Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-15 / 164. szám

A kormány pro» mm injára a legméiíóBib válasz üzemeinkben — a terv egyenletes teljesítése Rákosi elvtárs a budapesti nagyaktíva értekezleten világosan és félreérthetetlenül dolgozó népünk elé tárta az életszínvonal növelésének útját. Hangsúlyozta a terv egyenletes teljesítését, a munkafegyelem megszilárdítását, az anyaggal való gondos gazdál­kodást. Megyénk üzemeiben a vezetőknek és dolgozóknak egyaránt azon kell munkálkodni, hogy még alaposabb körültekintéssel, meg­növelt. munkatempóval szorgalmazzák az életszínvonal növekedést elősegítő tervek teljesítését. Az első napokban több üzemünkben megelégedtek az eredmé­nyekkel, elhanyagolták a munkaversennyel való törődést, megla­zult a munkafegyelem. Az eredmény: a terv nemteljesítése, Ez pedig azt jelenti, Hogy kormányunk programmját, mely a dolgozók életszínvonalá­nak szakadatlan növelését tűzte ki célul, kevésbbé segítették elő. Ezt igazolják július 1-től 10-ig terjedő termelési eredmények egves üzemekben, Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozói példát mutatnak • Az üzemrészekben dolgozó asszonyok, lányok ajkáról gyak­ran hallatszik el az, hogy a kormány a párt útmutatása nyomán milyen hathatós intéz­kedéseket tesz az életszínvonal növelése érdekében. A dolgozók az öntudatos ipa­ri munkásokhoz méltóan vála­szoltak. Július 1-től 10-ig 112 százalékra teljesítették tervü­ket. Az üzemrészek között ki­alakult vetélkedésben a követ­kező sorrend alakult ki. Első a dobozüzem 72.9 százalékkal, má­sodik: a szárítóüzem 43.7 száza­lékkal, harmadik: a konyharész­leg 23.7 százalékkal. Egyénileg Sz. Nagy Andrásné és Mohácsi Tiborné a szugátüzemben 204 százalékot értek el. Gál Margit, aki 131 százalékot ért el, vállal­ta, hogy még 10 százalékkal többet termel. Szombaton, a délutános mű­szak dolgozói nagy figyelemmel hallgatták Rákosi elvtárs beszé­dét. A lelkesedés új munkasike­rekben mutatta meg erejét. A ládaszegezőknél Vörös Jánosné és Szabó Istvánné 137 százalékot értek el. Csizmád! Ferencné pár- tonkívüli 162 százalékos termelé­sével segíti győzelmre a kor- mányprogrammot. A Kinizsi Konzervgyár lemaradt a tervteljesítésben Az üzem dolgozói és vezetői egyöntetűen nagy megelégedé3­ÜZEMEKBEN, hivatalokban, kis falusi-, vagy tanyai házak, ban aig pár napja hajoltak szomjas füllel a rádió fölé a munkások, dolgozó parasztok, asszonyok, öregek, Sokaknak válasz volt ez a beszéd sok-sok tisztázatlan kérdésre, ami a kormányprogramm elhang­zása után gyülemiett fel — so­kan csak ennek a beszédnek hatására hitték ei teljesen, hogy az új kormányprogramm valóban olyan ígéret, amelyet a párt szava szentesít — tehát biz­tos, igaz. S Rákosi elvtárs szava egy napig sem maradt vá­lasz nélkül. Mindenkinek van rá felelete — kinek szóban, nyilat, kozatokban. kine'k-kinek már tettekben is — de egyben va­lamennyi válasz megegyezik; öröm, helyesés, bizakodás su­gárzik mindenikből. * INCZE BÉLA IZSÁKI dolgo. zó parasztnak 2 hold juttatott szőlője van. Elmondta: milyen örömmel fogadta ö és ezölö- szomszédai, hogy nyugod­tan művelhetik gazdaságukat, nem kell fo'yton attól félni, hogy a tagosítás során a lelki- ismeretesen kezelt szőlőket el. veszik és másik, rosszabb terü­letet kapnak helyette. — Nagy Imre elvtárs bejelentése óta a szőlőkben is jobban folyik a munka — mondja. — Uj ka­rókat húznak a gazdák, póló ■ ják a hiányosságokat, melyek, kei eddig nem törődtek, szedik és piacra viszik a gyümölcsöt és arról tárgyalnak, hogy az adóhátralékot minél előbb ren­dezni kell.., sei és örömmel fogadták a kor­mány új programmját, mely a? életszínvonal emelését jelölte meg egyik főfeladatuh A Programm feladatot is adott a gyár dolgozóinak: több és jobb konzervet készítsenek dol­gozóink asztalára. Ha vizsgáljuk az eddigi ered­ményeket, akkor azt kell meg­állapítanunk, hogy nem tettek meg mindent a terv sikeres meg­valósítása érdekében. Ezt mutat­ja az üzem 64.5 százalékos terv­teljesítése. A négynapos géphi­ba, a nyersanyagbiztosítás hiá­nya — melyhez hozzájárult a ke­reskedelmi osztály gyenge mun­kája — visszavetette a dolgo­zókban lévő lendületes munka­készséget. Az üzem élenjáró dolgozói kö­zül a készáru raktárban a Petőfi Szófia (MTI) A »Rabotnicsesz- ko Delo«, a Bolgár Kommunis­ta Párt központi lapja hévfői számában a három balkáni csatlós kormány külügyminisz­tereinek Athénben megtartott értekezletével foglalkozik. A cikk a többi között ezeket tartal­mazza: A múlt hét közepén gyűlt össze Athénben néhány napos tanácskozásra Jugoszlávia, Gö­rögország és Törökország kül­ORGOVANYON Csomos Im­re többek között annak örül, hogy lovának és többi állatá­nak ingyenes állatorvosi keze. lést biztosít a kormány. Heted­magával 10 holdon gazdálkodik most, de elhatározta, hogy a szövetkezet kezelésében lévő tar­taléktőidből 2 holdat még bérel, mert mostmár biztosítva lesz a vetőmag, gép, műtrágya a mű­veléshez.’ Igen helyesnek tartja, hogy a földmű vessző vetkezeti boltokra nagyobb feladat hárul az áruellátásban — maga is földmüvesszövctkezeíi igazga. tósági tag. Elhatározta, hogy neve őmunkát végez a tagtobor­zás, részjegybefizetés érdeké­ben és 939 forint adóhá/ralékát is Sürgősen rendezi, hogy ezzel is gyorsítsa a kormán yp fog ramm megvalósulását, * PAHIN az Alkotmány ter­melőszövetkezet 42 tagja egysé. gesen kijelentette Rákosi elv- társ beszéde» után, hogy va­lamennyien a szövetkezetben maradnak — hiszen munkáju­kat az 'állam ezután még foko. zottabban támogatja. Ez az egységes kiállás azonban sze­met szúrt az ellenségnek. A ku- tákság igyekezett félrema­gyarázni a programmot. Az egyik parasztasszony például at. tói félt, hogy gyárban dolgozó fia, állami gazdaságban dolgo­zó lánya most elveszít; ál ását — így akarta megfélemlíteni az ellenség. A csoport tagjai, a népnevelők azonban megma­gyarázták neki az igazságot, leleplezték a kulákok mesterke­dését, brigád 142 százalékos, a Harcos brigád 156 százalékos teljesítmé­nye igazolja, hogy a dolgozok saját jobblétük, a haza erősödése érdekében készek többet ter­melni* . A Kecskeméti Cipőgyár is adós maradt a tervteljesítéssel Az üzem csak 67 százalékra teljesítette július 1-től 10-ig a mennyiségi tervét. Az előirány­zott minőségi árutermelést 90 százalékról 95.7 százalékra nö­velte. A gyenge műszaki vezetésből adódott az, hogy a mennyiségi termelés ilyen nagymértékben és indokolatlanul visszaesett. Elté­vesztették szemelől, hogy a terv teljesítése becsületbeli ügy, egye­düli biztosítéka az életszínvonal emelkedésének. Ez a súlyos le­maradás, — ami többezer púi gyermekcipőt jelent — hátrál­tatja az egész ország dolgozóinak jobb létét, az üzem dolgozóinak gazdasági megerősödését. Eny- nyivel kevesebb cipő jutott az elmúlt hónapban fogyasztásra. Az üzem műszaki vezetői a minőségi munka mellett ne fe­ledkezzenek meg arról, hogy a tervet mennyiségben is teljesíte­ni kell. Cselekedjenek gyorsan és hathatósan. Értsék meg, hogy az életszínvonal csak akkor emei- kedhetik, ha minden dolgozó tel­jesíti a tervét, ha minden mű­szaki tudásának legjavával, a műszaki előfeltételek biztosítá­sával viszi győzelemre a jobblé­tet jelentő tervet. ügyminisztere. Washington útmutatásai alap­ján a belgrádi, athéni és ame­rikai kormányoknak közős vo­nalat kellett kidolgozniok és ez­zel egyidőben fokozniok és kon- kretizálniok kellett katonai együttműködésüket. Bizonyítja ezt az a tény, hogy Athénben megtárgyalták a há­rom ország vezérkarai által el­készített terveket a közeljövőben aláírandó katonai szerződés megkötésére vonatkozólag. A burzsoá sajtóban napvilágot látott jelentések szerint az .thé- ni tanácskozás olyan kérdések­kel is foglalkozott, amelyek egy­általában nem tanúskodnak bé- keszeretetről — folytatódik a »Rabotnicseszko Delo« cikke. — Jellemző tény, hogy a görög kormány nem mondott le Dél- Albánia elrablására vonatkozó igényeiről. A »Combat« című francia lap megjegyzi: »Itt, eb­ben a kérdésben a két szövetsé­ges: Görögország és Jugoszlávia étvágya találkozott.« Törökország, Görögország és Jugoszlávia külügyminiszterének értekezletét az Egyesült Államok vezető körei általános politikájá­nak részeként kell tekinteni. A1. UM3. első felére kiveteti adó ütvén százalékát sem tudták még lieliajtaul J ugosziávtáltan Bukarest, (MTI) Miílt a ..Pod kiás ta vom lnternaciona- lizma". a jugoszláv forradalmi emigránsok Bukarestben meg- je enö lapja írja, a tiíőista ha­tóságok a folyó év első hat hó. napjára kivetett adó ötven. szá­zalékát sem tudták még a dol­gozó parasztságon behajtani. Igen sok járásban, mint pél­dául a belgrádi járásban is, még a kivetett adó egynegyed része sem folyt be. Tjtóék az idén csupán jövedelmi és földadó fejében 64 milliárd dinárt akarnak a dol­gozó parasztoktól rabolni. Ez az összeg az idei állami költ. ségvetésben jóváhagyott, katonai célokra fordított kiadásoknak körű belül cgyharmada, IMII), Rákosi elvtárs beszéde nyomán A „Rabot n t cseszi* o Delo“ a balkáni csatlós kormányok külügy­minisztereinek értekezletéről „Kutyából nem lesz szalonna...“ —...Kuklis Mátyás, aki 1897- ben született Kiskunmajsáu, ottani Maris-puszta 549, sz. alatti lakos — apjának 1945-ig 60 hold, apósának 100 hold földje volt, maga 23 holdon gazdálkodik — 1953. évi jű. lius 9-én 108 kéve búzát lo­vaival kitapostatok, amiből 170 kk szem lett...—’ Rövid bírósági itéletkivo- nat. De ez a pár sor, a rövi. den vázolt tények fényképet adnak egy undorító kártevő­ről. Kukjis Mátyás, a kulák, lovak patája alá veti a búzát. A búzát, amelyből kenyeret vár a gyermek, a munkában elfáradt munkás, amelynek minden szemét félve, óva vi­gyázza most a határban a dolgozó paraszt. 170 kg búza a lovakkal kitapostafvat eny- nyivel kevesebb kenyér a máj. saj boltokba — de ennyivel több táplálék a kulákház ege­reinek, ennyivel több szabotá­lna a kulák rovásán. Nein tud­ta megvárni Kuklis Mátyás a cséplést, éhenhalt volna ad­dig, amíg hozzája ér a gép? Miért is ilyent kérdezni? kuklis Mátyás rontani akart, mint mindig életében, elsza­botálni a kenyeret a dolgo­zóktól, mint minden kuláktár- sa. Július 9-én történt.,-. Ami­kor az ország népe ujjongó örömmel beszélt az új kormány programmjáról. Kuklis Má­tyás is hallotta. Dekát miért volna kulák, ha nem azért* hogy aljas szándékkal ne ün­neprontó akarjon lenni ? „Több kenyeret vártok? No megálljatok“ — gondolta és megindult a 108 keresztért, Hogy azzal a 170 kilóval is kisebb legyen a nép kenyere, ,,Kutyából nem lesz sza­lonna“ — mondotta Rákos) elvtárs a kulákra. Kuklis Má­tyás a maga aljas tettével húzta alá a kiskunma jsai dol­gozók előtt ezt az igazságot. De Kuklis Mátyás tévedett* amikor azt gondolta, hogy szabad a vásár, hogy az új kormányprogramm az ő nyel­vére lefordítva azt jelenti* hogy mostmár a búzát a lovap lába alá vetheti. Mert a bírósági irat így végződik: — Ezért Kukjis Mátyás büntetése 2 év és hatliőuapl börtön, 1000 forint pénzbllnte. tés, 1000 forint vagyonelkob­zás, 5 évi közügyektőj való eltiltás. A Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke a jugoszláv kormányhoz a határincidensek felszámolása érdekében A magyar kormány május hó 6-án tiltakozott a jugoszláv kor­mánynál a Góla falu közelében jugoszláv határszervek által el­követett fegyveres támadás el­ten, amelynek során egy ma­gyar határőr megsebesült. A jugoszláv kormány a jegy­zékre adott válaszában a fele­lősséget ezért a határincidensért a valóságnak meg nem felelően a magyar kormányra igyekezett hárítani és ugyanakkor felvetet­te a határincidensek magyar- jugoszláv vegyesbizottság által való megvizsgálásának kérdését. A magyar kormány erra a jegyzékre július 13-an adott vá­laszjegyzékében megállapítja, hogy a magyar-jugoszláv hatá­ron a jugoszláv határszervek ki­hívó tevékenysége miatt előál­lott helyzet a népek békéjével es a nemzetek közötti békés együtt­működés érdekeivel Összeegyez­tethetetlennek tekinti. Rámutat a magyar kormány jegyzéke ar­ra is, hogy a magyar kormány több alkalommal kénytelen voit tiltakozni a határforgalom jugo­szláv részről való jogtalan aka­dályoztatása ellen, így legutóbb a Tisza jugoszláv szakaszán év­tizedek óta 1953-ig szabadon közlekedő magyar hajók forgal­mának megakadályozása miatt. Ez a tény is bizonyítja a jugo­szláv kormány felelősségét a két ország közötti viszony megzava-» rásáért. A Magyar Népköztársaság kormánya — jelenti ki a jegyi zék — következetes békepuliti- kajához híven, egyik legfonto­sabb feladaténak tekinti a békés együttműködés biztosítását az összes népekkel. Ezért amennyi» ben a jugoszláv kormánynak ko­moly szándéka, hogy együttmű­ködjék a normális határmenii állapot helyreállításában és a határincidensek megszüntetésé­ben, a Magyar Népköztársaság kormánya békés törekvésétől ve­zettetve, a maga részéről célsze­rűnek tartja magyar-jugoszláv vegyesbizottság létesítését, mely­nek feladata lenne kidolgozni azokat a rendszabályokat, ame­lyek a határincidensek megelő­zésére alkalmasak megtárgyalni az eltűnt, illetőleg megrongált határjelek helyreállításának módját és végül megtárgyalni a magyar hajóknak a Tisza jugo­szláv szakaszán való áthaladása elé gördített akadályok elhárítá­sát. Amennyiben a jugoszláv kor­mány — mondja végül a magyar jegyzék — egyetért ilyen vegyes­bizottság felállításával, úgy » Magyar Népköztársaság kormá­nya részéről nincs akadálya an­nak, hogy a bizottság munkáját mielőbb megkezdje. (MTI) Emelkedik Jugoszlávia államadóssága Bukarest. Hónapról-hónapra, évről-évre emelkedik Jugoszlá­via államadóssága — írja a ,,Pod Zastavom In crnaciona. [izma”, a jugoszláv forrada’nii emigránsok Bukarestben meg­jelenő lapja. Jugoszlávia államadóssága jelenleg, a legutóbbi, az ameri­kai kongresszus képviselőházá­tól júniusban kapott 216 millió 906.0(/t) dollár összegű kö’csön. nel együtt egymJlliárd 300 millió dollárra emelkedett. Jugoszlávia mindenegyes lako­sa, beleértve a csecsemőket is; személyenként 80 dollárral, il­letve mintegy 25,000 dinárral tartozik a külföldieknek, ( MTI) Berlin, (MTX) Németország Szocialista Egységpártjának sajtószolgálata közli: — Nyugati hazug rádióadók a napokban olyan jelentéseket terjesztettek, amelyek szerint Németország Szocialista Egy. ségpártja utasítást adott arra, hogy az Odera-Neisse határt ne nevezzék többé békehatár­nak. Németország Szocialista Egy- ségpáríjának saj tőszó1 gála’ át felhatalmazták annak ’.tijelenté­sére, hogy ez a híresztelés tel. jesen légből kapott. Az Odera- Neisse határ minden békesze- retö német, elsősorban a Német Demokratikus köztársaság állampolgárai számára a Német­ország és Lengyelország közötti békehatárt jelenti, A Né­met Demokratikus Köz. ársaság békeszerető lakossága nem fog­ja tűrni, hogy a béke ellensé­gei az Odcra-Neisse békehalár ellen uszítsanak, IMTJi b OM« Űr iiémel-leif el letett nd

Next

/
Thumbnails
Contents