Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-30 / 255. szám

A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata „A közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról“ A háztartási iparcikkeket gyártó lebézipan ágazatok, <le minde­nekelőtt a gépipari minisztérium, a viliamoseróművek és a villamos- ipaí minisztériuma, a közlekedési éo nehézipari minisztérium, a re- pülö'pari minisztérium, a honvé­delmi ipari minisztérium, a kohó­ipari minisztéiium, az épitöanyag- ipar! minisztérium, úgyszintén helyi és szövetkezeti ipar legton- tosabb feladatai egyikének ked te­kinteni azt, iiogy a háztartási cikkek gyártása jelentős fokozá­sának biztosításával együtt meg­javítsák a termelés minőségét, 'n- tézkedésseket tegyenek a gyártás profilirozására és ezzel a terme­lési költségek csökkentésére, úgy­szintén az áruválaszték .kibővíté­sére, a háziasszonyok munkájának megkönnyítése, a iakosság kényel­mének megteremtése és jólétének javítása céljából. A háztartási porszívógépek gyár­tását 1954-ben 243 ezer darabra, 1955-ben pedig 483.000 darabra emeljék. A mosógépek gyártását 1954- ben 110.000 darabra. 1955-ben pe­dig 296.300 darabra emeijék. Növeljék a v'lLanyvasalók gyár­tását 1954-ben 3,550.000 darabra, 1955-ben pedig 4,375.000 darabra, vagyis emeljék kilencszeresére a vasalógyártást az 1950. évihez képest. Kötelezni kell a szállító minisz­tériumokat arra, hogy jelentős mértékben megjavítsák a zománc­edények minőségét és biztosítsák' ^ízt, hogy a kereskedelmi szerve­zeteknek legalább 70 századá­ban elsőiendü minőségű ilyen edényt szállítsanak. Az aluminiumedény gyártást 1954-ben 90.000 tonnára, 1955- ben pedig 107.000 tonnára emei­jék. vagyis háromszorosára az 1950. évihez képest. A szamovár gyártását 1954 ben 675.000 darabra, 1955-ben pedig 890.000 darabra emeijék. Kötelezni kell a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériumát, valamint a 'szövetségi köztársa­ságok minisztertanácsait, hogy: Bővítsék a bútorgyárakban ké­szített bútorok választékát, bizto­sítsák a hajlított székek, a ruhás- és fehérneniűszekrények, a könyv- szekrények, a díványok, a gyer­mekbútorok és a két-háromszobá- scs Lakások számára készülő bútorgarniturák gyártásának je­lentős mértékű növelését, az or­szág minden kerületében a ' leg­kelendőbb bútorfélék gyártását fo­kozva. Kötelezni keli a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisz­tériumát, a Centropromszojuzt, a szövetségi köztársaságok minisz­tertanácsait, hogy dolgozzanak ki és valósítsanak meg olyan rend­szabályokat, amelyek a közszük­ségleti iparcikkeket előállító üzemekben tovább csökkentik az önköltséget, a nyersanyag- és készgyártmányveszteséget. a for­galmi költségeket, 6 amellett ja­vítják az árucikkek minőségét. Meg kell tiltani az állami és szövetkezeti iparvállalatoknak, hogy az újonnan bevezetett köz­szükségleti cikkek gyártását a Szovjetunió kereskedelmi minisz­tériumának hozzájárulása nélkül megszüntessék. Kötelezni kell a szövetségi köz­társaságok minisztériumait, hiva­talait, hogy vizsgálják felül a tömegfogyasztási cikkeknek köz­vetlen a minisztériumokban üsz- szeállított gyártási terveit, szem előtt tartva azt, hogy ezeknek az árucikkeknek a gyártását jelentős mértékben növelni kell és fel keli emelni a kereskedelmi szerveze­tekkel egyetértésben ntegállapí tott mértekig. A helyi és szövetkezeti ipar vállalataiban gyártott közszükségleti cikkek gyártásáuak bővítése Kötelezni kell a szövetségi köz­társaságok minisztertanácsait és a Centropromszojuzt, hogy a helyi ipari -és- ijoari szövetkezett üzemek­ben a közszükségleti cikkek gyár tásának komoly növelése céljá­ból: £gy hónapon belül dolgozza­nak ki és léptessenek életbe olyan rendszabályokat, amelyek bizto­sítják, hogy a helyi ipari és ipari szövetkezeti üzemek teljesítik eóírt feladataikat. A helyi ipari és ipari szövetke­zeti üzemekben széles körben ve­zessék be az új technikát, az é.enjáró technológiát, futószala­gok felhasználásával szervezzék meg a folyamatos gyártási mód­szereket. azonkívül széles körben használják fel az állami és szö­vetkezeti iparvállalatok és o ter­melési újítók élenjáró munka- módszereit. 1953—1955 között profüirozzák a helyi ipari és ipari szövetkezeti üzemeket s ezáltal biztosítsák a termelési kapacitások sokkal jobb kihasználását, az önköltség csök­kentését és az előállított áru­cikkek minőségének javítását. Biztosítsák a közszükségleti cikkek gyártásának kerületen­kénti jobb megoszlását. Fejlesszék ki a helyi ipari és az* 1 ipari .szövetkezetek saját nyers-1 anyagbázisát. A szövetségi köztársaságok mi­nisztertanácsainak jogot kell adni arra, hogy: Újból elosszák a területi, határ­területi, autonómköztársasági he­lyi ipari üzemek, valamint a köz- társasági városok, a területi, ha­tárterületi és autonómköztársa­sági központok kerületi és városi inéra beruházásokra szánt felhal­mozásainak legfeljebb 60 százalé­kát abból a célból, hogy ezeket a felhalmozásokat a szükséges felhalmozásokkal nem rendelkező területeken, határterületeken és autonómkőztársaságokbaa kerület: iparvállalatok építésére és bővíté­siét e, valamint a területi, határ területi és autonómköztársasági helyi ipari üzemeknek a jóváha­gyott beruházási terveken felüli építésére és bővítésére használ­ják fel. A határozat ezután részletezi, milyen hitel nyújtására kell köte­lezni az ipari bankot a közszük­ségleti cikkek és élelmiszeres, az építőanyagok és fűtőanyagok ter me lésének megszervezéséhez és bővítéséhez, valamint a szolgál­tató vállalatok építéséhez és bő­vítéséhez. A Cekobankot (szövetkezeti hitelintézet) a lakosság kiszolgá­lását végző üzemek (erőművek, vízvezetékek, fodrászüzletek, tür- dők, mosodák, zuhanyok), valamin: a lielyi építőanyagokat gyártó üzemek építéséhez és bővítésé­hez, az állami bankot abból a cél­ból, hogy bővítsék, vagy meg­szervezzék közszükségleti cikkek és élelmiszerek, építőanyagok, fűtőanyagok gyártását, bővítsék a lakosság mindennapi szüks égle- to.it kie.egitő üzemeket, a közét* testetest vállalatokat, a konyha­kerti növényik és gyümölcsök begyűjtésével és feldolgozásával foglalkozó vállalatokat, vagy ilye­neket építsenek, s hogy "egyéb olyan rendszabályokat foganato­sítsanak, amelyek fokozzák a köz­szükségleti cikkek gyártását, ja­vítják azoknak minőségét, meg­javítják a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítését, ezen­felül az említett üzemeknek és szervezeteknek, gvártási készle­tek gyűjtéséhez; félkész és kész­áruk gyárfásához saját forgóesz közeik felhasználása nélkül, A továbbiakban .kimondja a ha­tározat: Engedélyezni kell üzemek épí­tését és bővítését a kerületi és városi ipar, valamint a területi, határterületi, autonómköztársa- ságl helyi ipar felhalmozásai ter­hére. az értékcsökkenési leírás beruházásra szánt része terhére, valamint a jelen rende.et értel­mében a beruházási terven felül a kerületi és városi végrehajtó bi­zottságok határozatának meg­felelően vállalatonként kétszázezer tubolig terjedhető hitel terhére, vagy a területi, határterület' végrehajtó bizottságok, autonóm­köztársaságok minisztertanácsa határozatai értelmében vállala­tonként 500.000 rube'ig terjedhe­tő hitei terhére, vagy a szövet­ségi köztársaságok miniszterta­nácsai határozatának megfelelően vállalatonként kétmillió rubelig terjedhető hitel terhére. A beruházásokról Meg kel’ gyorsítani az építke­zést és 1954—1956 közt üzembe kell helyezni azokat a hatalmas üzemeket, anie.yek a pamutipar, a gyapjú1'par, a selyemipar, a len- par, a köt-szövőlpar, a bőr- és cipőipar számára épülnek. 1954—1956 között rekonstruálni és bővíteni kell a működő texti-, köt-szövő, bőr- és cipőipari vál­lalatokat és el kell látni azoKat nagyteljesítőképességü gépi be­rendezéssel. Kötelezni ke'l a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisz­tériumát, hogy 1954—1353-be a az alábbi termelési kapacitásokat helyezze üzembe: (az első szám az 1954. évi termelési Kapacitáso­kat jelenti, a második szám pedig az 1955. évi termelési kapaci­tásokat.) Összesen 480.000, 1,381.000 fonó­orsót, ezen belül: a pamutiparba : 422.000, !. 180.000 fonóorsót. a gyapjúiparban 43.000. 181.000 fonoorsót, összesen 15.507,. 38 000 szövőgépet, ezen belük a pamut­iparban 13.000, 32 130 szövőgépet, a gyapjúiparban .995. 3204 szövő­gépet, a selyemiparban 1175-öt, 2080 szövőgépet, húszmillió— harmincöt millió párt gyártó cipő­ipari kapacitást, 22.000.000— 36 000.000 pár harisnyaféleséget gyártó kapacitást. 6410—8065 tonna keménybőrt, 85,000.000— 300.000. 000 négyzetdeciméter krómbőit, 105 millió—145 millió négyzetdeciméter bagariabörí elő­állító kapacitást. A Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumának 1954- beu 5850 millió rubel értékű beru­házást kel! eszközölnie, szemben az 1953. évre előirányzott 3148 millió rubeles beruházással. Az építésügyi minisztériumot köte'ezni kell. hogy 1954-ben a Szovjetunió közszükségleti ipar­cikkek minisztériumának építke­zésein 922.7 millió rubel értékű5, építési és szerelési munkálatokat végezzen. A Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát és az építésügyi minisztériumot köte­lezni keil, hogy 1953-ban mara­déktalanul te'jesít6e az 1953-ra előírt beruházási tervet, a ter­melési kapacitások üzembehelye- zési tervét, valamint '.akóházak, napköziotthonok, bölcsődék, is­kolák, tanintézetek és egyéb kultu­rális és gyógyintézmények épí­tésének tervét. A Szovjetunió közsziikség'eti iparcikkek minisztériumát és az építésügyi minisztériumot köte­lezni keil, hogy egy hónapon belü Szovjetunió á lami tervb'zott- ságával és a Szovjetunió pénz­ügyminisztériumával egyetértés­ben a Szovjetunió Miniszterla- nácsának nyújtsa be azokat a rend­szabályokat, amelyek a fentem'í- tett minisztériumok keretén belül közszükségleti iparcikkekét gyártó vállalatok építésével feg- aikozó építési szervezetek meg­erősítésére vonatkoznak. szem Külföldi hírek LONDON (MTI) A londoni »Dally Worker« hírt ad arról, hogy a közelmúltban Koreából hazatért Keith Clarke bányász — aki több mint két évig volt hadifogoly — belépett a kom­munista pártba. »A kommunistákról olvasot­tak miatt jelentkeztem önkén­tesnek Koreába — mondotta Keith Clarke.« »Első kételyeim akkor támad­tak a háború céljait illetően, amikor láttam a városok és a lakosság embertelen bombázá­sát. Ez nem látszott számomrji ,,a kommunizmus elleni szent háborúnak“, s később rájöttem, hogy a kommunisták becsületes emberek és tudják minden kér­désnek a megoldását.« Befejezésül elmondotta, hogy visszatérve bányásztársai közé, teljes mértékben támogatja és segíti a bányászok bérkövetelé­seiért és a jobb munkakörülmé­nyekért folytatott jogos harcát, • BERLIN. (MTI) A bonni par­lament szerdai ülésén megkezdő dött a vita Adenauer októbe 20-án elhangzott agresszív kor­mánynyilatkozata felett. Erich Ollenhauer, a szociálde mokrata párt elnöke minden módon igyekezett meggyőzni bonni kormányt és parlamentet arról, hogy a jobboldali szociál­demokrata vezetők szeméivé-, ben engedelmes és veszélytelen »ellenzéke« van. * VARSÓ. (PAP) Az Olsztyni katonai törvényszék ítéletet ho zott kémek és felforgató ügynö­kök perében. A kémek ellensé­ges és lengyelellenes propagan­dát folytattak, terrorizálták War- mia és Mazury lakosságát és kémtevékenységet végeztek egy nyugatnémetországi titkos ügy­nökség számára. A törvényszék Joachim Sohaa- kot halálra, a másik két vádlot­tat, Helmut Sadowskit és Jerzy Schmidtet 15, illetőleg 12 évi börtönre ítélte. * PEKING (Uj Kína) A. Mo- nonutu, Indonézia első rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe a Kínai Népköztársasa ban. október 28-án átnyújtotta megbízólevelét Mao Ce-tung- nak, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya elnöké­nek. A megbízólevél átadása alkat mából Mononutu nagykövet és Mao Ce-tung elnök beszédet mondott. — Biztos vagyok benne — mondta beszéde végén az Indo­néz nagykövet —, hogy excellen- ciád támogatásával és a vezeté­se alatt álló kormány együtt­működésével siker koronázza a két nemzet közötti baráti kap­csolatok — különösen a gazda­sági és kereskedelmi kapcsola­tok — megszilárdítására irá­nyuló törekvéseimet. Mao Ce-tung elnök válaszá­ban a többi között ezeket mon­dotta: — Meggyőződésem, hogy a Kí­na és Indonézia közötti barati, gazdasági és kulturális együtt­működés az ön erőfeszítései ré-~ vén még szorosabb lesz és hogy e baráti kapcsolatok további fejlesztése hozzájárul Ázsia és az egész világ békéjéhez, • PÁRIZS. (MTI) Mielőtt még a Laniel-kormány részéről a nemzetgyűlés indokínai vitájá­nak befejezésére előterjesztett határozati javaslat szavazásra került volna — Laniel és mi­niszterei csak az utolsó pilla­natban tudtak az »amerikai pár­tok« köréből egy szoigalelkű többséget összetoborozni. --- Fronteau kommunista képviselő megragadta az alkalmat, hogy a nemzetgyűlés szószékéről a kor­mány és az egész francia köz­vélemény előtt messzehangzóar leleplezze Lanielék politikájánál', végső hajtóerőit, a dolláralamizs­nát. Pronteau beszéde végén a kö­vetkezőket mondotta: Ne várjanak addig, amíg túl késő, ne vesztegessék el potom 375 millió dollárért Franciaor­szág és az egész világ békeje megőrzésének lehetőségeit! Tár­gyaljunk! — Ezt kívánja e Francia Kommunista Párt által előterjesztett határozati javaslat, * GENF. (MTI) A »Voix Ouv-> riere«, a svájci munkapárt lapja közli, hogy a párt központi bi­zottsága 1953 október 17-én é? 18-án ülést tartott. A központi bizottság az ülésen határozatot fogadott el. »A párt legfőbb feladata to­vábbra is, csak úgy, mint eddig, a béke megőrzéséért folytatott harc. A párt az ország érdekei­nek elárulóiként, az új háboTÚ és az újabb fegyveres provoká­ciók szervezőiként bélyegzi mes mindazokat, akik az országban vagy Svájc ha tátrain kívül Nyu­gat- Néme t ország újrafelfegyver- zéráre törekednek.« — Mondja többek között a határozat. * VARSÓ (TASZSZ) Október 25-én a lengyelországi Jordanow városában ünnepélyes keretek között felavattak azoknak a hős szovjet harcosoknak emlék­művét, akik a lengyel városok és falvak felszabadítása alkalma val, a hitleri területrabiók ellen vívott harcokban estek el. Az ava­tási ünnepség részvevői lelke­sen tüntettek a lengyel és a szov- jei nép barátsága mellett. * (MTI) Az »AFP« szöuli jelen­téséből kiderül, hogy Dél-Koreá-* ban a rendőrség tagjai súiyo» visszaéléseket követnek el a la­kossággal szemben, többek kö­zött »megadóztatják« a lakoso­kat. Ezek a visszaélések már olyan nagy port vertek fel, hogy Kib Ing Vun, az új szöuli rend­őrfőnök kénytelen volt kam­pányt indítani ellenük. A rend­őrfőnök kijelentette, hogy »Min­den illegális megadóztatás, ame­lyet a rendőrség valamely tiszt­viselője bárkire rákényszerit. maga után vonja az illető rend­őr elbocsátását.« előtt tartva, hogy az építkezése­ken ugyanolyan feltételeket kell teremteni, mint amilyenek a nép­gazdaság vezető ágaza'-Sinakszer­vezetei számára végzett építke­zéseknél vannak. A szövetségi köztársaságok mi­nisztertanácsait, a területi és ha­tárterületi végrehajtó bizottságo­kat kötelezni kell, hogy az épülő közszükségleti iparcikkeket gyártó vállalatokat teljesen és elsősorban 'ássák el helyi építőanyagokká'. A szövetségi köztársaságok mi­nisztertanácsait kötelezni keli, hogy egy hónapon belül állapít­sák meg azokat a feladatokat, amelyeknek e végzése szükséges a kapacitások olymérvű megnöve­léséhez, hogy biztosítani lehessen a közszükségleti 'iparcikkeknek a helyi és szövetkezeti iparban a jelen határozat szerint előirt ter­melését. A jelen határozatban a köz- -zükségleti iparcikkek gyártásá­éi vonatkozóan előírt feladató» elvégzése cél iából 81Û millió rubeles beruházási keret nyúj­tandó 1954-re a szövetségi köztár­saságok minisztertanácsainak a helyiipari és fűtőanyagipari mi­nisztériumok számára. Elsőrendű feladatnak kell tekin­teni, hogy a közszükségleti ipar­cikkeket gyártó vállalatokat tel­jes mértékben és fennakadás nél­kül ellássák nyersanyaggal, fűtő­anyaggal, viilamosenergiáva! és gépi berendezéssel. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága megállapítja, hogy a közszükségleti cikkek gyártása rohamos fejlesz­tésének biztosítása a miniez- ‘ériumok, a hivatalok és a szövet­séges köztársaságok miniszlerta- lácsainak legfontosabb feladata, ezért kötelezi a minisztereket, a hivatalok vezetőit, va'arnint a szövetséges köztársaságok minisz­tertanácsainak elnökeit, hogy az i954. évi gazdasági tervek terve­zeteiben konkrét in'ézkedéseket .rjanak elő jelen hátát ozat inara- iéktalan véglehajlásának biztosi­A Szovjetunió Minisztertanácsá­nak és az SZKP Központi Bízott­I sága határozatának első részét [ lapunk tegnapi számában közöltük, A háztartási és kultúrcikkek gyártásának tokozásáról, választékának kibővítéséről és minőségének megjavításáról

Next

/
Thumbnails
Contents