Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-25 / 173. szám

Ne engedjék a borotai dolgozó parasztok, hogy a kulákok útját állják a szabadpiacnak Munka lázában ég a borotai határ. Kocsi-kocsit ér, egyik a kereszteket hordja szérűkbe, másik a már kicsépelt gaboná­val ballag a faluba. Ennek a szorgalomnak eredménye, hogy a község a kiskunhalasi járás­ban élenjár a gabonabegyújtés- ben, a július 23-t állapot szerint arpabeadási tervét 88, búzater­vét 40 százalékban teljesítette. Mi sürgeti a borotai dolgozó parasztokat a gyors betakarítás­ra, a begyűjtés gyors teljesíté­sére? A bőséges termés. Kevés olyan dolgozó paraszt van, aki ne számolna 10—20 mázsa tiszta felesleget a sza­badpiacra. Ez a felesleg pedig igen égeti már a zsákok oldalát, jó lenne átváltani a szövetkezeti boltok­ban, vagy Jánoshalmán, Hala­son kínálkozó ruhaneműre, láb­belire, egyéb szükséges holmira. Ezért igyekeznek mielőbb ren­dezni az állammal szembeni adósságot, mielőbb megszerezni a szabadpiacot. Mert bőven van mit eladni, külö­nösen a jó gazdáknak. Faddi Bélának 12 hold szántója van. 5 hold gabonavetésén any- nyi termett, hogy a géprész ki­fizetése után kereken 59 mázsa maradt. Ebből beSdla az előirt 10 mázsa 45 kilogrammot. A megmaradó 48 mázsából négyta gú családjára bőven számítva vonjunk le fejenként 3 mázsát — ami 12 mázsa — és jövőévi vetőmagra 6 mázsát, — így is pontosan 30 mázsa felesleges gabonája marad eladni. Vagy vegyük példának Molnár Vil­most. 14 hóidon gazdáiKodik, ő is elvetette az előírt kalászos­mennyiséget. 5 hold 200 négy­szögölön a géprészt már leszá­mítva termett 56 mázsa 71 kilo­gramm búzája. Beadási kötele­zettsége 25 mázsa 51 kilogramm volt — megmaradt tehát 31 má­zsa s ebből is jut bőven piacra. Idáig rendben is volna, hiszen minden gazda siet feleslegét pi­acra vinni — ezért siet a be­adást is teljesíteni. Nem is len ne semmi baj Borotán a begyűj­téssel, ha nem lennének a kulákok, akik éppen a szabadpiac ellen mesterked­nek. Mint annyiszor: ismét kimutatják foguk fehérét, a törvényességet felrúgva nem hajlandók beadni az előírt gabonamennyiséget. Bognár Adámné már az ősz­szel felkészült a begyűjtés sza- botálására, amikor 13 hold szán­tóból mindössze 1 hold 400 ölet vetett be búzával. Most a meg­termett 10 mázsából mindössze 4 mázsát adtak be, — a többit vetőmagnak tartalékolják. A ravasz kulákasszony ilyen kör- mönfontan okoskodik: »össze! az volt a baj, hogy keveset ve­tettünk — most nem akarunk ebbe a bűnbe esni — előre el­tesszük a vetőmagot.« Ugyanilyen »előrelátó« lett hirtelen Szűcs János kulák is. A 19 hold szántóból ő is csak 5 holdon vetett gabonát s a ter­mett 32 mázsából mintegy »ado­mányképpen« beszállított 17 mázsát. «Nem akarok többet sorbanállnl a kenyérért — ezért nem adtuk be a többit« — így nyilatkozik a kulákasszony. De hogy miért nem vetették el az előírt területet — arról hallgat. így viselkednek tehát a bo­rotai kulákok. Beadnak vala­mit. a gabona nagyreszet pe­dig hörcsög módjára eldug­ják. Mit pekik törvény, kötelezett ség! Először, másodszor és har­madszor is csak az ő hasuk, hasznuk! Mit számít az nekik, hogy miattuk nem lesz teljesít­ve a község terve, hogy miat­tuk esik el sok becsületes dol­gozó paraszt a szabadpiactól! A kulákok úgy gondolják, majd teljesítenek helyettük is a dol­gozó parasztok. Helyes ázonban, hogy a tanács éberen vigyáz. A tanácselnök és a begyűjtési csoport egy dol­gozója 48 órával a cséplés elvég­zése után pontos kimutatással felkeresi a kulákokat, igen rö­viden, kereken »felvilágosítja« őket a törvényes kötelezettség­iül s gondoskodik, hogy az ál­lamnak járó gabona a helyébe kerüljön. Még csak annyi szükséges, hogy a község becsületesen tel­jesítő dolgozó parasztjai támo­gassák a tanácsot ebben a mun­kában — hiszen kit mást akar megrövidíteni a szabotálással, mint éppen őket? A dolgozó parasztok alakít­sanak ki olyan légkört, hogy a beadást szabotáló kulák ne merje szégyenkezés nél­kül kitenni lábát a falu ut­cájára, •— ne engedjék, hogy néhány gazember, spekuláns kulák mi­att a Faddi Bélák, Molnár Vil­mosok és a többiek felesleges gabonája előtt zárva maradjon a szabadpiac kapuja! A bajai nagygazdaságban förődjenek többet a dolgozók sérelmeivel Vállalati és gazdasági vezető­ink elé fontos és jelentős felada­tokat tűzött ki a kormánypro gramm. Gondosabb, lelkiismere­tesebb és odaadóbb elintézését a dolgozók jogos panaszainak, ké- ; elmeinek. Nem egy esetben ta- álkozni olyan véleménnyel, rogy vállalati és gazdasági ve- .etőink a dolgozók jogos és mél- ■ányos kérelmeit és panaszait azzal intézik el, hogy ezek a panaszok a nagyobb feladatok mellett hatodrendűek, eltörpül­nek. Nem akarják észrevenni, hogy a kérelmek és panaszok .lyen lebecsülése nem egyszer elégedetlenséget valtanak ki. A bajai nagygazdaságban So- hajda Antalné tanácstagi íoga- nóóráján a dolgozók nem egy panaszt, kérelmet tártak lei. melyek elintézése valójában a gazdaság vezetőire tartozik. — Kancsár József elpanaszolla, hogy annak ellenére, hogy fe­lesége még április 19-én szült, szülési segélyhez még mindig nem jutott. Ugyancsak ezt pa­naszolta Káplás Kálmánná Is. Fabik György, Schnyehela Sán- dorné, Dóra Péterné, Szalai Jc- zsefné a nem megfelelő lakás- viszonyokat tárták fel. Horváth Ferenc tehenész 1953 február hó LU—20 között nem vette igénybe az üzemi étkeztetést. Az étkezé­si dijat mégis levonták tőle. -- Kancsár Mihálytól minden in­dokolás nélkül megvonták a tejadagot. Pálföldi János mint fertőtlenítő és sorompóőr a szol­gálatban eltöltött 300 óra he­lyett csak 100 óra után kapta meg díjazását. Szalai Józsefné pedig azt sürgette, létesítsenek a lakóházakhoz közelebb eső ku­tat, mert egész napos' munka után messze kell menni a meg­lévő kúthoz, hogy ivóvízhez jus­sanak. A gazdaság vezetőségének tu­domására hozták a panaszokat és kérelmeket. Azonban mmd- ezideig azok elintézést nem nyertek, annak ellenére, hogy a tanács azt május 30-án és jú­nius 16-án megsürgette és az ügyekben tett intézkedések megtételéről értesítést kért. Mi más ez, mint a dolgozók kérelmeinek és panaszainak le­becsülése, a léleknélküli nemtö­rődömség, semmibevevése az egyéni panaszoknak, melyeknek orvoslása pedig sok közös ügy megoldását segítenék elő. NYÁRESTI BESZÉLGETÉS jIJosszú, ringójárású ember Kúszó Ferenc. Az emberek be­szédesebb fajtájából való. Erre hamarosan rájöttünk, amint az eperfa alatt ezen a csendes nyári estén beszédbe ele­gyedtünk vele. Miről is folyhat a diskurzus ilyenkor júliusban, mikor már asztagban van a föld gazdag termése és a cséplőgépek zúgása veri fel a határ csendjét? Csakis a termésről, a betakarí­tásról, a további tervekről lehet szó, Az idei beadási kötelezettségét gabonából már teljesítette, Elégedett, mert tíz mázsa rozs és 2.80 mázsa búza beadása után — amely a kötelezettsége volt — maradt elegendő a szükségletre, de még jobban örül annak, hogy a tavalyról megmaradt 144 kiló napraforgó és négy mázsa kukoricahátralékát törölték. Mert bi­zony az elmúlt évi aszályos időjárás az ő gazdaságát is megté­pázta. Ezért nem tudta a tojás- és baromfibeadását sem teljesí­teni. Újabb megkönnyebbülést jelentett, hogy az ezután kivetett kártérítést is eltörölték, ami 434 forintot tesz ki. — Higyje el, azóta nyugodtabban fekszek és kelek. Ez a hát­ralék eddig állandó nyugtalansággal töltött el. Mint tíz mázsás malomkő nyomta a váltamat. Derűsen mosolyog, majd ;gy folytatja: .— Aztán tudja mi érint még engem nagyon? A tizennégy hold föld után bizony kell az állatállomány is. Van két lovam, két marhám, egy üszőm, egy anyadisznóm és hat malac, meg négy süldő. Bizony ezeket ápolni kell. Az állatorvos is néha megláto­gat. Most, hogy bevezetik az ingyenes állatorvosi kezelést, az leg­alább 1000 forint kiadástól szabadít meg engem évente. Tavaly is 120 forintba került az egyik lovam gyógykezelése. A szerencsétlen jószág tetanuszt kapott, alig tudtuk megmenteni. Most hirtelen másra fordítja a beszédet. A terveiről besték Mert amióla olvasta a kormány programmját, ő is máskép gon­dolkodik. — A mi földjeink itt a tázlári határban bizony nem valami elsőrendűek. Nekem Is vannak olyan darabok, hogy még az ürge is ríva fut át rajta. Vannak feketébb foltok is. Három ilyen feke­tébb foltba vetettem tavaly a búzám. Alig tett ki nyolcszáz szög- ólt az egész darab, mégis betakarítottam róla nyolc mázsát. K is szünet után hozzáteszi: — Am nemcsak a jó időjárás miatt volt ilyen termésem. Kap­tam a szerződött szőlőre műtrágyát, de későn, gondoltam egyet, rászórtam a búzára, 600 szögölre jutott belőle, nyugodtan mond­hatom, hogy legalább két mázsával növelte a hozamot. Papírt vesz elő. — Már számolgattam. Holdanként legalább 3—4 mázsával emelhetem a terméshozamot. Az idén két disznót hizlalok. Az egyiket a beadásba, a másikat magamnak. Jövőre már kettőt akarok vágni a saját szükségletemre. Két hold kukoricatermés többletéből egy sertés kihízik. A többletet úgy érem el, hogy d szervestrágya mellett a műtrágyát is alkalmazom. Két hold ro­zson ha még pótbeporzást is végzek, meg műtrágyát szórok rá, az három mázsát jelent holdanként. Összesen hat mázsa többletei: érek el, ebből bőven fedezzük kettőnk évi kenyérellátását. Több másodvetést is vetek, mint az idén, ha lesz műtrágyám, mert lobban tudom erősíteni a földet. • r 1 lis így tovább. Egészen beletüzesedík a számolásba. — Talán csodálkoznak rajta, hogy ilyen lázban vagyok, do eddig bizony nem volt ilyen kedvünk számolni. Most biztosabbak vagyunk a dolgunkban. Mi pedig arra gondolunk, hogy a megyében Kószó Ferencen kívül még sok egyénileg dolgozó paraszt hajol így esténként a lámpafény mellett a fehér papírra vetett számok fölé és tervez­geti a jobb, boldogabb életet, A kártérítések törlése Kiskőrösön Kormányunk új programmj minden segítséget megad, hogy dolgozó parasztjaink életszínvo­Hogyan „vezetik“ a kiskőrösi gépállomást Brrrr... — Átkozott telefon, még megbolondulok tőle — mérgelődik Kő­szegi Zoltánná, majd felveszi a kagylót. — Igen, itt kiskő­rösi gépállomás. Nem értem, a 2^-esnél még mindig nincs lendke­rék. Már közel két hc- to állnak! És így sorra jönnek a panaszok, bejelenté­sek. A kis könyvecs­kében, amelybe Koszé- giné beírja a telefon- jelentéseket, szapo­rodnak a kérelmek, közlések. A 18-as csép­lő, a 20-as, a 30-as, a 85-ös, a 32-es egész nap állt. A 18-as gép­nél egy hét alatt a dolgozók csak 50 kg búzát kerestek. Kérik n munkakönyvét. A 1^-es erőgép a traktoros hanyagsága miatt leállt. Kiolvad- tak a csapágyai, még a hengerfejben is ta­láltak hrnnzdaraöo­ks-t. Kecelen már egy he­te szerelik a villany- vezetéket. Azóta áll a villany cséplő. A dol­gozó parasztok nyug­talanok, mert fél­nek, hogy augusztus 20-ra nem tudják be­fejezni a cséplést és így szégyenben marad­nák. Így szaporodnak nap- nap után a bejegyzé­sek. Sokasodnak kint a gépeknél a pana­szok. Vájjon, ki intézi el a panaszokat? Ma a gépállomás igaz' gatója Imrehegyre mo­torozott. Kivitt egy szerelőt. A főgépész Kecskemétre ment motorján. Csak a ve­zető mezőgazdász volt bent a gépállomáson. Neki amúgy is elég dol­ga akadna, hiszen mint mezőgazdász egyédúl van a gép­állomáson. A szerelőket senki nem irányítja. Olt áll­nak tanácstalanul. Nagy Mihály igazga­tót még nem látták, pedig pidr dél is el­múlt. Izsáki Sándor fögépészre szintén nem várhatnak, mert az csak későn este érke­zik meg. Ki intézkedjen, ki adjon utasítást, hogy a gépekről befutott kérelmek el legyenek intézve. Kiss József mezőgazdász? Annyi a dolga, hogy még azt sem tudja, hogy a kis­kőrösi József Attilá­nak még mindig kint hever a gabonája. Lcsonczi Sándor, Böbék Mihály, Várhe­gyi Pál, Vass Sándor és Nárai András, a ja­vítóbrigád tagjai sok­szor azért nem tud­nák segítséget adni, mert vagy senki nem intézkedik, vagy pe­dig nincs szállítóesz­köz, amivel kijuthat­nának a javításra szo­ruló gépekhez. Bent Gyüricza András és Atkári Lajos végzi a javítást, de a kijaví­tott alkatrészek szál­lítóeszközök hiányá­ban igen gyakran csak elkésve érnek a helyszínre. Aki a kiskőrösi gép­állomás területére lép, ómnak az az érzése, itt úgy kapkodnák, mint a vízbcfűló, az egész munka pedig olyan, mint vizen a bugyborék. Gyakran az is pro­bléma, hogy meg­állapítsák, ki hol van. A vezetőség elhatároz­ta, hogy könyvet fek­tet le, amelybe beír­ják, hogy ki, hová megy. A mai napig ez nem történt meg. A vezetőség továbbá döntést hozott, hogy a munkaverseny kiszéle­sít ésc érdekéoen ván­dor zászlót alapítanak a brigádok között és ju­talmakat tűznek ki. Ezt a megállapodást a többivel együtt szinte íéare írták. mely a nyári meleg­ben elolvadt és így nem lett belőle semmi. Pedig vannak dolgo­zók, akik mái• szép eiedményt ériek el, mint Mojzes Vince, aki július 21-ig 1312 má­zsát csépelt és 19 kh hözépszántást végzett, Dulinovka Gábor, aki 1080 mdssát csépelt és 53 holdat szántott és Krisán József, aki 1136 mázsát csépelt. Ezek mind éretnék elhódítani egymástól a vándor zászlót, har­colnák a kitűzött dí­jakért. Ez a kép a kiskőrösi gépállomáson, ahol mindenki fut, kapkod, ahol a közel félszáz gépből van olyan nap is, hogy több mint a fele áll. Ezért tart a gépállomás a tervtel­jesítés H százalékánál, mert naponta egy gép átlagban csak 87 má­zsát csépel. Pedig óránként legalább ló mázsái kellene gépen? _ ként niök. átlagban csépel­A gépállomáson hiányzik az irányítás, a jó vezetés. A jó ve zetés nem más, mint tömegmeggyözés és mozgósítás. Nagy Mi­hály igazgató egyiket sem végezheti, mert elaprózza magát, töb­bet ül motorkerékpár­ján, mint a gépállomá­son az irányit óhely en. Pedig erre a rossz ve­zetési módszerre már a járási pártbizottság felhívta a figyel­i mét. aki a közé tan Úgy tesz, mint gyeplőt a lovak dobja és felpat- a kerékpárra, amellyel a robogó ko­csi után hajt. Nagy elvtárs úgy ve­zesse a kiskőrösi gép­állomást, hogy minél kevesebb legyen a mo­torkerékpárján meg­tett kilométerek száma és minél több a csép­lőgépeken lefolyó ga­bona mennyisége! nala emelkedjék. Ennek a segít-* Ségnek első megnyilvánulása a kártérítési összegek elengedése, valamint a gabonabeadás telje­sítése után a tavalyi hátralékok eltörlése. Kiskőrösön a kártérítések ösz- szege 142.712 forintot tesz ki. Ha ezt az összeget egyénenként fel­bontjuk, könnyen kiszámíthat­juk, hogy milyen nagymérvű megtakarításokat jelentenek a dolgozó parasztok szempontjá ból. Pedig ez még nem minden. Emellett azok a dolgozó parasz­tok, akik gabonabeadási kötele-- zettségüknek eleget tettek, meg-* kapták a tavalyi hátralékok törlését is. Opauszki Pál 17 hol­das középparaszt gabonabeadá­sának 100 százalékig eleget tett* Ezért 9 mázsa kukorica hátralé­kot törölte a községi tanács. —* Podubi Andrásné 9 holdas dol­gozó parasztasszonynak 7 mázsa hátralékot törölt el kukoricából, mert 11 mázsa idei gabonabe­adási kötelezettségét teljesítette. A beadást teljesítő dolgozó pa­rasztok örömmel vihetik a sza­badpiacra felesleges terményei­ket. A községi tanács a dolgozo parasztok 80 százalékát értesí­tette már a kártérítések törlésé­től, ami jó hangulatot teremtett a dolgozó parasztok között és meggyorsította a beadást. Dol­gozó parasztok közvetlen a cséplőgéptől teljesítik állem iránti kötelezettségüket.

Next

/
Thumbnails
Contents