Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-16 / 165. szám

A gépi munka nagyobb becsületéért elsősorban a gépállomások vezetői harcoljanak

A jakabszáííási gépállomás j

Hogyan segíti a vaskúti községi tanács a versenyvállalások valóraváltását?

körzetében a termelőcsoportok és egyénileg dolgozó parasztok türelmetlenül várják a cséplőgépeket. Nagy azonban a meglepetés, amikor megérkezik a cséplőgép, a felelős vezető. A munkacsapat hozzá akar látni a munkához és kiderül, hogy u gép bizonyos tartozékai hiányoznak.

Hogyan vélekedik erről Borsodi elvtárs fögépész?

Cél nélkül futkos a motorkerékpárral, csak hogy ne legyen a gépállomáson. Az lenne pedig most a feladata, hogy a műszaki irányítást végezze. A cséplőgépeket is felületesen javították ki, hiszen alig indult meg a eséplés, egy-kcl gépnél komoly üzemzavar állott elő. Berezdi Péter cséplöszerelő különösen gondatlan munkát végzett, mert az általa kijavított négy cséplőgép máris súlyos zavarokkal küzd. A Kunszálláson dolgozó cséplő például dobsíntörést kapott, mert a csavarokat nem húzta meg rendesen. így a gép kiesett a termelésből. Vájjon az igazgató milyen módon vonja felelősségre a hanyag szerelőt?

A gépállomás igazgatója elnézi a hanyag munkát. Pénteken este például behúzatták az arató- gépet. Bár üzemképes volt, még vasárnap reggel is ott állt. S ha a szempergés a gépállomás hibájából bekövetkezik, milyen Ufo- gásra hivatkoznak majd? — Az igazgató felelős elsősorban mindenért, ami a gépállomáson történik — lássa meg tehát a mulasztásokat és vonja felelősségre ezek elkövetőit.

A megyei igazgatóság j i i

i

......aüi osztályának is yobt

go

nddal, több igényességgel kel! végeznie a/, ellenőrzést. Tanítsak a i'ögépészeket! Ne csak futó ellenőrzést gyakoroljanak a körzeti mechanikusok! A helyszilien adjanak segítséget.

Július 12-én a kiskunfélegyházi gépállomás udvarán munkacsapat tagjai vártak beosztásra. Vájjon ki foglalkozik ezzel? Nem más. mint a főgépész, Iványi elvtárs. De mivel foglalkoznak a mezőgazdászok? — Hiszen a főgépésznek ran elég tennivalója műszaki vonalon is. Az a dolga, hogy szervezze és irányítsa a műszaki munkál, az clöforduio hibákat gyorsan kijavítsa, gyorsan kihúzattassa a még benllévű gépeket a területre.

Ugyan mit csinál az igazgató és a politikai helyettes? Társadalmi munkában gyurseséplést végeztek a tanácsnak. Amikor odamentünk, valóban láttuk, hogy az igazgató a zsákok megtöltésében segédkezik, a politikai helyettes pedig a megtelt zsákokat hordja a padlásra. Hz szép dolog, de ml úgy látjuk: nem lehet az társadalmi munka, amikor az elcsépelt mennyiség után mindketten természetben részesülnek. Jobb társadalmi munkát lehetett volna végezni a termelőcsoportokban. Biztosítani,

Dolgozó parasztságunk széles tömegei vesznek részt a beta, kaiítási és begyűjtési béke- versenyben é3 jó munkájukkal segítik elő kormányunk programmjának sikeres végrehajtását. A kormány mintegy hárommillió forin'-ot fordít a versenyben élenjárók jutalmazására.

A többi között az ország leg. jobb megyéje elnyeri a minisztertanács vándorzás'ziaját, százezer forint pénzjutalmat kap.

Az ország legjooo járását 20.000. legjobb községét 10.000. a legjobb várost 12.000 forinttal jutalmazzák.

Az országnak a learatott terület és az elcsépelt mázsák szorzata szerinti legjobb tíz kom bájiivezetőjét és munkacsoportját négy-tízezer, az aratásban legjobb tíz traktorvezetőt és aratógepkezelöjét 1500—4000 forintos jutalomban részesítik.

A földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter okle. ve ét és 5—20.000 forintos pénz- ju álmát ad az ország legjobb húsz termelőszövetkezetének.

A minisz.ertanács azokban a községekben, amelyek élenjártak a be.akari.ási és begyűjtést békeversenyben, a kitűzött határidőnél eiöbbrehozza az egyes

hogy a két kombájn dolgozzék. Délután 1 órakor ugyanis még mind a kettő állt. Várta a munkaerőt. Az Igazgató és a politikai elvlárs az csőre hivatkozott. A helyszíni megállapítás azonban mást mutatott! Reggel g órától kezdve a két gép nyugodtan, teljes erővel dolgozhatott volna.

Felhívjuk a gépállomások vezetőinek figyelmét, hogy végezzenek jobb politikai felvilágosító munkál annak érdekében, hogy a gépek teljesítőképességét maximálisan kihasználják és a legtöbb segítséget megadják a termelőcsoportoknak. A gépállomások pártszervezetei, politikai helyettesei mozgósítsák a gépállomás dolgozóit a tervek maradéktalan végrehajtására.

BOKRON FAL.

Vuskúton a versenyfelhívás elhangzása u án meggyorsult az aratás. Július 13.ig 65 vagont csépeltek cl, az árpaöeadás*, 100, a rozsbéadást 30 százalékban telje altéi te a szövetkezeti község.

A tanács többirányú segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy megtett vál. la ásaikat becsülettel 'teljesíthessék, A csoportok elnökeivel hetenként rendszeres megbeszélést tart. Ezeken a megbeszéléseken maguk a dolgozók adnak sok tanácsot. Így történt közvetlenül az aratás megkezdése előtt, amikor Kubovics Béla csoportelnök arra hívta fel a tanács figyelmét, hogy a gabona gyorsabban érik, mint SBámi'ják, Erre a figye mezte. tésre a tanács bizottságot szervezett, hogy a határban az érést vizsgálja. S a még zöldnek, aratásra alkalma lannak látszó gabona valóban 24 óra alatt eíér.e a viaszérés idejét, mire a tanács intézkedett a munka megkezdéséről.

A eséplés megindulásával a vas’kúti tanács fokozta a segK- ségadást. Megbeszé ést tar- o t a cséplőgépek vezetőivel, a munkacsapatokkal stb. Ezen ar. ról volt szó, hogy a várha ó esőzések okozta kiesés miatt vasárnap is folyjék a munka. Maguk a cséplöcsapatok tagjai és a dolgozó parasztok voltak azon a véleményen, hogy a vasárnapi pihenőt helyezzék át

az esős napokra, K; is számí- .ották mindjárt: ha nem gyorsítják meg ilyenformán m csáplést, 5—6 mázsa veszteség is e őáljhat.

A tanács igy határozatot is hozott. Ennek eredménye az lett, hogy a cséplőmunkások a szervezett munka révén csak árpából napi 75 kg keresethez jutoti ak,

Más is megoldást nyert. A cséplőgépek rajonlrozásától el. 'érően az is felmerült, hogy egyes helyeken a megindulással még várni ke l, másutt viszont a eséplés fokozottabb menetére van szükség. A tanács a gépállomással közösen intézkedet; hogy a gépek mindig menetkész állapotban legyenek. így vált lehetségessé, hogy volt olyan nap, amikor egyes helyen három csép ögép is dolgozhatott. Ehhez persze a munaacSa- patokat is azonnal mozgósí a ni iudják a jó szervezés révén, azoknak a tömegszervezeti ta. goknak segítségével, akik egy egy gépet patronálnak. Ami,tor például Bácskai János gépe a kedvező órákat kihasználva munkára indult — maga mozgósította a cséplömunkásokat. Mire a gép a helyszínre ért, a munkacsapat már felkészülve várta.

így vált lehetővé,- hogy az első 10 nap alatt 50 vagon gabonát elcsépeltek és július líra zsákokban lesz az első száz vagon.

negyedik helyre a csá1 aljai gépállomás 690, majd a havtai gép. állomás került 471 holddal. Élenjáró gépállomásainkról példát vehetnének azok a gépállomások, ahol a tarlóliántási munkák nem a kellő ütemben ha adnak. Ezek a gépállomások fokozott figyelmet fordítsanak az erőgépek jobb és észszerűbb kihasználását a. Különösen lemaradt ebben a munkában a páhi gépállomás, amely eddig csak 116 holdon végzett tarlóhán'ást, vagy a bajai gépállomás 114 hold és a mélykúti gépállomás 92 hold teljesítéssel. A legutolsó helyen Kisszállás kullog 50 holddal,.

Jutalmat kapnak a betakarítási és begyűjtési békeverseny legjobbjai

tervberuházásokat (út, egészségház, kút, járdaépítés, kultúrház. kibővítés, stb.).

A begyüj.ésí mintsz'er ezenkívül a beadásban élenjáró

dolgozó parasztokat összesen

félmillió forint értékű tárgyju. talomban részesíti.

Jutalomban csak az a dolgozó paraszt, termelőszövetkezet, község, járás és megye részesülhet, amely augusztus 20-ig gabonabe’gyüjíési tervét teljesítette.

