Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-15 / 216. szám

Határozati javaslat-tervezet a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozására A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa szeptember hó 12-én ülést tartott, megtárgyal­ta a termelőszövetkezetek hely­zetét és a szövetkezeti gazdasá­gok megszilárdíásával kapcsola­tos feladatokat s a vita alapján a következő határozati javasla­tot terjeszti a termelőszövetke­zetek és gépállomások élenjáró dolgozói elé 1953 szeptember 19- 20-ra összehívott III. országos tanácskozása elé. »1948 óta a termelőszövetke­zeti mozgalom hazánkban mély gyökeret vert, újtípusú, öntudat­ban megnövekedett szövetkezeti parasztság alakult ki, amelynek százezrekre menő tábora harco­san és tántoríthatatlanul áll a szövetkezeti gazdálkodás, a ve- rílékes munkával és közös össze­fogással megteremtett, sokmil­liárdos értéket kitevő közös va­gyon mellett, mert azt tekinti felemelkedése alapjának. elmúlt gazdasági év nehézségei elkeserítettek és az ellenség su- galmazására a bajokat, nehézsé­geket a közös gazdálkodásnak tulajdonítják. Felelősséget ér­zünk ezeknek a tagoknak a fel­világosításáért, mert kilépésük­kel saját maguknak és család­juknak ártanának és az ellenség malmára hajtják a vizet. A dolgozó parasztság felemelkedése útjáról, a haladás útjáról visz- szafordulni hátrányos volna: ezért felhívjuk ezeket a tago­kat, tartsanak ki a szövetkezeti gazdálkodás mellett, maradjanak termelőszövetkezeti tagok és szívvel-lélekkel dolgozzanak a szövetkezeti gazdálkodás feleme­léséért, a tagok jólétének meg­teremtéséért', minden termelő- szövetkezetben. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozata alapján megjelent új kormány­programm után nagy örömmel valljuk, hogy termelőszövetkezeti paraszt­ságunk most érkezett el iga­zán az új élet küszöbéhez, mert államunk eddiginél na­gyobb arányú támogatása a ter­melőszövetkezeti parasztok szá­mára megteremti a gyorsaob felemelkedés lehetőségét. Köte­lességünk élni ezzel a lehető­séggel. De nem várhatunk min­dent az államtól. Nekünk is ki kell javítani az általunk elköve­tett hibákat és a munkafegye­lem megjavításával, az eddigi­nél jobb minőségű munkával kell biztosítanunk a magas ter­méshozamok elérését és a közös jövedelem növelését. Ezek alapján a termelőszövet­kezeti tagság életszínvonalának emelése érdekében a következő határozatot hozzuk: Termelőszövetkezeteink jelen­tős része megszilárdult, tagjaik jó munkájának, eredményeként az elmúlt évi aszály nehézsége: ellenére gazdaságilag megerő­södtek és ebben az évben mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben jó eredménye­ket értek el. Ezek a termelőszö­vetkezeti gazdaságok tagjaik számára javuló életet biztosí­tottak és példát mutatnak a ké­sőbb alakult, még sok nehéz­séggel küzdő termelőszövetke­zeteknek gazdaságuk megerősí­tésére. Ezek a termelőszövetke­zetek még a jól gazdálkodó kö­zépparasztok előtt is meggyő­zően bizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Megszilárdult termelőszövet­kezeteink eredményei bizalom­mal töltik el a termelőszövetke­zeti tagságot, mert világosan mutatják a szövetkezeti gazdál­kodásban rejlő hatalmas lehető­ségeket. Bizakodásunkat növelik pár­tunknak és kormányunknak .mindazok az intézkedései, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti tagok jóléte az eddiginél gyorsabban növe­kedjék. Már ebben az évben is a tavalyinak kétszeresére emel­kedett a termelőszövetkezeti ta­gok kenyérgabona részesedése s nem egy termelőszövetkezetben ö—8- -10 kg. kenyérgabona, sőt ennél is több jutott egy-egy munkaegységre. Ebben az év­ben nem volt ritkaság, hogy a szorgalmasan dolgozó tagok 40- 80 mázsa, sőt ennél nagyobb mennyiségű kenyérgabonát kap­tak munkájuk után. Elmond­hatjuk, hogy termelőszövetkeze­teink -többsége nemcsak biztosí­totta a tagok részére szükséges kenyérgabonát, hanem a jól dol­gozó termelőszövetkezeti tagok­nak saját szükségletükön felül bőven jutott gabonájuk a sza­bad piacra is. Megállta a helyét az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok jelentős része is és a táblás gazdálkodás előnyének felhasz­nálásával növelte a szövetkezeti parasztok termelési átlagait. Nagy segítséget jelent szá­munkra az összes kenyér- és ta­karmánygabona, a hízottsertés, a tej, a tojás és a baromfi, va­lamint az egyéb beadási köte­lezettségek csökkentése és az összes beadási hátralékok elen­gedése. Hasonlóképpen érezteti hatását termelőszövetkezeteink, gazdasági megszilárdítása terén a múlt évi hátralékok, a több- százmilliós hiteltartozások egy- részének elengedése, a gépáilo- mási díjak csökkentése és az állatorvosi költségek és oltó­anyagok fizetése alóli mentesítés. Ezek a kedvezmények lehetőve tették számunkra, hogy növeljük a tagok természetbeni és pénz­beli részesedését. Vannak olyan termelőszövet­kezeti tagok — különösen az utóbbi időben alakult termelő­szövetkezetekben, — akiket az Világié közös gazdaság — jéiiiúdli szövetkezeti parasztság! A termelőszövetkezeti gazdál­kodás fejlesztése útján biztosít­suk, hogy a szövetkezeti tagok életszínvonala elérje — sőt meg­haladja — a jól dolgozó, föld­műveléshez jól értő középpa­rasztokét. A termelőszövetkezeti gazdálko­dás legfőbb célja a tagok élet­színvonalának emelése, amelyet mindenekelőtt a közös gazdál­kodásból származó jövedelem növelése útján kell biztosítani. A termelőszövetkezetek közös gazdaságát úgy kell fejleszteni, hogy a tagok számára jómódú éle­tet biztosítson és minden szorgalmasan dolgozó tagnak bőségesen jusson min­den terményféléből és állati ter­mékekből. Különösen fontos a kenyérgabona, burgonya, vala­mint a háztáji állatoknak takar­mánygabona és szálastakarmány elegendő biztosítása. Növelni kell a termelőszövetkezetek pénzbe­vételeit és ezen keresztül lénye­gesen növelni kell a tagság egy munkaegységre eső pénzjövedel­mét. Ezért a termelőszövetkeze­teknek nagy mennyiségben keil zöldségféléket és állati terméke­ket, ez utóbbiak között elsősor­ban hízottsertést, hízottmarhát és tejet termelni, hogy a beadási kötelezettség teljesítése mellett minél többet vihessen szabad­piacra. 1. A jövőben a termelőszövet­kezetek évi termelési tervével együtt gondosan el kell készíte­ni a termelőszövetkezetek jöve­delemelosztásának előzetes ter­vét is. A termelési év megkezdé­se előtt a tagsággal meg kell 'vi­tatni, hogy milyen módszerekkel lehet növelni az egy munkaegy­ségre eső természetbeni részese­dés mennyiségét és a pénzjöve- deimet. Az igazgatóság minden hónapban számoljon be a tag­ságnak arról, hogy a tervezett természetbeni jövedelem és a pénzbevételek megvalósítása te­rén milyen eredményeket ért ei. a) A termelőszövetkezeteket sokoldalú gazdaságokká kell fej­leszteni és arra kell törekedni, hogy jelentős bevételekhez jus­sanak. Különösen a zöldség, gyü­mölcs és szőlőtermelésből, vala­mint az állattenyésztésből. A szarvasmarha, sertés, juh és ló- tenyésztés, továbbá a hizlalás fejlesztése mellett növelni kell olyan magas pénzjövedelmet biz­tosító ágazatokat is, mint a hal- tenyésztés, méhészet stb. b) A termelőszövetkezetekben leszíeni a tejfeldolgozást. Ajánl­juk ezt az I-es és Il-es típusú tennelőcsoportoknak is, c) Minden termelési év elején a tervezéssel egyidóben ki keli dolgozni a termelőszövetkezet takarékossági tervét és ennek alapján intézkedéseket kell ten­ni a pénzzel, az anyaggal, & munkaegységgel való takarékos­ság érdekében, továbbá az ad­minisztratív és igazgatási költ­ségek csökkentésére, A közgyűlés tegye az ellenőr­ző bizottság legfontosabb felada­tává a takaréKossági intézkedé­sek, különösen a helyes munka­egységfelhasználás ellenőrzését, Az ellenőrző bizottság erről a közgyűlésnek minden negyedév­ben számoljon be. d) A termelőszövetkezetekben u tagok rendszeres és évközben: pénzellátása érdekében biztosí­tani kell, hogy meghatározott időközönként (havonta, másíél- havonként) teljesített munkaegy­ségeikre pénzbeli előleget kapja­nak a tervezett jövedelmüktől függően és emellett a család egyéb