasági élet­re az a tény, hogy az országban jelentékenyen csökkent a2 utóbbi időben a műselyemíonai termelés. Mint a »Financial Ti­mes« című burzsoá gazdaság: lap közli, ez év augusztusában 22.4 százalékkal kevesebbet gyártottak ebből a cikkből* mint egy hónappal előbb, (MTI) A »Washington Post« a »munkaügyi statisztikai hiva­tal« jelentése alapján arról ír, hogy augusztusban a létfenn­tartási költségek rekordmagas­ságot értek el az Egyesült Ál­lamokban. A jelentés szerint 46 városban megvizsgálták a kis­kereskedelmi élelmiszerárakat s kiderült, hogy a 46 közül 34 városban következett be drágu­lás júliustól augusztusig. A marha- és borjúhús ára 6 szá­zalékkal, a tojás ára 5 százalék­kal nőtt. Jellemző hírek a tőkésországok gazdasági életéből NEMZETKÖZI SZEMLE Miért nem Selel meg az Egyesült Államoknak az ENSz-alapokmánya Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete a második világháború­ban a fasizmus felett győzel­met aratott nemzetek koalíció­jából nőtt ki. A szervezet ma­gasztos céllal alakult meg: biz­tosítani a világ valamennyi né­pének baráti együttműködését, a nemzetközi konfliktusok bé­kés rendezése, az agresszorok megzabolázása, a tartós béke érdekében. E célokat fejezi ki az ENSZ alapokmánya. Az alapokmány egyik legfontosabb cikkelye a Biztonsági Tanács felállításáról és működéséről szóló rész. Ez a cikkely a Biz­tonsági Tanácsra ruházza a döntés jogát a háború és béke legfontosabb kérdéseiben, így például a Biztonsági Tanácsnak kell döntenie akkqr, ha a béae megóvása érdekében az ENSZ fegyveres beavatkozása válik szükségessé valahol. A Bizton­sági Tanács működésének alap­elve a Biztonsági Tanács öt ál­landó tagjának — a Szovjet­uniónak, Kínának, az Ameri­kai Egyesült Államoknak és Franciaországnak — egyhangú­sága. Ez az elv azt jelenti, hogy a Biztonsági Tanács az említett legfontosabb kérdésekben csak akkor hozhat érvényes határo­zatot, ha a határozat meghoza­talában az öt nagyhatalom egyet­ért. Ezt az elvet nevezik általá­ban vétójognak. Az ENSZ-ben helyetfoglaló amerikai képviselők azonban már az ENSZ gyakorlati műkö­désének első napjától kezdve aknamunkát folytatnak az ENSZ alapokmányának megvál­toztatása, elsősorban a vétójog megsemmisítése érdekében. Az amerikai imperialisták azt sze­retnék, ha az Egyesült Nemze­tek Szervezete amerikai kéz­ben lévő nemzetközi szervezet­té változna, amely ráütné pe­csétjét az amerikai imperialis­ták valamennyi agresszív csele­kedetére. Ennek akadálya a vé­tójog. Az amerikai imperialisták folytatják az ENSZ alapokmány elleni támadásukat most, az ENSZ 8. ülésszakán is. Dulles külügyminiszter bejelentette, hogy Amerika kidolgozza az ENSZ-alapokmány módosításá­nak tervezetét. Nem kell mondani, hogy az ENSZ alapokmánya csak az amerikai imperialisták vélemé­nye szerint szorul módosításra. Az amerikaiak legújabb ma­nőverei még a szövetségesek józanabb köreiben is nyugta­lanságot keltenek. Ezek a kö­rök a nemzetközi téren ural­kodó valóságos erőviszonyokat tekintetbe véve óvatosan figyel­Szővetség Az Egyesült Államok és Fran­co Spanyolországa között táma- dójellegű katonai megegyezés jött létre. A megkötött egyezmé­nyek feljogosítják az Egyesült Államokat, hogy katonai beren­dezéseket építhessen és basznál? hasson Spanyolország területén hogy oda katonai missziókat küldjön Ennek ellenében Ame­rika 226 millió dollár »segélyt* nyújt Spanyolországnak, maga­tói értetődőleg katonai célokra Az egyezmény kétségtelenül be­illeszkedik az Egyesült Államok háborús előkészületeinek lánco­latába. Spanyolország ezzel a? egyezményei lényegileg szerepet meztetik az amerikaiakat, hogy veszélyes kalandra vállalkoztak. Az ENSZ 8. ülészakán az alappkmánymódosítás körül fo­lyó vita meg nem ért veget. Az eddigi jelek azonban máris a/t mutatják, hogy az amerikai mesterkedések komoly ellenál­lásba ütköznek, mert az ellenük folyó harcban a Szovjetunió cs a népi demokratikus országok képviselői mellett felsorakoznak a gyarmati és függő országok, világosabban látó politikusai és több nyugati ország képviselői is. Francoval vállal a támadó Aiianti Szö­vetségben. Az Egyesült Államok uralko­dó körei tehát nyílt szövetségei kötöttek az egész világ népei által megvetett és kiközösített Franco-rendszerrel. Az »Atlanti Szövetségesek- táborában az egyezmények meg­kötése alkalmából felhangzottak a hivatalos dicshimnuszok. A hozsannázás mellett azonban hallani lehetett más hangokat is, amelyek azt mutatják, hogy az amerikai-spanyol egyezmény tovább mélyíti az Amerika és nyugati partnerei közötti ellen­tétet. Ezzel az egyezménnyel ugyanis az Egyesült Államok jelentősen megerősítette pozí­cióit az Atlanti-óceán keleti ré­szén és a Földközitengeren, ami csorbítja Anglia érdekeit. — Ugyancsak az angol érdekekel fenyegeti, hogy az egyezmény megkötésével a Gibraltár -ngo) támaszpontra amerikai biztatás­ra igényt tartó Franco feltehe­tőleg további amerikai buzdí­tásban részesül majd. Francia- ország érdekei szintén újabb veszélyben vannak, mert ameri­kai haderők kerülnek az észak­afrikai francia gyarmatbirtokok közvetlen közelébe. Minthogy a szövetségesek egyrészt kényte­lenek számolni népeik antifa­siszta beállítottságával, más­részt aggódnak pozícióik miatt, nem nézik túl jó szemmel Fran­co cs az amerikaiak közeledé­sét. Ez sajtójukban is kifeje­zésre jut. Washington és Madrid meg­egyezése az amerikai háborús* politika újabb bizonyítéka. Hiá­ba szónokolnak az amerikai ve­zető körök képviselői »békcs/e- reíetükröl«, cselekedeteik meg­mutatják, hogy mindenképpen fokozni igyekeznek a nennet* közi feszültséget. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents