Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-29 / 202. szám

X iftépiieveloiiiuaBka tapasztalatai teraieloszö vetkezet äaililiea Termelőszövetkezetünk 1300 hol- -dóri gazdálkodik 116 taggal. Nagy reiületen, sok taggal bizony sok problémát ken megoldani pártszervezetünknek. Az idén jó volt a termés, sok kedvezményt kaptunk a kormánytól, mégis vol­tak közöttünk ingadozók, akik bem voltak megelegedve az eddi igi eredményekkel. A kormány- prógrarnm nyilvánosságra jutása után többen foglalkoztak a kilépés gondolatával. Ereztük, hogy most minden erőt mozgósítanunk kell a tagok összetartására, — Minden kommunistát és népneve.öt fel kell sorakoztat­nunk az ellenség elleni harcra, amely igyekszik rést találni köztünk, kihasználva egyes tagjaink ingadozását — határoztuk ei a programra meg­jelenését követő vezetőségi gyűlé­sen. Első teendő volt a népnevelők összehívása. Huszonkét népnevelőt számolt akkor népnevetőgárdánk. ■Kiszámoltuk, hogy mennyi gabona­részesedésre számíthatunk egy- egy munkaegység után. Négy kí.ó •kenyérgabonát számítottunk az előzetes becslések szerint egy- egy munkaegységre. Tagonként számítottuk ki. hogy mit jelent ez egyénenként. Meg akkor töb­ben a szemünkbe vágták: — Ak­kor hiszem, ha a kamrámban tesz a gabona, — Köztük Petrik János és Hajdú Ciyörgy. A legelső, leg- , fontosabb teendőnek láttuk tehát, hogy a gabonarcszesedés kiosztá­sát azonnal megkezdjük. Mi­kor Petrik János a köze: 25 mázsa kenyérgabonát«megkapta, mindjárt megváltozott a véleménye. Ekkor már így beszélt: Soha életemben nem volt ennyi gabonám. Akár két évre is elég, ha még adok' is el belőle. Mostrnár eszem ágában atinas kilépni a termelőszövetke­zetből. Azóta is többször emlegeti, hogy mennyire szégyell k. eiőbbi nyilatkozatait. Sőt legutóbb jelentkezett a pártszervezetnél nepnevelőmunk ára. — Szeretném megmagyarázni min­den tagnak, hogy mennyire jól érzem magam a szövetkezeiben és tizt is el akarom mondani, hogy .eddig is már mennyi támogatást kaptunk. Engem az térített visz- frza a helyes útra, hogy köze! félmillió forinttal emelték "jövedel- rhütiket àzok a kedvezmények, amit eddig a kormánytól kap­tunk. Mikor megkaptam a sok ga­bonát már másként vélekedtem, de mikor ezt is meghallottam, megfogadtam,' hogy ezentúl még jobban dolgozom. Rájöttünk menetközben, hogy bár az oszlás óta megváltozón a hangulat, de ez önmagában nem elég. A teli gabonazsákok mellett fel kell hangzani a népnevelők meggyőző érveinek is. Ezért elhatároztuk, hogy erő sítjük népnevelőgárdánkat. Sza •tiltásba vettük azokat, akik min­denkor hűek vo.laK szövetkeze­tünkhöz, akik munkájukkal is pél­dát mutattak eddig. Kibővítettük 12 lagra a népnevelőhálózatot. Megszüntettük azt a hibát Is, hogy nálunk főként pártiagok végeztek eddig népnevelörtiun- kát és nem támaszkodtunk a megbízható pártonkívü.iekre. Minden pétiteken tartunk nép- nevelöértekezletet, ahol megbeszél­jük a teendőket. Ezeken az érte­kezleteken megbeszéljük, hogy mit is jelent kormányunk eddigi ámogatúsa, mennyivel növeli jö­vedelmünket, milyen feladatok áll­nak előttünk szövetkezetünk meg­szilárdítása terén. A legutóbbi közgyűlésünk olyan jól sikerült, ahogyan még egy sem, amióta megalakult a szövetkezet. Minden tag egylkngúlag a nagy­üzemi gazdálkodós mellett foglalt állást. Őszintén szólva viharos köz­gyűlésre számítottunk, és heiyelte isikes tagsággal találkoztunk. A szakadatlan felvilágosító­munkának léhát megvolt az eredménye. Hajdú György juhász, a kilépés gondolata helyeit azzal foglalko­zik, hogy külön válassza merinói és cigálya fajtákat a nyájból, hogy tiszta faji tenyésszen a szövetke­zet, ezzel növelve a tej- es gyapjú- hozamot. Már tett is javaslatot juhhodáiy épiléeére. Nincs közlünk egy sem, aki ki akarna lépni. Egyet azonban. Fekete Józseínét. aki állandóan ellentéteket akar szitni közöttünk, mi fogunk kizárni a napokban Ilyen elemekre nincs szükségünk Most ismét nagy feladat előtt állunk. Az őszi munkák küszöbén. Már elkészítettük a tervet. Négyszáz hold őszibúzát, 100 hold ősziárpát és 60 hold rozsot vetünk kérész sorosan. Az ősziek alá megkezdtük a szántást, ügy tervezzük, hogy szeptember 20-ig elvessük a rozso határidő e.őtt földbe lesz a száz hold ősziárpa is. Az őszi munkákat sikerre visszük, mert tagjaink lelkes, odaadó munkája segít bennün­ket. A szakadatlan felvilágosító munka azonban továbbra is ' szükséges szövetkezetünk megerősítésére Azt is szemeiött tartjuk, hogy elsősorban mi, kommunisiák mu tassunk példát a munkában. Tet­tekkel és felvilágosítómunkává harcolunk a kennányprogtamm megvalósulósóért. Elmondotta: Körmöezi Mátyás, a gátéri Vorosilov tsz párttitkára. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat es­tig: szombaton részben felhős idő és már csak kevesebb he lyen, főleg Keleten és Délen, esővel. Átmenetileg élénk északi szél. Az éjtszakai lehűlés eső­sorban a Dunántúlon erősödik. A nappali hőmérséklet emelke­dik. Várható hőmérsékleti érté­kek az ország területére: szom­baton reggel Nyugaton és Észa­kon 9—12, másutt 12—í 5, délben országszerte 20—23 fok között. Nemesnúdud varon a Kossuth termelőszö­vetkezet példáját kö­vetve mind több trá­gyával megrakott sze­kér fordul a határba. A szövetkezet hatal­mas tábláin és az egyénileg dolgozó pa- •asztok földjein meg­kezdték az ősziek alá való talaj előkészítést. Pálinkás Pál. a mezö- azdasági állandó bi­zottság elnöke a bi­Nemesnádudvaron megkezdték a krumplibeadást zottság tagjaival és az aktívahálózattal tar­tót együttes megi beszélés után növelte a községben tartott kisgyűlések számát. A kisgyűlésöken szé­les körben tudatosít­ják a minisztertanács legújabb határozatát az őszi betakarítás, vetés, trágyázás és mélyszántás előkészí­téséről és végrehaj­tásáról. A határban a tér melőszüvetkezet és az egyénileg dolgozó pa­rasztok befejezték a másodnüvényf élesegek kapálását, megkezdő­dött a krumpliszedés is. A termelöszüvetke zet és az egyénileg dolgozók a beadásnak a földekről el ege e. krumpli- közvetlen tesznek A larlalékfőldek hasznosítása a dolgozó parasztság fontos érdeke Ali ÁLLAMI tartalékföldek hasz­nosítása érdekében megjelent ríit- niszléftanácisi rendelet rnesz- fezemenően elősegíti az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek termeléséi, jövedelmük fokozását és az egész dologzó nép életszínvonalának emelését A tartaléktőidéit hasznosításának kétféle módja van: haszonbérletbe- yétel és tu'ajdonbaadáa. Tartaléktőidet haszonbérbe ve­hetnek egyénileg gazdálkodó pa­rasztok, földdel nem rendelkező dolgozók és termelőszövetkezetek. AZ EGYÉNILEG gazdálkodó pa­rasztok öt gazdasági évre vehet­nek haszonbérbe tartaléktőidet. Ez a hosszú haszonbérleti idő bizto­sítja, hogy a parasztság a tartalék- földet tartósan, zavartalanul mű­velheti. Az eddigi egyéves ha­szonbérleti idő alatt ugyanis a trá­gyázás, az évelő takarmányok ve­tése és általában a föld gondos megművelése, a haszonbérlő sza­mára nent íizetődött ki. A ha­szonbér összegé! a minisztertanács rendkívül kedvezményesen, a föld kataszteri tiszta jövedelmének, min­den aranykoronája után öt forint­ban állapította meg. Ezt az ösz- szeget a gazdasági év végén pénz­ben kel! megfizetni. A haszonbérlő a tartaléktőid után földadót nem fi­zet és a berbevett fartálékföldet a beadási kötelezettség szempontjá­ból nem szabad a saját földjéhez hozzászámítani. Az egyéniek haszonbérleti igé­nyeiket legkésőbb szeptember 25-ig szóban is bejelenthetik a tanácsnál. A tanács a haszon-bérbeadás ügyé­ben az igénylések sorrendjében aZotinal dönt. A TARTALÉKFÖLDEK haszno­sításának másik módja: a tulajdon- baadás. Tulajdonba kaphatnak föl­det azok a földtulajdonosok, akik földjüket 1051. augusztus 1 után ajánlották fel, juttatott földjükről lemondtak, földjüket bármilyen ok miatt elhagylak, vagy akiknek föld­jét csereingatlan tutta'ása nél­kül igénybevették. Az igényelt földet a telekköhyv- be a tulajdonos nevére kell írni. A földet igénylő volt tulajdonos saját földjét csak abban az eset­ben kaphatja vissza, ha az nem esik tagodtott táblába, nincs termelő- szövetkezet, vagy állami gazdaság használatában és az ilyen tőidre termelőszövetkezet, vagy állami azdaság nem tart igényt. Azok az egyénileg gazdálkodó parasztok, akik tartaléktőidet tu­lajdonba, vagy haszonbérbe kíván­nak venni, vetőmagkölcsönt igényelhetnek. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK és csoportok a haszonbérbe­vételnél további előnyben ré­szesülnek. A tartaléktőidét ők in­gyenes használatra kapják, sem haszonbért, sem földadót nem fi­zetnek. Az igénybevett tartalék­tőid után csupán a beadást ke.! taliefeitenfök — éppolyan feltételek 1 melleit, mint egyéb földjeik után, A termelőszövetkezetnek ■ nagy segítségét jelent az az intézkedés is, hogy saiát szétszórt, távoli parcelláiknak átcserélését kérhe­tik a közelebbi nagyobb táb.akbati fekvő állami tarta.ékíöldekre. Az a termelőszövetkezet, amely tartaléktőidet vesz át, szintén igénybe vehet vetőmagkölcsönt. AHHOZ, HOGY KÖZSÉGEINK területén minden talpalatnyi ál­lami tartaléktőid hasznosítva le­gyen és ezeken a földeken a trá­gyázást, vetést idejében el lehes­sen végezni, szükséges minél na­gyobb te.világosító munka a föld­hasznosítás érdekében. Ezen a téren jó munkát végzett a vaskúti községi tanács, amely már augusztus 13-án összehívta a községi termelőszövetkezeték ve­zetőit és ott nyomban a csoportok 600 hold állami tartaléktőid bérbe­vételét vállalták. Garán a községi tanács augusz­tus 18-ig 134 dolgozó paraszttal tárgyalt ebben az ügyben, akik 599 katasztrális hold földterületet akarnak bérbevenni. Kecskeméten egy nap alatt 15 doigozó paraszt több mint 57 katasztrális hold bér­letre jelentette be igényét. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK is mutatják, hogy a falu dolgozói megértették a kormány segitö- száudékát és felismerték, hogy a tartj'ékíöldek hasznosításával kap- cso'atos rertde'kezések a falu népé­nek érdekeit szolgálják. Tanultunk a bírálatból Szabad Nép augusztus 14-i számában cikk jelent meg »Fel­táratlan kincsek a bácsmegyei termelőszövetkezetekben.« A cikk mély tanulságai visszhangot keltetek községünk termelőszö­vetkezeteiben és csoportjaiban. Ennek adtak hangot a termelő- szövetkezetek és csoportok elnökei a legutóbbi értekezlétükön CJ a tanácsülésen is. Bírálattal illették a tanácsot, köztük engem, hogy a szövekezeti község eredményei mellett hiányosságok mutatkoz­nak főleg az állattenyésztésben. g zabó Menyhért a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke felszólalásában örömmel szögezte le azt a tényt, hogy a község országos viszonylatban is elsők között teljesítette az aratást, cséplést és a beadást, azonba hiba, hogy a mezőgazdaság fejlesz­tésénél megfeledkeztünk az állattenyésztés fontosságáról. A Sza- ' bad Nép cikke Vaskútra is vonatkozik A szövetkezeti község ha­tárának 12 ezer holdjából mindössze 200 holdon ga/aálkodná!* egyéniek. Vaskút a megyeben a legnagyobb szövetkezeti községek közé tartozik és a termelőszövetkezetek, valamint a csoportok ér* zik is hiányát annak, hogy a község a fősúlyt a növénytermesz­tésre helyezi az állattenyésztés rovására. Jj^zeket a tényeket Welchner Ferenc Kossuth III. típusú ter­melőszövetkezet elnöke adatokkal támasztotta aia. Vaskút a múltban — mondotta, — évenként mintegy 13 ezer darab set- tést hizlalt. Most évente 3000 darab sertés kerül hizlalásra. Súlyos hibának tartom, hogy a tanács végrehajtó bizottsága megalakulás* óta még egyszer sem tűzte napirendre az állattenyésztés fsjieszté sének kérdését. Egyszer sem tértek ki arra, hogy konkrét adatok­kal bizonyítsák az állattenyésztés jövedelmezőségét. A z elhangzott bírálatok jogosak és helytállóak. Magam Is be- ^ látom, hogy helytelen volt az állattenyésztés háttérbeszori- tása. Mi bár foglalkoztunk az apaállatok tartásával és kitenyész­tésével, csak arra nem helyeztünk kellő gendet, hogy azek segítsé­gével megfelelő szaporulatot biztosítsunk. Csak egy példát emir tek meg erre vonatkozólag: sok esetben előfordult — még nap­jainkban is —, hogy bár a bikák selejtezése megtörtént, még sem gondoskodtunk helyettük megfelelő apaállatról. fM egszív'.elve a Szabad Nép cikkét, azt követni is fogom. A jövőben nagyobb gondot fordítunk a törzsállatok beszerzé­sére, hogy a szövetkezeti község minőségi apaállatokkal rendelkez­zen. Az állattenyésztés fejlesztésében nagy segítségünkre siet a kormányunknak az a rendelkezése, ameiy ingyenessé teszi az á.- latorvosi kezelést. A jövőben nagyobb gondot fordítunk állatte­nyésztésünk fejlesztésére, mert ezzel is növeljük dolgozo paraszt­ságunk jövedelmét. így válik valósággá a körmányprogtamm ist több húst és zsírt a hazának. HEILE GÉZA, Vaskút község vb. elnöke. Tovább javítjuk a dolgozókróí való gondoskodást ÁLLAMI GAZDASAGUNK párt- szervezete a gazdásági es tömeg- szervezeteink vezetőivel közösen megvitatta, hogy a kotmáüy- programm megvalósítása óta mi­lyen eredményeket ér tünk el a dolgozók ellátásának megjavítá­sába!]. A legnagyobb javulás, az üzeméle.mezes területén mutatko­zik. Nem oiyafi iegen még csak egy üzemi konyha volt, ahol több mint 1000 tőre kellett tözni, és ugyanakkor egy helyen történt az .osztás is. Ma azonban már károm részlegen gondoskodnak a ízletes ételek előállításáról, Minden nap friss hús kerül — de em ritka eset, hogy egy nap két­szer is — a szép, úszta étterem iaszkos vasznas asztalra. A HÁROMSZORI bőséges ellá­tás napi díja is 10.50 forintról 8.50 forintra csökkent, ami havonta többezer forint megtakarítást je­lent dolgozóink számára. Fogyasz­tási szövetkezetünk mellett büfét ltunk fel, amely munka közben ellát ja dolgozóinkat eukorkák- ...L tratikkal és amellett, hogy minden brigád területén korlátlan mennyiségben fogyasztható fe- : le kávé és hűsítő italok. GAZDASAGUNK vezetősége nagy gondot tordit a termelőmun­kában részvevő édesanyák gyer­keinek gondozására ók neveiesC- Sok kis játék, tiszta deleiü, kis ágyacskák és napi egy' forintért ötszöri bőséges étkezés várja a hatvan kisgyermeket. A távolíakó­kat minden nap fogat szállítja a napközibe és este pedig a munká­ból hazatérő szülök lakására, Nem kis büszkeség tölt el ben­nünket, mikor arra gondolunk, hogy a csép.ögépeknél a védőrá­csok, szemüvegek és a mentöláda hiábyta,an fe.szereiésével, vala­mint minden gépnél egy dolgozó első 9egé.ynyujtásra való kiokia- tával minden balesetét megelőz­tünk és a nagy munkában meg» óvtuk dolgozóink egészségét. A KULTURÁLIS élet terü'etén is változások vannak. Gazdasá­gunk mozij-a hetenként kétszer, háromszor szórakoztat ja, neveli dolgozóinkat. Három üzemegy­ségben működő tizenötezer forin­tos könyvtárunk olvasótábora nap- ról-napra növekszik. A munkás­szállásokon, műhelyekben és is­tállókban rádiók állanak a dolgo­zók rendelkezésére, ezenkívül a gazdaság négykilométeres körze­tében kihelyezett négy hangszórón keresztül szórakoztat juk és egy­ben tájékoztatjuk dolgozóinkat a napi eseményekről. TUDJUK AZT, hogy nem kis feladat vár reánk sem egész dol­gozó népünk életszínvonala javí­tásáért vívott harcban. Hogy fel­adatainknak becsületesen elege) tudjunk tenni még tovább ja­vítjuk a dolgozókról való gondos­kodást. Réz György üb-elhök, Hildpuszta, ál’ami gazdaság HÍREK a megyéből ÉLENJÁRNÁK a beadásban a csolyóspábsi tö'dmü vessző vetke­zet vezetőségi tagjai. Börcsök Mi­hály ügyvezető elnök iélévi baromfi- és tojáskötelezettségének 120 százalékra, egészévi kenyérga­bona tervének 100 százalékra ele­get tett. Kurcsa! Ferenc Igazgató­ág! tag maradéktalanul teljesítet- e tej-, tojás-, baromfi- és kenyér- abonabeadáí kötelezettégét. Kó­nya Élés igazgatósági tag három­negyedévi baromi ibeadási köte'e- zeítscgét ISO százalékra, fé.évi tojásbeádását 121 százalékra telje­sítette. » A KECSKEMÉTI földműves* szövetkezet szabadfelvásáriási üzemága a harmadik negyedévi felvásárlási terv teljaaítése érde­kében országos versenyre hívta ki a födmíivesszö vet kezeteket. Válla'- ia, hogy negyedévi tervét szop* tomber 2C-ig 150 százalékra telje siti a felvásárlási hónap tisztéé'« r*.

Next

/
Thumbnails
Contents