szükségleteitől függően különféle terményeket, terméke­ket is. 2. A termelőszövetkezeti tagok közös gazdaságból származó jö­vedelmének gyorsütemü novele­se mellett az eddiginél nagyobb gondot keli fordítani a háztáji mellékgazdaságból származó jö­vedelem növelésére, mind az 1-es típusú csoportokban, mind a termelőszövetkezetekben. a) a termelőszövetkezeti tagok már ezév őszétől kezdődően — ahol a körülmények erre meg­felelők — telepítsenek gyümölcs­fákat és szőlőt a háztáji terüle­ten. b) Célul kell kitűzni, hogy minden termelőszövetkezeti csa­ládnak legalább egy tehene és egy anyakocája legyen. A termelőszövetkezetek a kö­zös állomány szaporulatából a közgyűlés határozata alapján megfelelő áron juttassanak üdü­lőt azoknak a tagoknak, akik ál­latállománnyal nem rendelkez­nek. c) Más módon is segíteni kell a háztáji gazdálkodást. A terme­lőszövetkezetek szerezzenek bt* méhcsaládokat, házinyulat, se­lyemhernyókat az egyes csalá­dok igénylése alapján a háztáji gazdaságok részére. A beszerzés költségeit az egyes tagok fedez­zék. Lássák el a közös gazdaság­ból tagjaikat a háztáji gazdáié gokban szükséges zö'.dségmag- vakkal és palántafélékítei. Szer­ki kell fejleszteni a pénzbeli jö­vedelem fokozása érdekében a termeléshez közvetlenül kapcso­lódó melléküzemágakat, amelyek megkönyítik és gazdaságosabbá teszik a termelőszövetkezetekben termelt termények és terméken értékesítését. Ennek keretében különösen nagy aonddal kell fe;­vezzék meg a termelőszövetkeze­tek a háztáji gazdaságok íer- mcivényeinek közös értékesítését és tegyék lehetővé, hogy a ta­gok pénz jövedelme ezúton is növekedjék. 3, A termelőszövetkezeti tagok szociális helyzetét az alábbiak szerint keil megjavítani; a) Javasoljuk, hogy a minisz­tertanács kötelezze a termelőszö­vetkezeteket, hogy szociális ala- potlétesítsenek s az öregek, bete­gek támogatására használják fel pénzjövedelmük 2 százalékát, b) Az öreg tagokait könnyebb munkára -kell beosztani és lehe­tővé kell tenni, hogy munkaegy­ségeket érjenek el. Az I-es tí­pusú termeiőcsoportokban pedig adjanak segítséget az öregek munkájának elvégzéséhez, c) A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tago­kat, amennyiben legalább két évet rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben, evemként kötelezően legalább két mázsa búza és 1000 forint támogatásain kell részesíteni Emellett a ter­melőszövetkezet fizesse az SzTK díjat, hogy a tagok díjtalan or­vosi kezelése biztosítva legyen és a termelőszövetkezet vásárol­ja meg a gyógyszerexet. Ezenkí­vül a közgyűlés: — ha a szociá- üs alap erre lehetőséget .nyújt — egyéb kedvezményeket is juttat­hat. d) Az olyan huzamosabb ideig munka-képtelenné vált tagok ré­II. szére, akik legalább két éven át resztvettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha a betegségük egy hónappal tovább tart, javukra kell írni az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeiknek 50 százaié-* kát. e) Feltétlenül érvényt kell s?e- rezni az alapszabály azon előírá­sainak, hogy a terhes asszonyo­kat és kisgyermekes anyákat könnyebb munkára kell beoszta­ni biztosítani kell, hogy a szü­lés alkalmával három hónapra mentesítsék őket a fizikai mun­ka végzése alól. Az igazgatósad felelős azért, hogy erre az időre a szülő nők részére az előző év ugyanazon időszakában teljesí­tett munkaegységeik 50 százalé­kát javukra írják. f) Minden termelőszövetkezet-’ ben a jól dolgozó nők közül 3—5 tagú szociális bizottságot kell választani, melynek feladata a szociális ügyek intézése, az igényjogosultságok elbírálása é» a közgyűlés elé terjesztése, E bizottságok működésének szabá­lyait a termelőszövetkezeti tanác* november végéig adja ki. A termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtése érdekében növelni kell a szövet­kezeti gazdaságok termésátlagát és a közös állattenyésztés hozamait 1. A növénytermelés terén el­sősorban minden erővel a ke­nyérgabona, kukorica, burgonya, cukorrépa — és a városköru'i termelőszövetkezetekben — a zöldségfélék terméshozamát kell emelni. A termelőszövetkezetekben cé­lul kell kitűzni, hogy az elkövet­kezendő két év alatt a kenyér- és takarmánygabona, valamint a kukorica terméshozama kh-ként átlagosan legalább 3 mázsavai növekedjék. a) A cél elérése érdekében a tagság felvilágosításával, a szö­vetkezetek helyes vezetésevei el kell érni, hogy minden tag leg­alább a kötelező munkaegységei megszerezze és a családtagok erejükhöz mérten kivegyék ré­szüket a közös munkából. Fel kell szólítani mindazokat a tagokat, akik a termelőszövet­kezetből az elmúlt esztendő ne­hézségei miatt eltávoztak, hogy minél többen térjenek vissza a termelőszövetkezetbe. Lehetővé kell tenni, hogy a dolgozó parasztok családtagjai a családfő nélkül is beléphessenek a termelőszövetkezetbe. b) Közvetlen feladatunk, hogy biztosítsuk közös földjeinket az őszi kenyérgabohavetés időben való elvégzését, mert ez a leg­közvetlenebb előfeltétele tagsá­gunk, dolgozó népünk jövöévi kenyérellátásának. Ugyanakkor az őszi mélyszántás elvégzésével elő kell készíteni a talajt a ta­vaszi növénykultúrák alá. A ke­vesebb munkaerővel rendelkező lemielőszövetkezteknek ajánl­juk, hogy területükön kisebb mértékben termeljenek munka- igényes növényeket és vessenek nagyobb területen gabonaféléket, szálastakarmányt, lucernát. Ugyanakkor minden tagot mozgósítani kell az őszi termé­nyek betakarítására, hogy a be­takarítás késedelme miatt a ta­gokat anyagi veszteség ne érje és a beadási kötelezettség mi­előbbi teljesítése után kaphas­sák kukorica, burgonya és egyéb részesedésüket. c) Nagy súlyt kell helyezni a helyes talajművelés megszerve­zésére (eíőhántós ekével őszi mélyszántás, koratavaszi simító­zás, vetés előtti kultivátorozás, legalább háromszori Kapálás, ál­landó gyommentes talaj biztosí­tása). A fejlett növénytermelési mód­szerek kidolgozásánál a helyi ff.i-mészeti, gazdasági és üzemi adottságok figyelembevételével kell az élenjáró mezőgazdasági tudomány eddigi eredményeit ai-* kaimazni A vetésterv elkészítő-* sénél ki kell dolgozni táblánként a termés fokozására szolgáló leg- jobb módszereket és ezek végre-» hajtását meg kell szervezni. Az eddiginél jobban keL! fi-* gyelembevenni a földművelés-» ben nagy gyakorlattal rendelke-* ző termelőszö vetkezeti tagol* Bokévtizedes tapasztalatait. d) növelni kell a talaj termő-* képességét a rendszeres talaj* erőutánpótlással, az istállótrágya szakszerű kezelésével és alászán-* tásával. A trágyát minden nap szállít* sák ki a táblákra és ott gondo-* san kezeljék. Ez a szállítási esz* közök számának növelését teszi szükségessé, ezért javasoljuk, hogy a gépállomások több teher-» autót kapjanak. A termelőszövetkezetekben a lófogatok számának további sza-» porítása mellett, növelni kell az igásökrök számát is, A talajerő növelése érdeliében fokozni kell a műtrágya felhasz- nálását is, mégpedig a növény szükségleteinek és a talaj adott-» «ágainak megfelelő összetételben és mértékben. e) Minden termelőszövetkezet-» ben és I-es típusú csoportokban rá kell térni a vetésíorgós gaz-» dálkodásra. Ahol a füves vetés-» forgó bevezetésének a feltételei nincsenek meg, ott egyszerű 4-7 szakaszos forgót kell alkalmazni, A nagyobb állatállománnyal ren­delkező termelőszövetkezetekben külön szántóföldi és külön ta- karmányos forgót kell bevezetni, A vetésforgó összeállításánál ügyelni kell a növények helyes sorrendjére, a jó elővefemény és a jó talajelőkészítés biztosítása végett A jó elővétemény és az állatállomány takarmányszük­ségletének fedezésére a pillangós virágú növények területét fel kell emelni a szántóterület 10 százalékára. f) Gondoskodni kell jóminő-* ségű vetőmagvakról. Minden növényből ki kell je-* lölni a megfelelő nagyságú vető-* magtermő parcellákat és a vető** magot rendszeresen fel kell újí­tani nemesített, fajtiszta, jóminő- ségü vetőmaggal. A termelőszö­vetkezetekben évről-évre vető­magalapot kell létesíteni, amely fedezi az évi teljes vetőmagszük­ségletet. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents