Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-27 / 227. szám

Magas termelési színvonal örömteljes paraszti életért SZÁNTSUNK ÉJJEL-NAPPAL — KÉT MŰSZAKBAN Irta: I. Nyimcsenko, a Rosztov-teriiieti „Lenin“-gépállomás igazgatója A tavasziak, de különösen a tavaszibúza bő termésének eg>ik íőfeltétele a korai, jó őszi szán­tás. A »Lenin« gépállomás dol­gozói ezért iparkodnak mielőbb elvégezni az őszi mélyszántást a tavaszi növénykultúrák alá. A munka sikerét a helyes munkaszervezés, a traktoráilo- mány jó kihasználása biztosítja. Gépállomásunk traktorvezetői két műszakban dolgoznak: éj­jel-nappal szántanak. Minden traktorosbrigád, mind­egyik traktorvezető szántási gra­fikont kapott. Verseny indult az őszi szántás határidő előtti be­fejezéséért. Versenyeznek a bri­gádok, a traktorvezetők és a tarosok. A gépállomás dolgozói nagy- gondot fordítanak a traktorok, elsősorban a hernyótalpas trak­torok karbantartására. Az üzem­egységek gépészei hetente leg­alább egyszer ellenőrzik, milyen karban vannak a traktorok, a traktorral vontatott és traktor­ra szerelt munkaeszközök. A traktorosbrigád-vezetők és helyetteseik a váltásoknál min­dig jelen vannak. Amíg a bii- gádvezető vagy helyettese nem vizsgálta meg a traktort, nem lehet vele folytatni a inunkat. A központtól öt kilométernél közelebb dolgozó traktorosbrigá­dok a gépállomás javítóműhe­lyében végzik a gépkarbantar­tást, a műhely vezetőjének és ellenőrének felügyelete alatt. Ez a rendszer biztosítja a megfelelő karbantartást, elősegíti a trak­torállomány minél termeléke­nyebb kihasználását. A kétműszakos munka jó eredményeket hozott. A gépál­lomás traktorai szeptember ele­jéig 10.000 hektárból már 9200 hektáron elvégezték az őszi mélyszántást. Nem egy trakto­ros kiemelkedő teljesítményt ért el. M. Hibuhin 132 hektárt szán­tott a feladatában megszabott 88 helyett. V. Jeremejev traktor­vezető teljesítménye — 146 hek­tár. A szántás minősége a gyors ütem mellett is igen jó. Rossz szántás, vakbarázda csak egé­szen kivételes esetben f irdal elő. Ez a jól megszervezett, szi­gorú agronómiái ellenőrzés ered­ménye. A növénytermelő- és traktorosbrigádok vezetői a gép­állomás körzeti agrónómusáiva! együtt minnen nap ellenőrzik a szántás minőségét. A gépállomás dolgozói a kol­hozelnökökkel és a brigádvezc- tőkkel, valamint a mezőgazda- sági szakemberekkel egyetem­ben vállalták: határidő előtt be­fejezik az őszi mélyszántást, to­vábbá nyolc munkanap alatt — kiváló minőségben — elvégzik az őszi vetést s egyidejűleg szemcsézett szuperfoszfáttal mü- trágyázzák az egész őszi vetés- területet. A gépkezelők minden igyekezetükkel azon vannak, hogy becsülettel eleget tegye­nek adott szavuknak. A begyűjtési árak emelésével nagy jövedelemtöbblethez jut Csehszlovákia parasztsága A CSEHSZLOVÁK PA­RASZTOK idén jól dol­goztak, s így jóval több termést takarítanak be, mint amennyire számítot­tak. A csehszlovák kor­mány most 2k—46 szá­zalékkal emelte a mező- gazdasági termények és az állattenyésztési termé­kek begyűjtési árait: a búzáét mázsánként 20 ko­ronával, sörárpáét 17 80 ko~ rónával emelte. Száz liter beadott tejért a korábbi 88.60 korona helyett már 110 koronát fizet az állam. Nézzük meg, hogyan mutatkozik meg ez a segítség az egyik pozso­nyi kerületi tsz-ben, a toni termelőszövetkezet­ben. , — A beadott 87 vagon gabonánál a begyűjtési árak emelése eredménye­ként 71285 korona jöve­delemtöbbletre tettünk szert — mondja Marton Lajos, a termelőszövetke­zet egyik legjobb dol­gozója. —. A begyűjtési árak emelése eredménye­ként termelőszövetkeze­tünknek idén közel 100.000 koronával növekedik a jö­vedelme. Marton elvtárs moso­lyogva hozzáfűzi: I — EZ A JÖVEDELEM- TÖBBLET természetesen tovább emelkedik, mert egész sor terméket adunk még be terven felül az ál­lamnak. t Nagy Károly 50 éves ál­latgondozó fiával együtt tagja a termelőszövetke­zetnek. Felesége a legna­gyobb mezőgazdasági munkák idején szintén bekapcsolódik a termelő- szövetkezet munkájába. — Január 1-től július 81-ig 394 munkaegységet teljesítettem, fiam 270-et, jeleségem 61-et — mondja Nagy Károly. — 725 mun­kaegységünk fejében 23 ezer 367 koronát kellett volna kapnunk^ Most en­nél jóval több: 29.173 ko­rona jut családomnak. * — Ezen felül még ter­mészetbeni juttatásban is lesz részünk — jegyzi meg Nagy Károly fia. — Idén a terv szerint 362 kilo­gramm árpa helyett ösz- szesen 24 és fél mázsát kapunk; ezenfelül 18 má­zsa búzára és 8 mázsa ku­koricára is számítunk.. \ A TÖBBI TONI ter­melőszövetkezeti tag élet­színvonala is rohamosan emelkedik. A toniak a. kormány nagy segítségét azzal hálálják meg, hogy még jobban dolgoznak, még többet termelnek. Tervbe vettéky hogy gyors iramban fejlesztik állattenyésztésüket. Idáig már 900 köbméter siló­takarmányt készítettek. Az ősz végéig összesen 1)500 köbméterre növelik a silótakarmány mennyi­ségét# Hetven hektárnyi kukoricaszárat silóznak répalevéllel és cukorgyári répaszeletekkel. Ezt 2 szá­zalékos sóoldattal (100 liter vízhez 2 kilogramm konyhasó), valamint ta- karmánymésszel öntik le (100 köbéterhez 8 mázsa). A toniak szorgalmas munkájukkal már most megalapozták a jövőévi bő termést. Ezzel hálálják meg a dolgozó parasztok­nak nyújtott nagy segítsé­get. A Román Népköztársaság nagy segítsége az egyéni parasztgazdaságoknak A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának augusztus 19—20-i plenáris ülése és a kol­lektív gazdasági élmunkások kongresszusa felhívta a figyel­met arra, hogy a mezőgazdaság az iparhoz viszonyítva elma­radt a fejlődésben. A párt Kői« ponti Bizottságának plenáris ülése határozataiban pontosan meghatározta azokat a feladato­kat, amelyek teljesítése bizto­sítja a mezőgazdaság felzárkó­zását. Ezeknek a határozatoknak megfelelően a népi demokrácia hiteleket kapnak háziállatok es mezőgazdasági gépek vásárlásá­ra, zoótechnikai segítséget a te- nyésztörzsek mennyiségi és mi­nőségi javítására. Az állam te­temes műtrágyamennyiséget biz­tosít az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára. Mar­is jelentős könnyítések történtek az egyéni gazdák építőanyag el- tása terén is. ötven százalék­kal csökkentették az egyéni gazdák épületadóját. A hitelek, az agrotechnikai és a zoótechnikai segítség, a gépái- dolgozóinak a segítsé­ge, a falvakba küldött egyre nagyobb mennyiségű árucikk, a kereskedelem szövetkezeti szek­torának fejlesztése erőteljesen tovább szilárdítja a munkás­paraszt szövetséget, fokozza a város és a falu között az áru­cserét és növekvő jólétet bizto­sit az egyéni gazdák számára is. Ilyen hathatós segítség mel­lett a dolgozó parasztság fokoz­hatja árutermelését, előmozdít­va így az egész dolgozó nép életszínvonalának jelentős eme­lését, a párt és a kormány új programmjának megvalósítását. 1953—1955 között mintegy hat- milliárd lejt fordít a mezőgaz­daság fejlesztésére. Ez a beru­házás több mint kétszerese an­nak az összegnek, amelyet az 1950—1952 időszakban a mező- gazdaság fejlesztésére fordítot­tak. A beruházásoknál különös figyelmet fordítanak az állatte­nyésztés fejlesztésére és korsze­rűsítésére, a takarmányalap nö­velésére, a szőlő- és a gyümölcs­termelés fejlesztésére. A piacra kerülő kenyérgabo­na 75 százalékát az egyénileg gazdálkodó parasztok termelik, ezért a párthatározat értelmé­ben a jövőben az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok sok­kal nagyobb segítséget kapnak az államtól gazdaságuk fejlesz­tésére. Már idén ősszel egyre több egyéni gazda földjén jelennek meg a traktorok és a vetőgé­pek, Az egyéni gazdák jelentős „Fejőműhely“ egy moszkvakörnyéki kolhozban A Moszkva-területi Molotov- kolhozban idén »fejőműhelyt« építettek a két tehénistálló kö­zött. A fejőhelyiség mellett van a tejkezelő és a mosogató he­lyiség, valamint a fejőnők pihe­nőszobája, a zuhanyozó és a zoótechnikus irodája. A fejőnők fejéskor kézzel nem is érnek a tehenekhez, mindent gépek vé­geznek. »Azelőtt egész nap az istállóban kellett lennünk — mondja Novikova fejőnó. ■— Most ha ledolgoztuk a 8 órát, átadjuk a műszakot és mehe­tünk haza. Már el is felejtet­tem, hogy milyen volt az ami­kor kalapáccsal kellett szétver­ni az olajpogácsát s késsel vág­tuk a marharépát. A takarmány most készen kerül az istállóba és a csillék az egyes állások­hoz is odaviszik. Másodmagam- mal most a gépi fejés eredmé­nyeként 150 tehenet fejek meg — másfél óra alatt.« A tajgaí falvak rádiósílása Omszktól 400 kilométerre, az irtismenti tajgán terül el a Mo- lotov-kolhoz. A kolhozban nem­rég rádióközpontot építettek. — Százhatvan kolhozházban szól most a rádió. Ez már a 18ik rádióközpont a kerületben. Eddig 25 kolhozt rá- diósítottak. Négyezer épületben szerelték fel a vezetékes rádiót. A „Népek Barátsága“ kolhozközi vízi erőmű Három szövetségi köztársaság: Bjelorusszia, Litvánia és Lettor­szág határait mossa a Driszvjati-tó. A tavon épült fel a »Népek Barátsága-» kolhozküzi vízierőmű, melyet három kolhozba: a Mo­lotov, az Ádám Miczkievics és a Szverdlov dolgozói közös erővel építettek fel. A vízierőmű több mint 200 villanymotort hajt. A kolhozok több mint 100 kilométer hosszúságú villanyvezetéket építettek, amely az egyes kolhozokat összeköti. A villanyáram segítségével teljes mértékben gépesítik az állattenyésztő telepek vízellátását, a lakarmánykészítési, cséplési és más mezőgazdasági munkafolyamatokat. A villanyáram tette lehetővé a kolhozok rádióközpontjának és állandó mozijának létesítését is. — A képen: az új vízierőmű gépterme látható. L. N. Tolsztoj a múlt század hatvanas—nyolcvanas éveiben majd» nem minden nyarat az egykori buzuluki járásban (Szamarai- kormányzóság) töltött. 1872—74-ben szörnyű éhínség volt a voîga» menti területeken, a nagy író ennek szemtanúja volt. —> Alig van Oroszországban olyan helység, ahol a nép jóléte vagy nyo­mora annyira közvetlenül a termés bőségétől vagy a kedvezőt- lenségétől függne, mint a Szamarai-kormányzóságban — írta Tolsztoj ezekről a helyekről. L. N. Tolsztoj szemé'yesen sorrajárta az éhező falvakat: Cavrilovkát, Patrovkát stb. — A felismerhetet- lenségig megváltoztak ezek a helyek napjainkban. A Volga vidé­kének dolgozói jómódú, boldog életet élnek. A fiatalok csak az öregek elbeszéléséből, könyvekből ismerik őseik nyomorúságát és nélkülözéseit. — A képen: Ugar kultivátorozása az »Iljics fénye«» kolhozban, Patrovka faluban. Uj hibridkukoricát állítottak elő Albániában A tiranai Mezőgazdasági Xu- kezeiben is megkezdjék, a leg» ‘.ató intézet dolgozói idén meg- jobb kukoricafaj tóK keresztező» kezdték a legjobb hazai kukc- sé:. Az új hibridkukorica-vető» ricafajták keresztezését. Az in- mag előreláthatóan 15—20 t in­tézet tiranai, korcsai, skodrai zajokkal magasabb terméshoza- és gyrokasztrai kísérleti gazda- mot biztosít, mint az eddigi tágam kívül több termalőszóvet- fajták. Növekszik a műtrágyatermelés a Román Népköztársaságban A román vegyipar nagy fi­gyelmet fordít a műtrágyagyár­tás fejlesztésére. Jelenleg a Ro­mén Népköztársaság vegyipara nagymennyiségű szuperfoszfátot gyárt. A szuperfoszfát terme lé­se 1948-hoz viszonyítva 1,363.6 százalékra emelkedett. Az or­szág fejlődő mezőgazdasága egy­re nagyobb követelményeket tá­maszt a vegyipari dolgozókkal szemben. A román vegyipar legfontosabb feladatainak egyi­ke; egyre többfajta műtrágyát gyártani. A laboratóriumokban intenzív munka folyik annak ér­dekében, hogy rövidesen meg­kezdhessék a szemcsézett szu­perfoszfát előállítását. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében új gyáregység épül, amelyet korszerű gépekkel sze­relnek majd fel. A szemcsézett szuperfoszfátok gyártása mellett rövidesen megkezdik a nitrogén» és káliumtartalmú műtrágyák gyártását is, Erre a célra kót gyáregység épül, amelyeket 1954-ben helyeznek üzembe. Kultivátoroznak 3 Volga-menli kolhozokban

Next

/
Thumbnails
Contents