Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-10 / 212. szám
SACS KISKUN MEGYÉI NÉPUJSÁ G AZ MDP BACSKISKUNMEGYEI PAPTBIZOTÏSXGANAK LAPJA VIII. évfolyam, 212. szám Ara 50 fillér 1953. SZEPT. 10, CSÜTÖRTÖK Dolgozó parasztságunk válasza Megyénk dolgozó parasztjai örömmel és megelégedéssel ío gadták az árleszállítást. Tó'n István Kecskemét, Ta-ifája 43 szám alatt lakó dolgozó paraszt így nyilatkozott: — A 18 éves Juliskának ruhát, kabátot, ci pót kell venni télire. A kabá tot, amely eddig 800 forint volt. 600 forintért megkapjuk, a szó vetruhán 80 forintos a megta- karitásUnk az árleszállítás zré- vén. A 276 forintos cipőért ma már csak 231 forintot kell fi' zetni. Ez összesen 325 forint megtakarítást jelent. A három éves Lacika télire való ruháinak beszerzésénél 126 forint marad a zsebünkben. Ez összesen 451 fo rint. Ebből a másik nagylá nyomnak, Marikának egy pár cipőt, szövetruhát és kendőt tudunk venni. Az árleszállítás tehát sok megtakarítást jelent nekünk. Ezért határoztuk el, hogy kormányunknak erre az újabb intézkedésére még jobb munkával válaszolunk. Két hét alatt befejezzük az őszi szántást, vetést. A bugaci Béke termelőszövetkezet tagjai az árleszállítás napján elhatározták, hogy szeptember 30-ig valamennyi őszi kalászosukat elvetik. Dolgozó népünk látja, hogy a párt és a kormány szilárdan folytatja az életszínvonal javításának politikáját. De nyilván- x való az is, hogy az életszínvonal emelésének ütemét az szabja meg, mennyivel több és jobbminőségű árut gyártanak üzemeink, mennyivel bővebben teremnek földjeink. Az üzemi dolgozóink röpgyűléseken megfogadták, hogy még több gépét, több ruhát, cipőt adnak az országnak, a város, a falu dolgozóinak. A dolgozó parasztok a gyors őszi munkával, a beadási kötelezettség példamutató teljesítésével járulhatnak hozzá sa- játmaguk és az egész ország további boldogulásához. Gyorsan, időben szántani, kitűnő minőségű vetőmagot vetni, jól megtrágyázni a földet .— ezek most a szántás-vetés legfontosabb tennivalói. A 'gyors munka, a korai vetés azzal halálja meg a fáradságot, hogy jövő gyáron gazdagabb lesz a termés. Az idén különösen hagy feladatot ró az őszi munka megyénk dolgozó parasztságára, mert jelentősen megnövekedik a kenyérgabona vetésterülete, azért mert pártunk és kormányunk azt akarja, hogy jövőre még nagyobb tartalékkal rendelkezzék az ország, több felesleggel a dolgozó parasztság, mint akár az idei kitűnő termésű esztendőben. Egyes tanácsok vezetői nem értik, miért akarunk több földet gabonával bevetni, mint tavaly, nem azt látják, hogy ez menynyivel több kenyeret jelent, hanem csak azt, hogy így a vetés gokkal nagyobb gonddal jár, — Ezért több helyen megyénkben csali ímmel-ámmal dolgoznak a vetés tervének teljesítéséért. Pe dig a vetési tervet nemcsak tér jesiteni lehet, hanem túl is teljesíteni. Nagyobb gondot keL tordítani a tartalékföldek hasz nosítására. Az állam segíti azo aat, akik tartalékföldeket bérei- aek, vetőmaggal és egyéb juttatásokkal, A többtermés fontos feltétel hogy dolgozó parasztságunk min denütt alkalmazza a legjobb agrotechnikai módszereket. Ezen a téren komoly szerep vár agronó musainkra. Egy-egy agronómus munkájának eredményét arról lehet igazán megítélni, hogy a gondjaira bízott területről menynyi termést takarítanak b jövő nyáron. Nagy felelősség nyugszik gépállomásaink minden egyes dolgozójának vállán is. Az árleszállítás hírére számos kiváló traktorosunk határozta el, hogy. még jobban nekilát az őszi munkának. Kiss István, a kiskunfélegyházi gépállomás traktorosa már 133 százalékra teljesítette évi tervét. Most megfogadta, hogy őszi tervét 160 százalékra teljesíti 35 százalékos üzemanyagmegtakarítás mellett. Hasonló vállalást tett a gépállomás másik kiváló traktorosa, Dénes László is. Ezekben a napokban különösen nagy gondot kell fordítani a traktorosok versenyének kiszélesítésére. Hirdesse minél több felszántott és bevetett föld a traktorosok á dozatkész munkáját. Ezen a téren sok a tennivaló, mert néhány gépállomásunk, különösen a kiskőrösi, szabadszállási és a dunavecsei, nagyon lemaradt vetőszántásban. A szántás-vetésen kívül igen nagy feladat: a kapásnövények termésének betakarítása. A idén a kukorica, a cukorrépa, a burgonya^ is bőséges termést ho zott, ezt a nagy termést száz meg százezer holdról behordani kemény munkát igényel. Az viszont rendkívül fontos, hogy minél gyorsabban végezzünk a betakarítással. Ha a teirnelőszö- etkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok gyorsan letörik a kukoricát, gyorsan hozzá is látnak sertéshízlaláshoz — több lesz tehát a hús és a zsír a vá- os, a falu dolgozóinak asztalán. Minél előbb betakarítják a dolgozó parasztok a kapásnövényeket — annál hamarabb vetik el ugyanazon a területen az ősz. labonaféléket és korai vetés nyomán annál gazdagabban fizet a föld. A gyors őszi szántás-vetés, a jól megművelt földek minden szónál ékesebben hirdetik, hogy dolgozó parasztságnak ez a válasza az árleszállításra, hogy ezzel járulnak hozzá dolgozo parasztjaink a sajátmaguk e% népünk további jólétének emeléséhez-. A tiszaújfalusi Alkotmány termelőszövetkezeti csoportban aprójászágban eddig sem volt hiány. — A kormány cselekedett, most rajtunk a sor — állapította meg Bartók Antal elnök. A csoport erre megadta a méltó választ: elhatározták, hogy növelik az aprójószágállmányt. így több . hús, zsír kerül a dolgozók asztalára, —1—1—1—— -- -------- ---------------------------- -C tyorsxtsuk meg* az osxi beta kari isist és ai szántsis-vetést DOLGOZÓ parasztságunk előtt nagy feladatok állnak: a betakarítás és az őszi szántás-vetés idejében való és jó elvégzése. Ez döntő feltétele a jövőévi gaz dag termésnek. Ha megvizsgáljuk megyénk helyzetet ebből a szempontból, megállapíthatjuk, hogy az őszi feladatok végrehajtása terén-jelentős lemaradás tapasztalható. A napraforgószedes- ben és burgonyaszüreteiésben a kiskunhalasi járás erősen elmaradt. A dpnavecsei járásban a napraforgószedés eredménye a tervhez viszonyítva még a három százalékot sem érte el a leg utóbbi megyei értékelés szerin Ugyanakkor az élenjáró bácsa. mási járás már enneK tízszeresét is meghaladta. A vetőszántásban a letakarítá lassúsága miatt szintén a ki- kunhalasi járás kullog az utó sók között. Hasonlóan lassú e a munka a -kalocsai járásban is ahol a tervnek még öt százaié kát sem teljesítették. Űsziárpa vetést szeptember 5-ig a dunavecsei járásból nem jelentettem, nem szerepel a jelentésben takarmánykeverék vetése sem. — Mindez bizonyítja, hogy a dunavecsei járás, valamint a járáson belül a községek vezetői nem mozgósítanak megfelelően az őszi feladatokra. Ezt a kényelmességet fel kell számolni, nemcsak a dunavecsei, hanem a töb- mi elmaradt járásban is. JÁRÁSI ÉS községi tanácsainkra komoly felelőség hárul. — Felelősek az őszi munka sikeréért, a jövőávi bő termésért. Szamos szervezeti intézkedésre és széleskörű felvilágosító munkára van tehát szükség. A megyei, járási és községi tanácsok dolgozóira, a gépállomások vezetőire, agronómusaira vár a feladat, hogy mozgósítsanak a munkás meggyorsítására. Pártunk és kormányunk eddig: intézkedései különösen a napok- oan történt árleszállítás, megnövelte dolgozó parasztságunk termelési kedvét. Lelkes vállalásom hangzottak el, amelyek elősegítik a munka meggyorsítását. Ezt a kedvező hangulatot kell gyű- mölcsöztetni a járások és a községek vezetőinek a kezdeti lemaradás behozására, A vetőszántásban a megyei rangsor a következő: 1. kiskőrösi járás, 2. kecskeméti járás, 3. bácsalmási járás, •*. Baja város, 5. dunaveesei já- • ás, C. Kecskemét város, 7. bajai ,árás, 8. kiskunfélegyházi járás, J. kiskunhalasi járás, 10. kunszentmiklósi járás, 11. kalocsai járás. Az ősziúrpa vetésben a járások sorrendje: 1. Kecskemét varos, 2. kecskémét'. járás, 3. Baja város, 4f kunszentmiklósi járás, 5. kiskun-^ halasi járás, 6. kiskunfélegyházi járás, 7. kiskőrösi járás, 8. ka.c- csaj járás, 9. bácsalmási járás, 10. bajai járás, 11. dunavecsei járás. Rozsvetésben a sorrend: 1. a kiskunhalasi járás, 2, Kecskemét város, 3. kecskeméti járás, 4. bácsalmási járás, 5. kiskőrösi járás, 