Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-11 / 161. szám

Egy fogadónap tanulságai Bácsalmáson Bácsalmáson csütörtökön tar­tott fogadónapot Szűcs Jmca járási tanacseJnökhelyetles. A fogadónapon számos dolgozó jelent meg sérelmeinek orvos­lása végett. Az elhangzott pa­naszok több hibára hívták fel a figyelmet és egyúttal figyel­meztetőül szolgáltak vezető szerveinknek, hogy nagyobb gonddal kezeljék a dolgozók ügyeinek elintézését. Kormá­nyunk programmja a dolgozók igényeiről, jobb életéről való fokozottabb gondoskodást állít­ja előtérbe, ehhez hozzátartozik az is, hogy panaszaikat, jogta­lan sérelmeiket azonnal orvo­solják és ne igyekezzenek egyes állami szerveink különböző bü­rokratikus intézkedésekkel meg­keseríteni életünket. Íme néhány példa, ami Bács­almáson a panasznapon felme­rült. Ernyest Mihály dolgozó paraszt elmondotta, hogy a he­lyi Terményforgalmi telepveze tője bürokratikus intézkedések­kel nehezíti a széna átadását, Ha valaki megjelenik a telepen a kocsi szénával, hogy kötele­zettségének eleget tegyen, elő­ször is lerakatják vele a szé­nát a mázsára, onnan a földre — ha nem tudják egyszerre le­mérni — majd ismét kocsira, végül pedig a kocsival a kazal­hoz kell menni. Ezzel a sok ce- temóniával sok felesleges mun­kát okoznak, megnehezítik az átvételt és sok dolgozópa­rasztnak még a kedve is el­megy, hogy a szénával a tele­pen megjelenjen, mert tudja előre, hogy mi vár rá. — Ennél sokkal egyszerűbb lenne — ja­vasolta Ernyest Mihály — ha elvinnék a kocsik a malom előtti mérlegre a szénát, ott u kocsival együtt lemérnék a be­hozott mennyiséget és mind­járt onnan a kazalhoz lehetne vinni. A kocsi pedig vissza­menne leméi és végett, a súlyát levonnák áz összsúlyból és könnyen meg lehetne állapítani a beadott mennyiséget. Igaz, hogy a malom előtti mérleg tá­volabb van, de még mindig okosabb megoldás ez, mint a sok le- meg felrakodás, annal is inkább, mert ez a széna mi­nőségét nagyon rontja. Az elhangzott javaslat alap­ián a járási tanácselnökhelyettes azonnal intézkedett, hogy így oldják meg a szénaátvételt a telepen. Erre azonban maga n telepvezető is könnyen rájöhe­tett volna előbb, ha egy kicsit gondolkodik és jobban szívügye a beadást teljesítő dolgozópa­rasztok munkájának megköny- nyítése. Másik eset. Salamon Mihály dolgozóparaszt elmondotta, hogy 8 hold 1597 négyszögöl földel kapott, mint csereingatlant a tagosítás során. Ebből két hol­dat Vámos Vilmos madaiasi la­kos önkényesen használ mar két éve. Mivel igazolni tudja, hogy a föld az övé, napraforgót vetett bele az idén. .Vámos Vil­mos azonban önkényesen kuko­ricát vetett rá és az ő napra­forgóját kikapálta. Hiába ment a községi tanácshoz, hogy ügyét intézzék el sürgősen annál is inkább, mert a Vámos által jog­talanul használt föld után is neki keli fizetni a beszolgálta­tást, még a mai napig sem akadt, aki orvosolta volna az ügyét. Az utóbbi három hónap­ban pedig ugyancsak gyakori vendég volt a föld miatt a ta­nácsházán. A sok hiábavaló utánamászkálás el is keserítet­te és sok idejét elrabolta. Ehhez hasonló eset. Hanász Ferenc ügye, aki 8 hold és 1200 négyszögöl földet kapott, mint csereingatlant: papíron. A való­ságban azonban a föld 3 hold 11U0 négyszögöllel kevesebb. A területet már fel is mérték é* megállapítást nyert, hogy neki van igaza. A beadást azonban kitartóan a nyolc hóid 1200 négyszögöl után követelték tőle és joggal mérgelődött, hogy olyan terület után is kell telje­sítenie, ami nincs is a birtoká­ban. Már két hónapja koptatja a cipőtalpat a tanácsnál az ügy elintézése végett, de senki sem tett konkrét intézkedést arra nézve, hogy töröljék a többlet­területet. Pedig mind a két esetben nem sok fáradságába került volna a községi tanácsnak, hogy rendbe­hozza két dolgozóparaszt sérel­mét. Salamin Mihály ügyében meg kellett volna állapítani, hogy Vámos Vilmos milyen ala­pon használja jogtalanul a két hold területet és felszólítani, hogy hagyja abba a föld műve­lését, mert az Salamon Mihály tulajdonát képezi. Hanász Fe­renc ügyében pedig csak a hely­beli földbirtokrendező csoport­nak kellett volna átírni, a föld újbóli felmérése végett és hiva­talosan töröltetni a többletterü­letet és hasonlóképpen az utána járó beadást is. A tanács azon­ban elmulasztotta ezt. Mi ebből a tanulság nemcsak Bácsalmáson, hanem mindenütt? Az, hogy lelkiismeretesebben ke­zeljék a dolgozók panaszait, töb­bet törődjenek ügyeik elintézé­sével, mert ez egyik legfonto­sabb feltétele a tanács és a dol­gozók kapcsolata megjavításá­nak. Folyó hó 7-én történt Páhin, aminek megtörténnie bizony nem lett volna szabad. A hely­zet a következőképpen néz ki: A községi orvos, aki egyszer­smind az SZTK rendelőorvosa is, pár héttel ezelőtt baleset ál­dozata lett és ezért most kórhá­zi ápolásra szorul. Helyette Kis­kőrösről jár ki az SZTK-orvos hetenként egyszer. Ezzel meg kell elégedni. Ha pedig valaki beteg a közbeeső napokon, az tárad jón be Kiskőrösre 13.5 ki­lométerre, de úgy iparkodjon, hogy az ottani rendelésre beér­jen, mert máskülönben fordulhat is vissza. Július 7-én is kijött a helyettes doktor, de elfogyott hamarosan a receptje, mire ki­jelentette, hogy tovább nem rendel. Hazament Kiskőrösre. A betegek azonban vártak türe­lemmel, mivel a zöldkeresztes rendelés is erre az időre esett, hogy majd csak megvizsgálják őket és gyógyszerhez jutnak. Azonban jött egy telefonértesí­tés, hogy: nem lesz rendelés, mert elromlott az autó. A sok beteg és az apró csecsemők hiá­ba várakoztak. Az autó elrom­lott, tehát a betegek szenvedje­nek tovább. Ha rossz az autó, más járműhöz is hozzá lehetett volna jutni. 50—60 beteg és cse csemő nem nélkülözheti az or­vosi segítséget ilyen leikiisme- retlenség következtében. Ennek az állapotnak azonnal véget kell vetni. Mindennap szükség van orvosra a község­ben. Nem pedig 2—3 hetenként kell rendelést végezni, akkor is úgy, ahogy július 7-én történt, hogy az orvos nem gondoskodik elegendő receptről. Kormányunk programmját csak úgy tudjuk sikeresen végrehajtani, ha töb­bet törődünk a dolgozók egészsé­gével. Fördős Béla, Páhi. Kiterjesztik az áilatorvos-szaksegédképzést ;,Ingyenessé tesszük az állat­orvosi szolgáltatást“ — mon­dotta többek között Nagy Imre elv árs, a minisztertanács el. nöke, az új kormányprogram- mot bejelentő beszédében. Az Ingyenes á latorvosi kezelés megnövekedett feladatok elé ál­lítja az állatorvosokat. Ezért már az ősztől növelik az állat- orvos.szaksegédképző tanfolya­mok számát. Eddig összesenhá- rom ilyen tanfo yarn működött 5 hónapos oktatási idővel. Az ősszel újabb állatorvos_szakse- gédképzö tanfolyamokat létesí­tenek és valamennyi ilyen is. kola tízhónapos lesz, (MTI) Csatlakozunk a vaskúiiak verseny- kihívásához! Augusztus 8-ig befejezzük a cséplést és teljesítjük a gabonabeadási tervet A folyó hó 7-én tartott pai asztgyűlésen dolgozóink a követi kezóket határozták el és kérték, hogy erről a szerkesztőséget is értesítsük: A Bácskiskunmegyei Népújság július 5-i, vasárnapi számá­ban jelent meg a vaskútiak versenykihívása. Ez a versenykihívás annak érdekében született meg, hogy minél előbb győzelemre vi­livé a község dolgozóparasztsága a kenyércsatát és ezzel is elöse- uiUe a dolgozók jólétének fokozását. Mi, nagybaracskai dolgozo- parasztok, nem nézhetjük tétlenül vaskúti paraszttársainknak meg­mozdulását. Hallgattuk és olvastuk a kormány új programmját es ló munkánkkal, a tervek teljesítésével akarjuk elősegíteni annak sikerét, Mi is értünk el szép eredményeket a versenymozgalom terén, Drmösi József paraszttársunk az egyik békenagygyűlésen megfo­gadta, hogy aratásig három ízben végzi el a kukoricakapélást, az aratást három nap alatt fejezi be és cséplőgéptől lefolyó első gabo­nát a beadási kötelezettségének teljesítésébe szállítja. Urmösi József paraszttársunk hangja a mi együttes, közös akaratunk kifejezése volt. Urmösi Józseffel, egy-két késlekedő kivételével elvégeztük az aratás megkezdéséig a háromszori ka­pálást, sőt Szabó Imre hatholdas, Nagy Péter nyolcholdas, Csóka Imre nyolcholdas és Körösi József 12 holdas tanácstagok négy­ízben végezték el a kukorica kapálását és hatszor ekéztek. De tö­megével vannak olyanok, akik hasonlóképpen cselekedtek. Az aratási munkák túlnyomó részét befejeztük. Egy-két nap és jelenteni tudjuk, hogy végeztünk az aratással. A hat tsz közii) négy már végzett az aratással, kettő pedig hamarosan végez. A gabona gyors betakarítása érdekében tömegszervezeteink a DISZ, MNDSZ és MSZT soraiból naponta újabb aratébrigádok vonulnak ki békearatásra. Az a célunk, hogy népünk asztalára minél előbb odakerüljön az új kenyér és községünk is hamarosan arról szá­moljon be: győzelmesen kerültünk ki ezévben is az új kenyérért vívott csatából. Ezért mi, nagybaracskai dolgozóparasztok, elfogadjuk Vaskői versenykihívását azzal a kiegészítéssel, hogy: az őszibúza és rozs aratását a megkezdéstől számított öt nap alatt elvégezzük. Az aratás befejezésétől számított öt nap alatt végzünk a behordással. A cséplést és vele párhuzamosan, a ver- ménybeadást a vaskútiaktól eltérően augusztus 10 helyett augusz­tus 8-ra végezzük el, illetve teljesítjük. Mi, nagy baracskai dolgozó parasztok, az új feladatok meg­valósítása közepette ennek a vállalásunknak maradéktalanul ele­get teszünk, hiszen biztosak vagyunk benne, hogy a kormány­programra megvalósulásának gyümölcseit mi magunk élvezzük. A nagybaracskai dolgozóparasztok nevében! Tóth Imre tanácselnök. Bócsborsód dolgozói is csatlakoztak a vaskútiak versenyfelhívásához Vaskút szövetkezeti község pá­rosversenye Garával a bajai já­rás valamennyi községében visszhangra talált. Nemesnádud­var után most Bácsborsód is csatlakozott a vaskútiak ver­senyfelhívásához. A bácsborsó- diak megfogadták, hogy az ara­tást, cséplést és begyűjtést a vaskúti versenyfelhívásban fog­lalt határidők előtt két nappal teljesítik. A községben erősebbre lángolt a verseny lendülete, a verseny­táblákon ott áll a figyelmeztető: községed becsületéért harcolj, az élenjárók és példamutatók száma megsokszorozódott, hogy a terménybetakarítás nagy csa* tájából, a begyűjtés gyors telje­sítésével Bácsborsód kerüljön ki győztesen, Sxeremlén aratják a tavasxiárpát A Bzeremlei Kossuth tábláin beérett a favasziárpa és hozzá­kezdhettek aratásához. 40 hol­don kezdték meg a munkát és a dús kalászokba szökött tava­sziárpa is gazdag termést ígér, A KENYÉRÉRT Irta : K. Hromov J ekatyerina Halosína még az éjszakát is a mezei szálláson töltőit te. Még egy­szer körülnézte a kombájnt, mi­előtt elindult vele győzelmes út­jára. Késő estig vizsgáigatta. kifogástalanul müködik-p min­den alkatrésze, A itraktorista lámpással kezé­ben állt Jekatyerina mellett és mi 'tagadás, ugyancsak megun, ta már ezt a foglalkozást. — Hagyjuk már abba, ejv- éársnö — szólt a köpcös trak- torisía. —- Nincs ennek a gép­nek semmi baja. úgy fog'dol­gozni hónap, ahogy még új korában sem! A körülállók neveitek: —- Pe biztos vagy benne! Ahe­lyett, hogy örülnél neki, hogy a kombájnvezeto még egyszer ellenőrzi, rendben vannak-e a gépek, még le akarod beszélni róla. Ô, i« álomszuszék! — szőr az egyik é'esnyelvü menyecske, — menj csak aludni, majd ml világi: Uhk Katyjának, ... Ezen az éjszakán nemcsak Jskatjüriüíi, . üsWfup az ege^ kolhoz lázban volt. Hiszen hol­nap kezdik az aratást. Délután termelési értekezlet volt a mezei szálláson, Az'án még az este kö- ríilkaszáták az egész begyűj­tésre váró területet, hogy a kombájn reggel rögtön rámehes­sen a földre. Most készen áll minden a nagy munkára. Sze­kerek, gépkocsik is étkezlek a szállásra. A szelelórosták közül a zsákok és a ponyvák halmai fekszenek. jV/J ásnap alig, hog:y d'öbuk- kant a nap, felszállt a harmat, mind ott álltak a ga­bonaföld végénél. Beindították a motorokat, kusdar Aszkerova brigádvezetö most intett vörös zászlójával és a gépek méltóság • teljes lassúsággal megindulták ft búzatábla felé. Jekatyerina állt a kombájnke- rék mellçtt és végignézett a vé geláthata lan búzatenger felett) A traktorvezető hátrafordult és Haiusinát figyelte. A vágószet- kezet nehezen birkózott meg a búzával. Igen siírün nőttek a szálak, ömlení kezdett a pony­vára a kalászok folyama, a tar­tályba pedig aiapyos búáaszo. mek hullottak. Halusina most átadta a kormányt segédjének es így szólt: ...» Tgttpd alaftSjPfiyaa % vjj;4< szerkezetet, el kall kapnia a je- hajló kát ászokat is, Most szekerek jönnek a gép­csoport mögé. Jekatyeripa fel­emelj a rekeszt és a gabona be. leomlik a szekérre szerelt falá­dákba. A tartály kiürítése mi­att nem áll meg a kombájn, me­netközben végzik el ezt a mun­kát, A szkerov fé mért a learatot1 + *■ területet, mely odafut a mérlegkezeiökhöz és izgatottan figyeli a mérés eredményét. — Nos, mennyi? A mérlegkészítö büszkén vá. laszol: — Nagyon jó! 140 púd (22.5 mázsa) egy hektárról. Aszkerov örül az eredmény­nek. — Az ö brigádjára bízóit területen nőtt legsűrűbben a bú­za az egész kolhozban, No, de meg is do goztak érte alaposan. — Sietve újságolja Aszkerov a kombájnvezetönek is az öröm­hírt. Jekatyerina mosolyogva vá­laszol: — Ilyen termést öröm bc'aka- ritani! Vajőban. Ez az örömhír szin'o. szárnyakat adott az emberek munkakedvének. Nótára gyúj­tott és dalolva még gyorsabban haladt, a munka. . Sokan vannak » szárún is, Szüntelenül dolgoznak a gabo­nát iszfítók. Kéí pózna között hatalmas leiratokat lenget a szél, mint dagadó vitorákba be. lékapaszkodik: „Csak tisztított gabonát adunk az államnak!" — meg: „Erőnk és boldogságunk a kenyér!“ A szekerek egymásután telnek meg a duzzadt búzás zsákokkal, — Ki vezeti az első vörös szál­lítmányt a beadási helyre? — kérdezi Ha usina a kolhozelnök, töl, — Kuzsdar Akszkerov — fe­leli a kolhozelnök, — Az ö bri­gádja kezdte meg ejsönek az ara ást a a búzája is olyan, hogy gyönyörűség nézni, t ’bben a percben vidám da- J toló gyermekcsapat tűnt fel az ászéit fák alól. Ök is se­gíteni jöttek. Arra válalkoztak, hogy összeszedik az elhullott ka. Jászokat a kombájn mögött, Mindenfelé faládákat helyez­nek el a mezon e belerakják az összegyűjtött kalászokat. De nemcsak a gyerekek gondolnak erre, mert egyetlen kolhozpa- rasz’t sem megy el úgy a falá­dák mellett, hogy bele ne dob­jon pár szál kalászt, amelyet jár- tában-keltében talált a tárlón. Brigádszáüásához lovas köze­ledik* Isi Velue y brigád Y6ze to érkezett a szomszédos gabona tábláról. Barátjához, Kuzsdai Aszkerovhoz, A két brigádve­zető ugyanis munkaversenyben áll, kíváncsiak egymás eredmé­nyeire. — Mennyit arattak eddig egy hektárról, Kusdar? — kérdi Isi Velijev. — Az eddigiek szerint átlag 140 pudot, — A ml brigádunkban sem rosszabb az eredmény, Voiijev zsebébe nyúlt « Kivesz egy marók búzát, majd a másik kezébe is vesz egy maroknyit Aszkerovék ponyvájáról. Figyel­mesen vizsgálgatják, mslyik marék búza a nagyobbszemü és jobb. — Egyforma —- mondja ki végre Aszkerov. — De természe­tes is. Egyforma a fö dünk, ugyanolyan gépekkel dolgozunk; egyezerre végez'úk el a szán­tást is. Az érdekeink is azonosak és egyforma lelkesedéssel dől* goztunk. Mindkét brigádnak gaz- dag termése van, A brigádvezetök bemennek a búza közé. Várukig ér­nek a gabonaszálak. Ott állnak az arany 6 búzatenger közepén s beszívják az érett kalászok lelket melegítő illái At, M tőiénél a pii doigozóü egészségével is

Next

/
Thumbnails
Contents