Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-11 / 135. szám

part és pArtépítés

Fokozzuk a harcot a bürokratizmus ellen

Rákosi elvtárs 1900 február 10-i beszéde- óta pártunk ismételten figyelmeztetett arra, lioSv ' állandóan küzdenünk kell a bürokratikus lélektelen- bég, az önteltség. a tömegek lebecsülésének és a politikai munka elhanyagolásának káron nézelei és .gyakorlata ellen. Megvénk pártszervezetei azonban ho-sszú ideje- nem ér- tették meg eléggé Rákosi elvtárs és a párt e világos útmutatását és nem indulta«

télié« erővel harcba a bürokratizmus ellen- A Központ: Vezetőséfnek ..a kiskőrösi járás tanácsainál tapasztalható bürokratikus és ellenséges te- véken-yt-égéről” hozott határozata. Eákosi elvtárs választási beszéde világosabbá tette előttünk a bürokratizmus elleni harc jelentőségét- A választási agitációnkban harcot folytattunk a bürokratizmus elleu, s ez a harc a tömegekből kedvező visszhangot váltott kiBürobruták tus állami és a pártapparáiusban

Hosszú ideig hajlamosak voltunk arra, hogv pusztán az olyan kinövést ellen kiizd- jünk. mint az aktagyártá az ügyintézés bürokratikus huzavonája. amelyek viszonylag könnyebben leküzdhetők- Pedig a bürokratizmus ellen harcban ennél többről van szó: falusi munkánk alap

vető kérdéseiről, a várt és t tömegek közötti, kapcsolatról a munkás-paraszt szövetség erösítésérőL a szocialista építés kérdéseiről. Hiba lenne az is, ha azt gondolnék, hogy bürokratizmus kizárólag az állami apparátusban „ fordul elő, hogv pártanoarátusunk

teljesen mentes az efféle betegségtől,;A vártnak n munkásosztály politikai felvilágosításán• a rnunkásosztiílu öntudatának elmélyítésén kell dolgoznia — tanítja Sztálin elvtárd — es ugyanakkor ö<> kell gyűjtenie a terményadót. kam pányt kell folytatnia, mert kampány nélkül. a, várt segítsége nélkül az állami szervek nem tud iák teljesíteni feladatukat. És pártmunkásaink itt két tűz közé kerülnek mert egyrészt, ki kell javíta- niok a régi módon működő államgépezet munkájának vonalát és mcisrészt meg kell őrizniük, a munkásokkal való kapcsolataikat. És i't gyakran ők maguk elbiirokratizálód- nak.”

Jelentős a száma állami apparátusunkban a régi tisztviselőknek, akikben legtöbbször megvan a jószándék, hogy becsületesen szolgálják a dolgozó népet, de akik sokszor uiég rabjai a régi közigazgatási gyakorlatnak s csak ne hezen képesek arra, hogy új, demokratikus módon végezzék feladataikat,. De nemcsak a régi, nártonkívüu hivatalnokokról van szó, nemcsak a „pápaszemes emberekről”- Ez esetben a harc könnyebben menne„U j bürokratákról van szó, előtárjak — hangsúlyozta Sztálin elvtárs — a szovjet hatalommal együttérző bürokratákról. s 'végül, a kommunista bürokratákról.’1 Vésül de nem utolsó sorban jócskán beépült, tanácsszerveinkbe az ellenséa is. ameh bürokráciánk hibáit felhasz nálva. éket igyekszik vern dolgozó népünk és a nép álla ma közéRákosi elvtárs élesen rajzol ta meg az öntett, feifuvalko- dott bürokrata képét: „A bürokrata fennhéjázó, szerény teleti, nem tanul, nem szereti a fejlődő kádereket, elnyomja a nőket, az ifjakat” Élesen szembeállította ezzel az öntudatos. odaadó, szerény, har

zaszerető kommunistát és hangsúlyQí'tu, hogy „ahol e> a szellem me tilazul> ott hatna rosan felüti fejét a bürokrácia klikkek, csoportok alakulnak- állásvadászás. korrupció keletkezik, háttérbe szorítják az ifjakat. a nőket és tompul az ébe>'sé9 az ellenséggel szemben.” A tiszakécs kei falusi párttitkár elhanya golta a párttaggyűéseket. nem teljesítette beszámolási kötelezettségét. meggyőzé5 helyett kezdett oarancsplgat ni — nemcsak az ellenségnek hanem a párttagságnak is a bírálatot, nem tűrte, visszautasította- Ennek termesze te« következménye az let hogy a dolgozókat jogtalant! zaklatták és megkárosították elharapódzott a korrupció, melyet a befurakodott ellenség szemét'nietlen nyíltsággal használt fel a párt erőinek és tekintélyének aláásá ».ára. Tehette, mert a burok- ratizmus szá.itátiakká tett elvtársainkat. szinte teljesen elaltatta éberségüket.

Pártszervezeteink bürokratizmusa — nemcsak falun, de megyei pártbizottságunkban is — abban mutatkozott meg a legélesebben, hogy nem har coliunk következetesem pár: tunk helyes politikájáért, nem védelmeztük azt a különböző elhajlások és torzítások ellen. így volt ez Kecelem ahol meg oértették a szövetkezés önkén tességének elvét- Kiskőrösön (és máshol is), ahol korlátoz- tűk a szabadpiaci forgalmat. Ez jelentkezik az állami fe gyelem lazaságaiban- az adó és beadási hátralékokban, különösen a kulákoknál,

I széles tömegeit bevonni az á lamüayek intézésébe. Enne az az oka, hogy egyes állam fuukoíonáriusok —, sőt néh még nártfunkcionáriusok ,k - semmibe veszik a dolgozók ér dekeit, lé/ekteleniil. burokra tikosán dolgoznak. du*'va té védéseket követnek el az adó kivetésben, zaklatják a be adást teljesítőket, engedéke nyék a ku'akokkal szemben é; türelmetlenek, gorombák < dolgozókkal. Gyakran fiyt/el metlenül elégítik ki a dolgozói igényeit; egyes árucikkek. —

! amelyek pedig bősége,sen álla uak rendekezésünkre — nein egyáltalán nem, vagy csak , belterületi üzletekben kapna tók- Neon ritka a hanyagba* az egészségvédelemben, a víz és villnn vei látásba n. az illet mén.vek folyósításában, s. e; számos dolgozó életét keserít, meg. Bár a dolgozók jó része tudja. hogy mindez etlenté les pártunk politikájáváú egyesek mégis könnyen az el ieuség befolyása alá kerülhet uek, különösen akkor, ha meg. fellelő pohtikai felvilágosító munka sem folyik,

Ssoros kapcsolatot

a tómenekkel,

támasskodni a tömegekre

Megyei bizottságunk a Köz pouti Vezetőség útmutatása nyomán már tett néhány in tézkedést a bürokratikus hi búk leküzdése érdekében. „Annak, hoyu felélénkítsük a szovjeteket — tanítja Sztálin elv társ — minden egyében kivit van egy elengedhetetlen feltétele. Méypedia az, hogy avökeréb en m egvál tozta s« uk

magatartásunkat a parasztok irányában. És miben áll ez a változás ■> Abban, hoVv kommunista megtanuljon ÚJV bánni a vár tonklvillivel, mint eyiienlö bánik az egyenlővel Abban- hogy ne parancso'- gaßson, hanem éber figyelemmel meghallgassa a pártonkv vüliek hangját. Abban, hogy ne vsak tanítsa a pártonkívü- liehet, hanem tanuljon ü tő Hik.”

Májusban 99 közrégben tartottunk képviselői fogadóórákat: ezek valósággal fogadó- I napokká lettek. amelyeken képviselőjelöltjeinket háromezer dolgozó kereste fel kér- ! déseivel és mintegy négyezer — jórészt, jogos — panasszal fordult hozzánk. E panarzok I nagyrétét rögtön a helyszínen tudtuk orvosolni. E munkának az volt egyik figyelemreméltó tapasztalata, hogy ne- hánv olyan elvtárs, aki elszokott a falusi politikai munkától. a kisebb nehézségek láttán, üres siránkozások hatására- elveszítette józan íté- I lökénességét és hajlandó lett volna ..orvosolni” az olyan I alaptalan panaszt is. i mint az- I hegy ,magas az adó”, ..sok a beadás”, stb. E veszéllyel számolnunk kell és — ugynnak- I kor. amikor a jogos sérelmeket oryosol.iuk — éberen őrködnünk kell. hogy károsodás ne I érhesse államunkat, az állam iránti kötelezettségeket mindenki maradéktalanul teljesít*

I se.

Jelentősen megnőtt a száma n. megyei pártbizottsághoz é- a megyei tanácshoz érkező leveleknek és bejelentéseknek is- amelyek kii'önböző visszásságokra. és az ellenség tevékeny, ségére hívják fel a figyelmet.

E téren azóta mutatkozik javulás, mióta élesen megbírál- \ tünk va au pártbüntetésben részesítettünk néhány eivíársal azért, mert hanyagul, felszínesen kezelte a. dolgozók leveleit.

A dolgozót segítségével eredményesen folytatjuk u befurakodott cllensé.i eltávolítását. Az elmúlt három hónapban 3i (főleg vezető i'uní;Tegyük állandóvá a politikai felvilágoníió munkát

Mi az oka annak- hogy pártós tanácsszerveinkben elJiara^ pódzott a bürokratizmus'? E kérdésre a Központi Vezetőség határozatán, Rákosi elvtárs Rzámos útmutatásán kívül az országgyülési választások tapasztalatai is meglehetősen világos választ adtak. Az ok: a tömegek meggyőzésének, a politikai tömegmunka szerepének meg nem érlése, lebecsülése és elhanyagolása. A tömegektől elszakadt, a. dol- zók körében végzett, politikai munkától elszokott funkcionárius útja szinte elkerülhetetlenül a bürokratizmushoz, a parancsolgatáshoz, a rende- letgyártáshoz, az éberség eltompul ú.sához és a -párt politikájának elferdítéséhez vezet

Az elmúlt hetekben jelentős fejlődési értünk el a dolgozók között végzett politikai munkában- Növekedett a nép- neveiők aktivitása, emelkedett a. kisgyűlések, esti megbeszélések száma és javult mi nő8égük is azzal, hogy vezető várt- és állami funkcióiul riusok is bekapcsolódtak e munkába. De az elmúlt hetekben — választás volt. És máris tapasztalható, hogy sokan úgy gondolják: a politikai tömegmunkára, a dolgozók- naponként történő felvilágosítására és meggyőzésére csak- ilyen alkalmakkor vau szükség- Elv társaink egy része megfeledkezik arról hogy i-zocializmust építő hazánkban a dolgozók- bizalmára és támogatására választások előtt éppúgy szükség van, mint Választások után.

Megyénk egyes községeiben nehezan tudjuk a dolgozók

A NEMZETKÖZI BÉKEMOZGAIOM VEZÉRKARA

ALEKSZANDR FAGYEJEV

Alekszandr Fagyejev 19G1 december 24-én Kininben (Ka. tinin területen születeit. Alilju Alekszuntl1' ívanovics Fagyejev az uráli Irbitszk járási Pok rovoszk falujában volt földműves. majd megfeszített munkával. -tanulással megszerezte a néptanítói címet.

Fagyejev anyjával és nevelő apjával a Husszurijazki vide ken lévő távoli (Jsnguievka fa luban töltötte gyermekéveit. Télen Vladivosztokban, n keres kedetmi iskolában tanult.

Fagytjiev így beszélt azokról az idokről, amikor kialakultak a világnézetének alapjai'.

„Ez az idő úgy őrződött meg a nép emlékezetében, mint < polgárháború kezdete. Ezt a időszakot a „Tizennégy állam Szovjet - Oroszország ellen hadjáratnak" ■;& nevezik. Vá lasztanunk kellett, kinek, «z oldalára állunk. Választanunk kellett. mert ezt követelte lei kiismeretünk, mert az olyat aki sem itt, sem ott nem volt, mindkét részről megverték Nem volt nehéz választanunk Mi szüléink rézgargsain tanultunk, g munkások és parasztok élete közel állt szivünkhöz.

így vettünk részt a forradalomban. tele ifjú reményekkel, Gorkij és Nyekrá szov köteteivel iskolatáskánkban. Mint író. születésemet ennek a kornak köszönhetem. Megismertem a név legkiválóbb tulajdonságait, azét népét, amelyből én is szár, mazom. Három éven keresztül vele gyalogoltam soksok kilométeren át, vele aludtam egy köpetni alatt, egy katona- csaikából ettem vele. Ekkor tudtam meg, milyen emberek vezetik a népet. Ë* megértettem, hogy ezek is olyan embe rek, punt a többi. csak éppen nép legkiválóbb fiai és lányai.”

Fagye je vet 1018 szeptemberében vették fel a Bolsevik Pártba, nem egészen 17 éves korában1920-ban Habarovszk mellett Fagyejcvet megsebesítette egy tanán golyó, másodszor 1921 márciusában sebesült meg Kronstadtnál.

A várt nevelie öt. a párt irányította életét. Ezek voltai,: azok a. tapasztalatok, amelyek alkotóképessége kifejlődésének alapjait képezték. Kronstadti sérülés után Fa- Oyeiev beiratkozott a moszlfi vui bányász föiskoWa. Néhány évi tanulásának, párt-. iár- adalmi, újságírói munkának kellett eltelnie, mielőtt nem túlságosan sikeres irodalmi próbálkozások után végre megkezdhette irodalmi gálya- futását, első igazi nagy alkotásával. Ez a nTizenkilen- cen" című regénye volt.

Fagyejev a harminca* években közvetlen "l résztvett a Szovjet Írószövetség vezetésében, az Ír ószövetség elnökének felelős titkáraként. Ugyanakkor a „Vörös föld" című folyóiratot, maid később » .»Lityeraturnaja Guzetia’-t

is szerkesztette.

1939 márciusában résztvett a Kommunista Párt XV111, kongresszusán. amelyen be. választották az SzK(b)P Központi Bizottságába,

A Nagy Honvédő Háború éveiben mint a Szovjet Írószövetség vezetője, hatalma*

részt vállalt a szövi A irodalom erőinek mozgósításában a német bitorlók elleni harcból. Kint járt a fronton, újságcikkeket, rövid elbeszéléseket írt és szerkesztette a „LUye>atura i Iszkussztve” cinifl lapot. 19íTbea jelent meg „Leningrad az ostrom napjaiban” című elbeszéléskötete. 1913-ben hozzákezdett az „Ifjú Gárda” írásához.

Fagyejev a Szovjet lrószö- Vetség tagja.

Minden müve. az egész tár.- sadalampohtikai, tevékenysége azt irányozza, hogy az író tolla fegyverré váljék a kommunizmusért vívott harcban és támogatást nWiPon a néP' nek.

Milliók nevében beszélt Fa' gyejev a Béke híveinek Világ- kongresszusán Párizsba11: „A háború méo nem fenyeget bennünket közvetlenül, de holnap már komolyan fenje, oethet. Felhívom nemzetbe- günkre, származásunkra, politikai és vallási meggyőződésünkre való tekintet nélkül a világ összes értelmiségi dolgozóit. sorakoztassák fel a háborús bűnösök és magasztalóik ellen ama. humanizmusnak szent érveit. amelve{ nemzetünk legnagyobbfia* hagytak ránk örökségül.”

Hűen az areulata epnek a kommunista írónak, a világ egyik nagy békeharcosánah, íz íróasztal mellett. a társadalmi munkában és a viWJbé' ke harcosaként Fagyejev hű maiad Lenin—Sztálin zászlajához. Alekszandr Fagyejev már 13 éves korában — hőséhez — Oleg Koscvojhoz hasonlóan állt ez alá a zászló alá. Lelkii* méretének hangiára hallagatott. amikor ezt telte, hogy együtt lehessen a dolgozó milliókkal, a néppel;

Az olasz kormány- koalíció nem kapja meg a többségi prémiumot

Róma. (MTI) Nyugati hírügynökségek je entése szerint aa olasz kormánykoalíció a kép- vise őházi választásokon nem, kapta meg az 50 százalék plusz egy szavazat os többséget, amely feljogosította volna az új vá- sztási törvényben e’.öírt 85 mandá umos többségi prémiumra. (MTI)

ióba) befurakodott ellenséges elemet seprűztünk ki, közöttük kulákokat, régi horthysta -tisztviselőket, volt. nyilasokat. nacionalistákat. A kiskőrösi járásban, de máshol is, erőteljesebben tisztítják meg a termelőcsoportokat< kulák-elemektől- Sokan féi tek ettől a tisztogatástól, hi' atkozva a nagy munkaerőn: ányra. A tiszt0gatás azonban crüsíiette a csoportokat; azza

is, hogy megszabadultak Iái kuldktóL s azzal is, hogv éppen ezért — az egyénileg dolgozó parasztok közül (főien kérték felvételüket.

Megyei pártbizottságunk világosan látja, hogv a Központi Vezetőség határozatának végrehajtása során újult erővel kell hozzálátnunk Rákosi clviárs 1950 februári beszédének ismételt áttanulmányozásához és lelkiismeretes valórgváltásához. Elsősorban a pártból k 11 kiseprűznünk a

bürokráciát,1 hogy a párton- belüli demokrácia, a bírálat és az alulról jövő bírálat fejlődjék, hogv a párttugi-ág* uak és a pártonkívüliek széles löm egeinek aktivitása növekedjék, hogv pártunk erősödjék és izmosodjék. Sokkal következetesebb munkát kél végeznünk a dolgozók politikai felvilágosítása és meggyőzése terén is. Kíméletlenebb harcot kell folytatnunk a tu- nácsszervekben burjánzó bű* rokratizmus leküzdéséért; s e harcban az eddiginél bátrab ban kell táin-szkodnunk azok ra a széles munkás, és paraszt tömegekre, amelyek készek tá mosatni pártunkat és álla munkát a szocializmusén ví vott küzdelemben. (Megjelent a Pártépítés 1953- június 10- azámábah)

Németi József a bác-skiskunmegyei pártbizottság titkára