Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-20 / 143. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI AZ MDP BXCSKISKUNMEGYCI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA vin. évfolyam, 143. SZÁM Ara SO fillér 1953. JUNIUS 20, SZOMBAT .JL A MAI SZAMBÁN À budapesti békenagygyűlés. — A császártöltési népnevelők fokozott lendülettel harcolnak a versenymozgalom kiszélesítéséért. — Szeremle vegyen példát Hercegszántótól a növényápolás meggyorsításában. — A jó népnevelő munka, a verseny és a példamutatás meggyorsította a munkát a balotaszállási Petőfi tsz-ben. — A Kecskeméti Gépgyár kultúrmunkásai jobban segítsék a termelést. V 1 A MEDOSZ rersenyszervező munkájáról A verseny hatalmas erő a szocializmus építésében. A tömegek alkotó versenye a mezőgazdasági termelésnek is nélkülözhetetlen emelője s különösen nagyjelentőségű az állami gazdaságok, a gépállomások cs a termelőszövetkezetek életében. E három újtípusú nagyüzem a mezőgazdaság szocialista átépítésének alapja. Eredményes munkájuk nemcsak egyszerűen többtermelést jelent, hauen' meggyorsítja a mezőgazdaság szocialista átalakulását is, A verseny szervezésében, a fogadalmak teljesítésének ellen őrzésében igen nagy feladata van a MEDOSZ-nak. Ha ázom ban vizsgáljuk a MEDOSZ megyei bizottságának és helyi szerveinek munkáját, megállapíthatjuk, hogy eddig nem megfelelően töltötték be feladatukat. Legtöbb állami gazdaságban és gépállomáson csak papíron van meg a szakszervezet és semmi szerepet nem tölt be a verseny szervezésében és annak nyilvánossága biztosításában. A kunfehértói állami gazdaságban az üzemi bizottság elnöke semmit sem tesz annak érdekében, hogy a bizalmi hálózatát kiépítse, hogy a szakszervezet munkáját elevenné tegye. Nagy elvtárs arra hivatkozik, hogy nem is lehet versenyt szervezni a dolgozók között. Ez nagy lebecsülése a dolgozók kezdeményezéseinek, versenylendületének. Sőt Nagy elvtársnak ez a véleménye arra is enged következtetni, hogy nem is akarja segíteni a versenyt. Hasonló a helyzet a városföldi állami gazdaságban is, ahol pedig szintén minden feltétel megvan a verseny kiszéle.' sítésére és elevenségének biztosítására, mégis a helyi szak- szervezet szétesett — nem tölti be a feladatát. A kecskeméti gépállomáson, pedig ez közel van a MEDOSZ megyei bizottsághoz, szintén nem lehet szakszervezeti munkáról beszélni. Ahol segíti az üzemi bizottság a dolgozók kezdeményezését, tartja velük a kapcsolatot, ellenőrzi a vállalások teljesítését, ott Jobbak az eredmények. Ilyen pl. a helvéciai állami gazdaság üzemi bizottsága. Itt üzemegységenként kiépítették a szakszervezeti hálózatot, jól összefogják az egész gazdaságban folyó versenyt. A fennálló hibák a MEDOSZ megyebizottságából indulnak ki. Ha ki is mennek a gépállomásokra, állami gazdaságokba, nem adnak megfelelő segítséget az üzemi bizottsági elnököknek, azok sok esetben így nem is látják tisztán, hogy mi a teendőjük. Példa erre a kunszentmík- lósi gépállomás, ahol még márciusban újjászervezték az üzemi bizottságot, de májusig feléje sem néztek és a szakszervezet elnöke jóformán azt sem tudta, hogy mi a feladata. Ehhez hasonló esetet többet lel lehetne sorolni, A megyei MEDOSZ gyenge munkáját bizonyítja, hogy a számos versenykezdeményezést, amely már eddig is elhangzott, nem segíti, nem ellenőrzi a fogadalmak teljesítését, nem gondoskodik arról, hogy minél többen csatlakozzanak ezekhez a kezdeményezésekhez. Vedelek József és váltótársa kiváló zeloro- sok kezdeményezését, az állami gazdaságok hosszúlejáratú versenykihívásához való csatlakozásokat nem segítik a helyi üzemi bizottságok. Napjainkban a falu határában nagy munka folyik: a növény- ápolás és megkezdődött már az aratás is. Talán egyetlen munkának sem tulajdonít dolgozó parasztságunk akkora jelentőséget, mint az aratásnak. Az aratás egyben versenyfutás is az idővel, az óramutatóval, mert a késői aratásnál nem ritka a 6—7 Százalékos szem- veszteség sem, egy-egy százalék szemveszteség pedig országosan sokszázezer mázsa gabona pusz tulását is jelenti. Döntő fontos ságú tehát, hogy a kombájnve- zetők és az aratógépkezelők ver senye példás teljesítményekkel lendítse előre az aratási munkát. Ennek a versenynek szervezésében és kiszélesítésében komoly munkát kell kifejteni a MEDOSZ megyei bizottságának és a helyi szerveinek. Biztosítsák a szakszervezeti vezetők, hogy minden brigádba, munkacsapatban legyenek szak- szervezeti bizalmiak. A gazdaságvezetés feladata a verseny értékelése. Az értékelés alapján felszínre került eredmények és hibák alapján kell megjavítani a munkát, biztosítani a verseny nyilvánosságát. Gépállomásokon a cséplőmunkások között legyen szakszervezeti bizalmi, aki szervezi, segíti a versenyt. Mozgósítsák a fiatalokat. Az ipari üzemek szakszervezetei, amelyek patronálják az egyes mezőgazda- sági üzemeket, segítsék a helyi MEDC’i'Z szervezetek munkáját. Szakítani kell tehát az eddigi tespedéssel, a MEDOSZ vezetői felvilágosító munkájukkal, a verseny népszerűsítésével harcoljanak az adott szó becsületéért, a dolgozók még lendületesebb vetélkedéséért. A dolgozó tömegek lelkes versenye nélkülözhetetlen segítője a tervek teljesítésének, teremtsük meg tehát a verseny igazi lendületének minden feltételét. Fordítsunk nagy gondot a szemveszteségnélkiílí aratásra Mind több helyen indul mag megyénkben az aratás. A még lábon álló és nem teljesen érett gabona biztató fejlődése kiváló termést ígér, erről tanúskodnak áz aratás eddigi már kézzelfogható eredményei is. A legfontosabb feladat most figyelemmel kísérni mindenütt a gabonatáblákat, hogy a legkedvezőbb időpontban láthassanak munkához. Csak így lehet eredményesen narcoini a szemveszteségek ellen. Pártszervezeteinknek és a vezetésük alatti tömegszervezeteknek fontos feladata, hogy jól irányítsák ezt a munkát, leleplezzék az ellenség minden mesterkedését, elhárítsák az akadályokat. Az aratás-cséplés jó lebonyolítása hatalmas jelentőségű politikai kérdés, melynek sikeres megoldása elsősorban attól függ. milyen mértékben tudjuk a falusi dolgozók tömegeit mozgósítani. Ezt keli szemelött tartani minden járási és községi pártszervezetnek és tanácsnak is. Ezért a maguk területén az egész munka igazi gazdájává kell válniok. Ezen a téren még sok a tennivaló a kiskőrösi, kunszentmiklósi, dunavecsei, de többi járási pártbizottságnál és hasonlóképpen az alapszervezeteknél. A kiskőrösi járási pártbizottság például arról sincs megfelelően tájékozva, hol kezdődött meg a járás területén az aratás. Szakítani kell ezzel a tájékozatlansággal minden vezetőnknek. A kenyércsatát csak úgy lehet sikeresen megvívni, ha minden erőt latbaveiünk annajt sikere érdekében és megszüntetünk minden közönyt, ami ezen a területen fellelhető. Békcaratás a vaskúti határban V ASKÚT szövetkezeti községben a Dózsa — elsőnek a termelőszövetkezetek közül — megkezdte az árpaaratást. A gépállomás aratógépei már napokkal ezelőtt felkészülve várták a nagy pillanatot. Mikor elérkezett a nagy nap, feldíszítve virágfüzérekkel és zászlókkal ékesen vonultak ki a Dó zsa sárguló árpatábláira. Posvánc Anna és Oláh Irén zetorosok gépei vígan gördültek ki a hatalmas táblára. A Dózsa tagjai addigra már végeztek a sarkok és szegélyek kézi aratásával. A kézi aratók élén maga Kiss Imre, a Dózsa üzemi pártszervezetének ti’liára haladt. ». A KÉT ZETOROS vállalta, hogy egyenként, 209 holdat aratnak ]e az idén gépeikkel. Mind a ketten egyszerre indultak a tábla szegélyére. Oláh Irén azonban a munka megkezdése pillanatában újabb vállalást tett: — Vállalom, hogy 200 hold helyett 220 holdat aratok le az idén. Egyben versenyre hívom Posvánc Annát — mondotta, aztán rákapcsolt, gépe nyugodt, egyenletességgel indult a ringó iáblára és hullani kezdtek az első learatott árpakévék. Meg kezdődött a gazdag termés ara fása a vaskúti határban is. A kiskőrösi járási pártbizottság nagyobb figyelmet fordítson a szem/eszteségnélküli aratásra A kiskőrösi járásban több helyen megkezdődött az ösziárpa aratása. A járási páríbizottság azonban nincs tájékozva arról, hol és miitor kezdődött meg a munka. A járási pártbizottság munkatársai nem vettek fáradságot, hogy ellenőrizzék és segítsék már az elején a kenyér- csávát, Ebből származik a tájékozat anság. Ezért nem tudtak arról, hogy az akasztói Arany Ka ász termelőszövetkezet azért nem tudta megkezdeni csütörtökön reggel az aratást, mert a kiskőrösi gépállomás által beígért aratógép késett és még délu án 2 órakor is a gépállomás udvarán „pihent“. Pedig a termelőszövetkezet tagjai már a hajna'i órákban előkészítet ék a táblát a sarkok levágásává’. Máris egy nap veszteség állott e ö a gépállomás hanyagsága miatt. Most. amikor minden perc késedelem mázsákat jelent, nem szabad túrni az ilyen hanyagságot. Nem tud a járási párt bízott, ság arról sem, hogy az imrehe- gyi terme'őcsopcrt e nőké úgy vélekedik, hogy „ráérünk még az aratással, előbb a szőlőmunkákat végezzük el". A terme- iőcsopoi't elmaradt a növényápolással és ahelyett, hogy több munkaerőről gondoskodna, most így akarják elpocséko ni a termés egy részét. A járási pártbizottságnak fe'- ke l ébredni a közönyből és a járás igazi gazdájává kell válnia. A betakarítás első lépése — az aratás — megkezdődött. Egyben az idővel va ó versenyfutás is. Időben való kezdés biztosítja csak az eredményes harcot a szemveszteség e len, — a lassúság, kényelmesség sok mázsa termés elpocséko á=á: jelenti. Ezt tartsák szeme ö t a járási pártbizottság munkatársai, mert csak így tudják hely? sen irányítani a politikai munkát, győzelemre vinni a kényér- csatát. Agasegy húsán is dolgozik as aratógép A keceli tanács többet törődjön as aratással ! Kece’en is egyre több őszi árpa sárgul kasza a’á. Beke János tanácstag kezdte meg első nek a községben az aratást, Már a lábon ál’ó gabonáról megállapította a szem az első látásra, hogy jó termés mutatkozik. Beke János példamu'-a ó ÿrzüa-ldejében' tesz e'.eget min dig a feladatoknak. Jó munkájának gyümölcsét aratta most le. Számítása szerint hat mázsa ősziárpája termett az 500 négyszögölön, ami bizony jó termésnek számít. Szomszédja; Árvái János szintén learatott, A községben közeli 180 hold ősziárpa van, ezért nem közömbös; hogy minél előbb megkezdjék a munkát mert az ösziárpa nagyrészben már sárgaérésben van, A községi tanács feladata figyelmeztetni minden dolgozó parasztot, hogy a szemveszteség ekeni harc legfőbb biztosítéka: idejében megkezdeni az aratást, Ne csak tudomásul vegye a községi tanács, hogy megkezdődött az aratás, hanem segítse a verseny kibontakozását és állandóvá tételét. Csütörtökön délután az ágasegyházi állami gazdaság áipatábiáján s megkezdődött az avais. Halak Gyula Iri- iádvezeiő-agronómus és 3 két aratügépkezelő elhatározta, hogy a 70 hold ősz’árpa aratásával három és fél nap alatt végeznek. .Már a■/, első félnap eredménye igazclta, hogy a tervfccvett 9.5 mázsát Jóval felülmúlja az átlagtermés. Tizenhárom mázsára számítanak holdanként. ARATLAK A DUNAVECSEI JÁRÁSBAN Az ordasi Úttörő termelőcso- portban csütörtökön megkezdték az aratást. Hasonlóképpen a szalkszentmártoni Békéért ter« melőcsoportban is. Mind a két helyen 14—15 mázsás átlagtermésre számítanak. Ennél még jobb a termés a hartai állampusztán, ahol 17 mázsás az átlagtermés. Pénteken reggel az ordasi Kossuth-ban, a solti Dózsa termelőcsoportban és a dunapataji Haladásban kezdődött el a munka. A dunavecsei állami gazdaságban is pénteken már zúgott a kombájn. Itt öt ifjú kombájnista van. Ezek lelkes vállalásokat tettek az aratás-cséplés sikere érdekében. Strobl Rozália DISZ vezetőségi tag 450 normálholda! vállalt az idényre. A többiek ii tettek hasonló vállalásokat. Valamennyien nárosversenyber vannak,,
