Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-03 / 154. szám
SÁCSKISKUNMEGYEI AZ MDP BXCSKtSKUNMEGYSI PADTBIZOTTSXŰANAK LAPJA Vni. ÉVFOLYAM, 154, SZABI Jra SO fillér 1953■ JULIUS 3, PÉNTEK----------------------------------------------------------------------------^ A MAI SZÁMBAN Az aratási, cséplési agitáció tapasztalatai Garán. Jelentős béremelés a szénbányászatban. — Lemondott a kormány. — A felvilágosító munka és a verseny segítségével pótoltuk a növényápolásban mutatkozó elmaradást. — Mezei szálláson. — Július 4: Nemzetközi Szövetkezeti Nap. — A nagybaracskai MSZT-szervezet tagjai az aratás sikeréért. V _______________________________) T eljesítsük a másodvetés tervét! A mezőgazdaság színvonalát úgy emelhetjük, ha követjük Rákosi elvtárs útmutatásai: »... A Szovjetunióban már kipróbált és felhasznált mezőgazdasági módszerek bevezetésével hamarosan ötven százalékkal tudnánk emelni mezőgazdaságunk termelékenységét.» A termelés emelésének egyik legfontosabb módszere a másodtermelés. Jelentőségét hazánkban elsősorban az adja meg, hogy korlátozott lehetőségeink vannak az eddig meg nem művelt területek felszántására, arra, hogy ily módon növeljük vetésterületünket és tervünket. A Vetésterület növelésének tehát aálunk messzemenően a másod- íermeiés a legfontosabb módszere. A másodtermelésnek továbbá az állattenyésztés szempontjából van nagy jelentősége. Erre is Rákosi elvtárs hívta fel figyelmünket: »A mi éghajlati viszonyaink mellett a kalászosok le- aratása után legalább 3 millió holdon lehetne másodveteményt, carlórépát, csalamádét, muhart, Kölest vetni. Ha ezt az eredményt el tudnók érni, könnyen $0 százalékkal emelhetnék állatállományunkat.-« Rákosi elvtárs útmutatása alapján a másodtermeléssel me- tőgazdaságunk termelékenységét ötven százalékkal emelhetjük, állatállományunkat pedig megduplázhatjuk. Érdemes tehát a másodtermeléssel foglalkozni, mert ez előnyt jelent mind a népgazdaságunknak, mind dolgozó parasztságunknak. A másodvetéssel részben ugyanis olyan növényeket termelünk, amelyek — mint pl. a burgonya — közvetlenül is fontos táplálkozási cikkek. Részben pedig olyan növényeket termesztünk, amelyek kitűnő takarmányul szolgálnak az állatoknak, Ez több húst, zsírt, tejet, tojást és egyéb állati termékeket jelent népünknek. Egy hold másodtermés ■— közepes termés esetén is — ha rövid tenyészidejű kukoricát vetünk, másfél- kétmázsa húst, ha siló-kukoricát termelünk 2000—3000 liter tejet jelent. Láthatjuk tehát, hogy a másodtermelés nemcsak országos érdek, hanem hasznot jelent mindenegyes dolgozóparasztnak, aki bátran és lehető legnagyobb területen vet másodnövényt. — Termelőszövetkezeteink, ha teljesítik másodvetési tervüket, vagyis kb. 20.000 holdon például rövid tenyészidejű kukoricát vetnek, akkor ez megyénkben négymillió kilogramm húst jelent. Egész megyei viszonylatban kb. 10 millió kilogramm húsról lenne szó! Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára a másodvetés még azt is jelenti, hogy nagyobb területen termelnek, mint amekkora területről beadnak. Ugyanis a beadási kötelezettség változatlan marad, bármekkora területen is vet a dol- gozóparaszt másodvetést. Az egyénileg gazdálkodó dolgozóparasztot ezért a másodtermelést nemcsak a beadása teljesítésében segíti, hanem az ebből származó többlettermelés lehetővé teszi, hogy nagyobb meny- nyiségű szabadterményt vigyen a piacra. Mindenki könnyen kiszámíthatja, hogy forintban milyen jövedelemhez jut a másodterme- iés révén, Sajnos, megyénkben még nem eléggé ismerik a dolgozóparasztok a másodvetés jelentőségét. Másodvetési tervünket ezideig körülbelül csak 10 százalékra teljesítettük, pedig a teljesítéséhez alig 10—15 nap áll rendelkezésre. E hó közepéig ugyanis a legtöbb növényt el kell vetni, A tervteljesítésben különösen elmaradt a kalocsai és kiskunhalasi járás. Kecskemét városnál sem kielégítő a helyzet. Mindenütt tehát meg kell gyorsítani a másodvetés ütemét és arra törekedni, hogy a tervet túlteljesítsük. A másodvetés még nem eléggé ismert hazánkban. Nem teljesen új, mert sokan már a fel- szabadulás előtt sikerrel próbálkoztak vele, de a kapitalista Magyarországon ez is, mint sok más helyes kezdeményezés, megrekedt. Pártszervezeteinknek és tanácsainknak tehát igen sok a tennivalója a másodvetés sikeréért. Pártszervezeteink mindenhol haladéktalanul állítsák munkába a népnevelőket s türelmes felvilágosító munkával magyarázzák meg újra és újra az egyénileg dolgozó parasztoknak és a termelőszövetkezeti tagoknak a másod vetés előnyeit. Nagy szerep vár a felvilágosító munkában a mezőgazdasági termelés szakembereire is. Pártszervezeteink és tömegszervezeteink tehát az elkövetkező napokban és hetekben folytassanak széleskörű munkát a másodtermelés terveinek tel» jesítéséért, illetve túlteljesítéséért. Népszerűsíteni kell a másodtermelés előnyeit és le kell leplezni a kulákok és egyéb ellenséges elemek hazugságait. Ne felejtsük el a maradiság és a kényelmesség az ellenségnek segít. Győzelemre kell tehát vinnünk a másodvetés munkáját! Lendüljünk harcba felvilágosító szóval, gépi erővel, a vetőmag-ellátás jó megszervezésével. Ezzel siessünk a. dolgozó parasztság segítségéra Termeljünk tehát minél több másodvetést, hogy a falu dolgozói gyorsan megnöveljék saját Jövedelmüket és több élelmet, nyersanyagot adjanak az ország« nak. a lakosságnak! Harcban a gazdag termés betakarításáért A bácsalmási állami g azdaságban és a bácsbokodi Vörös Csillagban megkezdték a búza aratását A bajai és bácsalmási járásban nem egy helyen a búza elérte a viaszérést. A bácsalmási állami gazdaságban négy aratógép már 120 holdon be is fejezte a búzaaratást. A zetorosok versenyében Csehó Károly 63 holdas teljesítésével érte el a legjobb eredményt. A bácsbokodi Vörös Csillagban is megkezdték a búzaaratást. 10 holdon már kévékben áll a learatott búza. Bácsborsódon az egyéniek is megkezdték a búzaaratást. Vaskúton a termelőcsoportok már a búsát aratják Vaskút községben befejezték az árpa aratását. Az aratással párhuzamosan folyik a cséplés. Pénteken előreláthatólag végeznek az árpa cséplésével is. A Dózsa már eleget tett árpabeadási kötelezettségének. Az aratás gyors munkáját elősegítették az aratógépek és a község dolgozói között végzett felvilágosító munka. Ebédszünetben kisgyűléseket tartottak, ahol tudatosították az időben való aratás fontosságát, Több ilyen kisgyűlést a Dózsában is tartottak, Kis gyűlés az ebédszünetben a vaskúti Dózsában, A községben az árpa átlagosan 15 mázsával fizetett. A Kos- suthnál 20 mázsás eredményt is elértek. A csoportok legtöbbjében most a rozs aratása folyik. Több helyen a gépek beálltak a búzatáblákba is. Főleg az I. típusú csoportok aratják már a búzát. A gabona Vaskúton az idén olyan jól fizet, hogy az állam iránti kötelezettség teljesítése után bőven marad a szabadpiac számára is. Ez még jobban serkenti a vaskúti dolgozó parasztokat az aratás meggyorsítására. Az aratási és begyűjtési béke- verseny egyre lendületesebbé válik, hogy mihamarabb, szemveszteség nélkül elvégezzék a betakarítást és a cséplőgéptől közvetlenül teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket, ami által mihamarabb elnyerhetik a szabadpiaci értékesítés jogát. Aratógép vágja a vaskúti bó' termést. A BAJAI NAGYGAZDASAG 300holdján megk Iték a rozs aratását A bajai nagygazdaság 300 noldján négy Zetorral megkezdték a rozs aratását. A zetorosok között van Vedelek József is. Török József, Schmidt József és Bankhart Elemér versenyben Vedelek Józseffel indultak gépeikkel az aratás mielőbbi gyors elvégzésének. Vedelek József már az első napon teljesítésével maga mögött hagyta társait. Megkezdték a rozs aratását a garai Vörös Traktor bácsbor- sódi üzemegységében is. Három Knotck-aratógép indult a gazdag termés betakarítására, Asszonyok as aratási csatában Kiskunfélegyházán 14 ter- meiös'zövelkezeti csoport közül a Felszabadulás, a Táncsics fejezte be elsőnek a rozs aratását. Mindkét tszcs-ben a jó eredményt ügy tudták elérni, hogy bevonták az asszonyokat, családtagokat a munkába, A Fe szabadulás tszcs-ben á 20 holdas táblán az asszonyok gyűjtötték a kombájn után a szalmát. Az asszonyok közül a legjobb munkát Tapodi László- né. Pécsi Sándorné, Sziládi Sán dorné és Seres Lajosné végezték. Ezek az asszonyok bebizonyították, hogy munkájukkal meg lehet gyorsítani az aratás, ütemét. Jó munkájuk eredménye az lett, hogy az Uj Élet tszcs-t öl visszahódított ák a tavasszal elvitt versenyzászlót, A Táncsics tszcs-ben az elnök felesége mutatott példát. Nagy Pál Lászlóné munkába állt, hogy el ne maradjanak a Bem- csoporttal folyó párosverseny, ben. Szemveszteség' nélkül aratták le 51 holdas rozst áblájukat. Versenytársukat megelőzték/ amely ezidö alatt csak fele munkát tudott végezni. Lassan aratnak Kerekegyházán A Kerekegyházáról érkezd jelentések szerint a községben igen ^assan halad az aratás. A járási tanács vezetőjének azonban az a tapasztalata, hogy a község- már többet aratott le, mint amennyit jelentet^ A községben sürgősen meg kel) javítani a jelentőszolgálatot. Ebben a járási tanács is adjon segítséget és tanácsot a község vezetőségéneik. Kerekegyházán az aratás meggyorsítása érdekében mozgósítani kell az állandó mezőgazdasági bizottságot és annak aktíváit. A pártszervezet pedig gondoskodjon arról, hogy a tanács intézkedéseivel párhuzamosan jó politikai nevelő-munka foly- jón, Élenjáró növényápolók Gépállomásainkon az aratás mellett a növényápolás sikeréért is folyik a küzdelem. A traktoristák versenybe léptek, hogy minél előbb és minél jobban végezzék a növényápolást. A megyei tanács legutóbbi értékelése szerint a verseny állása a következő volt: Csekcl István, Csátija, 724 kh. Bognár József, Harta, 598 kit. Sörös Béjaí Kiskunfélegyháza, 449 kh. Vankó Dezső, Kisszállás 371 Uh. Brezdán János Tompa, 280 Uh. M nem Ingatják a nraqL A KISKŐRÖSI járásban 10 tsz áll aratási versenyben. A versenyt a kiskőrösi gépállomás nem támogatja kellőképpen. A soltvadkerti Alkotmánynál a kombájn állt le üzemzavar miatt, de a páhi gépállomás aratógépei is keveset tesznek az aratás meggyorsítására. Két arató« géppel 3 nap alatt mindössze 23 holdat vágtak le.
