Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

Taggyűlés a dusnoki termelőszövefkezefben A fiatal Gáti Józsefné sebtében még egy csokor tarka virágot rakott vizespohárba az asztalra és ettől a maroknyi színtől egyszerre nemcsak ünne­pélyes de meleg, kedves lett a dusnoki pártszékház „nagyte­remnek“ nevezett szobácskája, ahol ezen a napon taggyűlést tartott a Munkás-Paraszt Szövetség termelőcsoport párt­szervezete. Egy híján minden párttag itt van. A napi portól kimosakodott arcok hallgata­gok, várakozók, Ezeknek az embereknek, a kommunisták­nak kezében van most a ter­melőszövetkezet. Az ő helytál­lásuk, e határozásuk lesz az a kapocs, amely összetartja az egész tagságot a csoportban. Éppen ezért számvetésnek, Szín­vallásnak kell lenni ennek a taggyűlésnek, tisztázni a kom­munisták álláspontját, elsősor­ban. Sipos elvtárs párttitkár tart­ja a beszámoót. Sápadt, szemüveges arcát még fakóbbá teszi a villanyfény. De a szavai is fakók, színtelenek. Rossz ez a beszámoló. Pedig Krecsmarik elvtárs, a községi pártszervezet titkára’ is' látta, jóváhagyta. De vájjon nem azért rossz-e, mert Sipos elvtárs egymaga készi tette? A beszámoló egy szót sem említ a szövetkezet múltjá­ról, az 1949-esj alakulás óta el­telt évekről. Pedig hej, sok min­den történt azóta, hogy az ér­seki uradalom volt cselédei lét­rehozták ezt a közel 800 holdas szép szövetkezetei — felszere, lés, állatállomány hiányában — ahol ma 23 mázsás árpa t* rem a kereszísoros vetésen s a? új istállókat százszámra tölti tele a sok szarvasmarha, ser­tés, birka! Nem mutatja meg a beszá­moló a jelent sem, az idei év gazdag kilátásait. Csupán any- nyit említ, hogy közel 51 ezer forintot jelent pénzértékben a 10 százalékos beadási kedvez­mény. De miért nem beszél ar­ról Sípos elvtárs. hogy munka­egységenként legkevesebb 5 kg búza jut az idén, hogy például a Markó-csaláa csak az eddig teljesített 883 munkaegység után 44 mázsa gabonát visz ha­za, hogy több mint 10O s'ü dó vár most is szabadpiaci eladás­ra — 700 lorinért párja — és ez az összeg is a tagság jöve­delmét emeli? Miért nem beszél a várható rekord-burgonyater- mésröl, mindenről, ami megmu­tatná; gazdag év, gondtalan té] vár a tagságra, JDc nem matat ez a he­számoló a jövöbe sem. Valaho­gyan olyan, mint a szárnyasze- gett madár: csapkod, vergődik, de nem tud felrepülni, nem tud­ja magávairagadni azokat, aki­ket kellene. Nem bírál és nem dicsér — pedig volna kiket. Az Idős Ko lár elvtárs. a fiatal Gá­tiné hősies munkát végeztek az aratásba, — ellenben Purak eivtár$ tagjelölt alig vette ki ré­szét a betakarításból. Sípos elvtárs beszámolója nem mutatott feladatokat,' de egy szót sem szóit az e'lenségröl, pe­dig Dusnok valamennyi kulákja azt híreszteli: ,,őszre visszaköl­tözhetünk tanyáinkra, mert a csoport úgyis feloszlik.’“ Sokáig csend van a beszámoló után. Vájjon a tagságnak nincs mondanivalója, véleménye? De­hogy nincs. Éppen a felszóla­lások mondják el, ami a beszá­molóból kimaradt. S a taggyű­lés a kemény, komoly bírálat­tal, önblráiattal, a hibák bátor felvetésével folytatódik. Máris magasba lendül az idős Mihó elvtárs keze. a szövetkezet leg­jobb juhászáé, — mögrüttünk három ke­mény esztendő áll, most tapos­suk a negyediket. Sok nehézsé­günk volt, de sok eredményünk iS van. Ezt, aki akarja, láthat- ja. Igen ám, de sokan nem akar­ják látni, s ezért vagyunk mi felelősek. Gyenge nálunk a poli­tikai munka, elvtársak. Té, Slp.oa c ytárs is azt hangoztatod. hogy aki egy-két magyarázatra nem ért meg valamit, annak harmadszor már úgyis hiába mondod. Pedig sok hiba van itt. Sokan úgy képzelik: a termelő­csoport erdő, amiben elbújhat­nak. mint a vadak, A lógósok mind a becsületesek kárára van- uak. Azt kellene megértetni mindenkivel: a csoport nem azért van, hogy mint esernyő alatt elbújjanak benne a ha- szonlesi, do ogtói fázó emberek, hanem hogy becsületes munka után emberségesen éljen benne mindenki... S o i' a k o /. il a k a hozzá­szólások: értelmesen, világosan és keményen. A fiatal Farkas eivtárs felveti: a DISZ nem dol­gozik, a pártszervezet sem fog­lalkozik ve e. A csoportbeli szer­vezetet összevonták két falubeli­vel, így egyik sem ütőképes. A következő bírálat egyenesen Sípos elvtársnak szól: hogyan is bírálhatná a dologkerülőket, amikor maga sem áll oda, ahol példát kellene mutatni? Nem szervezte meg az aratási versenyt sem, pedig a honvédek versenyre hívták a csoport fia­taljait. De nem végzi jól a párt titkári teendőket sem, gyenge, erélyte'en, elhanyagolja az agi- tációt, pedig 3 hónapos iskola után többet várna tőle a tagság. Jut az igazságos bírálatból Fe- nyösi Gergely csoportelnöknek is. Nem tájékoztatja a tagságot sok dologról: kinek adott el ma­lacokat, mennyi a közös jövede­lem a tejtermékekből, miért ét­keztek idegenek a szövetkezet üzemi konyháján, stb. Felvető- dött: miért rossz a hordás meg szervezésre, nem jut ember min- denik kocsihoz, miért nem fogja a vezetőség keményebben a fo­gat osokat, akik reggel 5 órakor még korainak tartják a munká- bainduiást Jó h it 11 a ni ezeket a bátor, okos hangokat, Mögöt'ük az ckeng: nem azon töpren­günk mi most, hogy ml, a kom­munisták benl maradjunk-e, vagy nem, hanem hogy minden becsü­letes tag bentmaradását biztosít­suk. Ehhez pedig most az hell, hogy bátran felvessük a Hibá­kat, elsősorban a pártszerve­zetét, megjavítsuk a politikai munkát, figye meztessiik az elnököt az egész szövetkezeti tagság nevében a gazdasági irá­nyítás hiányaira. Ha mindezt megtesszük, ez lesz a legjobb agitációs érv. Hiszen bőven van itt nálunk lehetőség, feltétel a fejlödés're. csak jobban kell dol­gozni, jobban kell vezetni. Sebesen siklik a papíron Sipos és Fenyösi elvtárs ceruzája — jegyzik a hozzászólásokat. No, most következik a döntő, most születilt meg a taggyűlés ered­ménye: a vezetőség belátja hi­báit és' közösen megbeszélik a hibák kijavításának módját, egészséges javaslatokat hoznak De nem igy történik. Sipos és Fenyösi elvtárs kemény fallá válnak és úgy verik vissza a párttagság bírálatát, mint a láb dát. Megbíráltál Farkas elvtárs, hogy nem törődünk a DISZ- szel? De te Is rossz DI3Z-tag vagy, mert... — és már olvassa is a fejére a pár,titkár a bünö. két. Hogy hibás a gazdasági ve ze'és? Fenyösi elvtárs máris tá­mad: ö csak rövid ideje elnök, miért nem figyelmeztették hama­rább a hibákra. És különben is ez csak amolyan személyeske­dés, mert.y Sa taggyűlés a végén már csakugyan személyeske­désbe fullad. Már röpködnek a csípős szavak, szinte látni a do­rongot Sípos és Fenyösi elvtárs kezében. amellyel visszaveri, megkontrázza a bírálatot. A párttitkár már oyan kijelentése, két tesz; ,,ö nem azért született, hogy mindenki piszkája...” Fe­nyösi elvtárs már úgy nyilatko­zik: „Tudja ö, hogy az elnök­ségből akarják kifúrni, ezért ■ őrnek rá..." Kommunista vezetők ezek az emberek? — kérdi önkéntelenül az ember, végighallgatva ezt a taggyűlést. Igen, ezek az emberek alkal­masak a vezetésre, csak még nem nevelték őket azzá! ♦ Látszólag tehát kézzel­fogható eredmény ha'átozat nél­kül zárult a szövetkezet tag­gyűlése. Ennek a taggyüésnek akkor érik meg a gyümölcse, ha d községi és a járási pártbizott­ság tanul belőle, elsősorban Krecsmarik elvtárs, aki nem segíti, nem neveli e éggé Sípos eivtársat és a járási pártbizott­ság, amelynek aktívái — Kovács elvtárs bevallása szerint fehér- ho lóként látogatják a szövet­kezetét. A dusnoki termelő­szövetkezetben megvan a lejkes, pédamutató párttagság, amely nyitott szemmel jár és bátran bírál. S van ebben a szövetke­zetben olyan vezetőség is, amely — ha támaszkodna a tagságra, ha elfogadná a bírálatot és tanulna belöe — győzelmes eredmény tudna elérni a szövet­kezet megtartásában és meg­szilárdításában. De Dusnokon éppen ezeket a vezetőket kel­lene előbb kommunista vezetők­ké nevelni! Megmagyarázni Sípos elvtársnak a kol ekív párt­vezetés elvét, amelyben a funkcionárius nem vehe i szemé­lyes sértésnek a hozzáintézett bírálatot, nemhogy ilyen durva formában visszaverhetné, hogy ahol a kollektivitás e vét meg­sértik, ott nincsenek meg a kritika és önkritika érvényesülé­sének tétételei, ott eltompul a felelősségérzet, ilyen légkörben a vezetőt veszedelmes önhit’ség fertőzi meg. Megmagyarázni, hogy a kollektív vezetésnek ép­pen az a feladata, hogy a benne résztvevők neveljék és megbírál­ják egymást, hogy a párítltkár ne csak nevelni akarja a párt­tagságot, de tanuljon is tőle. Dusnokon mindezt még nem tudja Sipos e vtárs. Ezért készülhetett ilyen beszámoló, ezért fulladt kudarcba, vitatko­zássá, a bírálat goromba visz- szaverésévé a taggyűlés, ezért nem született határozat, javas­lat a munkák megjavítására. Amikor tehát a községi ‘ és a járási pártbizo tság a politi­kai munka, a nevelőmunka megjavításáról és fe adatairól beszél, elsősorban ezen a vo­nalon induljon el: az alapszer­vezetek vezetőiből neveljen olyan kommunistákat, akik nemcsak hogy elfogadják, de igény ik a párttagság, a tömeg segítségét, ellenőrzését, bírá­latát az épitömunka minden területén. A dolgozók jobb ellátásáért, emelkedő életszínvonaláért A gyöngyösi új gyárak mel­lett már többszáz kényelmes, szép otthonban laknak a do gő­zök. A már felépült új lakáso­kon kívül az Egri.úton további ötven lakás építése áll befeje­zés előtt. A főleg kétszobás- fürdőszobás, modern lakásokba a jövő hónap elején körözhet­nek be a boldog tulajdonosok. Uj lakótelep építését is terve­zik: mintegy 350 lakást, emel­tet iskola, napközi otthon, óvoda és bölcsőde építése sze­repéi a tervben. A gyárak és a kisipari Szövet­kezetek dolgozói azon Igyekez. nek, hogy a háziasszonyoknak minél több és minél jobb minő. ségü háztartási cikket, gépet és fe'szerelést biztosítsanak már ebben az évben. így a zománc- edénygyártásnál most fokozot­tabban figyelembe veszik a fo­gyasztók igényeit. Nagyobb vá­lasztékban gyártják az edény­árut, rövidesen a holtokba ke. rüinek a mo3dó:álak, a vizes­kannák és egyéb olyan edények, amelyekben eddig hiány mutat-1 JíQZOtt. Szervezzék meg a gyapottermesztő brigádok közötti versenyt a garai Vörös Traktor állami gazdaságban A garai Vörös Traktor állami gazdaság üzemegységeiben szín- pompásak a gyapottáblák. A gyapottermeIé3 legfontosabb Idő­szaka a július hónap. Ekkor ér­kezik el a virágzás mellett a tokképzödések ideje Is, A fejlő, désnek ebben az időszakában igen sok tápanyagra fontos mű­velésre van szüksége a gyapot­nak, A Vörös Tratkor állami gazda­ság garai. cs'átaljai és bácsbor- sódi üzemegységeiben 8 gyapot- termesztő brigád végzi a gya. potápolás munkáját. Az ápolási munkával párhuzamosan nagy gonodot fordítanak a kártevők el­leni védekezésre. A talaj rend­szeres művelésével, a gyomok állandó irtásával, a kár’evök számára kedvezőtlen körül­ményeket teremtenek, A garai üzemegység legjobb gyapottermesztő brigádja a Perbíró-brigád. 82 tagja van. Már négyszer el­végezték a gyapot kapálását. Most az ötödszöri kapálás folyik. A brigád tagjai 2—2 hold megmunkálását végzik. Áz üzemegységeken belül a munkacsapatok versenye isi se­gíti az eredményeket. Kühn Éva és Kühn Magda munkacsapatai között élénk párosverseny ala­kult ki, Kühn Magda sztahaliovista gyapotszedő példái mutat társainak 140—150 szá­zalékos teljesítésével. Három gyengébben teljesítő társát is segíti a munkában az­zal, hogy átadja a gyapot gyors és jó ápolásának módszerét, Munkacsapatában Sugár Károly- né, Bréti Viktória és Ga’ambos Anna Isi elérték a 130—140 szá­zalékot. Az élenjáró munkacsapat, nak több gondot és figyel, met kellene fordítani a minő­ségi munkára, mert ebben Kühn Éva meg­előzi Kühn Magdáékat. Különö-i sen fontos a minőségi munka a kacsolódnál, mert annak he­lyes és le kiismeretes elvégzése 100 kilogrammal Is nagyobb ter­mést eredményezhet holdanként, A hiba az, hogy a munkacsapatok közölt lévő versenyt nem széle­sítik ki a brigádok között lévő versenyre. A garai, csát aljai és a báca« borsód; üzemegységek brigádjai csak hébe.hóba értesülnek egy­más' eredményeiről. Az üzemi bizottság nem foglalkozik a verseny szervezésével, a ver­senyeredmények tudatositásá. val. Ezt a hiányosságot Sürgő« sen kl keli javítani, mert ez a jobb eredményeket gátolja, ami­vel jelentősen növelné a garai Vörös Traktor állami gazdaság­ban a gyapottermés mennyisé­gét és minőségét. A ííszakécskei községi tunűcb begyűjtési állandó bizottsága segíti a gabonabegyüjiést A KECSKEMÉTI JÁRÁSBAN Tiszakécske község tavaly if elsőnek teljesítette gabonabeadását és az idén sem akar lema­radni. A községek rangsorában már hónapok óta első a baromli- és tojásbegyüjtésben. A legutóbbi értékelés alapján a gsbönabe- adásban is a második helyet szerezte meg a járásban. Július 30-ig tervüket 36 százalékban teljesítették. Naponta több mint 10 va­gon gabona került a Terményforgalmi Vállalat raktárába. TISZAKÉCSKÉN a legutóbbi tanácsülésen elhatározták, hogy gabonabeadási tervüket jóval augusztus 20-a előtt teljesítik, elsők akarnak lenni a szabadpiac elnyerésében is a járás területén. A begyűjtési állandó bizottság az eddiginél nagyobb lelkesedéssel látott munkához. Versenyt szervezett a dolgozó parasztok köré­ben, az élenjárókhoz elküldi a kultúrbrigádokat, akik rigmusok­kal köszöntik őket. A jól teljesítők neveit a hangoshiradó na­ponta bemondja. A BEGYŰJTÉSI állandó bizottság a község területét 9 kör­zetre osztotta fel. Minden körzetben 20 aktíva segíti a begyűj­tési állandó bizottság munkáját. Görög János, Csinger Sándor és még többen az aktívák közül a cséplőgéptől a begyüjtőhelyre el­sőnek vitték gabonájukat. Július 30-ig 19 tanácstag csépelte el gabonáját. Valamennyien száz százalékban eleget tettek kötele­zettségüknek. AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG tagjai minden héten pénteken megbeszélik az előttük álló feladatokat, az aktívákat háromhe­tenként rendszeresen, rendkívüli esetekben hetenként is össze­hívják és újabb feladatokkal bízzák meg őket. A legutóbbi meg­beszélésen úgy határoztak, hogy kimennek a cséplőgépekhez és már ott felvilágosító munkával serkentik a dolgozó parasztokat kötelezettségük teljesítésére. Több gondot a vidéki boltok áruellátására Gara község dolgozói nem sok árut fogyasztottak a múlt­ban, mert nem tellett rá a ku- láknapszámból, a veiejtékesen megdolgozott fillérekből. De­cinként vették a petróleumot, 10 fillérenkért a sót. Most, a jói végzett munka meghozza a maga gyümölcsét, jut mindenre pénz és a terme­lés fokozásának arányában egy­re jobban akarnak élni a ga- raiak. Ez így is van rendjén, hiszen ez szorosan összefügg életszínvonalunk állandó emel­kedésével. De hogy ennek elő­feltételeit megteremtsék, erről bizony a szövetkezetek járási szövetsége megfeledkezik. Ha van is áru, nem elegendő és az idénycikkekből, kelendő árukból egyáltalán nincsen. A garai földművesszövetkezel boltjaiban például most, az uborkaeltevés idején, nem le­het ecetet kapni. Itt a gyü- mölcseltevés, nincs befőttes üveg. Az élesztő is kifogyott és olyan 53 kiló élesztőt küldtek ti garai és bácsszentgyörgyi bon toknak, hogy azt a megérkezés után azonnal meg kellett sem­misíteni, mert romlott és bű­zös volt. Dohányellátásban is zavar van. Hetekig nem lehet kapni Garán „5 éves terv“- és Kos-< suth-cigarettát, annál több Tu­lipán- és Béke-cigaretta hever eladatlanul. Bőven áll a dolgo­zók rendelkezésére textilneműi de nincs hozzá rövidáru: gombi cérna, különféle ruhadíszekj amik a vásárolt ruhák elkészí­téséhez, dísaítéséhez szüksége­sek. Nincsenek olcsó és könnyen vásárolható 800—1600 forintos rádiók, de van 3500—4000 fo­rintos zenegép. Sok bosszúsá­got okoz ez a fogyasztóknak. Ideje lenne, hogy az elosztó­szervek felszámolnák felületes­ségüket, gondatlan munkájukat és többet törődnének a dolgo­zók igényeinek, jobb és a helyi követleményeknek megfelelő ki­elégítésével,

Next

/
Thumbnails
Contents