Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-15 / 216. szám
Határozati javaslat-tervezet a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozására A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa szeptember hó 12-én ülést tartott, megtárgyalta a termelőszövetkezetek helyzetét és a szövetkezeti gazdaságok megszilárdíásával kapcsolatos feladatokat s a vita alapján a következő határozati javaslatot terjeszti a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói elé 1953 szeptember 19- 20-ra összehívott III. országos tanácskozása elé. »1948 óta a termelőszövetkezeti mozgalom hazánkban mély gyökeret vert, újtípusú, öntudatban megnövekedett szövetkezeti parasztság alakult ki, amelynek százezrekre menő tábora harcosan és tántoríthatatlanul áll a szövetkezeti gazdálkodás, a ve- rílékes munkával és közös összefogással megteremtett, sokmilliárdos értéket kitevő közös vagyon mellett, mert azt tekinti felemelkedése alapjának. elmúlt gazdasági év nehézségei elkeserítettek és az ellenség su- galmazására a bajokat, nehézségeket a közös gazdálkodásnak tulajdonítják. Felelősséget érzünk ezeknek a tagoknak a felvilágosításáért, mert kilépésükkel saját maguknak és családjuknak ártanának és az ellenség malmára hajtják a vizet. A dolgozó parasztság felemelkedése útjáról, a haladás útjáról visz- szafordulni hátrányos volna: ezért felhívjuk ezeket a tagokat, tartsanak ki a szövetkezeti gazdálkodás mellett, maradjanak termelőszövetkezeti tagok és szívvel-lélekkel dolgozzanak a szövetkezeti gazdálkodás felemeléséért, a tagok jólétének megteremtéséért', minden termelő- szövetkezetben. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozata alapján megjelent új kormányprogramm után nagy örömmel valljuk, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk most érkezett el igazán az új élet küszöbéhez, mert államunk eddiginél nagyobb arányú támogatása a termelőszövetkezeti parasztok számára megteremti a gyorsaob felemelkedés lehetőségét. Kötelességünk élni ezzel a lehetőséggel. De nem várhatunk mindent az államtól. Nekünk is ki kell javítani az általunk elkövetett hibákat és a munkafegyelem megjavításával, az eddiginél jobb minőségű munkával kell biztosítanunk a magas terméshozamok elérését és a közös jövedelem növelését. Ezek alapján a termelőszövetkezeti tagság életszínvonalának emelése érdekében a következő határozatot hozzuk: Termelőszövetkezeteink jelentős része megszilárdult, tagjaik jó munkájának, eredményeként az elmúlt évi aszály nehézsége: ellenére gazdaságilag megerősödtek és ebben az évben mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben jó eredményeket értek el. Ezek a termelőszövetkezeti gazdaságok tagjaik számára javuló életet biztosítottak és példát mutatnak a később alakult, még sok nehézséggel küzdő termelőszövetkezeteknek gazdaságuk megerősítésére. Ezek a termelőszövetkezetek még a jól gazdálkodó középparasztok előtt is meggyőzően bizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Megszilárdult termelőszövetkezeteink eredményei bizalommal töltik el a termelőszövetkezeti tagságot, mert világosan mutatják a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő hatalmas lehetőségeket. Bizakodásunkat növelik pártunknak és kormányunknak .mindazok az intézkedései, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti tagok jóléte az eddiginél gyorsabban növekedjék. Már ebben az évben is a tavalyinak kétszeresére emelkedett a termelőszövetkezeti tagok kenyérgabona részesedése s nem egy termelőszövetkezetben ö—8- -10 kg. kenyérgabona, sőt ennél is több jutott egy-egy munkaegységre. Ebben az évben nem volt ritkaság, hogy a szorgalmasan dolgozó tagok 40- 80 mázsa, sőt ennél nagyobb mennyiségű kenyérgabonát kaptak munkájuk után. Elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink -többsége nemcsak biztosította a tagok részére szükséges kenyérgabonát, hanem a jól dolgozó termelőszövetkezeti tagoknak saját szükségletükön felül bőven jutott gabonájuk a szabad piacra is. Megállta a helyét az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok jelentős része is és a táblás gazdálkodás előnyének felhasználásával növelte a szövetkezeti parasztok termelési átlagait. Nagy segítséget jelent számunkra az összes kenyér- és takarmánygabona, a hízottsertés, a tej, a tojás és a baromfi, valamint az egyéb beadási kötelezettségek csökkentése és az összes beadási hátralékok elengedése. Hasonlóképpen érezteti hatását termelőszövetkezeteink, gazdasági megszilárdítása terén a múlt évi hátralékok, a több- százmilliós hiteltartozások egy- részének elengedése, a gépáilo- mási díjak csökkentése és az állatorvosi költségek és oltóanyagok fizetése alóli mentesítés. Ezek a kedvezmények lehetőve tették számunkra, hogy növeljük a tagok természetbeni és pénzbeli részesedését. Vannak olyan termelőszövetkezeti tagok — különösen az utóbbi időben alakult termelőszövetkezetekben, — akiket az Világié közös gazdaság — jéiiiúdli szövetkezeti parasztság! A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése útján biztosítsuk, hogy a szövetkezeti tagok életszínvonala elérje — sőt meghaladja — a jól dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét. A termelőszövetkezeti gazdálkodás legfőbb célja a tagok életszínvonalának emelése, amelyet mindenekelőtt a közös gazdálkodásból származó jövedelem növelése útján kell biztosítani. A termelőszövetkezetek közös gazdaságát úgy kell fejleszteni, hogy a tagok számára jómódú életet biztosítson és minden szorgalmasan dolgozó tagnak bőségesen jusson minden terményféléből és állati termékekből. Különösen fontos a kenyérgabona, burgonya, valamint a háztáji állatoknak takarmánygabona és szálastakarmány elegendő biztosítása. Növelni kell a termelőszövetkezetek pénzbevételeit és ezen keresztül lényegesen növelni kell a tagság egy munkaegységre eső pénzjövedelmét. Ezért a termelőszövetkezeteknek nagy mennyiségben keil zöldségféléket és állati termékeket, ez utóbbiak között elsősorban hízottsertést, hízottmarhát és tejet termelni, hogy a beadási kötelezettség teljesítése mellett minél többet vihessen szabadpiacra. 1. A jövőben a termelőszövetkezetek évi termelési tervével együtt gondosan el kell készíteni a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásának előzetes tervét is. A termelési év megkezdése előtt a tagsággal meg kell 'vitatni, hogy milyen módszerekkel lehet növelni az egy munkaegységre eső természetbeni részesedés mennyiségét és a pénzjöve- deimet. Az igazgatóság minden hónapban számoljon be a tagságnak arról, hogy a tervezett természetbeni jövedelem és a pénzbevételek megvalósítása terén milyen eredményeket ért ei. a) A termelőszövetkezeteket sokoldalú gazdaságokká kell fejleszteni és arra kell törekedni, hogy jelentős bevételekhez jussanak. Különösen a zöldség, gyümölcs és szőlőtermelésből, valamint az állattenyésztésből. A szarvasmarha, sertés, juh és ló- tenyésztés, továbbá a hizlalás fejlesztése mellett növelni kell olyan magas pénzjövedelmet biztosító ágazatokat is, mint a hal- tenyésztés, méhészet stb. b) A termelőszövetkezetekben leszíeni a tejfeldolgozást. Ajánljuk ezt az I-es és Il-es típusú tennelőcsoportoknak is, c) Minden termelési év elején a tervezéssel egyidóben ki keli dolgozni a termelőszövetkezet takarékossági tervét és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a pénzzel, az anyaggal, & munkaegységgel való takarékosság érdekében, továbbá az adminisztratív és igazgatási költségek csökkentésére, A közgyűlés tegye az ellenőrző bizottság legfontosabb feladatává a takaréKossági intézkedések, különösen a helyes munkaegységfelhasználás ellenőrzését, Az ellenőrző bizottság erről a közgyűlésnek minden negyedévben számoljon be. d) A termelőszövetkezetekben u tagok rendszeres és évközben: pénzellátása érdekében biztosítani kell, hogy meghatározott időközönként (havonta, másíél- havonként) teljesített munkaegységeikre pénzbeli előleget kapjanak a tervezett jövedelmüktől függően és emellett a család egyéb szükségleteitől függően különféle terményeket, termékeket is. 2. A termelőszövetkezeti tagok közös gazdaságból származó jövedelmének gyorsütemü novelese mellett az eddiginél nagyobb gondot keli fordítani a háztáji mellékgazdaságból származó jövedelem növelésére, mind az 1-es típusú csoportokban, mind a termelőszövetkezetekben. a) a termelőszövetkezeti tagok már ezév őszétől kezdődően — ahol a körülmények erre megfelelők — telepítsenek gyümölcsfákat és szőlőt a háztáji területen. b) Célul kell kitűzni, hogy minden termelőszövetkezeti családnak legalább egy tehene és egy anyakocája legyen. A termelőszövetkezetek a közös állomány szaporulatából a közgyűlés határozata alapján megfelelő áron juttassanak üdülőt azoknak a tagoknak, akik állatállománnyal nem rendelkeznek. c) Más módon is segíteni kell a háztáji gazdálkodást. A termelőszövetkezetek szerezzenek bt* méhcsaládokat, házinyulat, selyemhernyókat az egyes családok igénylése alapján a háztáji gazdaságok részére. A beszerzés költségeit az egyes tagok fedezzék. Lássák el a közös gazdaságból tagjaikat a háztáji gazdáié gokban szükséges zö'.dségmag- vakkal és palántafélékítei. Szerki kell fejleszteni a pénzbeli jövedelem fokozása érdekében a termeléshez közvetlenül kapcsolódó melléküzemágakat, amelyek megkönyítik és gazdaságosabbá teszik a termelőszövetkezetekben termelt termények és terméken értékesítését. Ennek keretében különösen nagy aonddal kell fe;vezzék meg a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságok íer- mcivényeinek közös értékesítését és tegyék lehetővé, hogy a tagok pénz jövedelme ezúton is növekedjék. 3, A termelőszövetkezeti tagok szociális helyzetét az alábbiak szerint keil megjavítani; a) Javasoljuk, hogy a minisztertanács kötelezze a termelőszövetkezeteket, hogy szociális ala- potlétesítsenek s az öregek, betegek támogatására használják fel pénzjövedelmük 2 százalékát, b) Az öreg tagokait könnyebb munkára -kell beosztani és lehetővé kell tenni, hogy munkaegységeket érjenek el. Az I-es típusú termeiőcsoportokban pedig adjanak segítséget az öregek munkájának elvégzéséhez, c) A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat, amennyiben legalább két évet rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben, evemként kötelezően legalább két mázsa búza és 1000 forint támogatásain kell részesíteni Emellett a termelőszövetkezet fizesse az SzTK díjat, hogy a tagok díjtalan orvosi kezelése biztosítva legyen és a termelőszövetkezet vásárolja meg a gyógyszerexet. Ezenkívül a közgyűlés: — ha a szociá- üs alap erre lehetőséget .nyújt — egyéb kedvezményeket is juttathat. d) Az olyan huzamosabb ideig munka-képtelenné vált tagok réII. szére, akik legalább két éven át resztvettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha a betegségük egy hónappal tovább tart, javukra kell írni az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeiknek 50 százaié-* kát. e) Feltétlenül érvényt kell s?e- rezni az alapszabály azon előírásainak, hogy a terhes asszonyokat és kisgyermekes anyákat könnyebb munkára kell beosztani biztosítani kell, hogy a szülés alkalmával három hónapra mentesítsék őket a fizikai munka végzése alól. Az igazgatósad felelős azért, hogy erre az időre a szülő nők részére az előző év ugyanazon időszakában teljesített munkaegységeik 50 százalékát javukra írják. f) Minden termelőszövetkezet-’ ben a jól dolgozó nők közül 3—5 tagú szociális bizottságot kell választani, melynek feladata a szociális ügyek intézése, az igényjogosultságok elbírálása é» a közgyűlés elé terjesztése, E bizottságok működésének szabályait a termelőszövetkezeti tanác* november végéig adja ki. A termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtése érdekében növelni kell a szövetkezeti gazdaságok termésátlagát és a közös állattenyésztés hozamait 1. A növénytermelés terén elsősorban minden erővel a kenyérgabona, kukorica, burgonya, cukorrépa — és a városköru'i termelőszövetkezetekben — a zöldségfélék terméshozamát kell emelni. A termelőszövetkezetekben célul kell kitűzni, hogy az elkövetkezendő két év alatt a kenyér- és takarmánygabona, valamint a kukorica terméshozama kh-ként átlagosan legalább 3 mázsavai növekedjék. a) A cél elérése érdekében a tagság felvilágosításával, a szövetkezetek helyes vezetésevei el kell érni, hogy minden tag legalább a kötelező munkaegységei megszerezze és a családtagok erejükhöz mérten kivegyék részüket a közös munkából. Fel kell szólítani mindazokat a tagokat, akik a termelőszövetkezetből az elmúlt esztendő nehézségei miatt eltávoztak, hogy minél többen térjenek vissza a termelőszövetkezetbe. Lehetővé kell tenni, hogy a dolgozó parasztok családtagjai a családfő nélkül is beléphessenek a termelőszövetkezetbe. b) Közvetlen feladatunk, hogy biztosítsuk közös földjeinket az őszi kenyérgabohavetés időben való elvégzését, mert ez a legközvetlenebb előfeltétele tagságunk, dolgozó népünk jövöévi kenyérellátásának. Ugyanakkor az őszi mélyszántás elvégzésével elő kell készíteni a talajt a tavaszi növénykultúrák alá. A kevesebb munkaerővel rendelkező lemielőszövetkezteknek ajánljuk, hogy területükön kisebb mértékben termeljenek munka- igényes növényeket és vessenek nagyobb területen gabonaféléket, szálastakarmányt, lucernát. Ugyanakkor minden tagot mozgósítani kell az őszi termények betakarítására, hogy a betakarítás késedelme miatt a tagokat anyagi veszteség ne érje és a beadási kötelezettség mielőbbi teljesítése után kaphassák kukorica, burgonya és egyéb részesedésüket. c) Nagy súlyt kell helyezni a helyes talajművelés megszervezésére (eíőhántós ekével őszi mélyszántás, koratavaszi simítózás, vetés előtti kultivátorozás, legalább háromszori Kapálás, állandó gyommentes talaj biztosítása). A fejlett növénytermelési módszerek kidolgozásánál a helyi ff.i-mészeti, gazdasági és üzemi adottságok figyelembevételével kell az élenjáró mezőgazdasági tudomány eddigi eredményeit ai-* kaimazni A vetésterv elkészítő-* sénél ki kell dolgozni táblánként a termés fokozására szolgáló leg- jobb módszereket és ezek végre-» hajtását meg kell szervezni. Az eddiginél jobban keL! fi-* gyelembevenni a földművelés-» ben nagy gyakorlattal rendelke-* ző termelőszö vetkezeti tagol* Bokévtizedes tapasztalatait. d) növelni kell a talaj termő-* képességét a rendszeres talaj* erőutánpótlással, az istállótrágya szakszerű kezelésével és alászán-* tásával. A trágyát minden nap szállít* sák ki a táblákra és ott gondo-* san kezeljék. Ez a szállítási esz* közök számának növelését teszi szükségessé, ezért javasoljuk, hogy a gépállomások több teher-» autót kapjanak. A termelőszövetkezetekben a lófogatok számának további sza-» porítása mellett, növelni kell az igásökrök számát is, A talajerő növelése érdeliében fokozni kell a műtrágya felhasz- nálását is, mégpedig a növény szükségleteinek és a talaj adott-» «ágainak megfelelő összetételben és mértékben. e) Minden termelőszövetkezet-» ben és I-es típusú csoportokban rá kell térni a vetésíorgós gaz-» dálkodásra. Ahol a füves vetés-» forgó bevezetésének a feltételei nincsenek meg, ott egyszerű 4-7 szakaszos forgót kell alkalmazni, A nagyobb állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetekben külön szántóföldi és külön ta- karmányos forgót kell bevezetni, A vetésforgó összeállításánál ügyelni kell a növények helyes sorrendjére, a jó elővefemény és a jó talajelőkészítés biztosítása végett A jó elővétemény és az állatállomány takarmányszükségletének fedezésére a pillangós virágú növények területét fel kell emelni a szántóterület 10 százalékára. f) Gondoskodni kell jóminő-* ségű vetőmagvakról. Minden növényből ki kell je-* lölni a megfelelő nagyságú vető-* magtermő parcellákat és a vető** magot rendszeresen fel kell újítani nemesített, fajtiszta, jóminő- ségü vetőmaggal. A termelőszövetkezetekben évről-évre vetőmagalapot kell létesíteni, amely fedezi az évi teljes vetőmagszükségletet. (Folytatás a 3. oldalon)