A községek, járások és megyék versenyének értékeléséire figyelembeveszik, hogy az aratás megkezdésétől mennyi idő telt el a gabonabegyüj és tervének teljesítéséig, valamint hogy a beadásra kötelezőit termelők hány százaléka teljesítette maradéktalanul kenyér- és takar- mánygabonabcadását. (MTI)

VonCiilottaii csépelnek; Ordason

Ordas községben igen vontatottan indult meg a eséplés. Az Ultöiő tszcs az árpa elcséplese után nemcsak az állam iránti kötelezettségének tett eleget, hanem rendezte gabonakölcsönét és a gépállomási tartozását is. A dolgozó parasztok úgy segítik az államot az új Programm valóraGyorsítsuk meg gépállomásainkon a tarlóhántást!

Gépállomásaink tarlóhántási versenyében a kecskeméti gépállomás került az élre 888 katasztert holddal. A második helyezést a kiskunfé egyházi gépállomás érte el 719 holdas teljesítménnyel. A harmadik és

váltásában, hogy gyorsan teljesítik beadásukat. Didón Károly máris teljesítette búzabeadásai, iű. Szabó István és Simon István pedig árpabeadását 100 százalékban. Id. Szabó István még nem csépelte el gabonáját, de részkeresetéből máris rendezte az állam iránti kötelezettségét,

A kulák kulák marad

Kerekes Sándor a »Felszabadulás« termelőszövetkezet fiatal elnöke estefelé egyedül tartózkodott az irodában. Az íróasztalnál ült, nagy buzgalommal tanulmányozta a termelési tervet. Előtte kockás papír hevert, keresztül-kasul teleírva számoszlopokkal. Sándor gondolataiba mélyedve számolt és jóízű mosoly játszodozott kis fekete bajusszal díszített ajka körül. Egy apró füzetbe bejegyezte megállapításait: ősziárpábó! hét, kenyérgabonából három mázsával több a termés az előirányozottnál. Az előbbiből másfél, az utóbbiból öt kilót osztanak majd munkaegységenként.

Hirtelen nagy robajjal csapódott ki az ajtó. A hét esztendős Fekete Jancsi rohant be rajta lélekszakadva. Tenyerével megtörölte izzadtságtól gyöngyöző homlokát s teleszívta a tüdejét, hogy egyszuszra mondhassa el a látottakat.

— Lopják a meggyet, Sándor bácsi. Akkora kosarakat hoztak magukkal.., Az öt legszebb fának még a gallyát is letördelték.

Sándor meghökkenve emelkedett fel ez íróasztal mellől. Pillanatok alatt piros színt öltött az előbb még kissé sápadt arca.

—• Miféle meggyet és kik?

— A mi meggyünket, azt a nagyszer műt. Hárman vannak, Velük jött a pókhasú Is.

Sándor felkapta a sarokba állított mo- gyofófabotot s anélkül, hogy tovább faggatta volna Jancsit, kisietett az irodából. Néhány perc múlva ott kocogott e gondosan ápolt, dús termésű gyümölcsfák közölt. A közelben faág reccsent, amit elégedett röhögés követett.

Sándor egy mogyorófabokor mögé húzódott. Ott »munkálkodtak« a tolvajok, alig tíz lépésnyire tőle. Az egyik Baranyi volt. a hatvan holdas kulák. a másik

meg Seregély Bálint, az egykori csendőr. A harmadik sehol sem volt látható, Nyilván hazacipelt már egy rakodás gyümölcsöt. Nem kellett ahhoz a szövetkezet meggyét lopni ezeknek a díszes madaraknak, hogy elfussa Sándort lát- tukra a méreg. Eleget gondol ő rájuk haraggal anélkül is. A felszabadulás előtt öt esztendeig cselédkedett Baranyinál, Az a kutyának se kívánt élet örökké megmarad emlékezetében. Nem felejti el egykönnyen a Seregélytől kapott pofonokat sem. -.,

Hurokra szorította Sándor a botot és kilépett a bokor mögül. Odament a meggyet szopogató kulákokhoz.

— ízlik, uraim, ízlik? — kérdezte nem éppen barátságos hangon. Bár a kérdés fölösleges volt, hiszen a szerteköpködött magvak, a meggyel megrakott kosarak előre megadták a választ.

Pillanatok alatt rádermedt a röhely a tolvajok arcára. A nyurga Seregély, akinek csapolt vállán apró, tekeformájú koponya kuporgott, ijedten nyúlt a fa mellé támasztott vasvillához. Az alacsony, de legalább száztízkilós Baranyi kidüllesztette sárga üveggolyóhoz hasonló szemeit s megremegett a tokája, mely úgy nőtt ki a széles, borvirágos arcból, mint valami hússzínű körszakáll. ’

— Ki adott az uraknak meggyszedésro engedélyt? — tette fel az újabb kérdést Sándor.

Seregély előreszegezte vasvillóját, ösz- szevonta ritkás szemöldökét, majd Sándorra mordult:

— Hord el innen az irhád, amíg szépen vagy. Talán még mindig alszol? —, Mindjárt felébresztelek ezzel a villával.

Gúnyos, visszataszító vlgyor öntötte el Seregély ábrázatát és hogy minél nagyobb nyomatéket adjon saját szavainak, úgy lóbálta elóre-hátra apró fejét, mint a ló, amikor a legyeket próbálja elzavarni az orráról,

Erre már Baranyinak is visszajött a bátorsága. A lemenő nap fényében csillogó vasvillaágakat nyilvánvalóan csendőrszuronynak nézte. Hangosan elnevette magát. — Hájas teste reszketett, mint egy óriási kocsonya. Mikor aztán leküzdötte a nevetési ingert, ő is megszólalt:

— Régen megjósoltam én ezt, kedées barátom. Béresnek teremtett téged az úristen. Az is maradsz mindig, hiába kapálódzol ellene.

Seregély helyeslőén biccentett fejével, majd Sándorhoz fordult.

— Azt hitted, úgy-e, hogy soha se lesz ennek vége? Bátran ki merem mondani: egyszer s mindenkorra béfellegzett a te világodnak,

l>ah fojtogatta Sándor torkát, mégis elmosolyodott erre az ostoba, megkótyagosodott aggyal kigondolt beszédre. Ellenségeire szegezte barna szemének tekintetét.

— Ami Baranyi úr jóslatát illeti, én bizony egy pipa bagót sem adnék érte. Mi akadálytalanul haladunk továbbra is a megkezdett úton. — Undorral köpött egyet, majd folytatta: — Ugylátszik, napfényt szimatolnak a férgek. Kidugták fejüket az odúból. Re rájuk taposunk, mégpedig alaposan.

Kicsit meghökkentették Sándor szavai a ku.ákokat, Baranyi gallérja közé húzta vastag nyakát. Seregély riadtan pislogott a görcsös botra. De kis idő múlva újból magukhoz tértéit.

— Pár hét múlva megint az én cselédem leszel — csikorgatta dohányáraim fogait Baranyi.

— Én meg púskatussal Verem le a veséd, ha nem engedelmeskedsz a gazdának — toldotta meg Seregély.

Sándor közelebb lépett a vakmerő tolvajokhoz. Az erősen markolt suháng mindjobban bizsergette a tenyerét. Gúnyos hangon mondta a szavakat az ellenségei szemébe:

— Alighanem félreértették az urak Nagy elvtárs beszédét. Na de majd ki- józanodnak a hatalmi mámorból hamarosan. Mi már harmadik esztendeje gyarapítjuk ezt a gazdaságot. De nem azért, hegy most naplopóknak dobjuk oda koncul,

Száraz gally reccsent Sándor mögött, Sándor hátra fordult. Szalai Ferenc brigádvezető állott közvetlen mögötte. A fák közül még vagy tízen igyekeztek a vitatkozás színhelyére. Kelemen Antal, a nagybajúszú sertésgondozó karikésos- tort lóbált. Havasi Péter tehenész borjú- kötéllel csápolt maga körül.

Egy-kettőre körülfogták a megszeppent zsiványokat.

Baranyi lekuporodott kínjában. Kör- szakállszerű tokáján izzadtságcseppek jelentek meg. Borvirágos arcát fakószín lepte be. Duzzadt ajka remegett s miközben nyelve hegyével meg-mcgnyaUa szsjaszélét, olyan benyomást keltett, mint a tejföltől elugrasztott szódé macska.

A valamikor »szép szál csendőr« viny- nvódva kapkodott levegő után. Az előbb még hősiesen villogtatott vasvilla kihullott elernyedt kezéből,

A termelőszövetkezet tagjai, mintha csak összebeszéltek volna, szótlanul állták körül a díszes tollú madarakat. Szemükben nevetés csillogott, kezük azonban ökölbe szorult, mintegy jelképezve a szövetkezeti vagyont megvédő szándékot. A csendet Sándor törte meg:

— Hát akkor gyerünk a rendőrségre. Hadd pihenjenek az urak egy kicsit a meggyszedés után.

— Majd magukhoz téríti őket az a pár esztendő — jegyezte meg Szalai.

— Hát igen, a kulákok mindig kulá- kok maradnak — szólalt meg az öreg seriésgondozó. — Csak egyfajta orvosság hat rájuk: a dolgozó nép kemény