Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-19 / 194. szám

Sok érdekes látnivalót és tapasztalatot uvujt a kecskeméti mezőgazdasági kiállítás folyik a Mű­kertben. '— Még egy nap és meglétük a me­gyei mezőgazdasági kiállítás, — amelyen résztvesz Erdei Fe­renc igazságtigyminiszter, me­gyénk képviselője, <— aho! megyénknek élenjáró növény- termesztői és állattenyésztői re­mekelnek, mondják el tapaszta­lataikat és mutatják be eddigi sikereiket. A tarka pavillonok sokasága, a léiig kész épületek tömege jelzi a kiállítás méreteit. A kopácsolás már messziről hab latszik, összeolvad a különböző egyéb zsivajjal. Hatalmas for­galom van már most is. Az élenjáró állattenyésztők egyrésze már elhozták a kiállításra szánt állataikat. Az állattenyésztésé­ről megyeszerte híres bácsboko- di Vörös Csillag termelőszövet­kezet tehenésze, Kovács István, nem kis büszkeséggel vezette a kiállításon részvevő két tehenü­ket a .kiállításon rögtönzött já­szolhoz. A két jószág egyenként, háromszori fejésre 25 litert ad. Kovács Istvánról meg lehetne mintázni az elégedett ember szobrát. — Hogyne lennék elé­gedett — mondja — mikor már eddig kaptam a feleségemmel a közösen teljesített munkaegysé­gek után 38 mázsa kenyérgabo­nát, de ez csak előleg volt és még számítok vagy 8—9 mázsá­ra. Azonkívül kaptunk már 13 mázsa árpát is. Alig tudtuk ho­va tenni a sok gabonát, Lázas munka I H/ei eteUel I *ím°SatÍa a I *<l < ‘ I kiállításon részvevő két tarka jószágot. — Tíz tehén van a kezelésem alatt — folytatja. — Tizenkét litertől huszonhat literig adnak napon­ta. A tejhozam állandóan emel­kedik. A háromszori fejés tehe­nenként legalább öt liter emel­kedést hozott. Pedig volt ná­lunk is olyan tehenész, aki azt mondta; nem érdemes három-, szór fejni, csak felesleges mun­ka, nem hoz többletet. Ezek na­gyot tévedtek, mostmár maguk is belátják, hogy milyen helyte­len volt a felfogások. Volt olyan tehenünk, amely nyolc li­tert adott naponta, a háromszo­ri fejéssel fokozatosan kétszere­sére emelkedett a tejhozam. Az a. tervünk, hogy szeptember 1- től nyolc tehenet négyszer fe­jünk. Úgy számítjuk, hogy ezzel ismét- négy-öt literrel emeljük a tejhozamot tehenenként. Kovács István a termelőszö­vetkezet többi büszkeségeiről: a fajtiszta berkshieri sertésekre te­reli a szót a továbbiakban. — Nyolc kocával és egy apaállat­tal-veszünk részt a kiállításon. Nálunk nem ritkaság a 10—12 malacfialás kocánként. Útköz­ben az egyik előhasl kocánk hét malacot ellett. Malacozáai tervünket jóval túlteljesítettük, birkabégetés hal­latszik. A helvé- ciai Előre termelőszövetkezet öt fésűs merinóival vesz részt a ki­állításon. A jószágokról átlago­san hét és fél kiló gyapjú kerüli le a nyíráskor. A tejhozamuk s aZép. Száz naponként 95 liter darabonként. Az orgoványi Sal- lai termelőcsoport birkáit Nyu! Sándor juhász hozta. 425 forint prémiumot kapott már a gyap- jútermelési terv túlteljesítéséért, mert 3.5 kiló helyett 4.7 kilót ért el birkánként. Szintén fésűs merlnót fajták. Száz naponként 93 literes tejhozammal, Kístenyésztők és egyénileg gazdálkodók is nagy számban vesznek részt a kiállításon Mû­ries Mihályné cigálya-íajta bir­kája hat és fél kiló gyapjút adott a nyíráskor és 100 napra 110 liter tejet ad. A »Bárónő« nevű fésűs merinói fajtája 95 liter tejet hoz száz napra, a gyapjúhozama 8 kiló hetven de­kagramm. látnivaló köti le a kiállí­táson részvevők figyelmét. Nem­sokára kész lesz a bejárat a ki­állítás gépállomás részlegéhez 's. Bejáratnál láthatók a gépek ki­váló mesterei, élenjáró traktoris­ták, aratógépkezelők, kombájn­isták fényképei, leírva munka- módszereik. Továbbmenve lát­hatjuk majd az élenjáró nö­vénytermesztés módszereit gya­korlatban bemutatva. Külön a kalászosok termesztését — a ve­téstől a betakarításig, és külön a kapásokét. Előtevetelt parce­Ián bemutatják a szovjet gyárt­mányú U 3-as kapálótraktor működését, amelynek elől van a kapálószerkezete. Ennek számos előnye van. Először is a trakto­ros látja elől a kések munká­ját, tudja irányítani megfelelően a sorok irányában és nincs az a veszély, hogy kivágja a nö­vényt. Azonkívül munkagépke­zelő sem kell hozzá. Bemutatás­ra kerül egy másik szovjet gép, az SZ 80-as lánctalpas traktor- vontatású szőlőültető eke, amely 150 centiméterre is képes meg­forgatni a talajt. Azonkívül lát­hatják a részvevők a csemeteül­tető gép működését is. Ezt a géptípust szovjet minta szerint már hazai iparunk is gyártja. A sokfajta gép katonás sor­rendben sorakozik egymástól megfelelő távolságra, elkészítve, hogy a kiállításon beszédesen be­bizonyítsa a gépi munka nagy fölényét. még sok min­dent lehetne említeni. Az épülő és kész ke­reskedelmi pavillonokat, halász- csárdát, a szabadtéri színpadot s így tovább, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy a tapasz­talatátadás mellett minden igénynek megfelelő ellátást és kellemes szórakozást gyújtsanak a kiállítás részvevőinek. Gyenge a verseny a kiskunfélegyházi járásban A KISKUNFÉLEGYHÁZI já­rásban még mindig szűk me­derben folyik a dolgozó parasz­tok begyűjtési versenymozgal­ma. Az egész járásban mindösz- sze 960 dolgozó áil versenyben. Kunszálláson 35, Jászszentlász- lón 42, Kiskunmajsán 280. A já- lásban Tiszaújfalun van a leg­kevesebb versenyben álló dol­gozó paraszt. Arrább SoK érdekes Ezenkívül A dunapataji Haladás lérmelőcsoport asszonyai a magasabb gyapoUermésért harcolnak A Haladás termelőcsoport asz- szonyai a nyolc katasztrális hold gyapot művelését párosverseny­ben végzik; 10 asszony kapálja, kaccsolja a növényt. Már meg­szervezték a gyapotszedő brigá­dokat is. Eddig négyszer megka­pálták a gyapotot. Az ő gyapot­juk a legszebb a járásban. A versenyben nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munkára is nagy súlyt fektetnek. Nemes vetélkedésre hívták a járás valamennyi termelőcso­portjának gyapottermesztési bri­gádját. Különösen élenjárnak a munkában László Jánosné, Csizmadia Sándorné 6 gyermekes családanya, Dinnyés Ferencné 0 gyermek mellett, Kollár János­né pedig 6 gyermek mellett is jól elvégzi a munkáját. Gál Gáborné levelező. A horbási Vörös Csillag tsz-nek több mint 93 ezer forint hiteltartozását törölték a minisztertanács határozata értelmében A minisztertanács újabb hatá­rozatot hozott a kormány pro- gratnmjának értelmében a ter­melőszövetkezetek esedékes hi­teltartozásainak elengedéséről, egyes hitelek visszafizetési ha­táridejének meghosszabbításá­ról — a termelőszövetkezeti tag­ság jövedelmének fokozása ér­dekében. Az eddig megjelent kormányhatározatok nagyban segítették a dolgozók életszínvo­nalának állandó emelését. E ha­tározat is a kecskeméti járás és város termelőszövetkezeteinek közel 2 millió forinttal növel; jövedelmüket. A borbási Vörös Csillag ter­melőszövetkezetnek a határozat több mint 93 ezer forintot jelent. Miből adódik ez az összeg? A tél folyamán 33 mázsa vetőbur­gonyát vásároltak 14.814 forint értékben 455 forintos árban, ál­lami hitelből. A minisztertanács határozata kimondja, hogy »el kell engedni továbbá az idei gazdasági évben a termelőszö­vetkezetek részére adott szabad­piaci vetőmag és . szabadpiaci takarmány vásárlásra felvett hitel összegének azt a részét, amely a hivatalos ár és a tény­leges ár közötti különbözeiként jelentkezik«. Ez az összeg 12.904 forint 64 fillért tesz ki. A szö­vetkezet ismét állami hitelbő' márciusban több mint 23 mázsa burgonyát vásárolt 10.500 forin­tért. A visszafizetésből 9052.35 forintot engedtek el. A tavaszon vetőbúzát és rozsot vásároltak mintegy 14.014 forintért, mely összegből ismételten 12.746.8Ó forintot engedtek el a határozat értelmében. A szabadpiacon vá-* sárolt takarmány tényleges ára és hivatalos ára közti különbség 8377 forint és 835 forint esedé* kés adóval teszi a majdnem 101 ezer forint állami hitel elenge­dését. A mátétetki Lenin termelő* szövetkezetnek is a különleges középlejáratú hitel, a hivatalos és a tényleges ár közti különbö­zet 44.726.56 forintot jelent. Eb­ben az évben a szabadpiaci ve­tőmagfel vásárlási hitelből 21.6; 3 forint 70 fillért, a takarmány- vásárlásnál pedig 8757 forint, --12 esedékes kamat 629 forint: ezen az összegek a tagok jövedelmét majdnem 80 ezer forinttal nö­velik. . Ezenkívül mindkét termelő­szövetkezetnek sokat jeleit, hogy a hosszúlejáratú hiteleket 20 év alatt, a rövidlejáratú hi­teleket 6 év alatt kell visszaH- zetni. A minisztertanács hatá­rozata elősegíti, hogy a terme­lőszövetkezetek tagjai már eb­ben az évben sokkal nagyobb készpénzbeli részesedéshez jus­sanak, mint az elmúlt esztendő­ben. A begyűjtési' minisztérium versenyjelentése Az augusztus 20 tiszteletére indult begyűjtési békeverseny­ben a megyék heves harcot vívnak gz első helyért. Legjob­ban Soniogy megye tört az élre és Fejér megye is megelőzte Pest megyét. Az augusztus ho 16-án estig elért eredmények alapján a begyűjtési békever­senyben a legjobb községek: 1. Villánykövesd (Baranya), 2. Bár (Baranya), 3. Székely (Sza­bolcs), 4. Diósd (Pest), 5. Pusz­tamérges (Csongrád). A legjobb tszcsk: 1. az ásott­halmi Alkotmány, 2. a balaton- szárszói Béke, 3. a Csanádi Dó­zsa, 4. a ceglédi Vörös Csillag, 5. a villánykövesdi Alkotmány. A legjobb járások: 1. a bajai, 2. a villányi, 3. a mohácsi, 4. a gyöngyösi, 5. a letenyei járás. A legjobb városok: 1. Sztálin- város, 2. Komárom, 3. Eger. A minisztertanács vándorzászlajá­ért folyó begyűjtési versenyben a megyék rangsora a következő; 1. Somogy, 2. Bács, 3. Fejéri 4. Pest, 5. Szabolcs, 6. Baranyai 7. Szolnok, 8. Békés, 9. Vas, 10, Hajdú, 11. Csongrád, 12. Tolna, 13. Komárom, 14. Zala, 15. Győr, 16. Heves, 17. Nógrád, 10, Veszprém, 19. Borsod. (MTI) Megyénk hírei JASZSZENTLÁSZLÖ község­ben a cséplőgépek versenyében Korom Pál és Mezei János fe­lelős vezetők és munkacsapataik érték el a legjobb eredményt, Mindkét gépnél a 120 mázsás normát napi 30—35 mázsával túlteljesítették, • UJSOLT községben összeállí­tották ugyan a rigmusbrigádo­kat, de ezek nem tudnak zökke­nőmentesen működni, mert a DISZ-szervczet nem ad elég se­gítséget. A jó példa a legerősebb vonzóerő len kanyarba ti kikerülhetetlenül szembetűnik a község nevét jelző tábla: Tass. Most még az is vonzza a tekintetet, hogy alatta pirosra)éstett tábla hirdeti fehér belükkel: A járás élenjáró községe, Még egy kanyar és máris a lakóházak kö- eött vagyunk. Ezután sem éppen egyenes az út a községben, látszik, hogy a régi telepü­lést a Duna áradása nem egyszer keserí­tette el és úgy építkeztek, ahogy éppen vé­dekezni tudtak ellene. A Duna ellen már nem kell harcolni a község dolgozóinak, megvédi őket a gát. De s boldogulásukért most folyik igazán a küz­delem. Harcolnak azok ellen, akik a jó ter­mésre és mindenre, ami a dolgozók javát szolgálja sunyi szemmel pislognak. Sokan megtalálták már a módját, hogyan kell harcolni ellenük. Megértették a párt sza­vát-. a dolgozó parasztság egyedüli helyes útja a kollektív gazdálkodás. útmutatás alapján azután meg­alakult a Lenin, majd a Petőfi termelő­szövetkezet. Később pedig az Alkotmány ter- melöcsoport. Az Alkotmánynak az irodája a község belterületén van. Sok egyénileg dolgozó pa­raszt is bejár oda. Érdclködnek, vizsgálgat- nak, meg a tszcs kovácsának m unkái át is sok egyéni' paraszt veszi igénybe. Így aztán a többi csoportok életénél is nyilvánosabban zajlik le az Alkotmány tszcs szervezeti tevé­kenysége, kollektív munkája, gyarapodása. Október 1-én lesz egy éve, hogy elindul­tak a párt nyújtotta úton. Nehéz volt. Az aszályos év ugyancsak belemart a paraszt- )azdasdgokba is. Úgy adták össze a vetőma­got, hogy még kenyérnek való sem máradt. Szatmári Gábor, Ita Károly és mind, vitte, ami gabonája csuk volt. Így sem volt elég. Aztán az állam segítségükre sietett, 15j mázsa vetőmagot kaptak kölcsön a napi áron. Ha későn, de elvetették. A kukorica ve­tésére már felkészülhettek. Kultivátorozlat- tak, négyzetesen vetettek. Sok munkát elvé­geztettek a gépállomással hitelbe, Mondta is Kósa bácsi Kovács Lajosnak: ,,Nem lesz ke­nyeretek, annyi az adósság." — De minden tag szorgalmasan dolgozott. Látták, hogy nem hiába. Igen ám, de be is kellett takarí­tani a szép termést. Bizony kevesen voltak. A gépállomás megígérte a kombájnt, de az öregek féltek, hogy ki tudja: sok lesz a szemveszteség, meg pocsékba megy a pely­va, meg a szalmával sok baj lesz, meg... meg hát oly sokba kerül, hogy arra csak ráfi zetni lehet. De hiába kevesen voltak. Hát mégis eljött a kombájn. Egy hét alatt 100 holdat levágott, meg elcsépelt. Szemet sem hagyott maga után, ae a kalász­ban sem. A szalmát sem szórta szét, Na, de mennyibe került? — számolgattak az öregek is. Nem. volt nehéz. Ha kézierövel arattak volna, az aratórész 100 mázsa, a cséplörész 88 mázsa. így meg a kombájn munkájáért összesen 52 mázsa gabonát fizettek ki. Meg­takarítottak 186 mázsát. Nosza tett nagy öröm. Az öregek is úgy büszkélkedtek, mint­ha ük találták volna ki a kombájnt, Mostmár mindannyian úgy szeretnék, ha jövőre min­dent a kombájn aratna. Mostmár a tervet ts úgy gunodoljáli ki. Törik is a lejüket, mert most kezdik csak a vetésforgót. Hát a kombájn megtette a magáét, de a többi munka csak nehezen haladt. És ekkor a rádióban hallgatták a kormányprogramon ismertetését. Lett is nagy felbuzdulás. Úgy dolgozott minden ember, mint még soha. Elhatározták, hogy vasarnap sem pihennek a cséplés befejezéséig. Dolgoztak is, halad­tak ts. A járásban elsőnek adták be az állam gabonáját és megkapták a szabadpiaci értékesítést. Gyorsan ki kellett számítani az előelget, mert már jelentkeztek a vevők. Kiszámították, hogy egy munkaegységre 7 kiló búza, 80 deka rozs és 50 deka árpa jut előlegként. Ugyanakkor azt is megtudták, hogy a kormányprogramm eredményeképpen a vetömagkölcsönt nem a szabadpiaci áron kell kifizetniük, így elengedtek 58 ezer fo­rint adósságukat, A tanács meg ludtukra ad­ta, a 10 százalék beadási kedvezményt, Ez is 4 forint munkaegységenként. . Mostmár boldogok is, gazdagok is voltak. Gubacsi Imre harmadmagával 47 mázsa 60 kiló búzát kapott. Azon nyomban eladott belőle 10 mázsát és vett magának egy ke­rékpárt, a felesége, meg a gyerekek beru- húzkodtak. Csima István növénytermelési brigádveeetö, aki 5 hónapos növénytermelési iskolán volt, szintén eludoit 4 mázsát. Te­hette, mert az iskola tartamára a tagok meg­szavazták számára az elnök munkaegységé­nek 65 százalékát. Na meg itt van a Mészáros Gyuri bácsi, Eddig nem tudta bepucollatni a házát, most meg már hozzá is fogott, sőt még kútat ís furat az udvarába. Jut a jöve­delemből. jfj s egyéni parasztokat bezzeg furdalja a kíváncsiság. Vájjon mennyi lett a r-észsedésük a tagoknak? Merthiszen még csak előleget osztanak és máris módosabbak, mint bármelyik középparaszt. Itt van pét­ié termett gabonája: 16 mázsa 30 kiló. Még nem tudta, hogy mennyi lesz, de mint min­den évben, most is jobbnak látta, ha kifog egy darab aratnivalót. Elment hát segíteni a csoportnak. jSO kilót keresett. Bizony jól jött, mert mikorra a beadást, meg a géprészt kiegyenlítette, azzal maradt lj és fél mázsá­ja, amit a csoportban keresett. Ennyi gabo­nát meg a 63 éves Kaján bácsi is kapott a csoportban, pedig ö csak április óta tag. Ugyancsak megnőtt az érdeklődés. A Virág Antal is kérdezősködik, a Fodor Gabi meg úgy nyilatkozott, hogy ö tán be is lépne, Ráqz Bálint meg nem gondolkozott tovább, a hétfői csoportirtekezleten megjelent és aláírta a nyilatkozatot. Amikor Nóniusz Ká­roly bácsi megkérdezte tőle, hogy miért lé­pett be, azt válaszolta: — Amiért magul;. Maguk sem bánták meg, hogy beléptek. Hát azt hiszik, hogy és a magam ellensége va­gyok ? lg} gnndagodik fejlődik a tusai Alkotmány tszcs. A jó példa a legjobb von• zóerő. Rácalmásról volt itt egy cséplőcsapatt a tszcs gabonáját csépelték. Az eredménye• két látták és egyre többet érdeklődtek o csoport életéről. 'Végül kijelentették, hogy az ősszel ők is alakítanak egy termelöcso- portot' Rácalmás ugyan a Duna másik oldu Ián van, de hát a termelőcsoport Tasson is. Rácalmáson is egy célt szolgál: a dolgozó pa­rasztok boldog életét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents