Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-24 / 224. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI AZ MDP BÁCSKISKUNMEGYEI PXkTB11011 SKGANAK LAPJA VIII. évfolyam, 224. szám _________Ára 50 fillér 1953 SZEPT. 24. CSÜTÖRTÖK f ^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA «**n A MAI SZAMBÁN Hogyan hat az önköltségcsökkentés a dolgozók életszínvonalának emelésére. — Tájékozatlan a tagság, mert a vezetőség véka alá rejti az eredményeket a kiskunfélegyházi Vörös Csillag termelő- szövetkezetben. — Tovább szépül, fejlődik Kecskemét. — Uj belépők között. — Hogyan készült fel Kecskemét- kereskedelme az őszi csúcsforgalomi g. — Ünnepi könyvhét megyénkben. Takarékossággal az életszínvonal emeléséért A kormányprogramm sikeres valóraváltásáért lelkes munka folyik ipari üzemeinkben. A dolgozók közül egyre többen értik meg: olcsón kell termelni, mert ez az egyedüli biztos út az élet- színvonal emeléséhez. Hogy ezt az útmutatást üzemeink valóra tudják váltani, íokozniok kell az anyaggal, gépekkel, munkaerővel való takarékosságot. A takarékossági határozat érvényesítése ipari termelésünk egész vonalán létfon- toságú feladat. E téren üzemeinkben többszáz olyan dolgozó van — főleg régi szakmunkások, — akik úgy vigyáznak a szerszámra, anyagra, mint sajátjukra. A Kecskeméti Gépgyárban Csiszér Árpád szerszámkészítő, többszörös újító többezer forintot takarított meg népgazdaságunknak. A Kiskun- halasi Fűtőház dolgozói augusztusban 222 tona szenet takarítottak meg 37.740 forint értékben. A Kiskunfélegyházi Gépgyár újító dolgozói többtízezer forint értékű anyagot takarítottak meg helyes elgondolásaikkal. Ezek a példák igazolják, 'hogy dolgozóink egyrésze valóban sajátjának érzi az üzemet, takarékoskodik, mert tudja, hogy a takarékosság elválaszthatatlan szocialista hazánk építésétől. Mindezek ellenére azt kell mondanunk, hogy a takarékosság még gyenge oldala üzemeinknek. Egyes üzemekre még mindig az a jellemző, hogy indokolatlanul halmoznak íel anyagokat, a felhasználásnál pedig túllépik a megengedett normát. A Kecskeméti Gépgyárban egyes öntvények súlya az előírtnál nagyobb. A vállalat viszont a többletsúlyért nem kap térítést. Tehát az anyaghányad be nem tartásával növelte az önköltséget. A termelékenység emelése nem képzelhető el takarékosság nélkül. A budapesti pártaktiva- értekezleten, július 11-én Rákosi elvtárs többek között hangsúlyozta: ,.. aki azt hirdeti, hogy pazarolhatunk az anyaggal, gyárthatjuk a selejtet, az lényegében az ellenség kezére játszik. Az a régi jelszavunk: »Termelj többet, jobban élsz«- most is változatlanul «érvényes, sőt most érvényes csak igazán. Ipari üzemeink vezetői, szak- szervezeti funkcionáriusaink el- feledkezhek arról, hogy az önköltségcsökkentési terv végrehajtásában igen döntő szerepet játszik az üzemben fellelhető rejtett tartalékok felhasználása, anyaggal, gépekkel való takarékosság. Emellett sok esetben a takarékosságra üányuló felajánlásokat sem segítik, nem ellenőrzik. A Bajai Gyapjúszövet- gyárban 448 dolgozó tett felajánlást augusztusban anyagtakarékoságra. Sem az üzem műszaki vezetői, sem a szakszervezeti bizalmiak nem törődtek ennek ellenőrzésével. Az eredmény az lett, hogy nemcsak a vállalást nem teljesítették, hanem több anyagot használtak fel az előirányzottnál, tehát megdrágították a termék árát, gondatlanul, felelőtlenül gazdálkodtak a reájuk bízott anyaggal. Hasonló rossz az anyagfelhasználás a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban. A megengedettnél nagyobb számban használnak fel szerszámokat a Bányászati Berendezések Gyárában. A forgácsoló műhely dolgozói nem óvják, nem gondozzak szerszámaikat, nem törődnek annak gazdaságos felhasználásával. A takarékossági határozat végrehajtását legtöbb üzemünkben az akadályozza, hogy gazdasági vezetőink, szakszervezeti funkcionáriusaink még nem érzik szívügyüknek az anyaggal, a bérrel, a munkaerővel való gondos gazdálkodást. De legtöbb üzemünkben a dolgozók versenyvállalásaiból hiányzik a takarékosság célkitűzése. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy még csak a munka elején vagyunk. A kormányprogramot sikeres végrehajtása érdekében el keil érnünk, hogy a takarékosság valóban a dolgozók szívügyévé váljék. Ehhez azonban a dolgozók nevelése, felvilágosítása és mozgósítása terén még nagyon sokat kell tenni. Ipari és szak- szervezeti vezetőink harcoljanak a jó tapasztalatok elterjesztéséért, a selejtgyártók kipellen- gérezéséért; gondoskodjanak arról, hogy a premizálásnál érvényesüljenek a takarékosság szempontjai. Ugyanekkor azonban látni kell azt is, hogy az anyagtakarékosság politikai kérdés. Pártunk politikáját, kormányunk intézkedéseit ezen a téren is a felvilágosító munka új lendületével kell alátámasztani. A népnevelők, szakszervezet: bizalmiak feladata, hogy a takarékosság kérdését közelvigyék a műhelyek minden dolgozójához. Magyarázzák meg, hogy aki gondatlanul dolgozik, selejtet gyárt, az közvetlenül saját magát károsítja meg. Elvonja a forintokat az új bölcsődék, gyermekotthonok, orvosi rendelők felszerelésétől. Értessék meg a selej tgyártó öntőkkel és esztergályosokkal: méltatlanul ígérgetik, hogy akarják a jólétet, ha ugyanakkor a traktorok, eszter- gapadok, védelmi eszközök nyersanyagát hagyják kárba- veszni. Az anyagtakgrékossag ügyét lelkiismereti, becsületbeli ügyévé kell tenni minden dolgozónak: ez a feladat, ez biztosítja, az olcsó áruk termelését, az életszínvonal állandó emelését* Az őszi munkák meggyorsításával felelnek kormányunk eddigi kedvezményeire a kiskunhalasi Vörös Szikra tagjai A kormány rendelkezései módot adtak a kiskunhalasi Vörös Szikra szövetkezetnek is, hogy a terven felüli jószágot szabadpiacon értékesíthetik. A tagság ezt közgyűlésen vitatta meg, és úgy határozott, hogy 108 darab süldőt oszanak szét munkaegység arányában 9 forintos árun azoknak a férfi tagoknak, akik legalább 200, a családos asszonyoknak, akik 80 es a többieknek, akik 120 munkegyseget. érték el ezideig. A minisztertanács a tsz-tagok anyagi jólétének növelése érdekében hozott határozata kimondja: »Mindazoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a jövő gazdasági évben is közösen gazdálkodnak, el keii engedni a részükre eddig folyósított és az 1953. évben esedékes összes rövidlejáratú hitel- tartozásaikat — a szerződéses növénytermelési és az áiiathízlahogy a szövetkezet még az őszszel hozzákezdjen a szőlő telepítéséhez. — Ezért halát óztuk el, hogy a telepítendő területről meggyorsítjuk a kukorica és a burgonya betakarítását. A íö'd- forgatást a gépállomás Sztáh- nyec traktora végzi majd el. Az új rendelkezés értelmében a szükséges 50 ezer szál gyökeres vesszőt ingyen kapjuk. Ez körülbelül ugyanannyi forint megtakarítást jelent szövetkezetünknek, —- mondja a szövetkezet elnöke. A csoport tagjai között jó hatást váltott ki, hogy a háztáji gazdaságban lévő tehén után nem kell tejet beadni. — Már úgy voltunk, hogy eladjuk a háztáji teheneket — vallja be Kovács István — a rendelet megjelenése óta azonban vaiameny- nyien meggondoltuk magunkat. Feleségemmel kiszámítottam, hogy egész évben körülbelül 3000 forintnyi jövedelmünk le*z csak tejből — figyelembe véve a családi szükségletünket is. Hasonlóan gondolkodik a szövetkezet valamennyi tagja és már meg is beszélték a szövetkezet elnökével — azok, akiknei: nincs háztáji tehenük, októberben valamennyien vásárolnak. — Ezekre a kedvezményesre — mondja az elnök — csak úgy válaszolhatunk legméltóbban, ha meggyorsítjuk az őszi szántásvetést és a betakarítást. Ha gyorsabban megy a munka, előbb serül földbe a mag, több lesz a termés jövőre, több jut egy munkaegységre is. Nem elegendő tehát, hogy tudomásul vegyük az eddigi kedvezményeket, hanem saját munkánkkal kell elősegítenünk további boldogulásunkat, last hitelek kivételével.Ez az összeg — mondja a könyvelő —135.429 forintot jelent. — Pár pillanat és kiszámolta, mennyire rúg ez és a mar előbb elengedett vetőmagkölcsön szabadpiaci és a hivatalos ár közötti különbség összege. 6 forinttal növeli az egy munkaegységre eső jövedelmet. Hegedűs Flóriánnak például ez a két pénzbeli engedmény 2544 forintot jelent. Kiss Mihály mielőtt szövetkezeti tag lett, hosszú idők során szőlőben dolgozott. Sokszor gondolt arra, hogy telepíteni kellene szőlőt a szövetkezetnek: de azért, hogy ötszörös szorzókulcs alá essen, nem érdemes. Ezért maradt el a tavasszal a 10 hold szőlő telepítése. Most pártunk és kormányunk kedvezményei lehetővé teszik, Es a mi A FELSÖSZENTIVANI Vörös Október termelőszövetkezet tagja vagyok. Azok közé tartozom, kik megvédjük szövetkezetünket minden ellenséges romboló szán dókkal szemben. Vagyunk jócskán, akik a múltban eleget voltunk mások keze-lába, akik nem csak értékelni, de meg is tudjuk védeni szabad és független életünket. A trógerszaggatók hiába sóvárognak, hogy újra karmaik közé kaparintanak majd bennünket Tettekkel és cselekedetekkel romboljuk szét hiú ábrándjaikat. AZ IDÉN 19 mázsa búza és három mázsa termény részesedéshez jutottam eddig. Valamikor boldog voltam, ha egesz évi feleletünk munkámmal 10 mázsa búzára tehettem szert. Hirdetem is a magam példáját, hogy meggyőz-* zem társaimat arról: az ellenség hamis útra akarja terelni őkt*;, Itt van mindjárt Huszár János esete. Ki akar lépni. Elbeszélgettem vele. Azt mondottam neki: idefigyelj János, hányszor sóhajtoztál szabad élet után. —* Most itt van a kezedben és könnyelműen ki akarod engedni, Gondolj arra, mennyivel szebb és gondtalanabb lesz az életed a kormány rendelkezései réven, mely nekünk szövetkezeti parasztoknak annyi segítséget, támogatást nyújt. Húszai- János nekem adós maradt a féletettel, Annál határozottabb volt az irodában, amikor azt mondotta: a nevemet pedig húzzák ki a listáról. Schlanszki András is velünk marad. Maga jött rá, hogy az ellenség megtévesztette. — Ha újra elkezdem az életet 3 hold földemen, hol marad akkor nekem 17 mázsa búzám egy évben, mint az idén? A többi részesedésről nem is beszélek — mondotta. MUNKÄNK, eredményeink fokozásával mutatjuk meg erőnket. Azt az erőt, mellyel a kormány programmját akarjuk sikerre vinni. A tettekre tettekkel válaszolunk. Most építettünk meg egy 50 férőhelyes sertéshíz» la-lót kifutóval, már leraktuk az alapjait egy 2 vagonos góré megépítésének. A téli takarmány bőséges biztosítására további 100 köbméteres betonsílót építünk. AZ ŐSZI MUNKÁT is meggyorsítottuk. 48 hold vető és 45 hold mélyszántást már elvégeztünk. 28 holdon az ősziárpa és takarmánykeverék vetését is elvégeztük. Hat és fél holdon a here- és lu cerna ma got is földbe juttattuk.’ A betakarítást is meggyorsítottuk. A krumpliszedésseí már végeztünk, 40 holdról pedig most takarítjuk be napraforgó termésünket. EZ A MI FELELETÜNK a kormány rendelkezéseire, az ár- leszállításra,’ de ez a mi feleletünk az ellenség számára is. El a kezekkel szövetkezetünktől. Veiszenbérger Antal, a felsőszentiváni Vörös Október tagja. MINDEN TAGUNKNAK LESZ TEHENE a háztáji gazdaságban Mikor elolvastam a Központi Vezetőség határozatát az új begyűjtési törvényről, rögtön kiszámoltam, hogy mennyivel lesz termelőszövetkezetünknek kevesebb a beadási kötelezettsége a következő esztendőben. Másnap burgonyaszedés közben mondtam el a tagoknak az újabb kedvezményeket. 96 mázsa búzával, 52 mázsa kukoricával, 32 mázsa burgonyával, 124 kiló tojással, 120 kiló baromfival lesz kevesebb a beadás a következő esztendőben. Azóta azonban megjelent a minisztertanács határozata is, amely ismét újabb kedvezményeket juttat a mi termelőszövetkezetünknek is. A háztáji tehenek után október 1-től nem kell beadni a tejet. Gonda Gergelyné, aki eddig kilépni szándékozott a csoportból, ez újabb határozat megjelenése után visszavonta eddigi elhatározását, — Mostmár meggondoltam. Bentmaradok. Jól tudom, sokat vétettem a csoportnak azzal, hogy tudatlanul a kilépők hangját erősítettem, de most már igyekszem jóvátenni az eddigieket — mondotta a legutóbbi gyűlésen. Hasonlóan nyilatkoztak Varga János és Füredi Pál is, akik előzőleg szintén el akarták hagyni a termelőszövetkezetet. örömmel fogadták a tagok, hogy személyenként 2000 forintot kapnak azok, akiknek nincs háztáji tehenük, hogy ezen az összegen üszőt vásárolhatnak. Per-regi István, Gyurász Ferenc elsőként határozták el, hogy tehenet vesznek. Valamennyi tagunk, akinek nincs még háztáji tehene, elhatározta, hogy igénybe veszi kormányunknak ezt az újabb kedvezményét. Pártunk és kormányunk fokozottabb támogatása óta megváltozott a hangulat a mi termelőcsoportunkban is. Elsősorban a munkafegyelem szilárdult meg. Meggyorsult a betakarítás és a szántás-vetés. Keserű József és Góbor János fogatosok is pontosabban jelennek meg a munkahelyen és naponta fél holddal többet vetnek el rozsból. Elmondotta: Kerekes Antal,- a kecskeméti Béke tsz einoke.
