Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-30 / 203. szám

A Bányászati Berendezések Gyárában a fegyelmezetlenség, a selejtgyártás gátolja a termelés növekedését À Bányászati Berendezések Gyárában igen sok szó esik ar­ról a népnevelők, művezetők, csoportvezetők között, hogy visz- szaszerzik az élüzemi címet. A dolgozók nagy többsége bosszan­kodik, ha nem kielégítő a mun­kaszervezés, huza-vonéval törté­nik az anyag-, szerszamellátas, ha egyes dolgozók nemtörődöm munkát végeznek, selejtet gyár­tanak. ök azok, akik beesü'ettel kidolgozzák a munkaidő 480 percét. A vasszerkezetnél a Bé ke brigád tagjai 141 százalékot Eszik István sztahanovista és csoportja 140 százalékot, a Seres csoport 107 százalékot ért el. A szegecselőknél a Vaiga brigád 306 százalékkal tört az élre. A szerszámműheiyben Bálint Mi­hály esztergályos 190 százalékot ért el. A lelkes munka meghoz­ta eredménye gyümölcsét. Au­gusztus 1-től 10-ig teljes terme­lési tervüket 100 százalékra tel­jesítették az üzem dolgozói. Vannak néhányan, akiknek nem szívügye az üzem tervtel­jesítése, nem dolgoznak becsüle­tesen, igazolatlanul mulasztanak Szomorú Júlia, aki most lett szakmunkás, augusztusban 7 napot, Domonkos Klára 5 napot mulasztott. Nagy Ferenc jó munkája eredményeképpen lett segédmüvezető. Most pedig jú­liusban és augusztusban 14 na­pot hiányzott igazolatlanul. A munkaügyi osztály statisztikája arról számolt be, hogy augusz­tus 1-től 10-ig nem csökkent, hanem növekedett a fegyelme­zetlenek száma. 42 műszak esett ki a termelésből. Ezek a lógó- sok nem törődnek a teiv teljesí­tésével, nem érdekli őket az, hogy kimaradásukkal meglas­sítják, megdrágítják a terme­lést, becsapják dolgozótársukat. Különösen laza a munkafegye­lem az esztergályosoknál. Au­gusztus 15-én a 17 igazolatlan mulasztóból 9 a forgácsoló rész­leg dolgozói közül volt. A lógó- sok már későn döbbennek rá ar­ra, hogy becsapják önmagukat, dolgozótársaikat. Jelentős ked­vezményektől esnek el. Elvesz­tik az ebédpénzjárandóságukat, megrövidítik fizetett szabadság- idejüket, nem részesülnek szak- szervezeti segélyben, nem kap­nak jutalmat, napi 30—40 forin­tos keresetüket elvesztik. Az üzem egyik dolgozója kiszámol­ta, hogy egy napi igazolatlan ki­maradás egy dolgozó számára egy férfi szandál árát jelenti. De nemcsak ebben mutatkozik meg a fegyelmezetlenség. Egyeseit úgy gondolják, hogy a selejt­gyártás nem tartozik a munka- fegyelem megsértéséhez. A forgácsoló üzemrészben igen nagy a selejt. Nemcsak a drága nyersanyag, hanem a végzett munka is kárbavész. A selejt­gyártás fegyelmezetlenségből, hanyag munkából ered. Tartalmas népnevelőmunkát Pártunk és kormányzatunk a munkafegyelem megszilárdítá­sát az üzem becsületes dolgozói kezébe tette le azzal, hogy sa­ját jobblét ükét segítsék elő a munkafegyelem megszilárdítá­sával. Ez csak úgy lehetséges, ha az üzem élenjáró dolgozói felelősségrevonják a lógósokat, a tervteljesítés hátráltatóit. Az üzem népnevelői rendszeres röpgyűléseken, brigádmegbeszé- lésaken keresztül magyarázzák meg és bizonyítsák be, hogy a lógós mennyivel károsította meg a brigádot, az üzemrészt, ezen keresztül mindenegyes dol­gozót. írják ki táblára azok neveit, akik igazolatlanul mu­lasztanak, s naponta mondják el munkakezdés előtt, hogy a jólétért keményen meg kell dolgozni, Ne feledjék egy percre sem, hogy a boldogulás egyedüli biz­tos útja a terv naponkénti tel­jesítése, az olcsóbb áruk elő­állítása, a fegyelmezett munka. IJzenif hírek A KECSKEMÉTI CIPŐGYÁR dolgozóit ismét egy örömhír ér­te. Régen óhajtott vágyuk telje­sül rövidesen. A kormánypro- gramm nyomán 30 ezer forintot kaptak fürdőhelyiségük bővíté­sére. Az üzem asszonyai és leányai megfogadták, hogy a lemaradást behozzák és teljesítik tervüket, ezzel szerzik vissza az üzem be­csületét, * AZ ALFÖLDI Kecskeméti Konzervgyárban a szakszervezet segíti, neveli az élenjáró dolgo­zókat. A kormányprogramm újabb ösztönzést adott a dolgo­zók versenyéhez. Egyre többen teljesítik túl normájuKat és érik el a sztahanovista szintet. Leg­utóbb 21 dolgozó nyerte el a megtisztelő sztahanovista okle ve­let. A kitüntetettek között van Vágó Pálné hétgyermekes édes­anya, özv. Hévízi Andrásné, az üzem egyik legjobb népnevelője. Alkotmányunk ünnepén a kiváló dolgozók között 6400 forint pénz­jutalmat osztottak ki. Ugyanak­kor Végh József konzervmester- nek 40 éves munkájának elisme­réséül a törvény értelmében egy­havi fizetését, 1600 forintot ad­tak át, » A KISKUNFÉLEGYHÁZI GÉPGYÁRBAN a legtöbb nő az esztergaműhelyben dolgozik. Az aszonyok közül különösen Zse- bők Béláné esztergályos muta­tott példát a többieknek. Zsebők Bélánéval foglalkozott a párt és szakszervezet, hozzásegítette ah­hoz, hogy elnyerje a sztahano­vista oklevelet, Zsebők Béláné élt az alkot­mányban biztosított jogokkal és bebizonyította, hogy a nők meg­állják a helyüket a legmoder­nebb gépek mellett is. Augusz­tus 20-ra 192 százalékra emelte teljesítményét. Ezenkívül hosszú időn át dolgozott sztahanovista szinten. Jó munkájának elisme­réséül megkapta a sztahanovista oklevelet. Ö az első női szta­hanovista az üzemben. » A KORMÁNY PROGRAMM- JA nyomán Kecskeméten is ta­tarozzák a házakat. Már hozzá­kezdtek a Batthyány-utca 14, 15, 19, Csongrádi-utca 10. számú házak egyrészének tatarozásá­hoz. Ezeken a házakon megja­vítják a tetőszerkezetet, átfor­gatják a tetőhéjazatot, kijavítják a közösen használt lakóterülete­ket, lépcsőházat, kapualjat, meg­javítják a villanyhálózatot. Át­építik a korszerűtlen, egészség- ügyi helyeket. A munkálatokat december hó 31-ig kell befejezni. A brigádok már azon gondolkodnak, hogy az októberi forradalom tiszteletére átadják a kijavított házakat dol­gozótársaiknak. A Balogh-brigád a dolgozók otthonáért JT óra reggeltől késő estig az autók dudájától, motorok hang­jától hangos a Batthyány-utca. A 14-es szám előtt és még két helyen kifüggesztett táblákat a járó-kelők figyelemmel olvas­sák: »Ezt a házat a kormányprogramm 100 millió forintos pro- grammja keretében tatarozza az ÉM. 64/1-es Építőipari Vállalat.« Az állványzat úgy öleli körül a házat, mint a kisgyermek ölelő karja édesanyja nyakát. Balogh János és kőműves brigádja végzi itt a munkáját. A régi házról a rossz vakolat lehullt, s most terítik rá az újat. Baloghék keze alatt ég a munka. A legjobb brigádnak ismerték meg őket Kiskőrösön is. Az állványzatról gyakran hallatszik a biztató szó a fiatal Baloghhoz, aki kiszolgálja a kőműves brigádot. Most a Maximenkó-talicskából meríti a habarcsot, 1 gyekezz jobban — szólnak fentről. — De nagyon siettek — válaszol a fiatalember. — Ha rajtad múlna egy nap egy talicska malterral bevakol-* nád az egész ház elejét — évődik a brigád női tagja. A fiatal Balogh fürgébb lesz. Egymásután meríti meg a vödröt malterra] és adja fel az állványzatra. De fent sem tétlenkednek. A malte- ros ládából egyre gyorsabban fogy az anyag. A kezek nyomán kirajzolódnak a cirádák, formálódik, alakul az épület homlokzata, Balogh János brigádvezetőt nehezen lehet elszólítani az áll­ványról, annyira el van merülve munkájában. Kedvére dolgozik, mint a brigád többi tagja. Megmutatja itt ennél és a többi mun- aáknál igazában, hogy milyen az ízlése, mit jelent »építésznek« lenni. Egy percre azonban mégis csak lejön. Míg lefelé tart 8 létrán, fentről újabb harsány kiáltás hangzik. «— Hozz gyorsan egy vödör dunai homokot, ß alogh János eképpen kapcsolódik a beszélgetésbe. — így van ez nálunk! A munka megy, mert mindenki örömmel dolgozik. Én amondó vagyok, hogy már 50 évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni ezt a munkát. De a tőkéseknek a pénz volt a fontos, nem a dolgozók kényelme, a szép házak, a meieg, barát­ságos otthon, örülünk a kormány új programmjának, mert ez a mi életünket is szebbé teszi. Jól esett az a megtiszteltetés, hogy minket jelöltek erre a munkára. Voltak, akik azt mondták, hogy kevesebbet fogunk keresni, mint azelőtt. Nem baj — mondtuk nekik. Annyit mindenesetre itt is megkeresünk jó munkánkkal, mint másutt, de megmutatjuk, hogy hogyan kell szépen, ízlése­sen építkezni, L1 rre már Takács József sztahanovista főmunkavezető is ^ közbeszólt, — Igaza van Balogh szaktársnak, itt olyannak kell lenni, mint a művésznek. Alkotni és minőségi munkát kell végezni. Ehhez pedig ízlés, munkaszeretet is kell, ami megvan a brigádban. — Balogh szaktárs nem szól, csak ránéz Takács Jó-1 zsefre, s fejével bólint. Nemcsak pénzt kapnak termelésükért, hanem a ház lakóina* örömteli mosolygós arca ösztönzi őket jó munkára. Ez megkét* szerezi erejüket, s olyan szorgalmasan dolgoznak, mintha saját* jukat csinálnák. Munka után a brigádszálláson a másnapi munkáról beszél-* nek. Balogh János keveset szól, de röviden, — Szerezzünk 8rö-( met dolgozóitársainknak azzal, hogy idő előtt széppé tesszük ott« hónukat. — A brigád tagjai értenek a szóból és örömmel végzik ez a munkát, Ezzel segítik valóraváltani a kormány programmját. Javul a dolgozók munkakörülménye a Bácskis kun megyei Tejipari Egyesülés vállalataiban A Bácskiskunmegyei Tejipari Egyesüléshez tartozó vállalatok dolgozóinak létszáma az utóbbi két évben 75 százalékkal megnö­vekedett. Üzemrészek bővültek, a dolgozók szükségleteivel együtt Feszülnek az izmok, változnak a kézben a meleg lapátok A Kádár-utcai pék­ség környékén min­dennap igen finom ke­nyérszag érezhető. Az üzemegység sütödéjé­ben is örökös kenyér­illat úszik a forró le­vegőben. Fekete Ká­roly fiatal brigád vezető rövid nadrágban, tisz­ta fehér kötényben készülődik a vetéshez. Társa az idősebb Tar IPaU bácsi a kosarakat igazgatja. Mintha iz­gatottak lennének. Fe­kete elvtárs kimért hangsúllyal szól oda Tar bácsihoz. — Pali bátyám, ma az 1000 helyett beve­tünk 1200-at. Erre tet­tünk ígéretet, ezt kő- iveteli a becsületünk. * Én erre csak azt vá­laszolom, hogy ha 1500-at vetünk be, az sem lesz sok. 750-nek már el van készítve a tésztája. Fekete elmosolyodik. Érti ő ezt. Tar bácsival ma újra »Sztahanov- műszakot« csinálnak, t— (Fekete így nevezi a csúcsteljesítményt.) De azért még odaszól: — Meglátja, hogy meg­örül az asszony, ha nevünk mellett ott lat­ja a 120—150 százalé­kot. Az öreg bólint és jót mosolyog bajusza alatt, majd kinyitja a ke­menceajtót, szakértő szemmel néz be. — Kezdhetjük! Me­leg a kemence! Fekete megmarkolja a hosszúnyeiű lapátot és amikor Tar bácsi rá önti a kosárból a tésztát, ügyesen beveti a kenyerét. Kevés a beszéd. Egy-egy szem- villanás, egy-egy moz­dulat elég ahhoz, hogy megértsék egymást. Pali bácsi hangtala­nul számolja a kenye­reket. 100-nál megáll egy kicsit, kifújja ma­gát. Hiába, öregek már izmai, nem bírja úgy az iramot, mint a fiatalok. De csak egy pillanat az egész és aztán egy­folytában viszi egészen 500-ig. Betelt az első kemence. A következő vetés csak pár óra múlva lesz. Közben leülnek fala­tozni, vajaskenyeret, téliszalámit. Ez csak az uzsonna, az ebédet majd az asszonyok hoz­zák. — Tudod, Karcsi ■— kezdi elgondolkozva az öreg, — amikor Nagy elvtárs beszélt, én el­gondolkoztam, s meg­értettem, mit akar a kormány. Tudod, ha mi becsületesen dolgo­zunk, nekünk válik hasznunkra. Több és jobb munka, több ru­ha, több zsír, több liszt, több téli szalámi vajjal. — Hát régen én azt sem tudtam, mi az a szalámi. Míg inas vol­tam, csak verést kap­tam a mestertől fizet­ségül. ., , Párbeszéd közben egy kis szünet követ­kezik be. Arcukon lát­szik, hogy mindegyikük a keserves tanone- évekre gondol. De rö­vid idő múlva kisímu r.ak a homlokokon a ráncok és aztán fel­állnak. Pár perc és már vidáman dolgoz­nak a teknő mellett. Kézzel dagasztanak. Lassan formálódik a tészta. De nem feled­keznek meg arról, hogy már a kemencében vannak a kenyerek. Oldalt az órára pillan­tanak. »Kijönnek« a tésztából, megmossáü kezüket, s odamennek a kemencéhez. Kisze­dik a féligsült kenye­reket s ütemesen át­rakják az alsó kemen­cébe, ahol 200—220 C° van és itt kapja meg a végső színt, illatot a kenyér. Feszülnek az izmok, változnak a kézben a meleg lapá­tok. Újra kezdődik egy újabb vetés. A brigád tagjai fáradha­tatlanul dolgoznak, mert tudják, hogy kö­telességük friss, fehér kenyérrel ellátni váro­sunk lakosságát. Benedek István. növekedett a termelés i«. Az egyesülés vezetői jól tudják azt, hogy az egyre növekvő igények kielégítése körültekintő munkát, jobb munkafeltételeket, a dolgo­zókról való messzemenő gondos kodást kíván, A mul.tban a tőkések nem törőd­tek az üzem higéniájával, a dolgo zók egészségügyi körülményeinek javításával. A tejipari dolgozók élete is megváltozott. Jelentősen javultak a munka egészségügyi kö­rülményei. Ma minden dolgozó — a munka természetének meg­felelően — fehér köpenyben, fityu- lában, viaszkosvászon kötényben vagy kék overálban, gumicsizmá­ban, vagy íatalpű bakancsban vég­zi munkáját. Ez a gondoskodás elősegítette a termelés ütemének növelését is. A kecskeméti tej­üzemben 1950-ben 4000 liter tejet dolgoztak fel naponta. 1953-ban a napi tejfeldolgozás 18—20 ezer li­ter között van. De nemcsak a kecs­keméti üzem, hanem a megye töb­bi tejfeldolgozó üzemei is növel­ték termelésüket. A .termelési sta­tisztika azt mutatja, hogy me­gyénkben naponta 70—100 ezer liter tejet dolgoznak fel, melynek nagy- részét Budapestre szállítják. Az egyesülés vezetői mindig, de különösen a kormányprogramm. elhangzása óta nagy gondot fordí­tanak a munkavédelmi és szociá­lis beruhzások végrehajtására. Ez évben 183 ezer forintot irányoztak elő. Újabban 360 ezer forintot kap­tak építkezésre, új tejfeldolgozó létesítésére. Régi panaszuk volt a kalocsai tejüzem dolgozóinak, hogy nincs megfelelő kútjuk. Kevés vízzel tudnak dolgozni, pedig a tejipar­ban elengedhetetlenül szüksége*. hogy a dolgozók bő vízzel dolgoz« zanak. Erre azonban nem lehet felhasználni a nyitott kutakat, mert annak vizében sok a bakté­rium. Ebben az évben a kút meg­épült 60 ezer forint értékben, a« udvart pedig betonburkolattal lát­ták el, 30 ezer forintot költöttek rá, Ugyanilyen kérelme volt a kunadacsi tejbegyüjtőnek is. Ez !» teljesült. Megépítették a kútai 16 ezer forint értékben. Ezenkívül még 5 helyen fúrtak kutat 30 ezei forintért. A kormány programmja nyomán újabb tejfeldolgozó épületeket hoz­nak létre, bővítik a régiket. Kun- szentmiklóson rövidesen egy fölöző és pasztőröző állomást építenek kor­szerű berendezéssel 140 ezei fo­rintért. Tájon egy begyűjtő épült 35 ezer forint értékben. Szakmáv, Foktő, Páhi, Kisszállás 4, Gara község tejcsarnokainak bővítésé;« 135 ezer forintot irányoztak elő. Ezenkívül sok beruházás kizáró­lag a dolgozók egészségvédelmét, kényelmét szolgálja. Ebben az év­ben öltözőszekrényt, ebédlőasz­talt vásároltak a dolgozók részére 9 ezer forint értékben. Tizenöt kézmosót létesítettek az üzemek­ben 6 ezer forintért. A dolgozók egészségének védelmére készítet­ték a kénsavbuktatókat 3000 forinl értékben. Ezzel kiküszöbölik azt, hogy a dolgozó ne szívja be a kénsavgázt, ne égesse meg a ruhá­ját, kezét. A kecskeméti tejüzem dolgozói részére beszerelt ventilá­tor állandóan friss levegőt bizto­sít. A kecskeméti tejüzem büszkén jelentette augusztus 28-án, hogy havi tervét teljesítette, s ezzel jáiuit hozzá a dolgozók jobb tej­ellátásához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents