Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-09 / 159. szám

Jól folyik az aratás a bácsalmási állami gazdaságban, mert a MEDOSZ harcol a jó munkafeltételek biztosításáért MEGYÉNKBEN igen sok ál­lami gazdaságban és gépál'omá- son keresve is alig találjuk meg a nyomát a MEDOSZ munka, jának. A megyei központban már az is ,.eredmény”, ha a hibákat regisztrálják. A dolgo- zóií panaszának orvoslására a legtöbb esetben nem kerül sor. Az aratás, cséplés idejére nagy munka vár a MEDOSZ-ra. Ilyenkor a dolgozók tömegei áram anak az állami gazdasá­gokba, gépállomásokra. De a MEDOSZ csak akkor láthatja el jól a feladatát, ha a töme­gek mozgósításával behatol a gazdasági és szociális munka minden részletébe, ha gondos, kodik a dolgozókról. Éppen ezen a területen hang­zott el sok panasz. Nem egy ál­lami gazdaságban panaszkodnak a dolgozók a gyenge minőségű ételek miatt. Több helyen pe­dig kifogásolják, hogy drága a koszt. A dolgozókról való gondosko­dás azt is jelenti, hogy a MB. DOSZ harcoljon a jó munkafel­tételek biztosításáéit. Ez sem ■történik meg mindenütt. Csak elvétve akadunk o yan állami gazdaságra, ahol ez megtörté­nik. Ilyen például a bácsalmási állami gazdaság, ahol jó a han­gulat az aratók között, mert a gazdaság dolgozói látják, hogy a szakszervezet és a gazdaság vezetői szívügyüknek tekintik a dolgozók jó ejátását, azok se- gi'ését, ENNÉK a gondoskodásnak nyomán máris szép eredmény Született, A kombájnosok 300 —350 hold gabona betakarítá­sát vállalták, az aratógépek kezelői pedig ISO—200 hold ga­bona learatásáért indultak harc­ba. A versenytáblán son dolgo­zó neve szerepel. Vas József kombájnos neve is ott látható, Bki 36 óra alatt 57 holdról 760 mázsa gabonát vágott le. A ke­resetét is kiírták: 503 forint 65 fillért keresett és* prémiumként 78 kilogramm gabonát. Az ara. tógépkezelők is jól haladnak. Sokszor éjfélig is arainak, A MUNKAFELTÉTELEK megfelelő biztosítására úgy is fordítanak gondot, hogy a mun­ka meggyorsítása érdekében a he yszínen javítják a gépeknél előadódó hibákat. Egy mozgó javítóműhelyt szerveztek a kombájnok, egyet pedig az ara­tógépek számára. A műhelyek­hez két-két szerelőt osztottak be és biztosították a szükséges szerszámokat. A szerelők is igyekeznek Jő munkafeltételeket biztosítani az aratók számára. Az aratógépek, nél Ritkasszer József és Racs- mán János megosztották egy­más között a münkát. Rltkasz. szer József fökép javításokkal foglalkozik. Racsman János peuig munka közben figyeli a gépeket, AZ ÜZEMI BIZOTTSÁG is gondot fordít a munkafeltételek biztosítására. Az aratőgépkeze- lök Szakszervezeti bizalmija, Molnár József észrevette, hogy Gépállomásainkon tovább fo. lyik a verseny a jó eredményt elért dolgozók között; ki tud még nagyobb eredményeket fel­mutatni, ki lesz az aratási csa­ta győztese? — je szókkal. A kerekegÿhâzi gépállomás Béke- brigádja — leküzdve az előtte álló nehézségeket — négy nap alatt négy géppel 126 holdon végzett növényápolást és tarló­hántást, A brigád már az egész évi tarjóhántási ég növényápo. a tsarokvágó kaszások nem jól kerekítették le a tábla széleit. Emiatt a sarkokon nagyon éles szögben kellett fordulnia a gép­nek. Molnár József figyelmez­tette a kaszásokat, hogy a hir- te en fordulat miatt eltörhet például a kardántengely, mely­nek megjavítása hosszú időit vesz igénybe. A kaszások ezután nagyobb körültekintéssel végez­ték a sarkok lekerekít ését. Köteles István bizalmi az ösziárpa learatása után össze, hívta a kombájnosokat, hogy megvitassák a tapasztalatokat. Az értekezlet hasznosnak bizo­nyult, mert most gyorsabb ü emben és kevesebb üzemza­varai folyik a búza aratása. lási tervét te’jesítette, sőt Szá­mos tagja túl is teljesítette, mint például Antal József, aki nyári tervét 139 százalékra, Pencz Gyula 115 százalékra, Barna Pál 125 százalékra, Hal- denekker József 105 százatokra, Langó István 100 száza'ékra tel­jesített. Igen tanácsos lenne, ha ezekről az elvtársaktól ven­nének példát a Törekvés-brigád tagjai is, akik tervük teljesíté­sének még ugyancsak az elején tartanak! A legjobb urai»gépkezelők : Makkai Antal, Lajosmizse 173 kli„ Kürtösi István, Kerekegyháza 101 kh, Moj­zes János, Csátalja 9« Uh, Ágoston Sándor Kecskémet 95 kh.' Legjobb kombájnvezetök i Palásti Lajos, Csátalja, le­aratott 96 kataszteri hol­dat, melyről 1261 mázsát csépelt el. Id. Besik János, Beírnia,, learatott: 93 kh-at, elcsépelt róla 1336 mázsát és Babinyec József. Mada­ras, aki 79 holdról 868 má­zsa gabonát csépelt el. Tarlóhántásban a legjobb gépállomások ; Kecskemét 534 kh, Csátalja 469 kh, Hartu 234 kh. Tarlóhántásban a legjobb eredményt elért traktoros: Dúczi János. Kecskemét, gépállomás, 163 kh. Az állatni gazdaságok országosan befejezték az ősziárpa aratását Az állami gazdaságok az el­múlt ötnapos időszakban orszá­gosan befejezték az ösziárpa aratását és learatták az öszi- búza tíz, a rozs húsz százalékát is; Megkezdődött a tavasziárpa aratása is. Az aratási munká­latokban élenjáró rizstermelő igazgatóság az ösziárpa betaka­rítása után a rozs 60 százalékát és a búza 26 száza ékát is le­aratta. (MTI) Gépáílomásaink, kombáj «vezetőink, aratógépkezei óink versenyéről Ezután még jobban becsülöm és munkálom a földet — mondja Bense József kiskunfélegyházi kisparaszt Az alpári utat kétoldalt ** mézszínű gabonakeresztek szegélyezik. Itt vágja az 1800 négyszögöl búza utolját Bense Jó; séf dolgozóparaszt is, két le­gényfiával. Egyik katona, ara­tási szabadságon van itthon ép­pen, Beszédbe keveredünk. Benst bácsi hallott ugyan már félíül- lel a kormány programmjaról, de bizony annak egyik-másik pontja vagy még nem jutott el ide a tanyavilágba, vagy aki hozta, elferdítette szándékosan, vagy akaratlanul. Szerencsére kéznél van az újság és hiteles nyomtatásban olvasunk fel belő­le Bensééknek. Mert a két fiú is abbahagyja a kaparék gereb- lyézését és a körbe telepszik. Bense bácsi csak bólogat, egy- egy pontnál szólni akar, de az­tán sürget: olvassuk tovább, vé­gig akarja hallgatni. Mikor az­tán nekünk nincs több mondani­valónk, rákezdi ő lelkendezve. T udtam én, hogy erre rá fog jönni a kormány. Mái’ mint arra, hogy nagyon elidege­nedett a paraszt mostanában n földtől — és ennek van valami bibije. Mert kérem, én csak ma­gamból indulok ki. 67 éves va­gyok. 1945-ben kaptam ezt az 5 holdat juttatásba, úgy vágyakoz­tam rá egész életemben, mint a gyerek a mézre. Rossz föld volt ez, most se valami elsőrangú, de Akkoriban még a vetőmagot sem termette meg. Helyrehoztam. Trágyáztam, kapáltam, ajnárol- tam, mire eljutottam odáig, hogy az alig több, mint egy hold ro­zsom 40 keresztet termett. Az idén a búzám is nagyon szép lelt. De bizony az élet kezdett nyugtalanítani,^nehéz volt meg­élni az 5 hold terméséből. Ta­valy a beadást is úgy tudtam csak teljesíteni, — meit azt azért teljesítettem —, hogy a na­gyobbik fiam cséplőgépkeresetét is beadtam. Rosszul gazdálkodók talán? Nem. Szeretnék én min­dent megadni a földnek, hogy többet adjon. Tudom én azt is. hogy ezen a futóhomok-erekkel átszőtt talajon mit jelentene a műtrágya. Dehát meg tudtam én venni a műtrágyát? Tudtam én a két rossz lóval olyan mélyen szántani kukorica alá, mint a traktor? Meg is látszik rajta, lát­hatják, hogy a szikes foltokon félméterrel is alacsonyabb a ku­korica. .. Mostmár — amint a kormány programmjában van, én is kapok műtrágyát, nemes vetőmagot, szánthatok traktorral. Erre csak azt mondom, hogy ez­után még jobban becsülöm és munkálom a földet. Mert én bi­zony csak csóválgattam a fejem, amikor hallottam, hogy ez is, 3Z is otthagyta a földet, az él­tető édesanyánkat, ami az enni­valót adja. Hiszen szép a gyári élet, könnyebb is, mint a pa­raszti munka, de én már régeb­ben gondoltam; nem lesz ennek jó vége. Ha mindenki gyárba megy, ki munkálja a földet, ki termel kenyeret? Nagy dolog, hogy mindez! meglátta kormányunk és felénk, a dolgozó parasztok felé is for­dult, még nagyobb kedvet, se­gítséget adott munkánkhoz... Ami a többi hibát illeti, ma­gam is tapasztaltam néhányat. Például muszáj volt gyapotot vetnem szerződésre. Tiltakoztam, veszekedtem én, hogy ez a talaj nem jó neki, — hasztalan. Hál elvetettem, munkálom is. De annyit mondok: két óra alatt játszva megkapálom a gyapotot, — de le hagyom vágni a nya­kam, ha annyi termésem lesz rajta, amiből a kétórai napszám kitelne. Csak elveszi a helyei, sínylődik. Ez pedig nemcsak ne­kem nem érdekem, de nem sok haszna van belőle az államnak sem. De bizony, akik íróasztal mellett megköttették velem a szerződést, erre nem gondoltak, nem hallgattak meg, hiába taná­csoltam, hogy inkább mást vetek bele... Mostmár ez sem így lesz. Elköszöntünk. Bense bács: ^ kaszája újra nekilendült az alig pár öl hátralévő búzá­nak. Lovai pár lépéssel odébb ropogtatták az árokpart füvét, a kocsin eke fénylett, hogy a ka­sza után nyomban tarlót szánt­son s a jó gazda minél hama­rabb újravethesse. G. K, Lajosmízsén jól folyik a másodvetés LAJOSMIZSE elsőnek teljesí­tette a megyében az ösziárpa aratását. A község dolgozópa­rasztjai az új kormányprogramul megjelenése óta még nagy'obb lendülettel dolgoznak. Július he í-én estére az egész község ha­tárában befejezték a rozs aratá­sát és javában folyik a búza és a tavasziárpa betakarítása. Az aratás mellett nem szorul háttérbe a tarlóhántás és má­sodvetés sem. A község népneve­lői, a tanács állandó bizottságai, a kormányprogramm megjelené­se után még szorosabbra fűzték kapcsolataikat a község dolgozó parasztjaival. A dűlők végén, munkaközben, egy-egy pipaszü­net alkalmával arról beszélnek egymásközt, hogyan fokozzák majd a terméshozamot, mert mostmár ebben a törekvésükben az állam még több segítséget nyújt. Nemesített vetőmaggal, műtrágyával látja el őket. Azt is tudják, hogy amit az állam egyszer megígér, azt be is tartja. Ezért már az idén jól akarják ki­használni a kedvező időjárást. Sokan vetnek másodnövényt a községben. Tavaly alig réhá- nyan vetettek, az idén már jú­lius 7-ig 430 holdon vetettek rö­vid tenyészidejű kukoricát és ezenkívül mintegy 30—40 hol­don konyhakerti növényeket ve­tettek a felszántott tarlóba. A KÖZSÉG dolgozói kiszámi- tották, hogy a másodvetésü ku- korica a kedvező időjárás és gondos ápolás mellett, az arány­lag gyenge szerkezetű homokos talajon is megadja holdanként a nyolc mázsa termést. Bőven jut majd ebből az állatok takarmá­nyozására és a szabadpiacra is. Bujdosó József hétholdas dolgo- zóparaszt már tavaly is másod­vetésű kukoricából hizlalta meg sertését. A tarlóba vetett burgo­nyából pedig a család szükség­létéin és a vetőmagon kívül a szabadpiacra is jutott. Bujdosó Józsefnek az idén is az aratás után első dolga volt, hogy a má­sodnövények földbekerüljenek, példáját sokan követték. Varga István nyolcholdas középparaszt már egyszer meg is kapálta más­tél hold tarlóba vetett kukoricá­ját. A TARI.ÖHÁNTÁSBAN es másodvetésben nagy segítségei nyújt a gépállomás is. Az eddigi négy erőgép mellett július 7-én kedden újabb négy traktor vé­gezte a szántást másodnövényék alá. Mit szólnak hozzá az illetékesek ? Ml LESZ A VILLANYMOTOROKKAL? A tompái gépállomásnak 18 cséplőgépe van beütemezve a menetirány tervbe, ebből kettő villamoserő meghajtással van tervezve. A jóhiszemű szemlélő azt gondolná, hogy a villanymo­torok csak az áram bekapcsolá­sára várnak, — ez azonban té­vedés. Már néhány hónappal ezelőtt felvetettük, mi lesz a villany- motorokkal, hiszen be vannak osztva a cséplési menetirány- lervbe. Telnek a hetek, a csép ­lés már régen megkezdődött, de a villany meghajtóerő elmarad!. Pár napja beszélgettem a gépál­lomás igazgatójával, aki most már nagyon is jogosan, velünk együtt nyugtalan. A hibák elle­nére azonban nincs nyugtalanság a megyei gépállomás illetékes csoportjánál. Június 16-án járt a tompái gépállomáson a megyei gépállomás! igazgatóság főme­chanikusa és úgy »instruálta- a/ igazgatót a MEGYEVILL kikül­döttjével együtt, hogy: Budapes­ten a Villamossági Cikkeket Ér­tékesítő Vállalat központjában már elvitelre várnak a cséplés- hez szükséges villanymotorok. Hozzátették: nyugodtan menje­nek fel, legalább elhozzák a töb­bi gépállomásnak kiutalt vil­lanymotorokat Is. Pálmai elvtárs, a gépállomás igazgatója teherautóval sietett a VILLÊRT Vállalat központjába Budapestre. Ott aztán kiderült, hogy a jelzett motorokra nincs kiutalás az energiaügyi minisz­térium anyagellátási főosztályá­tól. Mit tehetett egyebet Pálmai elvtárs, minthogy bejárta a »hi­vatalos- utat. Elment a jelzett minisztériumba. Ott közölték ve­le, hogy Galambos elvtárs, aki az ügyet intézi, több napra tá­vol van, s így sajnálattal nem tudnak kérdésére választ adnij azonban kérését szóban felvet­ték. Június 28-án Pálmai elvlárs arca felragyogott, amikor a pos­tát bontotta. Megérkezett a vár- vavárt levél az energiaügyi mi­nisztériumtól. A válasz azonban a következőket taitalmazta: —> -Sajnálattal közöljük, hogy aa ügy nem hozzánk tartozik. El­intézés végeit lépjenek érintke­zésbe a MEGYEVILL, Vállalat kecskeméti kirendeltségével.« Mi a véleménye a válaszról a gépállomási igazgatóság főme­chanikusának és a MÉGYÈV1LL Tompán járt kiküldöttjének? Ha nekik nem volna vélemé­nyük, úgy nekünk és a tompa) dolgozóknak azonban megvan, Nagyfokú hanyagság kell ah­hoz, hogy a cséplés előestéjén,- június közepén lélektelen »se­gítséget- adnak a sok problémá­val küzdő gépállomásnak, és ez­zel komoly károkat okoznak az egész népgazdaságnak, mivel a két cséplőszekrény a megfelelő hajtóerő hiányában csak késve válhat a kenyércsata fegyve­révé. A megyei gépállomási igazga­tóság vonja felelősségre az ilyen Instruktorokat és intézkedjen, hogy a tompái gépállomás meg­kapja a jogosan várt segítségei és választ kapjon arra, hogy mit tegyenek azokkal a cséplőszek­rényekkel, amelyek most a hely­telen tájékoztatás folytán egye­lőre kiesnek a cséplésből. POSVÁNCZ LÁSZLÓ, a kiskunhalasi járási tanács vb. titkára. A kalocsai vasútállomás vegye figyelembe a dolgozók kéréseit A Kalocsa és Kiskőrös közölt közlekedő vonaton gyakran ta­pasztalható a dolgozók jogos fel­háborodása a kalocsai vasútállo­más jegykiadásával kapcsolato­san. Igen sűrűn előfordul — kü­lönösen hétfői napokon, — hogy uz utazóközönség egyrésze nem kap jegyet, mert a vonalot »in­dítani kell«. Ez azt jelenti, hogv a dolgozók kénytelenek 7 forint ráfizetéssel megvenni utazóje­gyüket. Vonatíndulás előtt hiá­ba állnak félórákat is a pénztár előtt, olyan lassú a jegykiadás, hogy nem kerül sor mindenkire. Akármilyen sokan vannak, csak egy ablaknál történik a jegyki­adás. Helyes lenne, ha a kalocsai vasútállomás dolgozói úgy szer­veznék meg a munkájukat, hogy amikor tömeges utazások van­nak, mint például vasárnap dél­után és hétfőn reggel, két ablak­nál adnák a jegyeket. Ezzel so» száz és száz dolgozónak kíván­ságát teljesítenék és egyúttal a?,l is elérnék, Hogy nem korholnák a kalocsai vasútállomás vezető­ségét és sok esetben dolgozóit. Köves Gyula tudósi tó* Kalocsa. Az uszódi Dózsa befejezte az árpa cséplését Úszód községben a Dózsa ter. melöszövetkeze i csoport július S-án délelőtt 11 órakor végze t elsőnek a községben az árpa csépl&sével. Jól fizetett az ár­pa, átlagosan , katáöztráiis hol­danként 20 mázsát. A termelő­szövetkezeti csoport a géptől egyenest tett eleget beadási kö. telezef ség ének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents