Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-19 / 220. szám
AZ MOP BÀCSKISKUNMBGYBl PA PT BIZOTTSÁGÁNAK LA P JA VIII. évfolyam, 220. szám Ara 50 fillér 1933. SZEPT. 19, SZOMBAT O4 iiinmuuimmuii»>n>iui)ii)iiiiiuinii,ii„i,1 ü*0 > A MAI SZAMBÁN A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről szóló határozatával kapcsolatban. — Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára. — Gyors- lista a Második Békekölcsön harmadik sorsolásának második napjára'. A népnevelők tapasztalatcseréje elé Nagyszerű feladata ma párt- szervezeteinknek, elősegíteni, hogy megyénk ipari munkássága, dolgozó parasztsága, az értelmiségi dolgozók megismerjék kormányunk nap-nap után megjelenő intézkedéseit, és megtalálják az összefüggést országépítő terveink megvalósulása és közvetlenül egyéni jólétüket emelő munkájuk, termelő tevékenységük között. Ahhoz, hogy pártszervezeteink betölthessék lelkesítő hivatásukat, népnevelőink sorainak alapos felkészítésére, jó harci módszerekkel való felfegyverzésére van szükség. A járásonként megszervezett népnevelő tapasztalatcsere értekezletek elsősorban ezt a célt szolgálják. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a választásom idején mutatkozó fejlődés az agitáció terén sok helyen nem haladt egyenletesen előre. Nem elég rendszeres és lendületes a népnevelő munka szervezése. — Most amikor új kormánypro- grammunk ragyogó célkitűzések, a nép életszínvonala emelkedésének kézzelfogható tényeit kell széleskörben ismertetni, mozgósító, szervező munkát folytatni; megtorpanás, visszahúzódás mutatkozik az agitáció terén. Egyes funkcionáriusaink úgy vélik, .a kormányintézkedések önmE.gu- kért beszélnek. Csak el kell olvasni a rendeleteket, számba kel.1 venni a gyors megvalósulásnak az egyéni életben mutatkozó ezernyi tényét — ez egymagában is páratlan ösztönző erőt ad a termelés minden területén. Ez a nézet azonban nyilvánvaló lemondást jelentene a tömegekkel való közvetlen, alkotó kapcsolat kiszélesítéséről. Kétségtelen az, hogy a rendeletek, kormányintézkedések önmagukért beszélnek. A Központi Vezetőség bátor önbírálata megsokszorozta a párt erejét és a legszélesebb dolgozó tömegek előtt növelte tekintélyét, szorosabbra fűzte a pártszervezetek és megyénk dolgozóinak kapcsolatát. Ezt a nagyszerű lehetőséget azonban széleskörű agitációs tevékenységgel kell továbbfejleszteni. Erre az erőre, erre a hatalmasan kibontakozó alkotó lendületre támaszkodva kell a tömegele közé menni mindet! agitátornak. Megyénkben is tovább kell folytatni azt a nagy beszélgetést, melynek minden szavát várja a dolgozó nép, megyénk minden hazáját szerető munkása, parasztja, értelmiségi dolgozója. A népnevelői tapasztalatcsere értekezleteknek ezért van hatalmas jelentősége. A pártszervezetek tevékenységét a politikai tömegmunka irányába keli állítani, felhívni a figyelmet a népnevelők állandó támogatásának, szervezésének fontosságára. Arra, hogy rendszeresen tartsanak népnevelő értekezleteket, hogy növeljék a párt köré tömörült népnevelő aktíva hatókörét, arra, hogy megsokszorozzák az érvek erejét, személyhez szóló harcosságát, A tapasztalatcsere értekezletre ügy jönnek népnevelőink, hogy magukkal hozzák a tömegen között szerzett sokirányú tapasztalatokat, meg akarják beszélni, meg akarják ismerni a legeredményesebb módszereket, össze akarják mérni saját munkájuk értékét társaikéval. A pártbizottságoknak, pártszervezeteknek minden lehetőséget meg kell ragadniok arra, hogy ezt a vitát, ezt a megbeszélést valóban értékessé, előremutatóvá, a népnevelőmunka szervezeti és tartalmi színvonalának emelőjévé tegyék. Magasszínvonalú és mindenre kiterjedő tájékoztatást kell ad- niok a vitavezetőknek kormányunk programm járói. Ennek minden intézkedése, minden szava pártunk Központi Vezetősége határozatának maradéktalan végrehajtásáért, a dolgozó nép derűs, boldog, szép élete, anyagi jóléte, a kulturális felemelkedése érdekében született rneg. Nem elég a rendeleteket ismerni, tudni kell minden népnevelőnek azt is, hogyan éljen kormányunk programmjából, intézkedéseiből sugárzó, mozgósító erővel és hogyan tegye azt a tömegek alkotó kezdeményezésének, a szocializmus dicsőséges építésének kútíorrásává. * Világosan kell látniok népnevelőinknek, hogy ebben a harcban fokozott példamutatásra, jobb módszerekre, harcosabb kiállásra, a hibák, hiányosságok, az ellenség aknamunkája elleni kérlelhetetlen szenvedélyességre van szükség. A kormány programmjának nyilvánosságra hozatala óráiban az osztályéi lenség nyíltan megmutatta a fogafehérjét. Igyekezett bomlasztani szövetkezeteinket, igyekezett az üzemekben fékezni a lendületet. Ma azonban burkoltabb eszközökkel, nem nyíltan áskálódik eredményeink ellen. Fokozottabb erejű, minőségileg magasabb színvonalú felvilágosító munkára, éberségre van szükség ahhoz, hegy f.z ellenség ténykedését leleplezzék népnevelőink és dolgozó népünket megnyerjék pártunk politikájának végrehajtása számára. A népnevelők tapasztalatcserijén a dolgozó nép jóléte emeléséért folytatandó harc akaratával kell megyénk népnevelőinek megbeszélniök a legfontosabb soronlévő feladatokat. Kicserélniük gazdag tapasztalataik fegyvereit, hogy otthon a mindennapos agitáció során a gyakorlatban is alkalmazzák a vita során kialakult eredményeket éj fokozott lendülettel dolgozzanak a tömegek között pártunk célkitűzéseinek, kormányunk pro* gnuruni.ának megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának lia tár ozat a a termelőszövetkezetek megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagok anyagi jólétének növelése érdekében nyújtott további kedvezményekről A termelőszövetkezetek további megerősítése, gazdálkodásuk szilárd megalapozása, valamint a termelőszövetkezetek tagjai jövedelmének, különösen pedig pénzjövedelmének lényeges emelése érdekében a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa a következőket határozza: 1 Mindazoknak a termelö- -*-• szövetkezeteknek, amelyek a jövő gazdasági évben is közösen gazdálkodnak, el kell engedni a részükre eddig folyósított es az 1953. évben esedékes ósz- szes rövidlejáratú hiteltartozásaikat — a szerződéses növénytermelési cs állathízlalá.si hitelek kivételével mintegy kétszámillió forint összegben. A termelőszövetkezetekből esetleg kilépő tagok az elengedett hitel rájuk eső arányos részét tartoznak még ebben az évben az államnak visszafizetni. O Az önhibájukon kívül (pl. “• elemi kár, túlzott beruházás, stb.) különösen rossz anyagi helyzetben lévő termelőszövetkezetek tagjai munkaegység készpénz-részesedésének növelésére középlejáratú hitelt igényelhetnek. Erre a célra a minisztertanács a földművelésügyi miniszternek mintegy számillió forintot bocsájt rendelkezésre. Annak érdekében, hogy a • következő években megvalósításra kerülő beruházások a termelőszövetkezeti tagok pénz- jövedelmét ne csökkentse, a beruházások anyagi szükségleteinek fedezésére — ideértve azok munkaegység-ráfordítását is — az összes közép- és hosszúlejáratú hitelek 1954. és 1955. években esedékes visszafizetését további két évre, 1956 január hó 1-ig fel kell függeszteni. A meghosszabbított hiteleket 1956 január 1-től, hosszúlejáratú I ite- leknél 17 év alatt, középlejáratú hiteleknél öt év alatt kell visz- szafizetni. A Azon termelőszövetkezetek *• részére, amelyek a bevitt állatok és felszerelés értékét saját pénzbevételükből kifizetni nem tudják, a pénzügyminisztérium az erre a célra rendelkezésre álló zárolt középlejáratú hitelből — a szükséglethez képest — mintegy 40—50 millió forintot bocsásson rendelkezésre. CT A begyűjtési miniszter vizs- gálja meg, hogy az dilatés állatiíermékbeadási kötelezettség megállapításakor mely termelőszövetkezeteknél és termelőszövetkezeti csoportoknál történt igazságtalan, vagy túlzottan nagy megterhelést jelentő kivetés és ahol ilyen előfordult, a beadási kötelezettséget megfelelő mértékben csökkentse. A beadási kötelezettségnek helyesbítését 1953 október 1-ig be kell fejezni. f. Az I., II. és III. típusú " termelőszövetkezeti csoportok, valamint az önálló termelőszövetkezetek a kezelésükben lévő összes állami területek (tartalékterületek) után 1954. január 1-től kezdve mentesek a búzaföldadó fizetése alól. 7 A termelőszövetkezeteket • fokozott állami támogatásban kell részesíteni a termelésüket fejlesztő beruházások létesítésénél. Ennek érdekében: a) öntözőtelep és halastó építésénél — ha azt a termelőszövetkezet tagsága maga építi — a tervezés, a műtárgyak megépítésének, valamint a műszaki irányítás költségeit az állam viseli, továbbá a termelőszövetkezet az elvégzett fölJmunka minden köbmétere után a munkaegység részesedése növelésére és egyéb kiadásokra 3.75 forint állami támogatást kap, visszafizetési kötelezettség nélkül. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek nem rendelkeznek elegendő munkaerővel és ezért öntözötclcpüket, vagy halastavukat állami vállalat építi, a teljes vállalati kivitelezés kötségeire hosszúlejáratú hitelt kell folyósítani. Az öntözőtelepi, illetve halastó építéséhez az állam által biztosított gépi munka költségeit az állam viseli. b) A kiöregedett szőlők felújításának és az új szőlők telepítésének nagyobb arányú fejlesztése érdekében az oltványszőlőknél a telepítéshez szükséges oltványokat, az egyéb szőlőtelepítéseknél a szükséges síma vesszőt, illetve hazai gyökeres vesszőt az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Az új telepítésű szőlők és a nagy karóhiányú szőlők karószükségletének megvásá rlására az állam hosszúlejáratú hitelt biztosít. Ezenkívül amennyiben a telepítést a termelőszövetkezet tagsága kézierővel végzi, az állam kötött talajokon kát. holdanként 3500 Ft., homokos, laza talajokon pedig kh-ként 2500 forint támogatást ad visszatérítési kötelezettség nélkül. A telepítéshez az állam által biztosított gépi munka költségeit az állam viseli. c) Üzemi gyümölcsösök telepítéséhez az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére a szükséges gyü- mölcsíaoltványokat és gyökeres dugványokat. d) Mezővédő és erdősávok létesítésénél és legelőfásításoknál kéziforgatás esetén kát. holdanként 600.— Ft>, — gépi munka esetén a gépi munka költségeire, hosszúlejáratú hitelt kell biztosítani. A telepítést követő 5 évben — ha a gondos ápolás eredményeként az állomány ere- dése cs fejlődése megfelelő — az erdőtelepítő állomás javaslata alapján a vetőmag, illetve csemete és suháng árára folyósított kölcsönt törölni kell. e) Magasépítésnél a nagy munkaigényű férőhelyek — sei- tésfiaztatúk, tehénislállok, 150 férőhelynél nagyobb juhhodá- lyok és dohánypajták építésénél a hosszúlejáratú beruházási hitelek mértékét úgy kell megállapítani, hogy az anyagköltségek mellett az építésnél teljesített munka díjazására is tartalmazzon megfelelő összeget. Ezt a hitelt a termelőszövetkezetek tényleges szükségleteiknek megfelelően anyagvásárlásra és házi előállítására, valamint a munkaegység-részesedés növelésére fordíthatják. Az egyéb állati férőhelyek és épületek építésénél az anyagbeszerzés költségeire —' beleértve az idegen fuvart is —1 kell hosszúlejáratú beruházási hitelt folyósítani. f) Azoknál a beruházásoknál, amelyeket a műszaki követelmények miatt a termelőszövetkezetek kizárólag vállalati kivitelezésnél tudnak megvalósítani (pl. villamosítás, fúrott kút létesítés, stb.) a teljes vállalati kivitelezés költségeire hosszúlejáratú hitelt kell folyósítani. g) A termelőszövetkezetek a jövőben folyósításra kerülő beruházási kölcsönök törlesztését a beruházást követő eddigi első év helyett magasépítéseknél az 5. évben, öntözőtelcp és halastó építésénél, valamint talajjavításnál a 2. évben kell, hogy megkezdjék. Szőlő- vagy gyümölcstelepítésre és fásításra adott kölcsön törlesztését továbbra is a beruházást követő 6, évben, gép-, műszer és egyéb felszerelés beszerzésére adott kölcsönöknél pedig az 1, évben kell megkezdeni. Növelni kell a termelőszö- • vetkezetek közös állattartásból származó bevételeket. <—* Ezért a minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy közös állatállományukból a megyei állatsűrűség átlagán felüli állatállományukat, illetőleg, amennyiben állatállományuk a megyei átagszerűségnel alacsonyabb, az állatszaporulat- nak mintegy kétharmadát, a szabadpiacon értékesítsék. Természetesen beadási kötelezettségüknek tartoznak pontosan és időben eleget tenni. Engedélyezni kell, hogy a termelőszövetkezetek a tenyésztésre alkalmatlan, gyenge minőségű teheneket kiselejtezzék és helyettük mintegy 10 ezer darab tenyészüsző vásárlására középlejáratú hitelt kell biztosítani. 9 A termelőszövetkezeti ta- • gok 1953 október 1-től a háztáji gazdaságukban lévő tehén, továbbá az 1953 október 1. után a háztáji gazdaságban beállításra kerülő saját nevelésű, vagy vásárolt üszőborjúból nevelt tehén után mentesek a tejbeadás alól. A báztáji tehénállomány fejlesztése érdekében a tehénnel nem rendelkező termelőszövetkezeti tagok számára 1953 október 1-től üszővásárlás céljáru egy alkalommal 2000 Ft., öt tv alatt visszafizetendő hitelt kell folyósítani. A termelőszövetkezetekbe bevitt állatállomány cs felszerelés után 1953 október 1-tol a termelőszövetkezeti tagoknak kifizetett összegek mentesek a jövedelemadó alól.
