Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-27 / 227. szám

A Kecskeméti Gépgyárban az újítók jó elgondolásaikkal segítik a terv teljesítését A KECSKEMÉTI Gépgyárban egyre több dolgozó napi munkája közben, ebédidőben azon gondol­kodik, hogyan könnyíthetne meg munkáját, hol tudna takarékos­kodni, milyen új kezdernényezés- 6el tökéietesithemé a munkáját, segíthetné a terv teljesítését. I Az üzem élenjáró do.gozoi, akik magukénak érzik az üzemet, egy­re több újítással járulnak a ter­melés tökélestesítéséhez. Munka után, otthon kiséiie'.eznek, rajzói­nak, törik a tejüket valami újon. (Eredményes munkájukat bizo­nyítja az, hogy július hónapban beadott 31 úiításbó. huszonkettőt bevezettek. Augusztusban ez a itelkésedés tovább fokozódott. A dolgozók 70 újítást adtak be, amelyből 33-at már alkalmaznak, is az üzemben. Szepiember hónapban a dolgo­zók eddig 41 újítással segítették a terv teljesítését. A beadott újí­tások várható gazdasági értéke 37-684 forint. Az újító dolgozók 12.600 torint értékű jutalomban részesültek. A legkiválóbbak között élénk verseny folyik. Az újítók atyjának nevezik Csiszár Árpád szerszám- lakatost, aki mindig tartogat tar­solyában valami meg.epetést. Leg­utóbb égy csavarvágó gépet ké- szítéit ócskavasból. Ezzel az újí­tásával felmentette dolgozó tár­sát a fizikai munka aló'., lerövidí­tette a csavargyártás idejét 50szá­zalékkal. Előlegképpen 500 fo­rint jutalmat kapott. Amikor róla van szó, akkor az üzmben, mint az igazi jó gazdát emlegetik, aki úgy Vigyáz a szerszámokra, mint a szeme fényére, NEMCSAK NEKI; hanem az öntödei dolgozóknak és vezetők­nek igen nagy gondot okozott az, hogy a darú többször elromlott, kiesett a termelésből. A legutóbb is eltört a darú demagdobja. Ehhez egy új acélöntésre lett volna szük­ség, amit más vállalatok, nem fo­gadtak el legyártásra. Úgy né­zett ki, hogy ezzel a daruval két hónapig nem lehet dolgozni. Darú nélkül pedig ninc6 élet az öntődé­ben. Szmlikó János, az üzem egyik legügyesebb karbantartó la­katosához fordultak a vezetők se­gítségért. Szmilkó János hosszas gondolkozás után gyorsan csele­kedet ts Az ócskavasak között ke­resett olyan acélt, amely megfe­lelő a dobhoz. Az acéft behe.yez- te az'eltört dobba és ráhegesz­tette, ezzet tehetővé tette azt, hogy az öntödei do.gozók használhas­sák a darút, te.jesithessék a ter­vet, Újításáért 500 forint juta.- mat kapott. Virág Sándort arról ismerik az üzemben, hogy még ez évben az export kádszexrényekljez készü.ö csavarokhoz új anyagot nem vé­telezett ki.. Mindig a hulladékanya- gok között kutat, s abból készíti ezeket a csavarokat. Havonta 4U00 forint megtakarítást ér el, A LEGJOBBAK közé tartozik még Mezei Sándor művezető és Horváth Béla, akik a zotnáncozó- ban dolgoznak. A vállalatvezetés többször fe.vetette feiéiük, hogy a külföldi megrendelők kifogásol­ják azt, hogy a fürdőkádak zo- máncozása nem elég tehér. Ez .valóban nagy gondot okozott az üzem műszaki vezetőinek is. Me­zei Sándor és Horváth Béla netn adták fel a reményt. A zománco­zó .laboratóriumban állandóan ki- séríeieztek, próbálkoztak a keve­rési arány megváltoztatásává., egy olyan zománcanyagot elő­állítani, ami fehérebbé teszi a ka- dak színét. Fáradozásukat siker koronázta. Az általuk kikísérlezett Zománcpúderral 23 százalékkal fehérebbé tudják tenni a kádak színét. A PÉLDÁK SOKASAGAVAL iehetne igazo ni azt, hogy a do­gozók újitókedve az üzemben egyre jobban fokozódik. Az újító- mozgaiomnak az eredmények mel­lett még vannak hiányosságai is, Az üzemrészek dolgozóinak nagy­része nem ismeri a feladattér vet. Ez azéit van, mert nincs elkészít­ve. Ezért a mulasztásért szemé­lyében az újítási előadó a felelős. Legfőbbr hibája, hogy keveset tar­tózkodik a dolgozók között és így nem ad kellő segítséget a moz­galom tömegjeilegének kibohta- tí ozásához. Emellett keveset törődnek az újítók népszerűsítésével Í6. Nem mutatják meg, hogy az újítók új elgondolásaikkal, észszerűsitéseik- kel hogyan segítették a terme­lést. Kevesen tudnak arról, hogy államunk újabb segítséget adott az újítóknak. Augusztus 1 óta lehetőség van arra, hogy az újító Akt élenjáró módszerekkel dolgozik — túlórában elkészíthesse találmá­nyát és az ezzel kapcsolatos munkákért megfelelő dijat is kap. AHHOZ, HOGY a dolgozók nagyrésze még aktívabban, még tevékenyebben vegye ki a részét az újítómunkából, szükséges, hogy az üzem szakszervezeti újítóbi­zottságának tagjai rendszeresen beszélgessenek el egy-egy meg­oldásra váró feladatról, segítsék dolgozó társaikat alkotó javasla­taik megtételében, magyaráz­zák meg, hogy pártunk, államunk anyagi elismerésben részesíti a legjobb újítókat. Értessék meg dolgozó társaikkal: aki újít; az saját jobblétét, s ezen kéresztü1 a kormányprogramot sikeres végrehajtását segíti elő, Nagy lakásépítkezések kezdődnek Romániában (AGREPRES) A román dolgo­zók az állam támogatásával hagy ákásépftkezésékbe lógtak. 1952 — 53-báii az állati! í20 millió lej köl­csönt Utalt ki családi házak építé­sére. Ebből al összegből 23 ini.iiö jutott a bányászoknak, 17,500.003 a fa-, papír- és ceilulozeipari tm- liisziérium vállalataiban dóig«- dóknak, 15 millió a fémipari műd kasoknak. Az állatni gazdaságok" liak, valamint gép- és tfáktor- állomások dolgozói 11,500.000 lej kölcsönt kaptak. UJabb 7 erőmű épül Csehszlovákiában A brátislávai „Pravda” köz-'i, hogy 1953. végéig újabb 7 erőmű­vet adnak á'. rendeltetésének Szlovákiában.-A Nbváky-ban léte­sített hőerőmű első gépegysége már működik. Most készülnek a második gépegység üzembeheiye- zésére. Néhány hét múlva meg­kezdi működését az oravai vízi­erőmű második gépegysége is.  dobainai vizierőmü harmadik gép­egységének szerelésé befejezés élőtt áll. A bratislavai hőerőmű néhány nap múlva kezdi msg a villamosenergia szolgáitaltását. (MTI) Jóminőségű .árút készíteni becsületbeli ügy Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár készítményeit orszá­gunk minden részében ismerik és fogyasztják. Ezért nem mind­egy az üzem vezetőinek, mikép­pen vélekednek a dolgozók az általuk gyártott konzervekröl. Az árleszállítás után a forint ereje .megnőtt, a dolgozók igé­nyesebbek lettek. Izletesebb, tartalmasabb készételeket, pyü- rnölcsbefőttet kívánnak kon­zervgyáraink vezetőitő!, dolgo­zóitól. Ha a termelési statiszti­kát vizsgáljuk, tények szólnaa amellett, hogy a minőségi mun­ka ma már kezd az üzem dol­gozóinak becsületbeli ügyévé lenni. A régi szakmunkások örül­nek, amikor a fogyasztók arról beszélnek, hogy az üzem által készített ételek, gyümölcsbefőt­tek minősége jó. Ez további lel­kesedést ad munkájukhoz. — Szeptemberben 44.323 darab 5/1- és üveg lecsót készítettek. Az exportra kerülő 132.5Ö0 üveg pa­radicsomból csak 264 darab lett a selejt. A paprikasaiólánál pe­dig sélejtmentes munkát végez­tek. Az eredmények ellenére azonban az üzem még mindig csak 95 százalékra teljesítette minőségi tervelőirányzatát. A selejt oka a műszaki hibá­kon kívül az, hogy az üzem dolgozóihak egy része még nem becsüli meg a minőségi munka jelentőségét. Alihoz, hogy több­ezer konzerv rossz legyen, elég annyi, hogy valaki gondatlanul mossa meg a nyersanyagot, vagy a főzőüstbe tisztátlanság kerüljön, máris rossz a kész-< étel. A gondatlanság pedig tete­mes kárt okoz népgazdaságunk­nak, de az üzem dolgozóinat^ is, mert kevesebb konzerv kerül a dolgozók asztalára, A minőségi munka fokozásá­ra a szákszervezet vezetősége már megtette az első intézkedé­seket. Azokat a bizalmiakat i“-* talmazza, akiknek csoportja nemcsak a tervét teljesíti túl, hanem jó minőségi munkát Vé­gez. Ezek közé tartozik Kara Katalin, Bognár Márta és Sza­bó Józsefné, akik saját példáju­kon keresztül nevelik dolgozó­társaikat a minőségi munka megbecsülésére. De nem tűrik el munkahelyükön a tlsztátlan- ságot sem. Ha szükséges, magúk mutatják meg azt, hogy az, aki szereti az üzemét, az legalább olyan tisztán tartja, mint oda­haza lakását. A jobb minőségért folytatott küzdelemben már némi javulás mutatkozik, ez azonban nem ki­elégítő. A szakszervezeti bizal­miaknak, népnevelőknek rend­szeres politikai feiúilágositó munka, a társadalmi ellenőrzés kiszélesítésén keresztül meg kel) értetni dolgozótársaikkal, hogy a termelékenység emelése és a minőség nem választható el. — Dicsérjék meg nyilvánosan azokat a dolgozókat, akik seíejt- mentesen dolgoznak, népszerű­sítsék őket, véssék minden dol­gozó agyába: jóminőségű árút készíteti! mindenkinek becsület­beli ügye. Levél a bányából Báthori József életében a közelmúltban nagy változás állott be. Kecskeméti munkahelyét égy számára ismeretlen, új munka­területtel cserélte fel Majoros Sándor bányász töborzó szaval nyo­mán. Szeptember 28-án állott munkába a pécsi szénbányák egyik munkahelyén. Azóta nem sok idő telt el, de Báthori József úgy érezte, hogy kezébe kell vennie a tollat és megköszönni Majoros áándor bá­nyász to borzónak mindazt, amit az első napok tapasztalatai alap­ján magáénak vallhat. Levele rövid: — ... az elvtárs által ígérteket teljes egészében megkaptam. Dacára rövid munkaidőmnek, esküvőmre 3 nap rend­kívüli szabadságban is részesített üzemem. — Írja Báthori József. Levele komoly, férfias ígérettel folytatódig: »ígérem, hogy mun­kámat legjobb tudásom szerint fogom végezni. Igyekszem, hogy én is minél előbb a legjobban teljesítő bányászok soraiban léphessek. Kérem a kecskeméti fiatalokat, hogy minél többen jöjjenek so­rainkba és ne hallgassanak az ellenség szavára.« többet keres A Kiskunhalasi Fűtőházban a legjobbak között emlegetik Szegi Sándor sztahanovista mozdonyve­zetőt és fűtőjét. Már hosszabb idő óta az 500-as mozdonyvezetők kö­zött az eÍ6ö helyet birtokolja. Szolgálatában pontos, szorgalmas, élelmes. Nem idegenkedik az új módszerek alkalmazásától. Ered­ményének titka az, hogy a szov­jet módszer szerint alkalmazza az egyiapátos lüzelést. Ezenkívül a sűrű csőfuvatással biztosítja a ka­zán kapacitásának állandóságát, rendbenlartja mozdonyát, kihasz­nálja a lejtviszonyokat. Mindezek biztosítják számára, hogy a versenyben továbbra is az első legyen és keresete állandóan emel­kedjen. Augusztusban csak széu- rnegtakarítási jutalék címén 985 forintot kapott. A havi keresete 2585 forint volt. Szegi Sándor példája is igazcJ ja, hogy aki 'bátran alkalmazza az élenjáró szovjet módszereket, ápolja gépét és gondosan gazdál­kodik a szénnel, annak keresete állandóan emelkedik, iobb tesz az élete. Csikós Jánosné jelvény es sztahanovista saját példájával igazolja, hogy érdemes többet, jobbat termelni A Kecskeméti Gyufagyár bei- dobozosztályán gépe mellett szor­goskodik Csikós Jánosné jelvényes sztahanovista, az építő, könnyű­ipar kiváló dolgozója. Közel 30 éve do.gozik a gyár­ban. Ismeri munkájának csínját-, binját, úgy, mint saját tenyerét. A versenyben a tervtel jesüésben mindig az elsők között van. Nem idegenkedik az ú j módszerek átvételétől. Ez teszi őt képessé ar­ra, hogy többet dolgozzon, többet keressen. Április óta átlagban 12/ százalékot teljesít. Havi fizetése jB50—9U0 forintra rúg. Csikós elvtáfsnő is elkészítette ezévi lervét. Aprólékosan feltün­tette, hogy havi fizetését hová teszi, mit fog belőle vásárolni. Az árleszállítás ezt keresztülhúzta. Az új tefvet örömmé! készítette el. A régen óhajtott ágyhuzatgarnitu- fát mindjárt az árleszállítás után megvásárolta. Nem a régi áron 740 főt intéri; hanem 540-ért. A megtakarított összegből három és fél hónapos unoká Iának vett egy kis takarót, még ruhát. A további terve az. hogy fér­jének és magának cipőt vesz. Itt is még tud takarítani 100 forintot. Ez arra ösztönzi őt. hogy még jobban dolgozzon, hogy egyéni terveinek idő eiőtti valóravá.tájá­val 6egíise a kormányprogramot végrehajtását. Szeptember 23-án a versenytáb­la azt mutalta, hogy Csikós elvtársnő valóban keményen küz.d a terv túlteljesítésén keresztül cél­jainak eléréséért. 131 százalékos teljesítménye mellett a selejíet minimálisra csökkentette. Dolgo­zótársainak saját példáján keresz­tül mutatja meg, hegy érdemes többet dolgozni, mert az sokszo­rosan kifizetődik. Udvardi Mária párt-csoportja példát mutat KÖZEL négy évtizede járja naponta Kecskemé­ten a László Károly-ut- cát. Ezidö alatt az út kö­ve keveset kopott, de an­nál többet az ö cipője^ Neve: Udvardi Mária, a Kecskeméti Cipőgyár sztahanovista tüzönöje. Ez a negyven év tanul­ságos volt számára, ő is, mint a többi dolgozó tár­sai a jelszabadulás után érezték meg a munka édes alkotó izét, örömét. Lelkes munkájúkká'új módszereikkel ű tut mu­tattak a fiataloknak a szebb élet építésében. Udvardi Mária is az el­sők között haladt. Meg­mutatta, hogy mire ké­pes egy nö, aki szabad, független hazában ét. akinek nem kell félnie a holnaptól. Szószólója, harcosa lett a közös ügy­nek, nevelője dolgozó tár­sainak. 4 TÖBB mint egy évvel* ezelőtt a tüzöde kom­munistáinak egyik cso­portja, Kósdné, Kunné, Pillái Margit, és még cgynéhánydn pártcsoport- értekezletre jöttek ösz- sze. S ekkor egyikük ja­vasolta a pdrtvezetöség- nek, hogy Udvardi Mária legyen pdrtcsoportVezeiö- jük# Azért javasolta, mert munkában példás, eddig is türelmesen foglalko­zott dolgozó társaival, méltónak bizonyult arra* hogy vezesse a csoportot. A pártvezetöség és a csoport tagjai ezt a ja­vaslatot egyhangúan el­fogadták. Udvardi Mária tudta, hogy ez nagy bizalom és megtiszteltetés s neki ezután még szorgalma­sabban kell dolgoznia. Lendületesen kezdett a munkához és ma már az üzem legjobb pártcsoport- vezetője. Hetenként, az utóbbi időben kétheten­ként Összehívja a csoport tagjait, megkérdezi őket a végzett munkáról, a f eluján lások tel jes ítésó­röl. Mindegyiknek egy- cgy feladatot ad. Kun elvtársnő két pdrtcmkivüli dolgozóval foglalkozik, s azonkívül felelős azért, hogy a munkahely ál­landóan tiszta tegyen. Ennek a megbízatásnak ő mindenkor eleget tesz. Pulai Margit Azokkal a dolgozókkal foglalkozik, akik még nem dolgoznak eléggé fegyelmezetten, nem használják ki a mun­kaidő minden percét^ A pártcsoportértekezle- tek rendszeres megtartá­sa elősegítette a csoport jó munkáját, biztosí­totta a példamutatást. Ud­vardi Mária pártcsoport­jában nincs egyetlenegy kommunista sem, aki ne teljesítené túl normáját. Udvardi Mária pedig pél­dás. munkájával elnyerte a sztahanovista jelvényt is. NEMRÉG vitatták meg pártcsoportértékezleten az árleszállításról 6zóló párt­ós kormányhatározatot. Udvardi Mária akkor így szólt dolgozó társaihoz: — Nekünk az a felada­tunk, hogy tovább fo­kozzuk a verseny lendü­letét, többet termeljünk, mint eddig. Én az árle­szállítás után egy ruha­anyagot veszek, melynek régi ára 63 forint volt, az új ára pedig 42 forint, liósánó elmondotta, hogy jóval könúy ebben tudja gyermekét felnevelni, iáért a munka után nem kell sortúllni ke­nyérért és lisztért, mert mostmár olcsóbban lehet kapni mind a kettőt. A pártcsoport többi tag­jai is arról beszéltek, hogy érdemes volt többet és jobbat termelni, a tervet túlteljesíteni Ez a felismerés új erőt, lelkesedést adott a to­vábbi munkához. A párt­csoport kiadta a jelszót: még több és még jobb cipőt gyártsunk gyerme­keinknek, s magyarázzuk ezt meg a többieknek, hogy miért tesszük. Első­nek Udvardi Mária muta­tott példát. Termelése át­lagban 135 százalék. Kó- dáné sem adja lejjebb 13Ö százaléknál. Pulai Margit lVf százalékos ter­melésével bizonyítja be. hogy a kommunisták a tettek emberei. Kun néni sem maradt le a verseny­ben. Az árleszállítás után 107 százalékos teljesítmé­nyét 116 százalékra emel­te. Nemcsak szavakban, hanem tettekkel mu­tatták meg a pártcsoport tagjai, hogy érdemes töb­bet és jobbat termelni# A MENNYISÉG növe­lése mellett féltő gonddal vigyáznak a minőségre is. Itt is Udvardi Mária mu­tat példát. A selejtes munkát visszaadja dolgo­zó társának azzal: csináld meg újra, mert ez így nem jó. Bizonyára te sem vásárolnád meg az ilyen munkát az üzletben. Minőségi termelésük át­lag 98 és 99 százalék kö­zött van. ! Udvari Mária párt­csoportja már készül az új oktatási évre. Úgy ha­tároztak, hogy ebben az esztendőben még szorgal­masabban tanulnak és rendszeresen résztvesz- nek a szemináriumófeon, mert tudják, hogy csak akkor képesek jól elvé­gezni jeladatukat, ha tanulnak, gyarapítják tu­dásukat. A PARTCSOPORT pél­dáját követik a párlon- kivüli dolgozók, mert ők is többet akarnak vásá­rolni, még jobban akar­nak. élni.

Next

/
Thumbnails
Contents