Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-16 / 139. szám
r BÁCS KISKUN MEGYE I AZ MDP BÄCSKISKUNMBGYEI PXMBIZ071SKGANAK LAPJA Vin. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM Jra 50 fillér ' 1953. JUMUS 16, KEDD A MAI SZÁMBAN Gondos növényápolással harcol vállalása teljesítéséért a fülöpjakabi Alkotmány tsz. — Az építés ifjú rohamcsapata. — Béketüzek gyúltak a kalocsai járásban. —• Hogyan ért el jó eredményt az adófizetésben Hajós községi tanács. — A Kinizsi Konzervgyárban Tóth Erzsébet DISZ-tag példát mutat a papírgyűjtésben. Ás aratás Küszöbön áll az aratás. Elérkeztünk a mezőgazdasági munka legfontosabb és egyben legnehezebb szakaszához: a bőséges gabonatermés betakarításához. Hiba lenne azonban csak a bőség felett örvendezni. A szép termés csak akkor lesz igazán a miénk, ha már zsákokban áll. A gyors, szemvcszteségnélküli aratás, a minisztertanács határozatának maradéktalan végrehajtása azonban nem megy magától — szervezett, minden erőt igénylő harcot jelent, Első és legfontosabb teendő, hogy a növényápolást az aratásig m; .denütt befejezzük. Egyes helyeken az esőzés meglassította a kapálásokat, a növényápolás belenyúlik az aratás kezdetébe, —- itt fokozott erőfeszítésre van szükség. Az aratás nem nélkülözhet egyetlen kezet sem *— a növényápolás viszont nem maradhat felében az aratás befejezéséig. Úgy járnánk így, hogy amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon: időre zsákban lenne ugyan a gabona, de elgyomosodott kapásaink kevesebb termést adnának. A növényápolás befejezéséért, a bő gabonatermés gyors, veszteségnélküli betakarításáért párt- szervezeteink felelőssége a legnagyobb. Nem egy helyen tapasztalható, hogy a községi pártszervezetek ezt a felelősséget áthárítják a tanácsokra, több termelőcsoportban is elsikkad a pártszervezet irányító, ellenőrző, példamutató tevékenysége. A felelősség azonban nem ruházható át a pártszervezetek válláról. A tanácsok jó, vagy rossz munkája, szocialista szektoraink eredményes vagy hanyag működése mint iránytű mutat vissza a pártszervezetekre, Amikor tehát a pártszervezetek feladatáról beszélünk a küszöbönálló aratás megindításában — elsődlegesen a politikai tömegfelvilágosító munka megjavítása kerül szóba. A választások elmúltával megyénkben is visszaesett ez a tevékenység. A népnevelőket a legtöbb helyen -■szabadságolták« s az agitációs munka kipróbált, kitűnő fegyvereit, amelyekkel a választások során olyan elsöprő győzelmet harcoltunk ki — tétlenül lábhoz eresztették. Pedig a kenyércsata megvívása nem jelent kisebb feladatot, mint annakidején szavazataikkal felsorakoztatni dolgozóinkat a népfront programmja mellé. Sőt: az idei aratás és betakarítás egyik tetté váltása lesz a választási győzelemnek. Pártszervezeteinkre elsősorban irányítás, vezetés munkája vár. Ezt azonban nem lehet íróasztalok mellett, bürokratikusán, adminisztratív intézkedésekkel megoldani. Pártfunkcioná- tiusarak helye ezekben a nakiissöhén pókban a tömegek között van! A párt szavát ne papírra vetett rendeletekben ismerje meg a dolgozó parasztság, hanem szem- től-szemben, kisgyűléseken magyarázzák meg a kommunisták a tennivalókat. A népnevelők érvekkel felfegyverezve induljanak ismét szervezetten útra. A pártszervezet állítsa maga mögé a tömegszerveket, bízza meg feladatokkal. A járási, községi pártbizottság olyan legyen ezekben a napokban, mint a hadsereg parancsnoksága. Tudja, nogy a csatatér egyes pontjain milyen győzelem születik, hol van szükség tartalékerő bevetésére — s ezt a segítséget azonnal adja meg. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha naponta tait- ja kapcsolatát a tömegekkel, soraikban buzdít, lelkesít, bírál és harcol az ellenség megnyilvánulásai ellen, A járási pártbizottságok figyelme különösképpen forduljon a szocialista szektorok: állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek felé. Termelőcsoportjaink némelyikében a terület- és termésnövekedésse: nem áll arányban a munkaerő. A gépállomásokra vár a feladat, hogy a gépek segítségével pótolják a hiányzó kézierőt, a traktorosok számára ne legyen most egyéb cél, nagyobb dicsőség, mint az aratási norma túlteljesítése. — A termelőcsoportok pártszervezetei pedig a meglévő munkaerclétszámot megsokszorozhatják a verseny és a kommunista példamutatás segítségével. Ha rövid a kardod — toldd meg egy lépéssel — alapján a párttagok legyenek az elsők, akik mögött csak következni lehet a kaszálásban, akik a személyes példamutatás mindennél meggyőzőbb erejével rohamra indítják az egész szövetkezeti tagságot. A termelőszövetkezeti pártszervezet népnevelői jussanak el ezekben a napokban minden asszonyhoz, családtaghoz, magyarázzák meg: mit jelent a család, a szövetkezet, az egész ország számára a veszteségnélküli, gyors betakarítás. A szövetkezeti kommunisták, népnevelők szervezzék meg a vasárnapi növényápolást, aratást, harcoljanak a lustaság, kényelmesség szelleme ellen — s elsősorban őket lássa a tagság hajnaltól estig, ha szükséges — vasárnap is — munkában állani. A bő termés még talpon ring, még nincs a kezünkben! Uj kenyérré, teli kamrává, egyéni és országos fejlődésünk további alapjává csak akkor válik, ha a betakarítás nagy csatáját az elkövetkező hetekben győzelmesen megvívjuk. Fújják meg a harci riadót a pártszervezetek, állítsák fel a dolgozó parasztság menetoszlopait s ők maguk mindig az élen haladva harcolják meg az aratási és begyűjtési bé- keyerseny döntő ütközetét! Megkezdődött a Béke-Világtanács budapesti ülésszaka Feldíszített vonatok, külön- repülőgépek hozták hazánkba a béke ügyének kiváló harcosait, akik itt gyűlnek össze, hogy megtárgyalják a világ népeinek legfontosabb feladatait, a bekéért vívott harcban. A tanácskozások színhelyének, az építők »Rózsa Ferenc« kultúrotthonának homlokzata« trancianyelvű felírat hirdeti: »A Béke-Világtanács ülésszaka 1953 június 15,—20.« A hatalmas ülésterem ünnepi díszbe öltözött. A nemzetközi békemozgalom színe: égszínkék drapéria díszíti a falakat, sok színes virág jelképezi a békés élet szépségét, az elnöki emelvény felett kibontott szárnyú fehér békegalamb, körülötte a világ különböző népeinek nyelvén a drága szó: »Béke« Egymásután érkeznek az újabb és újabb küldöttségek. A tanácskozásokról a Magyar Rádió magyar s idegennyelvű adásain kívül a szovjet, a csehszlovák, bolgár rádió és a Német Demokratikus Köztársaság rádiója is helyszíni közvetítést ad. A tanácskozásokról dokumentumfilm is készül. Elfoglalják helyüket a külföldi sajtó munkatársai. Lassan megtelik a hatalmas terem, űrömmel üdvözlik egymást a régi ismerősök, harcostársak. Az első sorokban ott vannak a Szovjetunió béke harcosainak kiváló képviselői. Mellettük sokszínű nemzeti viseletbe öltözött indiai delegátusok. Az erkélyen elfoglalják helyüket a magyar nép küldöttei is. Kiváló dolgozók, sztahanovisták, tudósok, élenjáró mező- gazdasági dolgozók várják feszült figyelemmel a tanácskozások kezdetét, hogy beszámoljanak majd egész népünknek a Béke-Világtanács munkájáról. öt óra van. Feldübörög a taps. Az emelvényen megjelennek a nemzetközi békemozgalon, vezetői. A Béke-Világtanács budapesti ülésszaka mcgkczdődöUi Erdey Grúz Tibor felsőoktatási miniszter, Kossuth-díios akadémikus megnyitó beszéde — Hölgyeim és uraim! Ked vés vendégek! A Magyar Népköztársaság kormánya cs az egész magyar nép nevében szeretettel köszöntőm a Béke-Világtanácsot —- kezdte beszédét. Az önök nemes testületé korunk legnagyobb mozgalmának irányító szerve. E mozgalom részvevői, ugyanúgy, mint az önök tanácsának tagjai, különböző nemzetekhez tartoznak, különböző nyelveken beszélnek, különböző gazdasági és politikai rendszerekben élnek, különböző — és részben ellentétes — nézeteket vallanak, de közös az a megingathatatlan véleményük, hogy a háború minden jóakaratú dolgos ember számára — bármely részén él is e világnak — szörnyű csapást jelent. Sziklaszilárd az a meggyőződésünk, hogy e csapás a világ mai viszonyai között nem elkerülhetetlen, hogy a béke megóvható és meg is kell óvni. A népek békekongresszusára alakított nemzetközi bizottság az összes kormányok támogatását kérte ahhoz, hogy létrejöjjön az öt nagyhatalom közvetlen tárgyalása az ellentétek eszmecsere útján való kiküszöbölésére, a világ egyes részein dúló háborúk megszüntetésére. A Magyar Népköztársaság kormánya egyetértését fejezte ki e felhívással, mert alkalmasnak tartja a békés megegyezés útjának egyengetésére. A magyar nép és kormánya teljes erejével támogat minden kezdeményezést, amelynek célja a nemzetközi feszültség enyhítése. A nemzetközi békemozgalom eredményei nyomán tudomásul kellett venni, a háborús újítóknak is, hogy az emberek százmilliói szilárdan eltökéltek a béke megvédésére és határozottan követelik a nemzetközi feszültségnek tárgyalások, valamint kölcsönös méltányos erdmények útján való megoldását. A pan- mindzsoni tárgyalások eredményeit és a nemzetközi élet számos egyéb megnyilvánulását a magyar nép — a békeszerető emberek százmillióival összhangban — úgy értékeli, hogy a nemzetközi ellentéteknek tárgyalóasztal melletti megbeszéléshez ma közelebb vagyunk, mint az utóbbi években bármikor. Ez nagy reménységekkel tölti el. Ez az eredmény jelentékeny mértékben a nemzetköz; békemozgalomnak köszönhető és arra készteti a béke minden hívét, hogy fokozza erőfeszítéseit a nagyjelentőségű sikerek kiterebélyesítésére. A magyar nép különös együttérzéssel kíséri a békevilágmozgalomnak az egységes, demokratikus Németország létrehozására irányuló erőfeszítéseit. — Hazánkban is nap, mint nap újabb tömegek csatlakozna!; a béketáborhoz. Nemcsak a békebizottságok száma nő folytonosan, hanem állandóan erősödik népünk békeakaratának alkotó tettekben való megnyilvánulása is. — A magyar nép és kormánya meg van győződve arról, hogy különböző társadalmi rendszerek békésen élhetnek egymás mellett, ha megvan a szándék a Kölcsönös együttműködésre. A magyar nép és kormánya jól tudja, hogy alkotó munkáját, melynek eredményeit önök itt saját szemeikkel láthatják, csak békében végezheti. Ezért mindent elkövet a béke védelmében. A kormány e békepolitikája felett a magyar nép a májusi választásokon mondott ítéletet, amikor egységesen szavazott a békére. Népünk keserű tapasztalatból ismeri a háború szenvedéseit és meg tudja becsülni a termékeny békét. A felszabadulás utáni fejlődésünkben a magyar nép közvetlenül tapasztalta, milyen hatalmas segítséget jelent a békeszerető népek baráti együttműködése. A magyar népben elmélyült a nemzetközi szolidai itás érzése, mind magasabbra lobban benne a békeakarat lángja és ezért lelkesedéssel tölti el a Béke-Világtanács budapesti ülésszaka. Népünk ég a vágytól, hogy tettekkel fejezze ki békeakaratát és szeretetét a világot átfogó békemozgalom vezérkara iránt, akiket legkedvesebb vendégelkent most országunk fővárosában üdvözölhetünk. A Magyar Népköz- társaság kormánya és az egesz magyar nép nevében szívből ki- vánom, hogy tanácskozásaik az eddigieknél is nagyobb eredményekre vezessenek. — Kívánom, hogy a Béke-Világtanács budapesti ülésszaka segítse megsokszorozni a népek erőfeszítéseit, a nemzetközi feszültség enyhítésére. Segítse diadalra vinni a józan ész és emberiség politikáját. Segítse elűzni a veszélyt, amellyel a hä« ború minden otthont fenyeget. — Nagy célkitűzéseikben, ne« mes munkájukban most és o jövőben mindig számíthatnak a magyar nép áldozatkész közreműködésére, — •« Jean Laffitte beszéde A Béke-Világtanács irodája tegnap összeült, hogy megvizsgálja a napirendi indítványokat, valamint az ülésszak általános ügyrendjére vonatkozó intézkedéseket. A napirendi indítványok —« amelyek két fő kérdésre vonatkoznak — a következők: 1. A tárgyalások és a nemzetközi feszültség enyhülése. 2. A Béke-Világtanács szerepe és összetétele. Ezek az indítványok bizonyos magyarázatot igényelnek, különösen az első pontot illetően. Az iroda helyesnek tartaná* ha az első pont keretében vizsgálnék meg mindazokat a fontos kérdéseket, amelyeket eredetileg munkánk folyamán kívántunk megvitatni. — Valóban, mindezek a kérdések, — akár a koreai fegyverszünetről, vagy a jelenleg folyó háborúk befejezéséről, akár a német vagy a japán kérdés békés megoldásáról, akár a nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatokról, akár pedig a függetlenség és a biztonság kérdéséről van szó, azzal a népek előtt mindinkább nyilvánvaló szükségességgel függnek össze, hogy a békés tárgyalások szelleme mindenütt és minden kérdésben, ahol erre újabb lehetőségek kínálkoznak, győzedelmeskedjék az erőszakos megoldások felett. E kérdések kapcsolódnak egy lehetséges nemzetközi enyhülés jelenleg nyitvaálló távlataihoz is.
