Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-12 / 162. szám

Községi taiiáesaink nagy harci feladata

MEGYÉNKBEN teljes erővel folyik a gazdag termés betakar i'ítása. Szerte a határban dús gabonakereszlek hirdetik, hogy dolgozó népünk számára elérkezett a hőség, a jómód ideje. Abban, hogy az idén bű termést takaríthatunk be — a kedvezd Időjárás mellett termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságunk szorgalma mellett, — nagy része van községi tanácsaink fáradtságos, becsületes munkájának.

Pártunk segítsége mellett községi tanácsaink folyton javuló munkájának is köszönhető, hogy az országos versenyben megyénk a növényápolásban az utolsó helyről a 13. helyre jutott, az aratásban pedig élenjár. Számos helyen zúgnak a cséplőgépek és elindultak az első gabonával megrakott szekerek a termelőszövetkezeti és az egyénileg dpigozópergsztpk, valamint az állami átvevő helyek raktárai télé.

TANÁCSAINK egész évi gazdasági jellegű tevékenységének egyik legfontosabb mozzanata a gabonabegyüjtés. A begyűjtés gyors és maradéktalan teljesítése fontos kérdése népgazdaságunknak, pártunk és kormányunk uj gazdaságpolitikájának szempontjából, amelynek atapel- ve a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítése: dolgozó népünk életszínvonalának szakadatlan emelése. A terménybe- gyűjtés a főformája annak a kapcsolatnak, amely a dolgozó- parasztság és a munkásosztály szoros szövetségén és kölcsönö.-, segítésén alapszik. A munkásosztály ipari termékekkel, a parasztság a mezőgazdaság terményeivel járul hozzá a szocializmus építéséhez.

A dús termés, gyors és veszteségmentes begyűjtése, jórészt helyi tanácsaink jó munkáján múlik. A kezdeti siker az aratás során, a megyék versenyében kiharcolt előnyeink és egyeb kedvező körülményeink, máris lehetővé teszik, hogy célként tűsed* magunk elé: előre az országos versenyben az első helyért!

A GYŐZELEMÉRT azonoan Ifeirény küzdelmet kell vívnunk. A győzelem akkor lesz biztos, be annak útját jól előkészíti üi\, még nagyobb lelkesedéssel, meg jobb munkaszervezéssel, még szélesebb körű politikai muriváVul.

A? aratást nagyrészt befejeztük, de vontatottan halad a behordás. A lassú ütem akadályozhatja a cséplés folytonossá- i át, a gépek teljes kihasználását. Végső fokon a gabonabuadas teljesítését. A kedvező időjárás lehetővé tgszi a behordás gyorsítását, községi tanácsaink őzéit lumgoshíradó és dobszó, háxingi- lacjó útján mozgósítsak a község lakosságát a behordás ütemének gyorsítására és szervezzék meg a gazdák egymásközöUj segítését.

A cséplés zavartalan biztosítása érdekében községi tanácsaink vezetői, dolgozói, a mezőgazdasági és begyűjtési állandó bizottságok, gyakran látogassák a cséplési munkahelyeket és a lehetőséghez képest segítsék az olt dolgozókat nehézségeik megoldásában, a hiányzó munkaeszközök, a szükséges élelmiszerek pótlásával. Ahol szükséges, gondoskodjanak a dolgozók részére megfelelő szállásról, a pihenőidő alatt pedig rövid kultúrműsorral szórakoztassák a munkacsapatokat, köszöntsék a jól teljesítőkéi.

A CSÉPLÉS teljes megindulásával mind nagyobb mennyiségű gabona tárolására keiül sor. Jóelőre számba kell venni, hogy megfelelő raktáriéi’ álljon rendelkezésre, továbbá, hogy az áladott gabonát szakszerűen kezeljék.

Községi tanácsaink vezetőt fordítsanak nagyobb gondot a pontos és gyors jelentöszolgálat- ra. Mindenképpen biztosítsak, hogy az estig átvett gabonát még aznap jelentsek be a tanácsnál, továbbá hogy a község eredményét másnap reggel hiánytalanul továbbítsák a járáshoz. A vb. elnökei személyesen ellenőrizzék a nyilvántartások munkáját. Tanácselnökeink tartsanak szoros kapcsolatot a helyi felvásárló szervek vezetőivel és az időközben felmerült zavarokat, közös erővel küszöböljék ki. A község pontos és gvors jelentőszolgálata biztosíthatja, hogy megyénket az országos versenyben a tényleges teljesítésünk alapjan értékeljek.

A BEAPÁSSAL egy időben tokozotton be kell tartani a tűz- lendeszeti előírásokat. Éberen őrködjünk, nehogy az asztagba rakott gabona az ellenséges elemek kártevése, vagy a gondatlanság következtében elpusztuljon. Községi tanácsaink vezetői ebben a munkában támaszkodjanak elsősorban a DlSZ-szervg- zetekre.

A terménybeadásért folyó

nagy munkában nem feledkez- 1 telünk meg a tarlóhántás és másodvetésről. Mindkét téren megyénk súlyosan le van maradva. Széleskörű felvilágosító és szervező munkával mozgósítsák dolgozóparasztságunkat ennek teljesítésére is. Másodvetési tervünk túlteljesítése, parasztságunk számára komoly jövede- íerntöbbséget jelent.

MINDEZEKNEK a feladatoknak sikeres végrehajtásához meg vannak a kedvező feltételek: tanácsaink javuló munkája, folyton növekvő felelőssége, a bőséges termés, pártunk és kormányunk támogatása, továbbá, hogy pártunk és kormányunk új gazdaságpolitikája megyénk dolgozóinak nagy többségében bizakodást, lelkesedést váltott ki, inert életük azonnali jobbra fordulását, egész dolgozó népünk lagypgó holnapját látja ebben.

Számos jelenség azonban an a figyelmeztet bennünket, nagy vannak olyanok, akiknek é.r -lekében áll pártunk és kormányunk programmjánaK elferdi- tese és igyekeznek lazítani az ál- í,.mi fegyelmet a termen /oe- ■adás, vagy az adófizetés terén.

KÖZSÉGI TANÁCSAIN tv erőteljesen lépjenek fel az ellen-é- ges elemek tevékenységével szemben, leplezzék le a dolgozó- paiasztok előtt. Uj gazdaságpoh- t.kánk megköveteli a törvényes- lég szigorú betartását az rd! uni >veivektől úgy, mint az állampolgárok részéről. Fa'us) tanácsainknak pártszervezeten'tke. együtt türelmes íeÍvjláío;?|ió munkával lelkesítenie* kell do*- gezóparasztságunkat a lovából munkára és az állam iránti Kötelezettségük teljesítésére, meat csak ez biztosíthatja uj gazdaságpolitikánk alapelvamcu megvalósítását, a lakosság é'etszm- vopalának gyors emelkedését. Ugyanakkor a törvény teljes szigorával sújtsanak le az oiym ellenséges elemekre, akik a fegyelem lazítására, az állampolgári kötelezettségteljesítés megtagadására uszítanak,

Községi tanácsaink harcos politikai magatartásukkal, munkájuk gondos szervezésével, szoros- kapcsolatban pártszervezeteink- kel s a lakossággal, küzdjenek, hogy kezdeti eredményeinket tovább növelhessük és megyénk elsőnek teljesítse szeretett hazánk iránti kötelezettségét.

PALLOS FERENC, a megyei tanács vb. elnöke

„Most vágnánk ki a fát amikor már gyümö'csöt terem?' — így beszélgetnek a tompái Szabadság tsz tagjai

Az új kormányprogramul hírére a tompái Szabadság tsz-ben is megbolydult a tagság, hiszen örömet hozott számukra is annak mjnden pontja. A szövetkezetben való maradás vagy kilépés gondolata azonban több töprengő ember homlokát (ette ráncossá, különösen azokét, akik még nem eresztették elég mély gyökeret a nagyüzemi gazdálkodásba és a kisparcelto korszakára úgy emlékeznek vissza, mint öi eg ember a fiatalságai a: megszépítve látják annak minden baját és keserűségét is a visszaemlékezés tükre,’ ben.

A gyönyörű szövelke- reti földek, a jelen azonban nem sokáig hagyta a múlton álmodozni a dolgozókat, hiszen csak úgy kínálják a bőséget. 40 kosza dolgozik szünet nélkül, de a sűrű, csupaszéin gabonának még mindig nem akar végeszakad- n\. Árpából 600, rozs- oól 18Ö mázsát csépeltek el eddig, Árpából

mindenfajta kötelezettségét tisztázta a szövetkezet és a tagoknak munkaegységenként 1 kg-ol osztottak. Polyá-' kovicsék 8, a Börcsök- család 7, Bus Ádám 4 mázsát vitt haza — d$ az árpa fele még Csepeleden, nem ez az utolsó oszlás. A rozsból too mázsa a beadás- b.|, 80 mázsa pedig őriéire került. A kertészet eddigi 110—130 ezer forintos bevételéből készpénzelpleget is kaptak a tagok.

Számítás szerint gabonából 3 kg. jut majd munkaegységenként, 8- 12 mázsa kenyérnek- valót visz haza a tagság. De ez csak a gabona, hát még a sok egyéb? Burgonyából pl. a tervezett 60 mázsának legalább duplája megterem holdanként, olyan szép. Vetőmagon és beadáson felül 10001100 mázsa jut szétosztásra, lesz olyan tag, ak 20 mázsát is hazavisz. A háromszor kapált kukorica sem marad hálátlan, de ugyanígy lehelne sorolni a többi terményt is.

Ezért mondja Bus Adám: — soha nem volt ennyi jövedelmem egyéni gazda kóromban — miért lépnék ki? Az én részesedésemből már nincs kiadás adóra. nem fizetek belőle beadást, nem kell féí- re len nem az abrakot az iga s állatnak — minden szem termény tisztán jui u kannámba, a felesleg a piacra. — Szti- nóczki György és kertészeti brigádja —- amelynek zöme asz- szony — egy pillanatra sem gondolt arra, hogy kilépjen. — Hogy megint a hátamon hordjam a gyerekem a földre, vagy bezárjam a szobába? — mondják a-, asszonyok s a közeli épület felé hallgatóz- nuk mosolyogva, ahonnan az időszaki napközi otthonban elhelyezett gyermekeik vidám zsivalya hallik- —- Vagy lötj ögtessük az ételt a férjeink után ismét, amikor az üzemi konyhán jó kosztot kapunk?

Minden tag másért és másért áll ki még szilárdabban a szövetkezet mellett Az alapító

tagok, mint Sztánóczki György, Kovács Fal, Varga István és a többiek azt mondják: -Most vágnánk ki a lói, amikor már gyümölcsöt terem?« Hiszen csak 3 évet kell visszagondolni: mivel kezdtük és hova jutottunk Jóformán semmink se volt, most pedig bárhova nézünk, csak a? öröm, meg a büszkeség fog el: mire vittük nagyrészt saját erőnkből; Itt a sok-sok szép jószág, a rengeteg trágya utánuk, a íeljaví ■ tort, gazdagon termo földek, a gépek, felszerelések sokasága, a gyönyöríj új épületek, mind-mind kezünk munkája..,

A közös munkában összeforrott dolgozók büszkeségével nézik a szövetkezet tagjai a jelent és határozzák el, hogy megmaradnak eg v családban, még nagyobb buzgósággal, még szilárdabb összefogással nyesegetik, növelik a szövetkezed élet még több gyümölcsöt ígérő iáját.

Kecskemét város továbbra is vezet a búzaaratásban

Az aratás sorsdöntő napjaiban vagyunk, az időjárásra egv szavunk sem lehet, »aranyidő ez a betakarításra — most kell tehát megfogni mindenütt a munka végét, most kell kihasználni mindenu t. mindenkinek a munkára aikamas percet. A korábbi esős időjárás miatt most úgyszólván mindenütt egyszerre érik meg a gabona, s egyszerre várja, követeli a kaszát, az ara- 1 ógépet, a kombájnt.

Ahol tanácsaink, pártszerve, zeíeinlr. a falu kommunistái jól mozgósították a dolgozóKat a gazdag termés betakarítására, ott nem maradt el az eredmény, így került a búza aratásában az éjre Kecskemét város és járás. Jó eredményt ért el még a bácsalmási és a kiskunfélegyházi járás. Az utó sók közé került a kiskőrösi, kalocsai és a bajai járás. Az elmaradt járások pártszervezetei, a fa]u kommunistáinak vállát« komoly felelősig hárul, liógy az aratást időben a lehető legkisebb szem veszteséggel fejezzék be, A falu kommunistáinak az a legnagyobb feladatuk, hogy most a kormányprogrammal le fegyverezve

mozgósí.sanak minden erőt a betakarításra. A járások rangsora a legutóbbi értékelés alapján a búzaaratásban a köve kezd (százalékban):

1. Kecskemét város «6.2

2. Kecskeméti járás 04.2

3. Bácsalmási járás 03.5

4. Iíkíélegyházt járás 60.9

5. Kiskunhalasi járás 58.4

6. Kunszentraiklósi járás 50.1

7. Baja város 53.6

8. Punavecsei járás - 61,2

9. Kiskőrösi járás 41.7

10. Kalocsai járás 39.3

1J. Bajai járás 14.0

GAZDAG TERMÉS

u szorgalmas, jó

Egyre fogynak a gabonatáblák és egyre sokasodnak a keresztek a határmenti Tompa község földjein. Szorgos parasztok laknak ezen a vidéken. Jói tudják, hogy a gazdag termés sok és jó munkát kíván. Az országgyűlés ülése óta pedig megsokszorozódott minden dolgozóparasztban az elhatározás: -egyetlen szem gabona sem peregjen a tarlóba, így is segítsük a kormányprogramm mielőbbi megvalósulását.« A szorgalmas munka meg is hozza gyümölcsét: nem ritka a községben az olyan dolgozóparaszt, mint Csőd Antal, aki 80 keresztnél is többet hordott össze 4 hold búzaföldjén és 10 mázsás termésre számít.

Az elmúlt napokban is kora

munka jutalma

hajnalban nagy sürgés-forgás volt az egész határban. Különösen a Szabadság és a Szabad Föld termelőszövetkezetek iparkodtak az aratással. A Szabad Föld tsz 82 hold búzája 14 mé« zsás átlagot ígér.' Az aratás mellett szépen halad a behordás és a cséplés is. Úgy számít ja a községi tanács, hogy a jövő hét szerdára befejezik az aratást.

A dolgozóparasztok hazat to s kötelességük érzésének jeléül az első zsák gabonát az államnak adják. A községben a felvásárló helyeken serény munka folyik, Ezideig több mint 300 mázsa gabonát mértek le és öntözték a gondosan előkészített raktárak« ba.

Nem gondoskodnak az aratókról a miklóstelepi tangazdaságban

A KORMÁNY új gazdaságpolitikájának minden sorát áthatja a dolgozókról való szakadatlan gondoskodás. Ennek szellemében kellene gondoskodni a dolgozók ellátáséról a Kecske - mét-miklóstejepi tangazdaság vezetőinek is, akiknek erre minden

adottságuk megvan.

A tangazdaság aratói reggel 3-tól este 9—10 óráig dolgoznak, hogy elkerüljék a szemveszteséget, hogy nagyobb darab kenyeret biztosítsanak a dolgozó nép asztalára. A fokozottabb munka fokozottabb gondot követel az ellátás területén. Ennek ellenére, több sérelem élte a dolgozókat, melyekről Bende Sándor bizalmi így számol be:

— Június 22 óta aratunk a tangazdaságban. Igen nehéz munkát végzünk, mert nagyon dóit gabonát aratunk. Az amúgy nagyon szép gabona igen gyorsan érik, már szórja a szemet, ezért gyorsan kell vágni.

M

INDENT megteszünk, hogy szemveszteségmentesen arassunk’ Ebben a törekvésben azonban a gazdaság vezetősége nem támogat. Ellátásunk rossz, az ételek kevés gonddal készültek el. Volt rá eset, hogy axbmgonya nyers, sótalan volt. A tarhonya nem látott tojást, nyúlós, szinte ehetetlen. A legnagyobb baj pedig az, hogy az ételek minősége igen gyakran vétózik — de nem a javulás irányában.

— A konyha sem olyan, hogy étvágyat gerjesztene. A higiéniára alig fordítanak gondot.

E

Z A HELYZET a Kecskemét-miklóstelepi tangazdaságban, Ezért elsősorban a háromtagú vezetőség felelős, azon belül a két főkönyvelő és továbbá a gondnok: Károlyi László, akinek kezében van letéve az aratómunkások gondos ellátása. A gondnok azonban lebecsüli a dolgozók ellátását, még a rendelkezésre álló vágási engedélyeket sem használta fel, nem törődik az aratók jogos panaszaival, embertelenül, szívtelenül »intézi« az ellátást. Bende Sándor nyilatkozata fényt derít a gondnok lelkiismeretlen munkájára, a dolgozók iránti közönyére és arra, hogy Károlyi László egyszerűen »lerázza« a panaszokat.

Nálunk a vezetők a dolgozó nép megbízottai, akik kötelessége, hogy törődjenek a dolgozókkal. Ez a miklóstelepi tangazdaság vezetőire is vonatkozik, ahol tűrhetetlen, hogy a munkások ügyeit egyszerű »lerázással« intézze Károlyi László gondnok!

Csépelnek a táj ói állami gazdaságban

A tajól állami gazdaság három nappal ezelőtt befejezte az aratást. A két aratógép jelenleg a zab aratását kezdi meg. Az aratás után szépen halad a tor. lóhántáa le.

Alig fejeződött be az aratás.

megkezdték a csép’ést a gazdaság do’gozőj. Ezideig a bapna} részlegen fejezték be a rozs eséplését. A gazdaság több min) 900 mázsa gabonát szállított a környékben lévő malmok számára-