Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-21 / 144. szám
Tele jászol mellett nem gond az állattenyésztésbe is gyűjt minden szál takarmányt a tassi Petőfi termelőszövetkezet Mint őrtátló katona Sorakozik a sok-sok púpos szénakazal a tassi Petőfi tsz tanyájához vezető utak mellett és a kaszálókon. Már ez a látvány ifi elárulja, hogy a szövetkezet tagjai tudják: iteie jászol mellett nem gond szép állatokat nevelni, Az elnök é.vitára pedig szavakkal beszél arról az okos, előrelátó munkáról, ami itt a bőséges takarmány megteremtéséért folyik. A szövetkezet áfllatállomá- nya 654 juh, 20 fejőstehén 37 növendékkel, 20 ló a csikókkal, 48 anyasertés 108 szaporulattal, 1264 baromfi, vegyest tyúkok és libák, 114 hold legelő a birkáké, 78 a szarvasmarháké, — ami bizony kevés, így nagyságra. De mert bevezették a szakaszos legeltetést s mert minden tavasszal fogatolják, trágyalével javítják a legelőket — megél rajta az állat. Különösen, ha reggel — este az istállóban is kap takarmányt, márpedig kap. Erre szolgál a szántóföldi takarmány: 42 hold muhar, 6 hold zabosbükköny, a 41 hold árpa és a 100 hold négyzetesen vetett, gyönyörűen fejlődő kukorica. Bőséges szénatermése is van a csoportnak, ami nemcsak, hogy megtermett, de példamutatóan be is takarították. A 35 hold lucerna- széna már boglyákba rakva sorakozik. Első kaszálásra 300 mázsát adott. Még háromszor kaszálják, vagyis csak lucernából 900 —100Q mázsa szénára számíthatnak. Hogy mi"yen értékes a lucerna, azt az is bizonyítja, hogy még ezév májusában is etettek tavalyi kaszálása lucer- naliszteit. Be van gyűjtve a 18 hold kaszáló első fütermése is, több mint 200 mázsa. Még egyszer kaszálják, ami ugyanennyi mázsa szénát biztosít ismét, Silőzásra sem kell külön biztatni a tagságot, A tervezett 73 köbméter tavaszi siló helyett 90-et készítettek., azt is május 24-re befejezték, Annyi talán a munkaerő a csoportban, hogy mindenre bőven jut? Vagy a takarmánybe- takarütás miatt 'elhanyagolják az egyéb munkákat ? — Sem egyik, sem másik, hanem jól megszervezik a munkát. A kaszálások idején például a három növénytermesztő munkacsapatból minden férfit kivonlak és így 10 kaszást nyertek, A növényápolást az asszonyok végezték — és példásan. Hajnali 3 órakor már ott hajladoztak a kapák fölött, napi teljesítményűk ejérte a 180—190 százalékot, A három tehenész közül pedig egy legeltet, kettő a reggeli cetés után estig az építkezésnél segít. Mert most sem szünetel a kultúrház építése. Hogy mennyire meg kell fogni a mezei munka végét, az bizonyítja, hogy egy tagra 8 hold kapás megművelése jut. S a csoport mégis időre befejezte az első és második kapálásokat, kezdődik a burgonya második íöltögetése, tiszták a földek, mint a pohár. Az állatállomány meg is há- Iá'ja a gondoskodást, Az előírt 1661 liter tejjel szemben havonta 3000 litert szállítanak a csarnokba. Szabad tejet adnak el bőven s a kapott korpát gondosan gyűjtik télre a sertéseknek. A juhok -tejéből naponta 22— 25 kg gomolyát csinálnak. Az évi terveit már e hó 19-én étért ék, ezután a tejtermék 25 százalékát a jó munka jutalmául a juhászok kapják meg természetben. Jól fizet a gyapjú is, 1726 kg- öt szállítottak be nyírás után, 4.28 kg, voit a nyírási át'ag. A bőven termett takarmány Dem azt jelenti, hogy mostmár pocsékolni is lehet, íakarmány- terv szerint gazdálkodnak. Idén például — a tavalyitól eltérő en — a lovak kapnak majd ré tiszénát és muhart, a lucernát a tehenek és juhok takarmà nyozására fordítják, mint első rendű pillangóstakarmányt a tej- és gyapjuhozam, valamint a szaporulat emelésére, A terv szerint az állatok őszi bekötésétől egész télre pontosan kiszámítják az; adagokat s azt állatfajtánként külön is tárolják. Nem fordu’hat elő, hogy a tehenészek elvesznek a sertésgondozók takarmányából’, vagy fordítva, A takarmányfelelős: pedig mindig ellenőrzi a porciók kiadását, az etetési terv megtartását, Ilyen gondoskodás melleit nem csoda, ha a szövetkezet jószágállománya párját ritkítja a környéken, de a járásban is, Bátya készüljön az aratásra Bátya község a kalocsai járás területén élenjár a begyűjtésben, a megyei ranglistán is hos?.- szú ideig a második helyet foglalta el. A dolgozó parasztok az aratásban és cséplésben is elsők akarnak lenni. A jó felvilágosító munka eredménye, hogy Bátyán csak közös szérűn lesz cséplés. 40 szérűre hordanak a dolgozó parasztok, öt cséplő végzi a munkát. Rövidesen meg kell szervezni azonban a cséplők közötti versenyt is, azt mindennap értékeljék, hogy jobb munkára serkentsék a dolgozókat, A bátyai pártszervezet és tanács készüljön fel a begyűjtésre. Ez annál is fontosabb, mert az ellenség már megkezdte munkáját: azt híreszteli, hogy mindenkivel felajánltatják egész termését. Meg kell magyarázni a dolgozó parasztságnak, hogy a begyűjtést törvény értelmében fogjuk végezni — a törvényt pedig nem azért hozta népünk állama, hogy megszegjék. > Köves Gyula, Kalocsa, tudósító, Miért tartom fontosnak, hogy a beadási kötelezettségem teljesítsem Ez a levelem elsősorban válasz azoknak, akik már több esetben tettek fel kérdést: hogyan tudom adófizetési és beadási kötelezettségemet időben, sőt idő előtt teljesíteni, holott földem rosszminőségű homok? Hét hold birtokom van, ebből 5 hold szántó, 2 hold szőlő. Igaz, hogy gyenge minőségű, de büszkén kijelenthetem: az állami mai szembeni kötelezettségnek mindenkor becsülettel eleget teszek, Erős akarattal és szorgalommal sok mindent elér az ember — csak az a fontos, hogy előre vessen számot, készítsen tervet » mindent úgy csináljon, ahogyan a legkorszerűbb és legcélszerűbb, így a beadását is tudja teljesíteni, de marad bőven a kamrában és a szabadpiacra is, A tavalyi évvel kezdem. Mindenki tudja, hogy a múlt esi« tendő igen aszályos volt és mégis minden beadásomat túlteljesí* tettem. Én minden vetést korán elvégzek és a magot jól előkészített talajba vetem. A kukoricát kézi vetőgéppel, négyzetesen vetet« tem, ki is kel mindenkor egy szálig. Az idén elfagyott, de előre- csíráztatott vetőmaggal újravetettem és nincs egy szál híjjá sem, Amint kikelt, azonnal kapálom. A gazt soha nem engedem megnőni, ha kell, minden három hétben kapálom, A rozs pótbeporsását többször ismételtem és amilyen korán lehet, learatom. Az idén 22-én aratom a rozsot, 23-án mái szántom is és csíráztatott kukoricával rögtön be is vetem a tarlót, Ha csak néhányszor ázik is meg, akkor is jóminőségű, hizlalásra alkalmas kukoricám lesz. A múlt évben is nagyon jól sikerült a hizlalás, a beszolgáltatáson felül önkéntesen 2 darab sertést hizlaltam. Három mázsa lett a két disznóm és jól is jártam, mert az államtól 5 mázsa száraz szemes kukoricát kaptam azon felül, nogy a disznókért 3000 forinton felül kaptam pénzt. Ezen felül saját részemre 220 kilós sertést hizlaltam. Mindezt a másodvetésú kukoricával értem el. Mindenkinek ajánlom, hogy termelje, meri megéri a fáradságot, csak az a fontos, hogy korán elvessék, Ha minden munkát idejében és jól elvégzünk, már biztosítjuk a jó termést. Mint a példabeszéd mondja: a tisztaság fél-egészség. — Ezt a növényekre is lehet és kell alkalmazni. Szüretkor a legelső must a beadásba megy, a borbeadást is mindig túlteljesítem, de marad is szépen. Az idén is sok jó pénzt kaptam a szabadforgalmi borért. Jutott is két kerékpárra, rádióra, ruhára, az évi pénzadómat már előre, az elmúlt évnek megfelelően kifizettem. A baromfit, tojást egész évre beadtam és a terménybeszolgáltatásnál is első akarok lenni, mint tavaly, amikor eisőnek szállítottam a búzát. Mindezt azért tartom kötelességemnek, mert családom boldog, biztos jövőjét látom. Nagyobbik fiam a tüzérségi technikumon tanul már két éve, szeptemberben avatják tisztté. A kisebb fiam ipari tanuló, e hó végén szabadul, kiváló szakmunkás. Van még egy fiam, vagyis egy teljesen árva fiút pártfogoltam, aki Csonkiadon katonatiszt. Büszke vagyok rájuk, mert mind szorgalmas, jo tanuló. Elmondják, ha hazajönnek: mennyi jóban részesülnek, mindenük meg van, gyönyörű helyeken járnak. A fiam most is a Balatonra megy nyaralni, ha végez, már másodszor nyaral. Álmodni sem mert a múltban ilyenekről a szegényember gyereke.’ Esért tartom fontosnak, hogy a beadást és a tervet teljesítsem és ne hallgassak a gáncsoskodókra, akik minden eszközzel akadályozni akarjak haladásunkat, szebb jövőnket és a békét, KASA JÓZSEF, 7 holdas egyénileg dolgozó paraszt, Alpár, Szőlő 168, ÜSTÉ 8 UTÁN fejkendős asszony siet Tiszakécskén a Sugár-utcá- oan, amely ilyenkor zajossá válik, A földekről térnek haza az emberek. özv, Kapás Béláné békekisgyűlésre megy, A hosszú utcában hol az egyik, hol a másik ismerőse megállítja egy- egy szóra. Csak rövid ideig beszélgetnek, mert özv. Kapásné siet, nem akar elkésni a gyűlésről. Be-bepillant egy- egy ház melletti kertecskébe, ahol asz- szonyok hajladoznak a veteményes ágyak felett. Irtják a növényeket fojtogató gyomot. Látja, amint öregek a kerítésen át a szomszédokkal beszélgetnek, Nem egy ház udvarában még fei- Eelcsendül a gyermek-pajkosság zaja. — Milyen szép ilyenkor este a Sugárutca — gondolja Kapásné. — Milyen szépen, békésen egymás mellett élnek az emberek. Milyen jó volna, ha a népek is úgy élnének egymás mellett, mint itt az utcában a dolgozó parasztok, ha ily békességben beszélgetnének egymással a szomszédos országok. Boldogan élnének az emberek, ha kertjeikben a béke rózsái virágoznának, Szaporítja lépteit. Pár perc múlva már Kovács Károlyék előtt látni. Kapásné tekintete egy pillanatra a kapun függ. _ Békeház! — Ez a felírás díszíti a kaput. Kis úttörők rajzolták és füg gesztették ki Kovácsék kapujára, azér* mert lakói eleget tettek az állam iránti kötelezettségüknek. A Sugár-utca 102. házszám előtt megéli Kapásné, Egy pillanatra hallgató- zik. Kíváncsi, összejöttek-e már a békeharcosok. A kiszűrődő hangfoszlányokból megállapítja, hogy már sokan vanA Sugár-utcában a békéért harcolnak nak, Nem is tévedett, amikor Varga Jó- zsefékhez belépett, megállapíthatta, hogy már több mint két tucat ember szorong a szobában, * A RRÖL FOLYIK éppen a szó, hogy a községben eddig 170 dolgozó lépett párosversenyre. Ezenkívül 25 dűlőbiztos is versenyez egymással. Zoboki Imre pedig a napokban hívta ki a község dolgozóit nyári mezőgazdasági versenyre. A beszélgetés során Vargáné még beszámol arról, hogy a békebizottsági tagok békevédelmi szerződéseket kötnek. Vállalásokat tesznek, hogy biztosítsák a bő termés sikerét, a község, a dolgozó nép jólétének alapját. Bizony Kapásné is arra gondol, hogy a bő termés alapja boldogulásuknak, De ehhez más is kell. Szabadság. Voltak a múltban is bő termések, de nem volt szabadság. Akkor másoknak verejtékeztek. Ma már nem fojtogatja őket az urak rabtartó kötele. Nem másoknak, hanem saját boldogulásukra, a nép államának megerősítésére dolgoznak. A múltban bizony nagyon vékonyak voltak, mert igen gyakran faragta a gond őket. Ma könnyebb az élet. Erről a napokban a földművesszövetkezet üzletében is beszélgettek. A boltvezetőtől tudták meg, hogy az elmúlt évben több mint 200-an vásároltak kerékpárt és közel 100-an pedig rádiót. A szülői munkaközösség egyik ülésén a nevelőtől hallotta, hogy 1936-ban a faluból csak 9-en tanultak, tovább, Ma már 60-an járnak középiskolába, A kisgy ülésen részvevők azt szeretnék, hogy a község, a haza az idén is egy-két lépcsőfokkal magasabbra jutna a felemelkedés útján. De mi keli ehhez? Béke! Ebben mindnyájan egyetértenek. És vájjon hogyan lehet ezt elérni? Hogyan lehet megakadályozni, hogy a béke ellenségei a békében élő szomszédok szép virágos kertjeibe disznóormányukat dugják. Vargáné olvasta Ilja Erenburg szovjet író egyik újságcikkét, amelyben az megállapítja, hogy ha az emberek csinálják a háborút, akkor az emberek tudják megteremteni a békét is, — Aki verekedni akar, az mindig talál botot — szól közbe özv, Laczkó Mihály né. — De ha erősek vagyunk, akkor hiába talál botot, nem mer akkor ránk rontani. Az asszonyok emlékezetében még él a háború réme. Az aggodalommal teli napok, a gyötrelmes éjtszakék, a szirénák szörnyű bugása, a halálhírt hozó levelek sokasága.., Kapásné férje is a háborúban pusztult el. Vájjon hol domborodik a mész- szí idegenben a sírhantja? A tiszakécs- kei temetőben a falu körüli harcban közel 70 ismeretlen katona van eite« metve. Édesanyjuk, feleségük, gyermekeik vájjon tudják-e, hol van édesapjuk sírja. Ezeket a családi tragédiákat a háborús gyújtogatok okozták, Le kell fogni ezeknek a kezét, hogy a jövőben a puskaporba szikrát ne dobhassanak, Hogyan lehetne lefogni a kezüket, Béketettekkel, Minden országban kell tenni valamit, hogy a háborús gyújtó« gatók többé ne kereskedhessenek a dolgozók életével, — Béketett —* gondolkodik Laczkó Mihály né. — Mit is tegyek?! — Pár napon belül teljesítem egészévi beadásomat! Felcsattan a vállalás. Mindenki özv, Laczkónéra tekint. De az özvegyasszony keményen állja a tekintetet, — Csatlakozom! — röppen fel a válasz. Mindenki Kapásné hangjára ismer, —« Én is! — Én is megfogadom,.,! A gyűlésen féltucat fogadalom született. A tiszakécskei békeharcosok így fogják le a háborús gyujtogatók kezét,,, * A MIKOR KAPÁSNÉ hazaért, leányát még a konyhában találta, Leültek és számoltak. Megnézték, menynyi tojás van a kamrában, Van már elég baromfi is. — Holnap, de legkésőbb e hét végére eleget teszek fogadalmamnak — szól leányának. És Kapásné teljesítette vállalását. A hét végére teljesítette egészévi tojásás baromfibeadását. így harcolnak a Sugár-utcában a bé< kéért. Tudják, hogy a békét nem egyszerre lehet kivívni, nem egy küzdelemben, hanem azért naponta kell harcolni. Kapásné így harcolt ezen a napon a békéért!
