Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-20 / 195. szám

PÄRT ÉS PÍRTÉPÍTÉS Érvényesítsük a kollektív vezetés elvét a bajai alapszervekben is! A jomatéKosan aláhúzla i (budapesti pártbizottság aktíva ülésén elhangzott beszámoló, hogy 0 pártrnunka eddigi stílusának megváltoztatása, a vezetés kol­lektivitásának biztosítása a fő- módszere a Központi Vezetőség határozata alapján kidolgozott korniányprogramsn megvalósító sának. A pártmunka minden terü­letén, annak minden formájában új és világos munkastílust kell meghonosítani tehát. Ennek első lépése, ha pártszervezeteink, párt- bizottságaink alaposan felülvizs- gájlák munkamódszereiket, rész­letesen, mélyrehatóan feltárják kaját hibáikat és az alsó pártszer Vek hibáit, bátran, keményen küz. tíenek a testületi vezetés elveinek érvényesítéséért, a pártonbelüli demokrácia megszilárdításáért, az egész párttagságot aktivizálják kormányunk programmjának, Központi Vezetőség határozatai­nak maradéktalan végrehajtására. A bajai városi pártbizottság is számvetést tett 6aját portáján. Ez több súlyos és régóta beidegző- dött hibás munkamódszerre ve­tett reflektorfényt. A pártbizottság’ csak min­iden második, harmadik héten »szakított időt« arra, hogy meg­vitassa a politikai irányvonalat. Hegedűs __ elvtárs, a vàrœi bizottság titkára nem tániaszko dott munkatársainak tapasztala taira, kezdeményező készségére. Egyoldalúan, egyedül döntött tori' tos politikai kérdésekben is. A ve zetőeégl ülésen hozott határoza­tok is nem egyszer egyéni véle­ményt és nem kollektív megbeszé­lés eredményét tükrözték vissza Márpedig a vezetés kollektivitá­sának elve kizárja a valamelyik veztő által diktál!) egyszemélyi határozatokat. A nagy Sztálin élesen rávilágított: »az egyénileg hozott határozatok mindig vagy majdnem mindig... egyoldalú lia tározatok. Minden testületben, minden kollektívában vannak olya­nok, akiknek a véleményével szá­molni kell. Minden testületben, minden kollektívában vannak olyanok, akik helytelen véle­ményeket is hangoztathatnak. Mi három forradalom tapasztala tából tudjuk, hogy száz egyénileg hozott határozatból. amelyeket nem ellenőrzött, nem módosított a kollektíva, körülbelül kilencven határozat egyoldalú.« A hibák, hiányosságok hat­ványozott mértékben megmutat­koztak a bajai aiapszervezetek áletében. A városi pártbizottság b megrögződött hibák szemüve­gén kérésziül nézte és irányítot­ta az alapszerveztek munkáját. Az ellenőrzés nem szolgálta ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölését, egészen addig, amíg a Központi Vezetőség rá nem irányította a figyelmet a vezetés kollektivitásának kérdé. sére. Azóta bizonyos előrehala­dás mutatkozik a bajai alapszer­vezetek életében s a városi párt­bizottság is tett kezdeti lépéseket b legkirívóbb hiányosságok kikü­szöbölése felé. Javítani való akad bőven. Az alapszet vezetek gyakran hó­napokon keresztül nem tartottak vezetőségi üiéseket. A X. körzeti pártszervezet titkára, Pahor elv­társ elegendőnek tartotta, ha ha­vonként, vagy másfélhavonként ül össze a vezetőség. Amióta a vezetőségi tagok ebben a pártszer­vezetben akívan részt vesznek az alapszervezet munkájában, jobb a politikai vezetés- A taggyűlések sokkal lálogalotlabbak. több hoz­zászóló van. Nem kell unszolni a tagságot arra, hogy éljen a bírá­lat, önbírálat eszközével. Pedig még két hónappal ezelőtt is ►kihalóban lévő« alapszervezetnek tartották a városi pártbizottságon a X. körzeti pártszervezetet. A gépállomásokon is hónapokig nem volt taggyűlés. A határozatokat a titkár egyedül hozta és állandóan túlterheltségről panaszkodott. Pe­dig a hiba benne Volt. Nem tekin­tette fontosnak, hogy az egész párttagságot aktivizálja. Azzal, hogy egyedül határozott fontos kérdésekben, leszerelte a tagság aktivitását. kivonta magát a párttagság egészének ellenőrzése alól. Mindezeket csak az utóbbi időkben vette észre. Az üzemekben sem volt jobb a helyzet. A vezetőségi üléseket ugyan viszonylag rendszeresen megtartották, de csak a legritkább esetben tárgyalták meg a párt- ütkái a taggyűlésre készített be számolóját. így volt ez a Bútor­gyár pártszervezetében is. A pártszervezeteknek csak akkor áll módjukban a kommunis­ták és a pártonkivüliek kollektív tapasztalataira támaszkodni és azokkal szoros kapcsolatban, együttműködésben vezetni, ha a vezetők becsületesen viszonyulnak a kommunisták véleményéhez, ja­vaslataihoz, ha bátran meg hallgatják az alulról jövő bírála­tot és kiküszöbölik a bírált fo­gyatékosságokat. Ezen a területen súlyos hibák tapasztalhatók egyes alapszervezetek életében. Az I. körzeti pártszervezet egyik utóbbi taggyűlésén például egészen felháborító eset történi. A dolog azzal kezdődött, hogy Einviller elvtárs a tagjelöltek taggá való felvételének ügyét hosszú időn keresztül elhanyagolta. Amikor a körmére égett a munka, azzal »gyoisította meg«' a felvételt, hogy nem vitte vezetőségi ülés elé a tagfelvételi kérelmeket, hanem egyenesen a taggyűlésen »intézte el«. De hogyan? Úgy, hogy meg 6em várta' a felvételi javaslatokkal kapcsolatos hozzá­szólásokat. Gyors szavazást ren­delt el. Amikor az automatikusan levegőbe emelkedő kezek az ügy befejezését jelentették, at utána felszólalni kívánó Terneszné elvtársnőt azzal intette le a ve­zetőség, hogy elkésett, a felvétel ügye már el van intézve, hiszen a taggyűlés megszavazta. Ez az eset a pártdemokrácia példátlanul súlyos megsértése. A párttagság aktivitásának, a kritikának, önkri­tikának lábbal tiprása. Mélységesen hibás az a nézet, hogy egyes vezető funkcionáriu­sok magukat csalhatatlannak te­kintik. Igyekeznek az egész párt­munkát, egyéni rendelkezésekre építeni, miközben megbénítják a párttagság aktivitását és kezde­ményező erejét. Ezek ellen a kincstári, bürokratikus módsze­rek ellen kérlelhetetlen harcot kell folytatni. * (irakui’i az is, hogy a tag­gyűléseken a titkár nem fordít gondot a saját és a vezetőség többi tagjai munkájáról való ala­pos beszámolásra. A bajai KTSZ- nek pártszervezetének taggyűlé­sén emiatt, épp a legutóbb érte komoly bírálat az alapszervezet vezetőségét. A felszólalók jogo­san szemére vetették a titkárnak, hogy azért alacsony a taggyűlés színvonala, mert nem számol be a titkár mélyrehatóan laz egyhavi munkáról. így érdemleges hoz­zászólni valójuk sincs a tagok­nak. A rossz beszámoló megbé­nította a tagság bíráló, kedvét, nemhogy alapot nyújtott. volna arra. Nagy segítsége, támasza a kol­lektív pártvezetésnek a pátt- csoportok életének megjavítása, a pártcsoportok tevékenységének tokozása. A Ruhaüzem párttitkára, Scherer elvtárs rendszeresen fog­lalkozik a bizalmiakkal, rendsze­resen törődik a pártcsoporfok akti­vitásával. Ez a politikai élet elevensége mellett abban is meg- nyivánul, hogy a Ruhaüzem párt- szervezetében a havi tagdíjfizetési átlaga megközelíti a 14 forintot. A Gyapjúfcszövetgyárban viszont az a vélemény alakul ki, hogy nincs szükség pártcsoport érte­kezletre, a bizalmiak rendszeres összehívására, hiszen... »úgyis tudják azok a dolgukat«. Ä pártmnnka színvonalát csak akkor tudja a bajai városi pártbizottság a növekvő követel­ményeknek _ megfelelően emelni, ha a kollektív pártvezetés elvei, minden pártszervezetben ér­vényesülnek. Tovább kell fokoz­niuk. a harcot, azért, hogy a ve­zetés színvonalát állandóan ja­vítsák pártszerű komolysággal vegyek a pártdemokrácia jelentő- seget, a tagság legszélesebb tömegeinek állandó aktív ellenőr­zésére, harcos munkájára támasz- kodva vigyék előbbre pártunk ce*ki tüzeseinek megvalósítását. A pártveztés ereje a kollektivitás­ban és az egyöntetűségben rejlik. A helyes pártpolitika kidolgozása és ennek sikeres megvalósítása közvetlenül függ énnek az elvnek a betartásától. L AKITELEKEN az ősziek alá szántanak már A lakiteleki községi tanács mezőgazdasági állandó bizottsá­ga legutóbbi ülésén az őszi szán­tás-vetéssel foglalkozott. Meg­beszélték, hogy kisgyűléseken hívják fel a község dolgozóinak figyelmét az időbeni szántásra és vetésre. Úgy határoztak, hogy a községben szeptember 20-ig befejezik az ősziek elvetését. Cseh Dániel 6 holdas dolgozó paraszt, a mezőgazdasági állan­dó bizottság tagja az elmúlt va­sárnap kisgyűlést tartott laká­sán, ahol megbeszélték a szom­szédos dolgozó parasztokkal az ezzel kapcsolatos feladatokat. — Cseh Dániel már két holdon el is végezte a vetőszántást. — Ha szeptemberben elvetjük az őszi kalászosokat, akkor jövőre is hasonló termést várhatunk, mint az idén — mondotta a kis- gyűlésen. — A vetés előtt szük­séges, hogy tiszta vetőmagot vessünk, mert különben gazt arathatunk. Cseh Dániel példája nyomán Csile András 8 holdas dolgozó is megkezdte az őszt kö­zépmély szántást és bejelentet­te a tanácsnál, hogy az állami tartaléktőidből bárbevesz 5 hol­dat, melybe őszi kalászost akar vetni. Augusztus 19-ig a község­ben több mint 50 holdon végez­tek középmély szántást a2 őszi kalászosok alá. így akarják biz­tosítani, hogy a járás területén az idén is elsőnek fejezzék be az ősziek vetését. Miért nem intézi el a tabdi tanács Teleki János ügyét ? Teleki János tabdi egyénileg dolgozó paraszt már közel egy éve jár a községi tanácshoz földterületének kiigazítása vé­gett. Arról van szó ugyanis, hogy egy hold 750 négyszögölön gazdálkodik, ugyanakkor a köz­ségi tanácsnál lévő nyilvántar­tási lapján 2 hold 602 négyszög­öl szerepel. Ebből — a községi kimutatások szerint — egy hold és 1303 négyszögöl a szőlő. Fel­szorzott területe tehát 8 hold és 1014 négyszögöl, Teleki János már jóval éven túl van, mégis gyakran be­ballag a tanácsházára sürget­„A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére, nevelésére“ NÉPKÖZTÁRSASÁGUNK alkotmánya biztosítja a fiatalok tanuláshoz, művelődéshez való jogát. Ez még közelebbről annyit jelent, hogy azok a dolgozó parasztfiataljaink, akik a múltban kora hajnaltól késő estig szakadatlanul robotoltak a kulákbirto- kokon, uradalmakon népünk államában a tanulás, a művelődés jogához jutottak. Ersekcsanád községből például számos egyénileg dolgozó pa­rasztnak, csoporttagnak a fia és a lánya tanul az ország külön­böző iskoláin. Félix Lajos fia az idén végezte a mezőgazdasági technikumot, egyetemen tanul tovább. Mérnöknek készül. Félix Lajos az egykori cseléd, napszámos, aki most a Vörös Csillag termelőcsoport tagja, soha még csak nem is álmodhatott arról, hogy a fia tanult ember legyen. Tomó Károly és Tomó János néphadseregünk tisztjei ugyancsak dolgozó parasztszülőktől szár­maznak, akik most 6 hold juttatott földön gázdálkodnak. A falu egyik parasztfiatalja, Guber János, a közgazdasági egyetemen ta­nul. Már. harmadéves és büszke örömmel gondol arra, hogy jö­vőre már ő is hozzájárulhat munkájával népünk államának fej­lődéséhez és erősödéséhez. MÉG NAGYON SOK nevet lehetne felsorolni — köztük Kiss Lajost, Fábik Ilonát, Somogyi Honát, akik szintén felemelkedtek az elmúlt évek nyomorúságából és az alkotmány adta jogok ér­vényesülésével váltak egyetemi, főiskolai tanulókká, vagy kerül­tek be gazdasági vezetőink arcvonalába. ■De nemcsak a tanuláshoz való jogukat, hanem a pihenéshez és üdüléshez való jogaikat is megtalálták az érsekcsanádi fiata­lok. Kéthetes üdültetésben részesült Tóalmáson jó tanulásáért a kis negyedik osztályos Tomó Juliska, aki az üdülés alatt közel 2 kilót hízott. A szabadsághegyi üdülőtáborban volt Diószegi Fe­renc úttörőpajtás, parasztszülők gyermeke is. Számvetés a ^âS-porlâu f sátalján Gál Endréék házában nagy mun- mint 700 munkaegységet teljesítettek. Csak bú­ka folyik. Tisztogatják V 1 mrá1.- nt a ?áhnt 9.9 mázBíl IfAn'il a nnrllácrn óc a tamrahá a kamrákat, a padlásra, deszkapadlókat teregetnek. Olyan igye­kezettel végzik a munkát, hogy még egy ciga­retta sodrására sem szakítanak időt. A szomszé­dok a kerítés résein vizsgálódó szemekkel ku- tatgatnak, hogy mire készülnek fel olyan nagyon a Gál-portán. Ugyan mire? Hát osztanak a Budai Nagy An­tal termelőszövetkezetben. Osztanak bizony, még pedig jócskán. Jut is majd mindenre és a Gál portán esténként leg­többet arról beszélgettek, hogy mit is vásárol­janak, mire is költsék a sok pénzt. Jó volna egy varrógép — mondotta egy alka­lommal Gál Ilona és az egész család jóváhagyó­lag helyeselt. Mert mitagadás nagy a család, sok a varrnivaló, ha gép volna, ezzel is sok kiadást lehetne megtakarítani. P* álék szemlét tartottak a ruhásszekrény fe- ett is. Egypár törülköző is kellene, meg ágyravaló huzat. Dehát miből lesz Gáláknak annyi pénzük, hogy mindenre, amire szükségük van telleni fog? Gál Síidre és Gál Ilona, de a család valamennyi tagja zorgalmasan dolgozlak a szövetkezetheti Több zából 29 mázsa kerül a padlásra és a kamrába, rozsból 8 mázsa 22 kiló, árpából 14 mázsa 21 kiló. Ehhez jön még a többi: kukorica, krumpli, meg a répa. A családi tanácskozás már afelett is dön- tölt, hogy mennyit tartanak meg szük­ségletre és mennyit értékesítenek a szabadpiacon. — 10 mázsa búza biztos felesleg marad, meg 5—6 mázsa árpa, 2—3 mázsa rozs. — Döntött a családi tanács. Gálék nyugodt, gondtalan, biztonságos életüket a szövetkezeti gazdálkodásnak köszönhetik. Gál Endre becsületes munkája után már nem egy­szer részesült elismerésben. Kéthetes ingyenes üdültetésben is résztvett. A múltban ilyesmire még csak gondolni sem mert. í1 ál Ilona most, mikor tele kamrával, nagy tervekkel néznek a jövő elé, arra is gon­dol. hogy most mennyivel más a nők élete, mint a múltban. Munkája után éppenúgy megbecsü­lik, mint a férfiakat. Ó is azt Valija, mint a család valamennyi tag­ja: Megváltozott életünk sok szép öröméért még jobb munkával lógunk továbbra is küzdeni. ni ügyének elintézését. Hiába igazolja a kiskőrösi és a csengő­di telekkönyvi betétek hiteles másolatával, hogy az összes szőlőterülete csak 1072 négyszög­öl, ehhez jön hozzá 960 négy­szögöl szántó és 318 négyszögöl egyéb terület. Garbac János községi tanácselnök, mint kel­lemetlen vendéget kezeli Teleki Jánost. Heczler Elemér begyűj­tési nyilvántartó pedig csak a vállát vonogatta, mikor Teleki János elérakta a telekkönyvi be­tétek másolatát. — Ezen nem le­het segíteni — mondta. Ezért maradt még a mai na­pig elintézetlenül Teleki János kérelme. A községi nyilvántartó minden lelkiismeretfúrdalás nél­kül a magasabb terület után vetette ki a tojás- és baromfi- beadásit. Sőt, a termelési szerző­désen, amelyet Teleki János szőlőre kötött, szintén egy hold és 1303 négyszögölet tüntetett fel a Borforgalmi Vállalat ter­melési felelőse és 1120 liter bor beadására akarta kötelezni Te­leki Jánost. Hiába mondta ő, hogy neki nincs ekkora szőlőte­rülete, nemsokat törődtek vele* ragaszkodtak a községi tanács téves nyilvántartásához. A Bor­forgalmi Vállalat az okmányok felmutatása után ugyan csök­kentette 400 literre a leszerző­dött bor mennyiségét, a községi tanács azonban minden jogos kérés ellenére továbbra is ra­gaszkodik a 6 kiló 25 deka ba­romfi és ugyanannyi tojás be­adásához, pedig igazság szerint, ha a tényleges területet vesszük figyelembe, 3 kiló és 75 deka baromfi és ugyanannyi tojás be­adására lehet kötelezni Teleki Jánost. Ismeretes, hogy Zábolyi Zol­tán, a volt begyűjtési nyilván­tartó több kuláknak csökkentet­te a területét, ugyanakkor szá­mos dolgozó parasztnak pedig növelte A községi tanácsnak eze­ket a hibákat már rég ki kellett volna igazítani és elintézni a község dolgozó parasztjainak er­re vonatkozó jogos kérelmét. He­lyes volna, hogy Teleki János ügyét most már a legrövidebb időn belül elintézné a tanács! Megyénk hírei A tanácsok sajtótudósitója jelenti: KALOCSÁN jól működik a vá­rosi tanács hangoshíradója. Na­ponta reggel 8 óra után a han­goshíradón keresztül ismertetik a fontosabb híreket. A híranyag összeállítását egy többtagú szer­kesztőbizottság végzi. • KUNFEHÉRTÖN a vöröske­reszt elősegélynyujtói szépen működnek. A Vörös Hajnalban és a Béke tszcs-ben 6 könnyeb­ben sérült dolgozót részesítet­tek elősegélynyujtásban. • A BAJAI termelőszövetkezeti csoportok közül a Vörös Fény került a verseny élére. A ver- senyzászló átadása alkalmával az MNDSZ asszonyok rigmus- brigádja köszöntötte az élenjáró szövetkezetét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents