Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-21 / 169. szám

Tettekkel, jobb munkával a kormányprogramén megvalósításáéi Szocialista kötelezettségvállalások alkotmányunk ünnepének tiszteletére Megyénk üzemei, építkezései tömegesen teszik meg vállalá­sukat alkotmányunk ünnepének tiszteletére. A szerkesztőséghez érkezett levelek mind arról számolnak be, hogy a dolgozók a versenylendület továbbfokozásávai túl kívánják szárnyalni a har- • tnadik negyedévi terv feladatait. Több es jobb munkára, tervünk túlteljesítésére, az önköltség csökkentésére, a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsí­tására, az élenjáró munkamódszerek elterjesztésére tesznek foga­dalmat üzemünk vezetői és dolgozói, hogy ezzel segítsék a kor­mányprogramra megvalósítását, 64—1 Építőipari Vállalat dolgozói a második negyedévi tervet nem teljesítették. Vállal­ták, hogy a harmadik negyed­évben kiküszöbölik a rossz nunkaszervezésből adódó lema­radást és határidő előtt készí- enek el egyes épületeket. Vál- alták, hogy a kecskeméti vas- •aktár és textilraktár építését 10 nappal előbb befejezik. A siskuníélegyházi külső építke- sés munkálatait egy hónappal tatáridő előtt átadják rendelte- .ésének. Jó munkaszervezéssel a táborfalvai építkezésnél 12 na­pos megtakarítást akarnak el­érni. Ezenkívül vállalják, hogy a sztahanovista és műszaki fej­lesztési tervbe újításokat iktat­nak, melyek alkalmazásával 3 százalékkal növelik a termelést, felajánlást tettek, hogy az anyagnál 136 ezer forint érté­kű megtakarítást érnek el, A 64 7 Épületszerelő Vállalat A megtartott terv ismertető­értekezleteken a dolgozók újabb vállalást tettek alkotmányunk ünnepének tiszteletére. Vállal­ták, hogy harmadik negyedévi tervüket 3 százalékkal túlteljesí­tik, a béralapnál 2 százalékos megtakarítást érnek el, az egy- tore eső termelési értéket 106 százalékra növelik és körülte­kintő gazdálkodással 20 ezei forint hulladékanyagot dolgoz­nak be, A kecskeméti vasútállomás forgalmi és kereskedelmi dolgozói a nagy nyári és őszi szállítási feladatok szervezet­tebb, gyorsabb lebonyolítására tettek vállalást. A szovjet ta­pasztalatok felhasználásával igyekeznek még jobb munkát végezni. Vállalták, hogy a faj­lagos kocsimozgatási egységidet lOi százalékra, a tehervonatok terhelését 115, a kocsitartózko- dási egységidőt 108, a menet­rendszerinti vonatindítást 98, a gőztartási egységidőt 115, a ra­kodási időt 125, a kocsikihasz- nálúst 106 százalékra teljesítik, É. M, Kecskeméti Építőgép Karbantartó Vállalat dolgozói a második negyedévben pótolták az előző negyedév mu­lasztását és féléves tervüket 103.2 százalékra teljesítették. A kormányprogramra újabb ösz­tönzést adott a versenyhez a terv túlteljesítéséhez. A dolgo­zók elhatározták, hogy harma­dik negyedévi tervüket 109 szá­zalékra növelik, terven felül 77 ezer forint értékben adnak több árut. A termelés sikeressége érde­kében a normán aluli teljesítők számát az elvtársi segítésen ke­resztül kiküszöbölik, új sztaha­novistákat nevelnek, 10 száza­lékkal csökkentik a forgóeszköz szükségletet, a balesetek számát u negyedév végéig az összlét- számhoz viszonyítva további 1.5 százalékra fogják csökken­teni, A munkaverseny rendszeres szervezésével és ellenőrzésével biztosítani kívánják, hogy az egy főre eső termelés a negyed­év végéig az elmúlt negyed­hez viszonyítva 3 százalékkal, a 100 forint béralapra eső terme­lés 4 százalékkal növekedjen. A bajai villamosüzemek dolgozói felajánlották, hogy a villany- cséplés munkájához biztosítják a gyors műszaki segítséget. Alkotmányunk ünnepere vál­lalták, hogy a Jánoshalmi Tégla gyár, a Kiskunhalasi Téglagyár, a kalocsai és fajszi paprikama­lom, a keceli vasútállomás vil­lamosítását, illetve a villamos- hálózat átépítését határidő előtt elvégzik és egy transzformátor­állomás bővítésével elősegítik a jó villanyáramszolgáltatást, hogy ezzel is biztosítsák a kormány programmját, a tervek teljesíté­sét. li a valaki a bugac- pusztai állami gazda* ságba eljön, már nyo­mát sem látja a hatal­mas búza- és rozsten­gernek. Szeme elölt a frissen tárcsázott föld bársonya simul a ra­gyogó napfényben. Mostmár megnyugta­tó érzés fog cl min­ket is, fia látjuk eze­ket. a földeket, Hiszen a termése már biztos helyen van: csépeljük. De az aratás ideje alatt bizony sokat ag­gódtunk miatta és azért, hogy szemvesz- lesé. g nélkül beta­karíthassuk, Gazda­ságunk minden mun­kása példásan dolgo­zott. Az aratási és cséplési munkálatok­ban résztvesz az ál­lattenyésztési dolgo­zók 70 százaléka, a párt-titkárunk, Monon Imre és Ujj József farmvezető, kik közül az utóbbi kettő vezet 187 százalékos telje­sítménnyel. Az irodai dolgozók szintén segí­tettek fél-fél napot a kévék összehordásá­ban. Az utolsó napok­ban Benke István és Csendes Mihály farm- vezetők 200 százalékos teljesítményt értek el és ezzel is megmutat­ták, hogy nemcsak az irány ításban, hanem a fizikai munkában is kellőképpen ki tudják venni részüket. A cséplőgép is rendület­lenül ontja a gabo­nát. Cséplömunkásaink lelkiismeretesen dol­goznák. Igyekezetük­nek fokmérői az elértv teljesítmények. Uf-én is 5 óra alatt 128 szá­zalékot értek el. Fe­kete István és Kovács János dícséretremél- tóan dolgoztak és a ciéplési munkába aka­dályt nem ismerve ve­szik ki részüket. Rákosi elbtárs beszé­dét dolgozóink nagy lelkesedéssel hallgat­ták végig, mert tudták, hogy mind- annyiokhoz személye­sen szól. Rákosi elvtárs beszé­de után nagy meglepe­tésben volt részünk. Eljött hozzánk a Hon­véd Művészegyüttes, és káprázatos műsort varázsolt a szemünk elé, melyet dolgozóink nagy lelkesedéssel fo­gadtak. Rákosi elvtárs beszéae valósággal felvillanyozta dolgo­zóinkat és ezután még nagyobb lendülettel fognak hozzá a csép- lés mielőbbi befejezé­séhez. A bugacpur.ztai vas útállomásról minden nap elindul 1—2 meg­rakott vasúti kocsi, amely viszi az ölömet és életet jelentő ke­nyérnek valót, a fris­sen kicsépelt gabo­nát, amelyből néhány nap múlva száz és száz ember eszik. ERDÉLYI EDIT, Bugacpuszta. Számvetés ^sépen r.öldtl a tarlóba vetett kukorica a tanya előtt. 4 jondoean, megművelt földcsíkok a jó (,osddt bizonyítják. A meleg júliusi .Uli! csendjét csak a közelben búgó cséplőgép zaja szakítja meg. A tg- nyaépület is lomhán nyújtózkodik a forróságban. Az udvar felé tartunk. Ahogy beérünk a ház elé — egy ala­csony, barna ember siet elénk. — K. Kiss János vagyok — mondja és nyújtja a kesét. Kemény, markos, dolgos tenyerével jól megszorítja a kezünket, miközben hunyorog a sze­mével, mert a tiiső nap éppen szem­be éri. Sokat hallottunk már róla. A áicsóségtáblán nem egyszer olvas­ható a neve az élenjárók közölt. Mindenki ismeri és szereti Kunszdl láson. Szorgalmas, törekvő gazdának tudják. Most csakis azért nem ta­láljuk kint a mezön, mert értesítést kapott, hogy a cséplőgép az ö ga­bonájához ért és hazajött a kocsival a hordáshoz. A gép egy kicsit ké­sett a csépléssel, ezé't a gazda kényszerpihenőjét — néhány percet — használjuk ki, hogy beszélges- sünk vele. Régen szerettük volna már megismerni, hiszen annyit beszél­tek róla a községben, hogy milyen lói gazdálkodik. Már jattunkkor Ieltűnt nekünk a négyzetesen vetett ku/cüj'iccp «más bizony ritkán idtiy, errefelé egyéni parcellákon. Tiszta, mint a pohár, mert a gazdája hét­szer ekéste, keresztbe és hosszába és háromszor pedig kézzel kapálta. Az a tizennégy és fél hold, ame­lyen gazdálkodik K. Kiss János, bi­zony nem a legjobb földek közé tar­tozik. Pedig jól megműveli. A ve­tésben, meg a növényápolásban első a határban. Elsőnek is aratott Kun­szálláson. A községbeli dolgozó pa­rasztok nem tudnak olyan korán a halárba indulni, hogy Kiss gazdát megelőznék. A nap még nem is lát­szik, csali a keleti égbolt vöröses színe jelzi a közeledő reggelt, már kint hajladozik feleségével a kukorica-, vagy a napraforgóföldön és egyre szaporodik mögöttük a fris­sen kapált földterület. J szomszédja Nagy Ferenc sem rest, de Kiss Jánost nem tudja megelőzni. Versenyben vannak egymással és napközben a földjük végiről kiabálják át egy­másnak az eredményeket: — Fe­renc, én már háromszor kapáltam a kukoricát. — Én is befejezem ma — hangzik át a felelet. Ilyenkor Nagy Ferenc kezében is gyorsabban mozog a kapa. Ennyit ludtunk röviden K. Kiss Jánosról, mikor leültünk vele ezen a forró júliusi napon néhány percre beszélgetni. A többit ö maga mondja el. Nincs semmi dicsekvés o hangjában, niíip dent úgy mond el, ahogy van. Bar­na szeme vidáman csillog, mikor a munkájáról, a főidről beszél, mert bolondja a földnek. — Korán vetettem az idén. Első­nek ért be az öszid-rpám. Elsők kö­zött végeztem az aratással is — öt •es fz\ nnp alatt, Utána mindjárt ve­tettem a tarlóba kukoricát, kölest és muhart. Négy hold másodvetésem van. Én bizony minden évben így csinálom, azóta, mióta Nagy Gábor­nál egyszer részből szedtem a ku­koricát. Ott négy holdról 120 zsák­kal lett ilyen rövidtenyészidejű ku­koricából. Tizenöt éve így csinálom. A három és negyed hold másodve- tésröl most is számítok legalább 85 mázsa, tengerire. Bizakodva néz ránk. A földből, amit müvei csak három hold az övé. A tizenegy és fél holdat bérli. Az­előtt évente kellett újítani a szerző­dést. Bizony nem sok kedvvel dol­gozott. Úgy gondolták az asszonnyal, hogy lehet, hogy jövőre nem is bérlik a földet. Bár jól megművel­ték, de azért nem adtak bele min­den erőt. 3a tagosítanak, a jófene tudja, hol dolgozunk jövőre — mondogatták egymásnak. így vol­tak ezzel mások is a községben. JTManem, amióta az új kormány * “ programmja nyilvánosságra került, számvetést is csináltunk — mondja K. Kiss János. — Jobban trágyázzuk a földet, ha műtrágya­Ahol a tanácselnök mindent maga akar végezni A kunbaracsi határban az aratás befejeződött. A cséplés azonban vontatottan megy. Az egyik gép például már több napja áll, mert lassan folyik a hordás. A Sarló Kala­pács termelőszövetkezet ugyan elcsépelt 110 mázsa gabonát, de még nem tett eleget be­adási kötelezettségének, azért, mert nem tisztították ki a kombájnnal elcsépelt gabonát. A gépállomás késlekedik a szelektor elküldésével. Sem a gépállomás, sem a termelő- szövetkezet nem tett konkrét lépést annak érdekében, hogy a beadásra váró gabona mi­előbb a terményforgalmi tele­pére kerüljön. A községi ta­nács mindezekről tud, még sem figyelmeztette az illeté­keseket a mulasztásokra. A cséplést és a beadást aka­dályozó hibák főként abból adódnak, hogy Tóth Béla ta­nácselnök maga akarja meg­oldani a kenyércsatával kap­csolatosan a község elölt álló összes feladatokat. Ö ugyan rendszeresen járja a határi, de Bogár Ilona mezőgazdasugi előadó csak az adminisztrációs munkákat végzi és nem gaz­dája a községben folyó mező­gazdasági munkák irányításá­nak. A tanácselnök nem szer­vezte meg a mezőgazdasági ál­landó bizottságot sem, amely csak papíron működik és még­is tépi a haját, hogy lemarad­tak a cséplésben. Bedig min­den lehetőségük és adottságuk megvan, hogy a járásban el­sőnek fejezzék be ezt a mun­kát. A községi tanácselnök a nagy feladatok megoldásába vonja be az egész tanácsappa­rátust, ne maga igyekezzék mindent megoldani, mert az, — mint a fenti példák is mu­tatják — szervezetlenséghez és kapkodáshoz vezet. • 3 Lelkes munka Oregcsertőn A budapesti pártaktíva-érte- kezlet óta öregcsertöfldolgo/ó parasztsága még nagyoob lendü­lettel végzi az időszerű mező- gazdasági munkákat. Az aratást július 15-re 100 százalékban el­végeztük. A határ gabonája ke­resztekben áll és nagyban fo­lyik már a hordás. A község dolgozó parasztjai érzik és tudják, hogy az új pic- gramm megvalósításához nem­csak az ipari munkásság jobb munkája szükséges, hanem a dolgozó parasztság lelkiismere­tes és gyors munkája is, vala­mint kötelezettségének mara­déktalan teljesítése, mely utóbbi népünk élelmiszerellátásának zavartalanságát és megjavítását biztosítja, E nagy feladatok megoldásá­nak elősegítésére mutattak pel . dát legutóbb Kiss János, Kovács József, Kalapos István és Ta­más Mihály dolgozó parasztok is, akik Rákosi elvtárs beszéde után 100 százalékban eleget tet­tek évi tej-, tojás- és baromfi­beadási kötelezettségüknek és kifizették évi adójukat is, A kormány új programing ának megvalósításáért való harc lel­kesítette a Béke termelőszövet­kezet aratóbrigádjait is. A párt­értekezletre adott feleletet a ter­melőcsoport Salacz-brigádja ak­kor, amikor a 15 kaszás 140 kereszt gabonát aratott és ra­kott össze fél nap alatt. A minisztertanács elnökének beszédét annak idején nem­csak az ellenség igyekezett fél­remagyarázni, hanem a dolgozó zunk, még több termésre számítha­tunk. Az idén is lesz legalább hét mázsa felesleges gabonám a szabad­piacra. Ha wyiitr ág gázok, jövőre ak­kor többet aratok. Kukoricám a be­adáson kívül jócskán marad. A md- sodvelés terméséből a négy disznót kihizlalom Az idén az elsővetésű ten­geriből 20*—25 mázsa termésre szá­mítok. Lehet, hogy kevésnek tűnik, mert négyzetesen is van vetve, de ez a föld csak közepes minőségű és én inkább kevesebbet számitok. Jövőt e, ha jobban trágyázok, műtrá­gyát is használok, legalább két károm mázsával több terem holdan ként. Két hold több tetter mésböl egy újabb disznót hizlalhatok. így lesz a többi terménynél is. Amióta a kor­mány új programmját hallottam és Rákosi elvtárs beszédét is olvastam, mintha új erő költözött volna belém Azóta többször tervezünk az, asz szonnyal, hogy ezt is megcsináljukß meg azt is. A beszélgetést megszakítják- Barnaképű parasztgyerek fut át a szomszédból: — K. Kiss bácsi, Csé- pelilz mindjárt a maga részét is. Búcsúznunk kell. Ismét kezetszori tunk K. Kiss Jánossal. Elválunk tőle mint egy régi ismerősünktől. Még utánunk szól: Megmondhatja min­denkinek, hogy K. Kissék' úgy dol­goznak, hogy munkájukkal elősegít­sék a Programm megvalósítását, ónért az nemcsak nekik lesz jó* hanem minden becsületük dolgozónak* _ parasztság között is voltak olya­nok, akik nem jól értelmezték. Tapasztalható volt ilyesmi a ter ­melőszövetkezeti tagság körében is. Rákosi elvtárs, világos szavai és az azt követő 'felvilágosító munka azonban minden aggályt és félremagyarázást tisztázott. Azoknak a kérdéseknek tisztá­zása többek között, hogy a ku- lák lista nélkül is kulák ma­radt, letörte a kulákok meg­nőtt szarvait. Továbbá, hogy a kormányzat a termelőcsoporto­kat elsősorban segíti, de aa egyéni dolgozókat is jelentősen támogatja, a kételyeket elosz­latta és kedvező hangulatot te­remtett a községben. A mezőgazdasági munkák jő végzéséért külön dicséret illeti a császártöltési állami gazdaság községünk határában fekvő üzemegységét, mely ősziárpa termelési tervét 123 százalékban teljesítette. A búza cséplésével egyidejűleg pedig a beadást is megkezdte. Példamutatóan két nap alatt 10 vágón búzát szál­lított be az állami raktárba, Vállalta továbbá, hogy napi két vagon búzát ad be folyamato­san. .Másodvetés ütemét is fo­kozzák. így július 15-ig 107 hol­don, a tarlóhántást pedig 293 holdon végezték el. Jó munkájáért a gazdaság vezetőjét, Nagy elvtársat az ál­lam 1000 forint jutalomban ré­szesítette. A mezőgazdasági munkák végzésében bár a kalocsai járás élenjáró községe vagyunk, még­is lemaradtunk. Mi ennek a leg­főbb oka? Az, hogy a szakmári gépállomás a szerződés szerint vállalt 320 hold gabona Maratá­sának nem tett eleget. Nem azért, mert nem tudott, azért, mert a két áratógép közül az egyik nyolc nap alatt mindösz- sze 6 holdat aratott le. Az ara­tógép kezelőjének nem volt megfelelő szerszáma és a sérült alkatrészeket kijavítani nem tudta. Amikor a tanács Ámán igazgatót több esetben megke­reste a gép rossz működésével kapcsolatosan, azt a választ kapta, hogy: »rossz gép nincs, csak rossz traktoros«. S ezzel az ügy el is volt intézve. Nem a mi feladatunk annak megállapítása, hogy kit terhel a felelősség, arra azonban sze­retnénk felhívni a szakmári gépállomás vezetőségének és minden dolgozójának figyelmét, hogy: élenjárók akarunk ma­radni a járásban és ezért jobb munkával segítsenek bennün­ket a gabonacsata megnyerésé­ben. Igyekezzenek a cséplőgé­peiket nagyobb lelkiismereltel ellenőrizni, mint az aratógépe­ket és több műszaki segítséget nyújtsanak a felelős vezetők­nek, mert ha kötelezettségeiket úgy teljesítik, mint eddig, ak­kor az általuk vállalt augusztus 10 helyett még december 10-én sem fejezik be a cséplést. Vén Gergely párttitkár, Kmeth József tanácselnök Jó munkával harcolnak a dolgozó nép kenyeréért Bugacmpusztán

Next

/
Thumbnails
Contents