6. kiskunfélegyházi járás, 7. Baja város, 8. naja: járás, 9. kalocsai járás, 10. kan-. szenímiklósi járás, 11. ounave- csei járás. . Tervezgetnek a kecskeméti Dóssá termelőszövetkezet tagjai , Az árnesznllllás | «*«*• tolyik a munka a kecskeméti Dózsa termelőszövetkezetben is. A tagok arról tervezgetnek, hogy mennyivel többet vásárolhatnak, nogy olcsóbbodtak az árak. Pólyák Gergely 485 munkaegységet teljesített eddig. Úgy számolja, hogy több mint ötezer forintot kap majd zárszámadáskor készpénzt. Az a terve, hogy menyasszony leányának bútort vásárol. Mikor két héttel ezelőtt összeszámolták, hogy mennyibe kerül a tervezett bútor, 5590 forint jött ki. Az. árleszállítás után új költségvetést készítettek. —- Mosmár ugyanazt a berendezést 4753 forintért kapják meg, tehát 837 forintot megtakarítanak. Ebből az összegből a kisebb gyerekeletiek is jut cipőre és fehérneműre. .Tóth László, a szövetkezet könyvelője 1500 forintot tervez ruhavásárlásra. Úgy gondolta még néhány nappal ezelőtt: két > gyermekének ruhát, magának csizmát és a feleségének cipőt vásárol majd. Ebből a pénzből maradt volna még valamennyi egyéb szükségletek biztosítására, Az árleszállítás után azonban 170 forint értékkel többet vehet az eredetileg tervezett összegen, Ebből a feleségének jut. egy ruhára. a terme- ■ lőszö- 3 így számolgatnak vetkezet többi tagjai is. Munkájuk megjavításával válaszolnak kormányunk legújabb rendelkezésére. Kiss Lajoséknál is másként számolnak K; iss Lajos, a kecskeméti vasútállomás kereskedelmi főnökségének raktárosa nem új ember a vasútnál. Több mint egy évtizede vasutas. Amikor reggel, az árleszállítás nyilvánosságra hozatalának napján munkahelyére érkezett, munkatársait szorgalmas számolás közben találta. Az újság hasábjai fölé hajolva számolgatták, mit jeleni maguk és családjuk számára az árleszállítás. Neki is az volt az első dolga, hogy papírral és ceruzával a kezében kalkulálni kezdett. A kenyérnél 24 forint a. megtakarítás. Három gyermek szamara sok mosnivaló akad. Ha- venkint mintegy 8 forinttal kell kevesebbet költeni szappanra és mosószerre. Amikor a gyerekeire gondol, boldogan elmosolyodik. — Mostmár több cukrot vehet nekik. Köztudomású, íiogy a gyerekeit szeretik az édességet, No meg a mozira való is jelent valamit. Ez együttesen újqbb 25 forintos megtakarítást jelent. Mindezek nem nagy összegek, de ha egymás alá írjuk őket, az összeadás eredménye kitesz úgy 100 forintot, Ez már jelentősebb ösz- szeg. Mire is telik ebből? A két kisebbik gyermeknek télikabátot kell venni, egy gyermek té- likabát regi ára 400 forint volt, az új ár 280 forint. A kettő együtt 560 forint. A régi ármegállapítás szerint 800 forintot kellett voma kiadni a két télikabátra, az új árakhoz képest 240 forint a megtakarítás— Adjuk csak hozzá az előbb kiszámolt 100 forintot: 349 forint lesz belőle. A cefuza megáll a levegőben. Ktts Lajos a ,340 forintos megtakarításon gondolkozik. — Vasárnap délelőtt Szegeden nézegettem a Minőségi Aruház kirakatát. Találtam ott egy nekem való cipőt. Az új árcédulán szép kerek számok: régi ár 185 forint — új ár 131 forint. Ezt már holnap megveszem. A megmaradt összegből telik a fiamnak cipőre. Teljesíthetem Eszter lányom régi vágyát a. Megkapja az új töltőtollat. A régi ár 75 forint volt. Most csak 49 forintot kell érte kiadni. Hiszen annak is csökkent az ára. Kiss Lajos számadása úgy nyúlik, mint a tengeri M1 kígyó, mert a boszor-o kányos számok azt mu- ! .tátják, hogy három kö-1 zepes minőségű zokni is kitelik a maradék-:1 ból. (illió és millió magyar dolgozó, vasutas, mérnök, gyárimunkás, kérgeskezűi parasztember veszi ke* zébe a ceruzát. És szá-j mólnak. A papírlap főtt lé hajolva írják egy-ti más alá egyéni életük*! családjuk életének új-* fajta számadását. Ezetc a számadások megelégedettséget, kedves derűt költöztetnek az emberek szívébe. Nagyobb» munkakedvet, rugalma-j sabb erőt adnak á további munkához,. —<** Mért a magyar dolgozót nép kemény munkájának gyümölcseként határozhatta el pártunk ea kormányzatunk ezt aa árleszáliitáat^ — *
