Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-04 / 129. szám

ï BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BACS KIS KU NM EGY S! PAkTBlZOTTSXGANAK I AP JA Vin. ÉVFOLYAM. 129. SZÁM Jra SO fillér 1953. JUNIUS 4, CSÜTÖRTÖK A tassi Alkotmányiján az egyénekre felosztott területen a nö­vényápolásban az asszonyok mutatnak példát. Képünk ilyen pél­dásan dolgozó asszonyokat mutat. Kairól jobbra: özv. Bodor ist- vánné, özv. Volter Jánosné, özv. C simma Józsefné, Pusztai Erzsébet Idejében készüljünk fel a nyári kenyércsatára Minden kapa és gép a növény ápolási végezze most! Termclöesoportjainknak a növényápolásban is példát, kell mulalniok ! A falvak dolgozói czidősze- í'inti legfontosabb munkáju- " kát végzik ezekben a napok­ban: a növényápolást, ügy an- akkor nem szabad megteled- kezniök a betakarításra vo­natkozó konkrét előkészüle­tekről sem-. Az aratás, csép­ié» és az ezzel egyidejűleg elvégzendő másodvetés, tor- lóhántá&i valamint a begyűj­tés — igen sokoldalú föladat, mely pontos szervezettséget, időbeosztást kíván. Mint Sztálin elvtárs nevezetes mondása tanítja: „Ha idő ben betakarítottál — nyertél, ha késtél — vesztettél.’' Eb­ben a nagy és nebéz feladat­ban felbecsülhetetlen segít­séget nyújt mezőgazdasá­gunk dolgozóinak a minisz- tertanács határozata. Ennek részleteiben való tanulmá­nyozása: minden pontjának megértése és helyi alkalma­zása — ez az első feltétel, liogy a betakarítást zökkenő­mentesen, sikeresen elvégez­zük, a nagy nyári kenyércsa­tát győzelemre vigyük. Minden túlzás nélkül meg- aiiapíüiácjuk. fcoyv az idén rendkívül jó termésre lehet számítani. Nap-’ öröm ez ha­zánk minden dolgozója szá­mára; de különösen mező- gazdaságunk dolgozóinak. Egyben ez a tény felveti azt is, hogy a feladataink is na­gyobbak. A tavalyinál sok­kal nagyobb termést gyorsan. a legmegfelelőbb érési álla­potban kell learatni, behor­dani, elcsépelni, majd begyűj­teni, Ugyanakkor nem sza­bad megfeledkezni a tarló- hántásról és másodvetésről. . Végezni kell a soroukövetke- ző növényápolási munkákat, a kapálást. a kukorica és napraforgó pótbeporzását. A gyors betakarítás első feltétele az emberek és a gé­pein szerszámok kellő előké­szítése. Már most számítsák ki a népnevelők, mennyit je­lent az illető falu. termelő- szövetkezet és egyéni gazda­ság számára akárcsak egy­százalékos szem veszteség. Tíz holdon tízmázsás átlaggal szá­molva már egy mázsa vész kárba. Ezer holdon pedig száz mázsa. A jó előkészítés biztosítja az időbeni kezdést- Mindenütt szervezzék meg a figyelőszolgálatot: előre ké­szítsék el a tervet; hogy min- denki tudja előre,’ hogy mi­kor kerül sorra a tűzőrségben. Az időbeni kezdés ©s&k első lépés- Időben is kell végezni, mert a szem közben is pereg! Ezért rendkívül fontos már most minden épkézláb ember mozgósítása. Termelőszövet­kezeteinkben különösen fon­tos a nők és családtagok be­vonása most a növényápolási munkákban, hogy azok azután az aratásban is résztvehesse- ttefcf Es ánnü inkább fontos; mert terme,lőszövetkezeteihk jórésze a növényápolásban le­maradt. Ez veszélyezteti az aratásra és csép!ésre való jó előkészületeket. Ha most nem érik utói magúkat,' akkor ké­sőbb annyira összetorlódik a munka, hogy nem győzik majd. Megyénkben több mint háromezren dolgoznak a co- porttagok hozzátartozói kö­zül „a ház körül”, akiket be lehetne vonni most a növény- ápolási munkákban, később pe­dig az aratásba- Ezenkívül kétezer olyan tag. van, aki­nek csak tíz munkaegysége van az ősz óta. Azonnal gon­doskodni kell tehát minden termelőszövetkezetnek és cso­portnak, hogy minden em­ber mozgósításával jól készül­jön fel a kenyércsatára­Az aratási munka mindössze néhány napig tart. Amit ma lábon hagyunk, holott le­arathatnánk, holnapra meg­fogyatkozhat, elpereghet jég és tűz érheti. Régi igazságot, mély paraszti bölcsességet fe­jez ki az a mondás, hogy „az a legjobb gabona, amelyik már zsákban van". Learatni tehát minél előbb, annál jobb és biztosabb! Ugyanakkor, amikor a be­takarítás kezdetét jelentő első ütközetr© az aratásra készü­lünk, egyetlen pillanatra sem tévesszük ízem elől, hogy a nyári kenyércsata minden mozzanata: egyetlen össze­függő egész. Hiába aratunk gyorsán, ha csak annak be­fejezése után gondolnánk a cs éplésre, akkor rengeteg időt és gabonát veszítenénk- Megyénk, gépállomásaira ez fokozottá bban vonalhoz üt, mert május 30-án még S7 cséplőgép javítatlan volt! Népünk május 17-én egy* emberként, szavazott, a béke, munka, jólét és felemelkedés programmjára. Az idei ara­tás — békearatás, újabb nép­szavazás a béke nagy ügye mellett. A június 15-re ki­bontakozó versenyt tovább kelj szélesíteni • versenyszer- vező és nyilvántartó szer­veinknek a kenyércsata meg­nyerése érdekében, Pártszer­vezeteink, tanácsaink és ál­landó bizottságaink készülje­nek fel arra is, hogy a harci feladat megoldása közben ide­jekorán lecsapjanak a szabo­táló kulákokra és más ellen­ségre. Valamennyi tömeg- szervezetünk is tartsa meg­tisztelő kötelességének: hogy elősegítse gazdag termésünk betakarítását. Természetesen minden becsületes ember örömmel vállalja, hogy a be­takarítással kapcsolatos ne­hézségeket legyűri és ezzel hozzájárul hazánk erősítésé­hez, az ötéves terv utolsó esztendei kenyerének biztosí­tásához, önmaga- boldogpbá- sáücwv.j A legutóbbi háromnapos cső megsokszorozta megyénkben is a terméskilátásokat, — de roha­mosan megindult a gyomok fej- iödése is. Különösen a gyenge kukorica és a szépen bokrosodé burgonya kiált Kapa után min­denütt. Ha most nem sie­tünk gondos növényápolással a fejlődő vetemény segítségére, növekedését visszaveti a gyom és hasztalan van jó időjárás, a gaztól e nyomott növénytől nem várhatunk jő termést. Terme öszöve:kőzeteinkre vár most is a feladat, — mint a ve­tés és minden egyéb munka ide­jén, — hogy a növényápoásban i3 példát mutassanak az egyéni­leg dolgozó parasztságnak, A szövetkezeti táblák gazdag ter­mésének sikere most dől el: felhasználja-e a szövetkezet a gépi segítséget, munkába állít-o minden Kapát fogni tudó embert, családtagot? Számos termelőcsoportunkban megvan ez a példamutatás. A tataháza Petőfi, madaras: Dózsa, bácsszentgyörgyi Ságvári, csá-’ volyi Haladás, bajai Micsurin és Vörös Fény, hajósi Uj Élet, tassi Petőfi és Alkotmány cso­portokban jó ütemben folyik az időszerű növényápolás. A jó eredménynek semmi különösebb titka nincs, mégcsak a munka­erő sem több, mint másutt, csu­pán ezekben a csoportokban A május 30-i jelentések alap­ján a cukorrépaegyelés, kapá­lás, kukorica, burgonya, napra­forgó és rétkaszálás terén járá­saink az alábbi rangsor szerint álanak: 1, Baja város, 2. bácsalmási járás, 3. kecskeméti járás, 4. dunavecsei járás. 5. ba­jai járás, 6. kiskunfélegyhá­zi járás, 7. kunszentmiklósi járás, 8. kiskunhalasi járás, 9. kalocsai járás, 10, Kecs­kemét város, 11, kiskőrösi járás, A rangsor fokmérője a járási és községi vezetőszervek lelki- ismeretes, illetve hanyag mun­kájának. Amíg a kötött ta'aj- jal rendelkező Baja város és bácsalmási járás a munkák be­fejezéséhez köze edik. — a kis­kőrösi járásban alig 30 száza­lékos az eredmény — pedig az eső okozta sáros talajra sem hivatkozhatnak, sőt a járás egyike a leghomokosabb terü­leteknek. A kecskeméti városi tanács is hallatlan nyugalom­mal veszi, hogy a járás után éppen hét hellyel hátú'kullog a rangsorban. Baján fordítva van; a város munkájának lendü’etét, pé'damutaíó ütemét képtelen, vagy nem hajlandó követni a járási tanács. A növényápolást muuka meggyorsításának döntő alapja a felvilágosító mun­ka. Nem egy helyen arra hivatkoz­nak a taniejsók vezetői: „tudják megtörtént a terület egyé­nekre való felosztása, nem papíron folyik az egyéni verseny és nem tétlenked­nek a családtagok sem. Ezekben a községekben a ter­me őcsoportok jó munkája nem marad elszigetelten. Madara­son például az egyénileg dolgo­zó parasztok elvégezték a cu. korrépaegyelést. első és második kapáást, sőt a kukorica, bur­gonya és napraforgó első kapá­lása is befejezéshez közel áll, mert az állandó bizottság és a széles altdvahálózat eleven ver­senyre ösztönzi a falu népét. Harcán és Tasson szintén jó munka folyik. A termelőcsoportok példamu­tatása nem mondható el azon­ban megyeszerte. Sőt: a kukori­ca- és burgonyakapálásban az egyénileg dolgozo parasztok szé­gyenszemre megelőzték a cso­portokat. Amíg az egyéni terü­letek több mint 50 százalékán kész a kukorica első kapálása, a termelöesopor.ok még felét sem végezték el ennek a mun­kának. Annál érthetetlenebb ez az e maradás, mivel a termelőcsoportokban a négyzetesen vetett táblák igen megkönnyítik a műn- kát. De ugyanígy elmaradtak a cso­portok a burgonyakapá’ással éá töltögetésse! is. a do'gozó parasztok, mit,- mikor kell végezni.” A gyomos' terüle­tek nem ezt bizonyítják. S ha a tanácsok szemé'yszerint meg­magyarázzák a dolgozó parasz­toknak: a jó időjárás csak jó munkával párosulva hoz jó ter­mést, hogyha ebben az évben éppen a jó munka nyomán gazdag termést takarítunk be. felszámoljuk egyesapásra köz efátási nehézségeinket s nem lesz gond a begyűjtés teljesí­tése sem — akkor nemcsak egy­két é enjáró. de az egész falu dolgozó parasztsága harcba- indul a kapával. Tanácsaink kényelmessége, gyenge szervező és felvilágosító munkája nem egyetlen oka me­gyénk álta’ános elmaradásának, A dolgozó parasztság mozgósí­tása mellett kiesik látókörükből a nagy­számú kulákság is. E’ég egy pillantást vetnünk a megyei éríéke'ésre, hogy ezt megállapítsuk. A ku’ákok min­denfajta növényápolási munká­ban utolsók, de különösen Sza­botálják a kukoricakapálást és burgonyától tögetést, nem bőszéi ve arról, hogy a cukorrépa má­sodik kapálását is alig 11 szá­zalékban végezték el. Szégyenfoltok ezek a gyom­ról borított kulákföldek .min­den falu határában és azt bizonyítják, hogy taná­csaink újabban lábhoz tet­ték az osztályeilenség elleDi fcajre fegyverét, s elfe’ejtik, hogy a törvényes rendszabá’yok alkalmazásával tőlük várja a fa'u, az ország dol­gozó népe a ku'ákok munká- rakényszerí t ését. A gépállomások felelőssége A növényápolási munkában oroszlánrész vár a gépekre, Egye'őre azonban hasztalan vár, Gépállomásaink többségén még most is hatatlan tunyaság, nemtörődömség uralkodik, A legfőbb „nehézség“, amire hi­vatkoznak a gépállomások ve­zetői, hogy a termelöcsoportok nem hajlandók igénybevenni a gépi munkát. De annak semmi nyoma nincs, hogy felvilágosító munkát végeznének éppen az ilyen vonakodó termelőcsopor­tokban. De hivatkoznak egyez gépállomásaink százféle „ob­jektiv“ okokra, így a körmös- traktorok alkalmatlanságának meséjére, stb. így megyei vi­szonylatban 22 százalékos a gépi munka tervteljesltése csu­pán, Átlagos ez a hanyag munka?, Nem, A hartai gépállomás nö­vényápolási tervét már 102 százalékban teljesítette ed­dig, Szabadszállás is megjavította» munkáját, 76 százalékban elvé­gezte tervét, A vaskúti és lajos- mizsei gépállomás is 50 száza- lékon felül teljesítette növény-» ápolási tervét. Ezek a gépállo- mások bebizonyítják, hogy a ,nö- vényápolási tervet lehet teljesí­teni! S a traktoristáknak olyan kiváló dolgozók mutatnak pél­dát, mint Csekei István, a csá’aljai gépállomás zetoro'sa, A garai Fürst Sándor tsz-ben végzi a növényápolást, óragraí'!- konos módszerrel, Napi teljesít­ménye 20—25 hold kapálás, vágyig normáját állandóan 200 százalék körül teljesíti, 7 kap: csőit gép segítségével, S hogy a munkaidő minden percét ki­használja, ebédidőben és amikor segéderő nincs mellette, rákap­csol az egyetemes leült ivat orra s ezzel végzi a gyapot és ku­korica kapálását. Ezeket az eredményeket min­den gépállomásunk e'érheti, ha végre felszámo’ja a vétkes nem­törődömséget és minden vezető; minden traktoros ráébred arra a felelősségre, amelyet a gép­állomásokra idén a termelés megnövekedett fe'adat ai róttak. Az idén először szavazott: szeremlei fiata’ok fogadalmat tettek: mindegyikük egy-egy új tagot szervez be a DISZ sorai­ba, Ott vannak a munka front­ján is. Benkovies Károly á növényápolásra mozgósítja tár­sait. Kovács József versenyre hívta a szetemlei fiatokat; Misák Irén pedig a szülök felvu lágosítását végzi: adjátok gyer­mekeiteket napközi otthonba éa gyertek közénk a nautikába. A járások versenyében a bácsalmási vés et — kiskőrösi as utolsó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents