Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-25 / 251. szám

AZ »tJT A KOMMUNIZMUS AZ FELE «-kolhoz (Penza-terület, kuznyecki kerület) soküzem- ágú, fejlett gazdaság. A szarvas- marha-, sertés-, juh-, baromfi- és lótenyésztő telepeit teljesen gépesítették. A kolhoz tagjai a gabonafélék mellett évelőfüve­ket, napraforgót és zöldséget is termesztenek. Nagy területet foglal el a gyümölcsöskert is. A kolhoz állandóan fejleszti gazdaságát és évről-évre növeli a közös vagyont. Ebben az év­ben a kolhoz jövedelme a leg­szerényebb számítások szerint is meghaladja a 4 millió ru­belt. A SZKP Központi Bizottsága teljes ülésének a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről szóló szep­temberi határozata új termelési sikerekre lelkesíti a kolhozpa­rasztokat. A gabonafélék betakarítása befejeződött és a termés hek­táronként 6 mázsával haladta meg a multévit. Az »Üt a kom­munizmus felé«-kolhoz tagjai most végzik a kender, burgo­nya és zöldségfélék betakarítá­sát. EMELLETT már előkészítik a talajt a jövő tavaszi vetéshez. A szántóföldi brigádok és a kuznyecki gépállomás gépkeze­lői szoros együttműködésben végzik a mélyszántást. Különös figyelmet szentelnek a burgo­nya- és zöldségfélék talajának előkészítésére. A kolhoz vezetősége tanulmá­nyozta a bő termés mesterei­nek tapasztalatait és feladatul tűzte ki a szántóföldi brigádok elé a burgonya és zöldségfélék terméshozamának jelentős eme­lését. A zöldség- és burgonya- földeken most folynak az elő­készítő munkálatok. Míg az el­múlt évben csak tavasszal trá­gyáztak, idén bőséges szerves­és műtrágyával javították a ta­lajt. A kolhozban lényegesen kibő­vítik a melegházi gazdálkodást. Ez lehetővé teszi, hogy a zöld­ségtermelők a jövő évben jóval nagyobb mennyiségű korai zöldséget és burgonyát termel­jenek. — Ha megoldjuk azt a fel­adatot, amelyet a párt állított elénk, akkor a jövő évben már nemcsak jóval többet termelhe­tünk eladásra, hanem teljes mértékben kielégíthetjük egy­re növekvő állatállományunk burgonyaszükségletét is ' — mondja Szarajkin elvtárs, a kolhoz elnöke. Magától értetődő, hogy ezzel együtt emelkedik az állatállo­mány hozama is. ÁRUTERMELÉS meg­valósításával a kolhoz pénzbeli jövedelme is növekszik. A Kom­munista Párt és a szovjet kor­mány állandóan gondoskodik a kolhozparasztok jólétének foko­zásáról. így például jelentősen felemelte a burgonya és zöld­ségfélék beadási árát. Ez is nagymértékben növeli a kol­hozok bevételét. A múlt évben a kolhoz 245 ezer rubelt kapott a beadott hagymáért, míg ebben az évben ugyanannyi hagymáért már 5S9 ezer rubelt, azaz 315 ezer ru­bellel többet utaltak át a kolhoz­nak. Az »Üt a kommunizmus felé" kolhoz évről-évre emeli a nö­vények, elsősorban a legfonto­sabb kenyérgabona, a tavaszi­búza terméshozamát. Ebben az évben például ennek a növény­nek terméshozama hektáron­ként 6 mázsával magasabb, mint tavaly volt. Előirányozták, hogy a jövő évben a. tavaszi búza hektáronkénti termésátla­gát újabb 4 mázsával növelik. A KOLHOZ vezetősége gon­doskodik a földművelés kultú­rájának rendszeres emeléséről, az agronómiái tudomány ered­ményeinek felhasználásáról, a gazdaság lemaradt ágainak fej­lesztéséről, s a kolhbzparasztok jóléti és kulturális színvonalá­nak emeléséről. Az elmúlt évben például új tízosztályos iskola, új klub új téglagyár épült a kolhozban. Saját égetésű téglából építették fel a százférőhelyes új tehéni tállót. Minden istállóban önita tókat állítottak fel, bevezették a villanyt. A tehénistállókka szemben állnak a silótornyok. A kolhoz másik részlegén befej zéshez közeledik a . sertésólak építkezése. A kolhozban két áramfejlesztő telep működik. — Nemsokára befejezik az új 175 kilowatt kapacitácú villamos' erőmű építését. A SZKP Központi Bizottsága plénumának a mezőgazdaság további fellendítésére vonatkozó szeptemberi határozatai új le­hetőségeket nyitnak meg a kot hozparasztok előtt a mezőgazda sági termelés fokozása, a kolho zok gazdaságának és a kolhoz­parasztok jövedelmének gyara­pítása terén, I. Szokolov. A kísérletező kolhozparciszt Üj őszibúzafajta a Szovjetunióban A T. D. Liszenko Szovjet Növénynemesítő és öröklődéstudomá­nyi Intézet voznyeszenszki fajtakísérleti parcelláján (Nyikolajev- terület) új őszibúzafajtát nemesítettek. Az új búzafajtánaik az Ogyesszai-16 elnevezést adták. Ez az új búzafajta kitűnik fkivá'ó tulajdonságaival. Terméshozama hektáronként három és fél má­zsával túlszárnyalja az Ogyesszai-3 és az Ogyesszai-12 rajonírc- zott bűzafajták hozamát. Terméshozama ma eléri a hektáronkénti 42 mázsát. A kolhozok és a szovhozok ebben az évben ezer hek­tár területen vetettek az új búzafajtából és 1954-bcn már 13.009 hektárra növelik az Ogyesszai-16 őszibúzafajta vetésterületét. A kolhozfalvak villamosítása A Kazah SZSZK-ban, a Dzsambul-területen lévő kurdai ke­rületben az utóbbi években több kolhozvízierőmű épült. Az erő­művek energiája lehetővé tette sok kolhoz villamosítását és a munkaigényes folyamatok gépesítését. A Trudovik-kolhozban 15 villanymotor dolgozik. Villanyerő hozza működésbe a fa- és fém- megmunkáló esztergagépeket, a keretfűrészt és a körfűrészeket, a kovácsműhely fujtatóját, a darálógépeket, a fejőgépeket, a sze­parátorokat. A kolhozban villamosgépekkel végzik a szecskázást, a silózást és egyéb munkákat. A Lenin Utja-kolhozban r.égy nagyteljesítményű szerelőgépet hajt az áram. A gépek áteresztő- képessége napi 80 tonna gabona, A négy gép 90 ember mun­káját végzi. VERBICKIJ sok nélkülözést szenve­dett a maga idejében. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom előtt nyomorúságos béres volt. Nem tu- dott irni-olvasni és a szovjet hatalom elölt sohasem jutott könyv- hözm 1930-ban szülő­falujában, Verbovká­ban belépett a rö­viddel azelőtt meg­alakult „Mölotov,c- kolhozba és ezzel élete egészen más irányba terelődött. Mojszej Verbickij mint tapasztalt föld- műves, szántóföldi bri­gád vezetője lett. Érezte azonban, hogy a kolhoztermelés fel­tételei közepette a ta pasztalat egyedül ke vés; tudást is Tcell hozzá szerezni. És az idős paraszt tanulni kezdett. Verbickij még fiatal béres korában sokat gondolkozott azokon kérdéseken, ame­lyek örökösen foglal­koztatják a vérbeli parasztembert: ho­gyan érjen el bő ter­mést bármely éghaj­lati viszonyok kö­zött. Érthető, hogy a kapitalista rendszer körülményei között nem tudta megvaló­sítani álmait. Azóta nagy 071 sokat tanult és olvasott. Amikor befejezte az első hat- lióyiapos agrotechnikai tail folyamot, majd a kétéves agrotechnikai iskolát, bátor újító kezdeményezéseket ja- vasolt# 1931-ben a kol­hoz kijelölt egy ki­sebb parcellát Ver­bickij számára és a brigádvezető rerides munkaköréyiek ellátá­sa mellett megkezdte a kísérletezést az őszi búza terméséyiek eme­lése érdekében. AZÓTA 16 év telt el. Ez alatt az idő alatt felisynerheteile- nül megváltozott a ,,Molotov,(-kolhoz ké­pe és hatalmas, élen járó társas gazdasággá fejlődött. Verbickij kezdemé­nyezésére. a kolhozban 1941-ben felépült a „Mezőgazdasági Kultú­ra HázaJC. Verbicki4 révén a kolhoz szoros kapcsolatokat terem­tett Harkov tudomá­nyos munkatársaival. A kolhozban mind gyakrabban tűnnek fel a legkülönbözőbb me­zőgazdasági szakem - berek. A KÍSÉRLETI parcel­lán elért bő termés Mojszej Verbickij és társai hatalmas és kitartó alkotó munkd jának eredménye. Így például oly újfajta öszibúza hibridet ter­mesztettek ki, amely hektároyiként 50 md zsa gabonát ad, olyan kukorica fajtákat, ame lyék 10—12 mázsával többet teremyiek hek­táronként az eddig termesztett fajták­nál. Ebben az évben vetettek először a „Mezőgazdasági Kul­túra Háza’* ' munka­társai által kitér - mesztett búzahidrid- ből és héktáronkérit 45 mázsa termést ér­tek el' A kolhoz tag jai több mint 600 hektárt vetnek be '*■ ebből a ynagas tér ynéshozamü fajtából az elkövetkező két év ben. A „Mezőgazdasági Kultúra Háza(C nagy épület. Mezőgazdasá­gi könyvtár, biológiai és kéyyiiai labora­tórium, agrotechnikai tayiterynek vannak az épületben. Az egyik teremben múzeumot létesítettek, ahol az évről-évre elért bő termésről tájékoztat­ják a látogatókat. Számos külöyibözö ki­állítási tárgy mutatja azt az útat. amelyet a kolhoz gaboyiaterynclöi megtettek a bö ter­mésért folytatott harcban a kolhos fennállásának elst évétől, 1930-tól kezd ve napjainkig. A VERBOVKA1 „Mezőgazdasági Kul túra Házau igen nép­szerű Harkov terüle- tén. Elég annyit meg­jegyeznünk, hogy az utóbbi két évben több mint 5 ezer látogató tekintette meg. Ez Mojszej Verbickij yne- zögazdasági újító leg­nagyobb érdeme. N. ZAGORODU. Egyre szebb less életünk Irta : Bóján Hrisztov, a bulgáriai Szokolarei falu termelőszövetkezet tagja CSALÁDUNKNAK a múltban nem volt egy darabka földje'sem Hajnaltól -késő estig szolgáltuk az utaságot és mégsem volt meg a betevő falatunk. Életünk igen nehéz volt, éheztünk és rongyok­ban jártunk. A felszabadulás meghozta szá­nunkra a szebb, emberibb életet. Emlékszem, elsőként Pavel Szvet- rcov kommunista, aki ma a falu- ;anács elnöke, érdeklődött életünk jQen Csi-Lan, es a fiatalSí éves asszony egy Kínában országszerte híres mezágazdasági termelőszövetkezet elnökhelyettese, A Kínai Nők Országos Kongresszu sán ismerkedtem meg vele. Beszél getésünk úgy kezdődött, hogy mpg kérdeztem: miért kapta a két ér­met, amelyet blúzán visel. — Az egyiket mint a mezőgazda- sági termelés élmunkásnöje kap­tam; a másik elsöoszldlyú kitünte­tés, amellyel a hadiszolgátalosok példamutató családtagjait tünte­tik ki, Férjem önkéntesként ment Koreában, elindulásakor ünnepé­lyesen megfogadtuk, hogy ö hősie­sen harcol és én jól dolgozom. Mint láthatja, beváltjuk szavunkat: a fér­jem katonai kitüntetéseket kapott. én pedig munkaérdemrendet. Sen Csi-lan nem sokat látott a régi Kína asszonyainak örömtelen életéből. Alig hatéves volt, amikor a Nyolcadik Hadsereg felszabadítot­ta szülőfaluját a japánoktól. Ez 1938-ban történt. Azóta egyre jobb lett a falu parasztjainak élete. Sect Csi-lan belépett az egyik kölcsönö­sen segítséget nyújtó brigádba, majd a brigád tevékeny vezetője lett. 1951-ben, a mezőgazdasági termelő- szövetkezet megalakulásakor meg­választották az elnök helyettesévé. Saját bevallása szerint minden me­zőgazdasági munkát elvégez és szí­vesen is dolgozik; tudja, hogy csak ■annak, a rendelkezéseit fogadják szívesen, aki maga is véldát tud mutatni a munkában. •* fi • 1 Sen EsM">lnn9 as élenjáró parasstasssony A szövetkezet fennállásának második évében ellíatá- róztuk — mondta, — hogy a gaboyia- termelés mellett erdősítéssel és ál­lattenyésztéssel is foglalkozunk. Ehhez azonban több munkaerőre volt szükség, be kellett voyini a nő­ket is a munkába' Ettől függött ter­vünk teljesítése, ezt azonban nem volt könnyű keresztülvinyii. Egyes férfiak a nőkkel kapcsolat­ban a régi yiézeteket vallották: sok családban a nők helyzete hát­rányos volt, a régi rendnek meg­felelő. Éppen ezért kezdetben igen nehéz volt bevonni a nőket a meső- gazdasági munkába. Mbit Sen Csi-lan elmondotta, sor­ra járta a fiatal nőket és mind egyiknek a lelkére beszélt. így sí került 10—12 fiatalasszoyiyt meg- ’ nyerine a munka ügyének. Aztán elhatározta, hogy bevoyija az időseb­beket is. Elsőnek Csin háziasszonyt kereste fel, aki sohasem érdeklődött a termelési kérdéseit iránt, nem ment el semilyen gyűlésre és híres volt elmaradottságáról. Biztos volt abban, hogy ha Csiyit sikerül meg­nyernie a többiek seyn fogytak vo nakodni. Végre sikerült azzal az érvvel meggyőznie, ha munkába áll, családjának több lesz a jövedelme és a férje is jobban megbecsült. Csín nemsokára beadta derekát és hamar megtanult ekével száyitayii. Másnap az összes többi nő munká­ba állt. ^en Csi-lan azt javasolta, hogy ^ néháyiy nőt küldjenek a já­rási központba agroteclmikai tayifo lyaynra és a többi nőhöz ossza­nak be tapasztalt földművelőket « munkamódszerek oktatására. A szövetkezet pártszervezete táinogat ta ezt a javaslatot és hamarosan a yiök egyliarmada ugyanolyayi jól dolgozott a mezőn, mint a férfiak. A oiök egyre újabb területeken mu­tatták meg szaktudásukat, a falu­ban megszűnt a fecsegés arról, hogy a nők álkahnatlanok a mezőgazda­sági munkára. Seit Csi-lan egy újabb javaslatá­nak megfelelően a szövetkezeti ta­gokat vegyes brigádokba osztották be; a feladatokat úgy osztották meg, hogy a férfiak és a ötök kép­zettségüknek és erejüknek megfelelő munkát végezzenek. Egyidejűleg kü­lön iyitézkedéseket hozták a nők egészségvédehne érdekében: az asz- szonyok közül szülészyiöket képez­tek ki és megfelelő berendezést sze­reztek a szülőotthonhoz. Csecsemő- otthonokat is nyitották, hogy az anyáknak ne legyen gondjuk gyer­mekeikkel a dologidöbeyi. A múlt évben a szövctkezetyiek kiynagaslóayi jó termése volt — mondotta. Sen Csi-lan. — És ebben nagy részük van az asszo­nyóknak. A nők részvétele a szövet­kezeti munkában lehetővé tette je- leyitős erdöültetési munkálataiyikat és a víztárolók megtisztítását' Tavaly a nők muyikaegységei az összes szövetkezeti tagok munka­egységeinek 35 százalékát tették ki; a szövetkezet élmunkásainak csaknem a fele nő. A yiők többsége tevékenyen dolgozik, yiyolcan kö­zülük vezetőállásban vannak. Seyi Csi-lan muyikáját megbecsül­ték a fálujabeliek, különösért, az asszonyok, őt választották küldött­jükké a pckiyigi Nöszövelségi Kon­gresszusra, ahol aztán bekerült a Nők Világkongresszusának küldöt­tei közé. A többi küldöttekkel együtt a Szovjetuyiióyi keresztül tért vissza hazájába. Hazaérkezése utáyi „Az új kínai nő‘* című folyóiratba a többi között a kővetkezőket írta-. „Aynikor a Szovjetunión átutaz­tam, láttam, hogy a yiök ugyanúgy dolgoznak a mezőn, mint a férfiak. Láttam, hogy dolgozyiak a nők a vasúti forgalom minden ynunkaterü letéU' A szovjet nők. tehát minden munkaterületén éppúgy tudnák dol­gozni, mint a férfiak. Boldogan él­nek. Mi, kínai nők sokat tanulha­tunk nővéreinktől, a szovjet nők­től. M ost újból itthon vagyok. Min­denkinek ehnondoyyi azt, amit láttam és az eddiginél még kitartóbban fogok dolgozni, hogy bö termésünk, legyen és ezzel támo­gassuk hazánk iparosítását. ŰSOU MIN-J1 felől. A földosztáskor húsz dekar tőidet kaptunk, — családommal; anyámmal és apámmal cgyü't, új életet kezdtünk. Amikor 1950- ben megalakult nálunk is a ter­melőszövetkezet, apám elhatároz^ ta: mi \s belépünk a szövetke­zetbe. Első évben 20Ü0 kilogramm búzát, 1200 kilogramm kukoricát és 42 üter olajat kaptunk munka­egységeink fejében és véglegesen búcsút mondtunk a szegénység­nek. A következő évben már házi­állatunk is volt. Lakásunkat szé-* pen berendeztük, új bútort vet­tünk. Házunkba bevezették a vb-» .anyt is és megszólalt a rádió* Anyám boldogan csillogó szemek­kel mondogatta: „Fiam, a mi életünk a szövetkezet0. Anyára már öreg, nem nagyon tud do.-» gozni, de állandóan érdeklődik a szövetkezet eredményeiről. LÁNYOM, Marianna; 8 éves;, második eiemibe jár és örömtől csillogó szemmel meséli; hogy a tani tónéni meg volt elégedve házifeladatával és megdicsérte.- hogy szépen írt. Szépen ír. mert szépen él. ÖUözéke nem hiányos, jói van táplálva és mindene meg­van ahhoz, hogy jól tanulhasson.- Gyermekeinknek már nincs gondjuk. Ez évben körülbelül 400 munkaegységet teljesítet­tünk és búzát, árpát; olajat és pénzt kaptunk előlegbe... Most már nem marad más hát- a. minthogy felépítsük 6zép új házunkat.­A hajózás eretlméuyei A Szovjetunió folyóin és ta-« vain befejezéshez közeledik a hajózási idény. A Szovjetunió tengeri és folyami hajózási mi» nisztériumának közlése szerint október 12-ig az ország víziútjai millió tonnával több szenet, faanyagot, ércet és építőanyagot* valamint egyéb, árut szállítottak, mint a multév hasonló idősza­kában. „ I Virágzó, közös gazdaság<— boldog paraszti élet SOK ÜZEM ÁGÚ KOLHOZBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents