Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-21 / 144. szám

Csak a népek állhatatos akciója kényszerítheti ki a tárgyalásokat, a megegyezést és a békét Szombaton délben egy éra előtt kezdődött rneg a Béke­világtanács ünnepélyes záróülé­se. A hatalmas termet s a kar­zatokat zsúfolásig megtöltötték a küldöttek és a meghívott ven­dégek. Az ülés elnökségében he­lyet foglaltak a Béke-Világtanács elnökségének és Irodájának tagjai. Jelen volt Jean Laffitte, a Béke-Világtanács főtitkára, Eugenie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnö­ke, Kuo Mo-zso, a Béke-Világ­tanács nemzetközi Sztálin-béko- díjjal kitüntetett alelnökei, Gáb­riel d'Arboussier, a Béke-Világ­tanács alelnöke, Emánuel d‘As- tier de la Vigerie, Palamede Bor­sán, Emi Sziao, P. Guljajev, Ivor Montagu, a Béke-Világta­nács titkárai, Hja Erenburg, Ikuo Ojama, a Béke-Világtanács Irodájának nemzetközi Sztálin- békedíjjal kitüntetett tagjai, Nyi- kolaj Tyihonov, Jan Mukarov- szky, Isabelle Blume, Dr. J. L. Hromadka, prof. Walter Fried­rich, Antonie Tabet, Branca Fi­ai ho, a Béke-Világtanács nem­zetközi Sztálin-békedíjjal kitün­tetett tagja, Pierre Cot volt francia miniszter, Jacques Denis a DÍVSZ főtitkára, Heribeto Ja- ra mexikói tábornok, volt mi­niszter, Sahib Singh Sokhi in­diai tábornok, valamint a Béke- Világtanács több más tagja. Magyar részről ott volt Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadé­Az ülés elején Georges Dasses se belga küldött megemlékezett az ártatlanul kivégzett két hős békeharcos, a Rosenberg-házas- pár haláláról. — Ma reggel tanácskozásunk részvevői megtudták, hogy a Rosenberg-házaspárt kivégezték. A legutolsó pillanatig magam is reménykedtem, egyetlen enge­dékeny mozdulatban, remény­kedtem a kegyelemben. Nem rejthetem el e szószéken sem mélységes megrendülésemet: s biztosan tudom, hogy ezzel vala- mennyiök érzéseit fejezem ki. Ikuo Ojama elnök ezután Gab­riel d'Arboussiernek, a BVT al- elnökének adta át a szót, aki rö­vid beszéd után nyilatkozatot ol­vasott fel, I j vit Hölgyeim és uraim, kedves barátaim! Engem bíztak meg azzal, hogy beszámoljak Önöknek ab­ban az albizottságban végzett munka eredményeiről, amely megvitatta Sir Sahib Sokhi ve­zérőrnagy javaslata alapján a tárgyalások érdekében folyta­tandó világméretű kampányról szóló nyilatkozatot. Röviden ki szeretném fejteni, hogy milyen szempontok figyelembevételével dolgoztuk ki ezt a nyilatkozatot. Bizottsági vitánk során négy lényeges gondolat merült fel: Az első: azaz alapelv, amelyre mozgalmunk épül, tehát a kü­lönféle rendszerek és kormány­zatok békés együttélése, az ese­mények tükrében nemcsak szükségesnek, de lehetségesnek és mindenki számára hasznos­nak tűnik. A második gondolat az, hogy ez az együttélés csak tárgyalások útján teremthető meg, amelyek az összes viszályokat és vitás kérdéseket rendezhetik. A harmadik gondolat az, hogy a világbékét fenyegető súlyos problémák állanak fenn, részben olyanok, amelyekre vonatkozóan alkalmazni kell a már létrejött megegyezéseket, részben pedig olyanok, amelyekkel kapcsolat­ban tárgyalásokat kell kezdeni. A negyedik gondolat az, hogy kétségbevonhatatlan győzelme­inknek nem szabad tevékenysé­günket fékezni, sőt ellenkezőleg, ezek erőfeszítéseink megkettőzé­mikus, az Országos Béketanács elnöke, Lukács György Kossuth- díjas akadémikus és Péter Já­nos református püspök, a Béke- Világtanács tagjri, Mihályfi Er­nő népművelési miniszterhelyet­tes és Nánási László, az Orszá­gos Béketanács alelnökei, Rusz- nyák István a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Kossuth-díjas elnöke, Kádas István a DISZ központi vezetőségének titkára, Cseterki Lajos a SZOT titkára, Vass Istvánná, az MNDSZ főtit­kára, Kónya Lajos kétszeres Kossuth-díjas költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára, Devecseri Gábor és Juhász Fe­renc Kossuth-díjas költők, Par- ragi György Kossuth-díjas új­ságíró, Fischer Annie Kossuth- díjas zongoraművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művé­sze és még sokan mások. Az egyházak vezetői közül az ülésen megjelent Bererczky Al­bert református püspök, Veto Lajos evangélikus püspök, Má- thé János római katolikus püs­pöki hely nők, Beresztóczy Mik­lós, a katolikus papok országos békebizottságának alelnöke és még többen mások. A meghívott vendégek sorá­ban számos kiváló dolgozó fog­lalt helyet: sztahanovisták, élen­járó termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok. Az ülést Ikuo Ojama nyitotta meg. Feltétlenül bizonyosak va­gyunk ebben a pillanatban, hogy a Rosenberg-házaspár áldozata még jobban növeli felelősségér­zetünket és azt a kötelezettséget rója ránk, hogy még erősebben küzdjünk a béke gondolatánál: érvényre juttatásáért az egész világon. Az ülés részvevői felállva, né­ma kegyelettel adóztak az ame­rikai imperialisták ártatlan áldo­zatai emlékének, akiknek azért kellett meghalniok, mert mind­végig hű harcosai voltak a bé­kének. sét teszik szükségessé. Van-e va­laki közöttünk, aki ezt ezen a napon ne érezné át teljes szív­vel? Ezeket a gondolatokat tartal­mazza a következő nyilatkozat: Nyilatkozat a tárgyalások ér­dekében folytatandó világméretű kampány megindításáról. A legutóbbi hónapok esemé­nyei arra a meggyőződésre jut­tatják a népeket, hogy lehetsé­ges békés rendezésre jutni vala­mennyi nemzetközi nézeteltérés­ben. A népek ráébredne^ arra, hogy türelmes és szívós akció­val meg lehet nyerni a békét. A Béke-Világtanács, ameiy 1953. június 15-től 20-ig Buda­pesten ülésezett, felhívja a népe­ket: kettőzzék meg erőfeszítései­ket, hogy megkönnyítsék a tár­gyalásokat nemzetközi megegye­zések érdekében, Minden népnek joga van sza­badon megválasztania saját élet­módját s kötelessége tiszteletben tartani azt az életmódot, amelyet más népek szabadon választót tak. A különböző rendszerek közti szükséges békés együttélés az­által lehetséges, s a népek közti kapcsolatok mindenki számára gyümölcsözőkké válnak. Ez az együttélés feltételezi, hogy minden viszályt és civó- dást tárgyalásai: útján oldjanak meg. A koreai fegyverszünetet, amely megelőzi a békét, hala­déktalanul alá kell írni a már létrejött megállapodások alap­ján. Minden újabb késlekedés csak növeli a gyászt, a romokat, a szenvedéseket. Ugyancsak meg keli szüntet­ni a többi folyamatban lévő há­borút és a népek függetlensége elleni agresszív cselekményeket. Fegyverek bevetése bármely nemzeti felszabadító mozgalom ellen: a nemzetközi feszültség tényezője és háborús tűzfészket teremthet. A német népnek joga van újraegyesítéséhez és nemzeti sZuverénitásához, szomszédai biztonságának tiszteletben tar­tásával, megakadályozva a mi- litarizmus és a revans-szellem újjáéledését, Japánnak vissza kell kapnia teljes nemzeti szuverénitását egy olyan békeszerződés alapján, amelyet az összes érdekelt or­szágok elismernek és amely ga­rantálja Ázsia és a Csendes­óceán népeinek biztonságát. Ha biztosítják szuverénitásuk tiszteletbentartását, ha szembe- szállnak az életük megszervezé­sébe való idegen beavatkozással, ha visszautasítják katonai tá­maszpont engedélyezését és ide­gen csapatok által történő bár­miféle megszállást, a népek ga­rantálják biztonságukat és a bé­ke megőrzését. A biztonság fokozatos megte­remtése lehetőséget nyújtana ar­ra, hogy megállítsák a fegyver­kezési hajszát, hogy tárgyalások útján hozzákezdjenek a fegyver­kezés csökkentéséhez, hogy va­lamennyi ember jobb életszín­vonala megteremtésének szentel­jék azokat az erőforrásokat, me­lyeket idáig a halál és a rombo­lás műveire fordítottak. A gazdasági és kulturális cse­rét valamennyi ország között az egyenlőség alapján, megkülön­böztetés nélkül és az összes fe­lek előnyére kell megteremteni. A tárgyalás meg fogja változ­tatni az események alapvető me­netét. Az ENSZ eszközül szol­gálhat ehhez, ha hűségesnek mu­tatkozik alapokmányának szel­leméhez. Az ENSZ-nek be kell fogadnia valamennyi országot, amely ezirányú kérését előter­jesztette. Kínát, csakúgy, mint a többi nemzetet, az általa válasz­tott kormánynak kell képvisel­nie az ENSZ-ben. Ezek azok az okok, amelyek mialt a Béke-Világtanács elha­tározta, hogy egyetemes jellegű akcióba kezd a tárgyalás érde­kében. E kampány során a né­pek ki fogják fejezni, különbö­ző és szervezett formák között azt a követelésüket, hogy az ál­lamok közti összes viszályokat es nézeteltéréseket békés úton ren­dezzék. Csak a népek álhatatos akció­ja kényszerítheti ki a tárgyalá­sokat, a megegyezést és a békét. Amikor Ikuo Ojama felteszi a kérdést: Ki ért egyet a nyilatko­zattal, egyszerre emelkednek ma­gasba a kezek. — Megállapítom, hogy a nyi­latkozatot egyhangúlag elfogad­ták! — mondotta Ikuo Ojama. Ezután Emilio Sereni szenátor, a BVT tagja lépett a szónoki emelvényre. Sereni szenátor beszámolója után úttörők csapata vonult be az ülésterembe, virágcsókrókat, sokszínű kendőket lengetve a küldöttek felé. Három kis úttörő az elnöki emelvény felé tart. Átadják vi­lágaikat Eugenie Cotton asz» szonynak, Gábriel d'Arboussier- nek és az elnöklő Ikuo Ojamá nak. Az egyik kislány Zelk Zol­tán: „A legszebb szó“ című ver­sének szavaival a békéről be­szél. Mialatt szaval, úttörőtársai virágaikat a küldöttek közé hin­tik. Ütemes tapssal üdvözlik a bé­ke kis hírnökeit, s magyarul kiáltják: «-Békét! Békét!« Sze­rető mosoly, vidám tekintetek kísérik a kivonuló fiatalokat. Szünet után D'Astier de la Vi­gerie vette át az elnöklést, EU sőnek Pierre Cot volt francia miniszter, a Béke-Világtanács tagja szólalt fel. A szónokot be­széde végén lelkesen ünnepelték. Ezután Sir Sahib Szing Sokhi indiai küldött felszólalása követ­kezett. Az ülésszak részvevői viharos tapsa közepette kezdte meg zár­szavát D'Astier de la Vigerie, a Béke Világtanács titkára. Sza­vait többször szakította félbe taps. A Béke-Világtanács felhívását a küldöttek egyhangúlag elfo­gadták. A Béke-Világtanács ne­gyedik ülésszaka ezzel befejezte munkáját, Branca Fialho közölte, hogy a nemzetközi békedíjakat odaítélő bizottság 1952 december 10-en, 11-én és 16-án Pierre Cot elnök­lete alatt tartotta ülését. A bi­zottság tagjai voltak: Vanda Va- sziljevszkaja, Mao Dun, Gabriel d‘Arboussier, Jorge Amado, Hewlett Johnson, Arthur Lund- quist, Jan Mukarovsky proíesz- szor és Jara tábornok. A bizott­ság titkára Jorge Amado volt. Miután a 72 kitüntetésre javasol­tat megvizsgálta — a bizottság javasolja a Béke-Világtanácsnak, hogy a díjakat és aranyérmüket a következőknek ítélje oda: A Béke Tisztelet-díjat a bolgár költőnek . és nemzeti hősnek, Vapcarov Nikola Zsu- kovnak, aki elesett a nácik ellen vívót küzdelemben. A Nemzetközi Béke-díjat Paul Eluard francia költőnek a béke érdekében kifejtett költői munkásságáért és tevékenysé­géért. W. E. B. Du Bois északameri- kai tudósnak a béke érdekében kifejtett tevékenységéért. Martin Hellberg, Kurt és Jo­hanna Stern német filmrende­zőknek »Az elítélt falu« című filmjükért. Halldor Kiljan Laxness, izlan­di regényírónak, a béke szolgá­latában kifejtett irodalmi mun­kásságáért. Leopoldo Mendez mexikói grafikusnak és munkatársainak, a béke ügyét szolgáló művészi munkájukért. Műik Raj Anand hindu re - gényírónak a békét szolgáló irodalmi munkásságáért. Valamennyi Nemzetközi Béke- díj összegét egyenként kétmillió­ötszázezer frankban állapították meg. Aranyérmeket: Jean Effel francia karikatu­ristának a béke ügyét szolgáló rajzaiért; Viteslav Nezval csehszlovák költőnek »A béke dala« című Uj reménység született. Ma már minden ember látja, hogy lehetséges a megegyezés. Véget kell vetni a vérengzésnek. Vé­gezni lehet a hidegháborúval. Ezekben az órákban ünnepé­lyesen felhívjuk a népeket: Követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg. Valamennyiünktől függ, hogy A Béke-Világtanács péntek esti ülése Az EFÉDOSZ-székház nagy­termében pénteken este folytat­ta tanácskozásait a Béke-Világ­tanács. Az ülés Riccardo Lom­bardi, a BVT olasz tagjának el­nökletével pontban félnyolckor kezdte meg munkáját. Az elnökségben többek között helyet foglaltak: Eugenie Cotton, a BVT alelnöke, Isabelle Blume és Branca Fialho, a BVT irodá­jának tagjai, Jean Laffitte, a BVT főtitkára, Palamede Borsa- ri, a BVT titkára és a BVT több tagja. A teremben meghívott ven­dégként jelen volt a főváros több kiváló dolgozója, valamint kul­turális életünk számos ismert egyénisége. Elsőnek Reverend U. Saranan- kara There ceyloni békeharcos lépett az emelvényre, akinek be­szédét a jelenlévők hosszas taps­sal köszöntötték, A nemzetközi békedíjasok költeményéért; James Aldridge angol regény­írónak »A diplomata« című re» gényéért; Claudio Santoro brazil zene­szerzőnek »A szeretet és a béke dala« című szimfóniájáért; Maria Rosa Oliver argentin írónak a béke érdekében kifej­tett tevékenységéért; Tosikio Akamácsu és Iri Ma« ruki japán festőknek »Az atom- bombázás jelenetei«-t bemutató képsorozatukért; Georges Salendre francia szob­rásznak, a béke ügyének szol­gálatában kifejtett művészi tevé­kenységéért; Bozorg Alavi iráni regényírói nak »Nameha« című könyvéért Csorvassy Stefán román szob­rásznak »Koreaiak« című fa­szobráért; Carlos Augusto Leon venezue­lai költőnek a békéről szóló ver­seiért; Luis Carlos Perez columbiai jogi doktornak a béke érdeké­ben kifejtett tevékenységéért; Väino Aaltonen finn szobrász^ nak »A béke« című szobráért. Ricardo Lombardi elnök sza-l vazásra tette fel a javaslatot- amelyet az ülés részvevői nagv lelkesedéssel egyhangúlag elfo­gadtak. Több más bejelentés után aa elnöklő Riccardo Lombardi be­terjesztette a Béke-Világtanács új tagjaiként javasoltak névso­rát. Az ülés részvevői egyhan­gúlag elfogadták ezt a javaslatot is és lelkes tapssal ünnepelték a BVT új tagjait. Ezután Eugenie Cotton asz- szony ismertette a kulturális bi­zottság által kidolgozóit felhí­vás szövegét. Befejezésül Riccardo Lombar­di bejelentette, hogy a politikái bizottság szombaton reggel fél- tízkor ülést tart, utána pedig délelőtt 11 órakor a Béke-Világ­tanács megtartja ünnepi záró­ülését, ács felhívása támogassunk minden olyan ke*« deményezést — bármely kor­mánytól származzék is — amely az ellentétek békés úton történő megoldására irányul. Mindany- nyiunktól függ, hogy meghiúsít­suk azok mesterkedéseit, akik akadályozzák vagy késleltetik a megegyezést. A béke itt van kapunk előtt Rajtunk áll, hogy elérjük. Budapest. 1953. június 20, ülését, A Béke-Világ tanács felhívása Ezt követően Ihssam Dzsabiri szíriai békeharcos szólalt fél. A következő szónok M- Jac­ques Mitterand francia békehar­cos volt, akinek beszédét több­ször szakította félbe a. taps. Ezután J. Théodore Harris an-- goi, majd Alfredi Amesti chilei békeharcos mondotta el beszé­dét. I Az ülés elnöke ezt követően I, Morgan asszonynak, az ameri­kai békeharcosnak adta át a szót, akit J. Hamavne (Transz- jordánia) követett az emelvé­nyen. ! A nagy tetszéssel fogadott be­szédek után M. D. Siven finn békeharcos, majd Mexikó béke­harcosai képviseletében dr. Sa­lazar Mailen, az orvostudomá­nyi akadémia tagja szólalt fel. Ezután Branca Fialho, a BVT Irodájának tagja terjesztette bi a Nemzetközi Béke-díj jelöltjeit, líassesse megemlékezése a Rosenberg-házaspár kivégzése alkalmából Gabriel d'Arboussier felszólalása a Béke-Világtanács június 20-i teljes ülésen

Next

/
Thumbnails
Contents