Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-29 / 176. szám

Sürgősen távolítsák el az ellenséget a pálmonostori Keleti Fény termelőszövetkezetből A párt és a kormány nagy gondot fordít az egyénileg dol­gozó parasztokra, de még na­gyobb mértékben növeli és a jövőben is tovább fogja növelni a szövekezeteknek nyújtott ítegüséget, hiszen változatlanul a termelőszövetkezetekben látja a dolgozó parasztság felemel­kedésének biztos útját. Az eddig niegjejent rendeletek mind azt a célt 6zolgálják, hogy meglévő termelőszövetkezeteink erősöd, jenek, a termelőszövetkezeti ta­gok életszínvonala fokozatosan emelkedjen. A rendeletek jó végrehaj­tása és az eddig elkövetett hibák helyreigazítása azon­ban lehetetlen községi és járási vezetőszerveink támo­gatása és ellenőrzése nél- kül. Ezt a fontos munkát mulasztót, ta el a kiskunfé egyházi járási tanács és járási pártbizottság. Hagyták, hogy hosszabb időn keresztül az ellenség garázdál­kodjon a páimonoetori Keleti fény termelőszövetkezetben. Szerkesztőségünk több levelet kapott, melyben felhívták fi- gye műnket az ellenség kártevő munkájára. A Keleti Fény ter­melőszövetkezet három évvel ezelőtt alakult. Már megalaku­lásának első napjaiban az ellen­ség megkísérelte a befurako. dást, sőt sikerült is néhány kó­láknak felvetetni magát a cso­portba. A beépült osztályellen­séget a tagság idejekorán kieb- rudalta. Az ősszel azonban újabb kísérletet tettek a kulákok a belépésre. Sikerült a vezetők és a szövetkezeti tagság, va amint a járási pártbizottság és ta­nács éberségét elaltatniok és így lépett be a csoportba Kádár Szél Vince 26 holdas kulák. He. vési Péter 90 holdas kulákcse. mete és Czombos Mihály 19 hol­das kupec, valamint hasonszőrű társa, Koncz Jánoss Ezek a kupec- és kulák- eemek először meghúzódtak, később azonban mindjobban igyekeztek a tagság és a vezetőség bi­zalmába férkőzni, hogy a szövetkezet vezetőségébe is beépülhessenek, hogy így aztán könnyebben elérhes­sék céljukat! a csoport szétrobbantadat. Kádár Szél Vince hamarosan növénytermesztési brigádvezetö lett, Hevesi Péter igazgatósági tag^ Czombos Mihály pedig pénztáros Pozíciójukat é9 a kö­zös gazdálkodást a -maguk gyors meggazdagodására igye­keztek felhasználni. Mikor be­léptek, az első közgyü'ésen úgy határozott a tagság, hogy az új belépők földjük arányá­ban kötelesek vetőmagot be­vinni a szövetkezetbe. Czombos Mihály a.z első pillanattól kezd­ve nem tartotta be ezt a hatá­rozatot. A vetőmagot elfeke- tézte, il'-etve jószágaival etette fel, Lépten-nyomon megsértik a szövetkezet alapszabá­lyait a befurakodott ku­lákok és erre igyekeztek felbujtani a többi tagot is. Saját gazdaságukban a megen­gedettnél sokkal több területet müveinek. Czombos Mihály ..háztáji gazdaságában“ 7 hol­dat müvei. Koncz János 2 holdat tartott meg az egyéni gazdasá­gában. Természetes, hogy ezek az ellenséges elemek ellene vol­tak a földterületek egyéni fel- osztásának. Hevesi Péter és Czombos Mihály szólaltak fel először ez ellen és kijelentették, hogy ők Semmiféle felelősséget nem vállárnak a terület meg­műveléséért. Az elnök és egy. két józangondolkozású szövet­kezeti tag erélyes fel'épésére azonban a terület felosz ása mégis megtörtént. Koncz János tényleg nem művelte meg a részére kiosz­tott területet, sőt az aratás ide­jén sem fogott kaszát, ha­sonlóan a többi kulákok sem. Valamennyi a háztáji gazdálko­dásukban lévő kaászos leara. tását tartották fontosabbnak, A legkevésbbé sem izgatta őket, hogy a termelőszövetkezet gabo­nája pereg és a keletkező szemveszteség hatalmas kár nemcsak a szövetkezetnek, hanem a népgazdaságnak is —• hiszen ez volt a céljuk. így aztán a szövetkezet vezetősége, mely nem lépett fel elég eré­lyesen ellenük, kénytelen vo t gondoskodni, hogy néhány hol­dat részéből adjanak ki aratás­ra a szövetkezet tábláiból Míg a becsületes tagok verejtékez­tek a forró napon, addig Koncz János a szoba hűvösében lopta a napot, vagy piacokra futko­sott, üzletek után járt. Amikor felszólították a munkába való részvéteire, sőt beosztották a szölöpermetezéshez. betegségé­re hivatkozott. Mikor pedig többször f e elősségre vonták a rábízott szövetkezeti föld meg­művelésének elhanyagolása miatt, Magonyi János kulákot fogadta napszámba kapálásra. Nagy Imre elvtárs beszéde után különösen megnő11 a szarva a befurakodott el­lenségnek. Ugylátták, most eljött az Ideje terveik vaióraváftásának : a ter­melőszövetkezet szétbom­lasztásának. Megint Koncz János vitte a szót. Sőt odáig ment, hogy ön. hatalmúlag elhajtotta a szövet­kezet lovait azt üzenve a bri- gádvezetönek, hogy ő ,.most- már nem lesz kocsis”. Mikor Huszka Sándor, a ter­melőszövetkezet elnöke a leg­utóbbi közgyűlésen élesen fe. vetette a járási tanács képvi­selője előtt a szövetkezetben meglévő hibákat, a befurakodott kulákok élesen kikeltek ellene, sőt odáig mentek, hogy ök hív­tak össze egy rendkívüli köz­gyűlést, ahol megírtak egy kér­vényt, amelynek az a tárgya, hogy kérik a szövetkezet fel­oszlatását. Koncz János. Czom­bos Mihály és társai azt ma­gyarázták a szövetkezei tagjai­nak, hogy most jő termés ígér­kezik, nagy lesz a jövedelem és jelentős számú állatállomány jut mindenkinek, ha fe'oszlik a szövetkezet. Néhány tagot si­került is befolyásuk alá von­ulok. Bense Pál, Mihály László, Nagy József és Víg István, va­lamint néhány szövetkezeti tag hittek a kulákmeséknek és alá­írták a kérvényt, sőt, hogy kér­vényük elintézésének nagyobb nyomatéket adjanak olyanokkal is aláíratták; akik nem tagjai a szövetke­zetnek. Már meg is beszélték, hogy a rakodást úgy oldják meg. hogy mindenki a saját lakására hord­ja a gabonát, mert úgyis fel­oszlik a szövetkezet. Az olyan tagokat pedig, akikről úgy gondolták, hogy nem é.rtenek egyet „hatá­rozatukkal“, vagy betegek egyszerűen önhatalmúlag kizárták a szövetkezetből. Mindezek a járási pártbizott­ság és a járási tanács orra előtt történt. Szeri elvtárs, a járási pártbizottság részéről már többször járt kint a ter­melőszövetkezetben és megállapí­totta ezeket a tényeket: de en­nél tovább nem ment Sőt úgy vélekedett, hogy „ráérünk még eitávolitant ezeket a kulákokat a csoportból, mert ha most nyú­lunk ehhez a kérdéshez, akkor felbomlik a termelőszövetkezet. Majd őszre kipakoljuk őket onnan.” Itt azonnali intézkedés, re van szükség. Szer; elvtársi Hiszen éppen a befurakodott kulákok igyekeznek szétzüllesz. leni a termelőszövetkezetet. A járási pártbizottság ne nézze tovább tétlenül ezeket az eseményeket. Ne ringassa magát abban a tév­hitben a járási pártbizottság egyetlen egy tagja sem,; hogy Rákosi elvtárs beszéde után minden megoldódott és a ku- tákok szarva letört. Ez nem he­lyes á-láspout. Sőt. hogy meny­nyire nem így van ez, ezt éppen a Keleti Fényben uralkodó ál. lapotok igazolják. A járási pártbizottság fontos feladata, hogy a termelőszövetkezeteket, csoportokat erősítse. Éppen a támogatás hiánya érezhető a termelőszövetkezetnél, A ter­me. öszövetkezet pártszervezete nem kapta meg a megfelelő erkölcsi és anyagi támogatást és ezért nem tudta kellőképpen felvenni a harcot az ellenség ellen. Úgy gondolták az elv- táriak a járási pártbizottságon, hogy sok a nehézség a Ke­leti Fény termelőszövetkezeti csoportban, hát kevesebbet lá­togatjuk őket — mondván, hogy inkább csak a nagyobb létszámú pártszervezettel ren. delkezö csoportok a fonto­sabbak. És a kisebbeket, a jelen­téktelenebbeket az aktivistákra bízták, vagy egyáltalán nem látogatták. Ezen az állásponton a leg­sürgősebben vá toztatni kell. A Keleti Fény termelőszövetkezet­ben azonnal rendet kell terem- teni. i . gondoskodni kell az oliensé. ges elemek eltávolításáról és felelősségre vonásáról, hasonlóképpen körül kell nézni a járás többi csoportjában és termelőszövetkezetében is és ahol nehézségek vannak, segíte­ni ke l a pártszervezeteket ezek megoldásában A járási pártbi­zottságnak és a járási tanács­nak tanulnia kell ebből a példá­ból. Az állhatatosság, az el­lenséges elemek leleplezésére kell nevelniök, a mezőgazdasági munkák jobb elvégzésére kell mozgósítani a kommunistákat, a dolgozókat. Az eddiginél jóval több eivi és gyakor a.i segítsé. get kell adni a termelőszövet­kezetek és csoportok pár. vezető­ségeinek, hogy sikeresen vé­gezhessék munkájukat. A III. világi fiúsági kongresszus Bukarest (TASZSZ) A világ­ifjúsági kongresszus július 26-1 ülésén szabad vita folyt azokról a kérdésekről, amelyeket Jac­ques Denis beszámolója vetett fel. Az ülésen felszólalt Olasz­ország, Brazília, Svédország, Chile, Ausztria, Norvégia képvi­selője. Ionica Marin ifjúmunkás Bu­karest ifjúságának nevében üd­vözölte a kongresszus részvevő­it. Ezután Mandel, a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség képviselője szólalt fel. Az ülésen felszólaltak még Anglia, Ausztrália, Japán, Cey­lon, Libanon, Hollandia, Guate­mala, Nigéria és Irán ifjúságá­nak küldöttei is. A III. világifjúsági kongresz- szus július 27-i délelőtti ülésén tovább folyt a vita Jacques De­nis beszámolója felett. Elsőnek a kínai küldött szólalt fel. aki bejelentette a koreai fegyver­szüneti egyezmény aláírását. A bejelentést a kongresszus részve­vői viharos tapssal fogadták. — Ezután Bolivia, a Német Demo­kratikus Köztársaság, Bulgária, Jamaica, Írország, Honduras, india, Irak és az Egyesült Álla­mok képviselője szólalt fel. Ezen a délelőtti ülésen meg­hallgatták és jóváhagyták a DÍVSZ Központi Ellenőrző Pénz­ügyi Bizottságának jelentését is. Július 27-én délután a világ­ifjúsági kongresszus nem tartóit teljes ülést. A bizottságok dol­goztak: a politikai bizottság, az ifjúság egységével foglalkozó bizottság, az ifjúság jogai kielé­gítésének- kérdéseivel foglalkozó bizottság, a kulturális és sport­csere kérdéseivel foglalkozó bi­zottság és a gyarmati, valamint a kevésbbé fejlett országok if­júságának tevékenységével ícg- lalkozó bizottság. (MTI) ín M. Malenkov elvtárs üzenete Kim ír Szén elvtárshoz Moszkva, július 27. (TASZSZ) Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsa elnö­kének. A fegyverszühet aláírásáról szóló jelentés nagy megelégedést keltett az egész szovjet nép kö­rében. A szovjet nép a fegy­verszüneti tárgyalások sikeres befejezését a koreai nép és a kí­nai népi önkéntesek nagy győ­zelmének tekinti. A koreai fegyverszünetről szó­tó megállapodás egyúttal a bé­ke és a demokrácia egész tábo­rának nagy győzelme., A háború befejezésével a ko­reai nép előtt felmerülnek a ko­reai állam nemzeti egységes helyreállításának feladatai és ezzel együtt a koreai népre kényszerített háború által szét­rombolt népgazdaság talpraálh- tásának feladatai. A Szovjetunió kormánya sike­reket kíván a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának c nagy és halaszthatat­lan megoldásában és azt a kész­léget fejezi ki, hogy minden le­hető segítséget megad a sokat szenvedett koreai népnek bekca élete építésében és a haza,ja szabadságáért és függetlenségé­ért vívott véres háború okozta súlyos sebei begyógyitásában, G. MALENKOV, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke. Moszkva, 1953 július 27. G. M. Malenkov és V. M. Molotov távirata Mao Ce-Tunghoz és Csou En-Lajhoz Moszkva. (TASZSZ) Mau Ce-Tung elvtársnak; a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya elnökének. Csou En.Laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Népi Közigazgatási Tanácsa elnökének, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének. A fegyverszünet aláírása és a koreai háború befejezése a hős koreai nép és a dicső kinai népi önkéntesek nagy győzelmét jelenti. A Szovjetunió népei lelkesen köszöntik és üdvözlik a nagy kínai népet a Távol-Kelet és az egész világ békéje védelmé­nek ügyében aratott nagy győzelem alkalmából, A fegyverszünet aláírásával és a hadműveletek megszünte­tésével a békeszerető népek előtt felmerülnek a népek békéjéért; szabadságáért és függetlenségéért folyó harcban aratott e sike­rek megszilárdításának fcladatai. G. MALENKOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke; V. MOLOTOV, a Szovjetunió külügyminisztere3 Moszkva, 1953, július 28. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának rendelete július 28-ának munkaszünnappá nyilvánításáról Phenjan. (Uj Kína) A Koreai Népi Demokraikus Köztársaság Minisztertanácsa a következő rendeletet adta ki: „A koreai nép három éven át hősies harcot vívóit az ameri­kai imperialista fegyveres agresszorok és lakájuk, az áruló Li Szin Man-banda ellen a haza szabadságának és füg­getlenségének védelmében. Ez a harc azt eredményezte,: hogy fegyverszünet jött létre az ellen­séggel: ragyogó győzelmet arat* tunk. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa a győzelem emlékére július 28-át munkaszünnappá nyilvánítja és elrendeli, hogy ezen a napon az egész ország területén tűzzék kJ a nemzeti lobogót/’ Az úgynevezett- ENSZ-csapatok katonái a fegyverszünet hírére örömünnepet rendeztek a koreai fronton London, (MTI) A londoni rádió a többi között a Követke­zőket jelentette: ..Kedden reggel örömünnepet tartottak a Koreában harcoló csapatok. Miután bejelentették a tűzszünetet, az ENSZ katonái le késén éljenezve és énekelve felkapaszkod ak a sáncok tete­jére. Jóval éjfél után rakétákat eresztettek fel, amelyek fénybe boríto.ták a frontot. így ünne­pelték a békét.” A „Daily Express" arcvonal, beli tudósítója a következő je­lentést küldte lapjának: „A ko­reai háború a rakéták fényóbtu és szín orgiájában ért véget. Az előttünk lévő völgy elmerült a tűzijátékok fényében, Este tíz órakor kiugrottunk a lövész- árkokból és végigfutottunk azon a területen, amelyen legutóbb ágyúk és puskago'yók söpörtek át, Mindenütt lelkek éljenzés.“ A ..Reuter” jelentése az angol katonák hangulatáról számol be. Megírja, hogy amikor a kürtje- lek hétfőn e3te hírül adták a fegyverszünet életbelépését, a brit katonák énekelve körű tán- coltált a bunkereket. (MTI) A jugoszláv dolgozók fizetésének 20—25 százulékát vonják le különböző udók és büntetések címén Moszkva. A „Za SzocijaiiszUcsku Jugoszláviju1’; a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Mosz­kvában megjelenő lapja írja: A jugosz áv kormánynak ez év áprilisában hozott, a béralap megadóztatására vonatkozó ren­deletével a jugoszláv dolgozó tömegek már amúgyis nyomo­rúságos kis fizetéséből további Összegeket faragnak le. Még a hivatalos Sajtó is be. ismer.e, hogy ezzel a rendelet­tel 39 száza ékkai csökkent a Szenji-bánya 616 szakmunká­sának fizetése. 17 vajdasági fém- feldolgozó vállalatnál átlag 22 százalékkal csökkent a dolgozók fizetése. A rendelet é etbejépésa óta a varazsdini „Vartex” textil- gyár munkásainak 95 százaié, ka kap lényegesen alacsonyabb bért. mint azelőtt, A jugoszláv dolgozók kerese­tét nemcsak az említett adóval csökkentik, hanem különböző büntetésekkel és levonásokkal fizetésük 20—25 százalékát ra­bolják el tőlük, A banovicsi bá­nyák dolgozói már hosszabb idő óta nehezen szerzett fizetésük­nek mindössze 80 százalékát, a macedóniai ..Dolekovod“ vál. lalat dolgozói pedig fizetésük­nek mindössze 61) száza ékát kapják kézhez. (Mill

Next

/
Thumbnails
Contents