Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-02 / 127. szám
As' aratás, csépién gyors elvégzésére versenyre hívtuk a Micsurin tss-t öröm nézni vetéseinket a babjai Vörös Fény termelőszövetkezet hatalmas föidtá’oíáin. Tagságunk lelkes munkájának .most érle ődik a gyümölcse. Ha va aki azt kérdezné: mive. értük el eredményeinket, röviden csak azzal tudnánk íe elni: telszámoltuk a még megmutatkozó nemtörődömséget, útilaput kötöttünk a hanyagság talpára. A felvilágosító munka segítségévei érvényre juttattuk az egyéni felelősséget, alkalmaztuk az agrotechnikai eljárásokat, a növéiiyiíjjo'ásban pedig követjük a minisztertanács .ratárobe'kemüszakot VAU HUNK... — Mi, a BácSkiskunmegyei Tejipari Egyesit és — a Bács- tokodi Vajüzeni, Kecskeméti Tejüzem, Kalocsai TejUzem — dolgozói elhatároztuk hogy a Béke-Világíanács illésének tíszteetére június 10-‘öl 20-ig üzemeinkben békemüszakot tartunk, Megmutatjuk ebben a békemüszakban, hogy tántoríthatatlan hívei vagyunk szocia'ista hazánknak. Vá laljuk, hogy a békemüszak idején és azon túl tervünket legalább 110 százalékban te jesiijük. A békemüszak alatti tapasztalatainkat hasznosítjuk, az elért eredményeket fokozzuk fe nemcsak a mennyiség, de a minőség terén is emeljük. A békemüszak keretében versenyre hívjuk a tejipar összes dolgozóit, KolozSváry József igazgató. Hollós Miklós főmérnök. za?át és annak határidő előtti teljesítéséért harcolunk. Nemcsak szóbeszéd ez, de tettek is bizonyítják. Befejezéshez közeledik minden növényfélesé. günk másodszori kapálása, az aranyat érő májusi eső pedig megsokszorozta terméskilátásainkat. Jó e öre felkés'zü ünk az aratásra, csép ősre, tagságunk minden hozzátartozóját mozgósítjuk. A cséplést saját erőnk, bői végezzük, ez. pedig nem kis feladatot jelent, hiszen gazdag termest várunk. Mi pedig megfogadtuk, hogy valamennyi kaLAKITELEK községben a tojás- é« baromfibeadás, továbbá i i’ibegyűjtés emelkedett. Az idei baromfiból a község már több mint 20 mázsát gvii.itött, ami ait jelenti, hogy tcrvüket 110 százalékra teljesítetek- A tojásnál azonban lemaradás mutatkozik. A. dór trózó parasztoknak példát, mu tatnak: Fek£es Gábor 2 hói' das, id. Tóth József 4 holdas. Nagy Pál István 8 holdas paraszt, akik egész évi tojás- és baromfi beadásukat teljesítették. Csontos Mihályné 3 holdas paraszt félévi to.iá-- és b ar om f i b e a d ás a t testesítette. Fekete Ferenc 4 holdas paraszt egész évi baromfibeadá- ■-át és félévi 'toiásbeadá-át tel jesítette. Ezzel szemben Baila lászosfunk cséplését 12 nap alatt befejezzük. Árpánk, rozsunk érése már előrehaladt. A begyűjtési köte- • ezet'.ség 'teljesítésében — akárcsak a mu t évben — idén is e sők akarunk lenni. Egyben elhatároztuk, hogy az aratás-cséplés're, a begyűjtés, nek közvetlenül a cséplőgéptől való teljesítésére versenyre hívjuk a bajai Micsurin termelőszövetkezetet. E mondotta: Hofbauer Dezső, a bajai Vörös Fény terDaiázc 30 ho!dac kulák tarló- zik még tavalyi baromfi- és to.iásbeadántval és az ide] első' negyedévi előirányzatával- * NYAULÖRINCEN a be- gyűjtési béke vermny ben 28 dolgozó paraszt kötőt,; párosversenyt. Mindannyian telje* sí tették vállalásukat, beadták első negyedévi tej-, baromfi- előirányzatukat. Deák 1-' vár. 7 hofdais paraszt már teljesítette ^félévi tojás- és baromfi- beadá-át. Azonban Könyves Kálmán, Bodri Gáspár, Takács József, Cs. Kováé- László és Héj ja s János nem tartotta szívügyének a gyors beadás,. Ezeknél még jobban elmaradt Olajos Ferenc, Szászdi ptváp és Német István, uie'öszö vetkezet cinökc. Megyénk begyűjtési hírei ( i tanácsok tudósítói jelentik) Francia Kiss utódai a szanki határban F Embermagas rozs- táblákat ringat idén a, futóhomokos szánk; határ is. A kukoricatáblák gyenge színénél csak a sűrűn felbukkanó erdőcskék. ügetek zöldje sölé- tebb. Sötét, borzalmas emlékekről mesélnek ezek az erdők; meg a, Fatal Patyi Mihály, akivel a szép határt járjuk. 1919-ben Szánk község is az ellenforradalom főfészke volt, Francia Kiss Mihály, a Héj.iasokkal együtt emlegetett hóhér Sze- merédivel, a Tápai* r.kkal és a. többi szan- ki kutakkal a hírhedt Tápai erdőbe hurcol- tutta a környék sze- génypaia^ztjait. kommunistáit « embertelen kínzások után halomra mészárolták őket. — Édesanyám a Tápai kulákoknál volt akkor c-e'éd — meséli Patyi Mihály- — Látta. amikor a gazda és bandája egy-egy ilyen mészárlást véghezvitt. Gödröt ásattak az elhurcolt akkui és azután élve. fejjel lefelé eltemették őket. Egyszer azt, is látta,' hogy a, kulákok bicskával estek áldozataiknak,' rést hasítottak oldalukból és erős paprikával szórták be a sebet,' vaev elevenen felkoncolták őketMintha rémregényt olvasna, az ember! De nem, ez valóság- volt, s ma is beleborzottg az ember. ha. átnéz a hullámzó vetéseken a távolból zúgó sötét Túnai-erdöre... E;" porladtak már_ az áldozatok- Sírjaikon 33 tsvaáz óta sarjad úr ta a fű. A földet és igazságot pedig, amelyért akkor harcoltak? k ; loncéd i k éve ta rt- ják keményen kézben a szanki dolgozók A íívi.lkosok közül r sokakat utó!éi*t az igazságszolgáltatás , keze.. Megkaptak hát minden elégtéte.t ha holtukban is — a lemészárolt hő-ük? Hu most óletrekeln-e a Tápai-erdő valamelyik halottin, ni -H azt mondaná, amit mj érzünk: hogy nem. 139 kulák van még ma is Szánkon, az alig párezer lakosú községben, Francia Kiss. Szemerédi és n. Tápárak utódai. Kezükben ma nem a bicska és nz akasztófa a gyi" ink. — ma a. bevetetlen földek, a tornyosuló gazok, frecskeír dező szitkaik, fűibe súőott uszításaik festik meg róluk a fel" rei-merhetetlen képet: elszánt, vad, ellensége» horda ez a, J50 kulák. Mind arra, vár. azzal ébred é* azzai fekszik, hogy a Tápai eiööben újra, folyjék a vér. S amíg vár. addig sem pihen: szabotál- A bevetetlen földdel, a tengernyi gazzal kenyeret jr- éhséget: pusztulást akar. Erről beszél némán az n. földdarab is, amelynek sarkán megállunk. Tulaj do* nom, Mucîi Lajos 47 holdas kulák. A tarack már akkora füvet eresztett, hogy kaszálni lehet, n centi,: gyenge kukorica szinte fűid ölűik benne, Mellette egv másik darab még a. tavalyi tarló korhade- kával borítva, szánt,1 v'a, sincs. A tanyában o*ak az asszony van otthon. Kllénséges. néma. sötéttekintetű, mint, az egész elhanyagolt ház és- körm-’’-e. Egv malac és négy liba árválkodik: » amodébb e?v ki tudja mióta nem tisztogatott tehén jegelhet. Mu ősiek a föld arányában előírt- állatállomány* nak csak egynegyedét tartják. A férje szántani van — ..előbb nem ért rá”. Répát akarnak bele vetni most. június elején. PatVi Miliá!v ismeri a földdarabot: sivár futóhomok, mindennek való, c?ak répának nem... Körútra indulunk a kulákbirtokon. — 13 hold előírt gabona helyett csak á holdon vetettek rozsot, az is ritka, silány, hiszen a földje rég látott trágyát. De hiszen ta* vnlv is így tettek és még-em haltak éhen. A két. lánv és az asz* szonv felváltva hord* iái: a kenyeret a faluból, — az egyik nemrégiben már éiféjkor sort szervezett. A két és fél hohl szőlő ügy van. ahogyan rátává* szodott. nagyjából met-zették. de sem kapálva, sem permetezve nincs. ..Nem férnek rá” pedig négy pros, munkabíró 'emberből áll a család- Valamikor, amikor a 74 hold bérlet vs virágzott a cselédek keze nyomán, a gazda a botot verte szét a, hátukon egv .szál elhagyott i gazért. Mo;t ..kímélni kell a családot. úg.v sincs semmi öröme a két szegény lánynak" — síria a ku’ákasszonv. Az persze csak _ az apróbb szórakozás közé tartozik: hogy télen a két lány egyenként 120 forintért járt a tánciskolába. Van mit eltáncolni. éjei f rá!kodni: iaz adóba egy fillért sem fizettek, a beadásban mindennel hátralékosok«. S a legnagyobb hiba az, hogy a Mucsi Ljijos. meg a többi 150 kulák parlagon hagyott táblái, gazban vergődő vetetné- övei, hatalmas tartozásai miatt igen gyenge a feleiősségrevo- nas a tanács vészéről. Mucs’ék ősz óta a boltból hordják a kenyeret: de még egy; •-zer sem utasította ki őket senki a sorból- Nyugodtan elszabotálják az idén is a 8 hold gabonavetést — mi hajuk lehetne belőle V Szaporodhat az adóhátralék, a be- gJüjtési tartozás i,s,— legfeljebb a. tanács nyilvántartója ír ;e majd több számot, M ucsékn-ak ugva.n nem fái a fejük miatta! A szánki tanács vezetőinek sűrűbben kellene a Tápni-erdőrc gon dóin i ok. M eglátn i, hogy a Miied Lajosok azt szeretnék folytatni, amit Frar,eia Kis- sók- Hogy ,a bevetetlen főt'etek az ország, n dolgozó nép te-tóu vágott rések, s az el nem végzett növényápolás. kevesebb termés miatt talán éppen a, Tápai-erdő halottjainak unokái esznek ma i kevesebb kenyerei.. 1919-ben a szanki kulákok vért ontottak — s ma ismét a, dolgozok vérén, munkáján akarnak éiősküdni, Most a mi kezünkben, a. szanki tanács kezében van a. hatalom, hogy ezeket rákényszerítse n termelésre. kapan Veire. Ne tűrjék a szanki kommunisták, hogy Francia Kis,9 utódainak bandáiéi, gaztól borított földekkel is növelje Szánk sötét, szomorú szégyen főút int: a. TaaaierdőL.. MEGJEGYZÉSEK ,Albérletbe“ adott verseny a hunfehértói állatni gazdaságban Számos állami gazdaságban a szakszervezet nem tölti be feladatát■ Gyakran elfeledkezik arról, hogy a versemy irányítása elsősorban az ő feladata. Tipikus példája ennek a kunfehért&i állatni gazdaság szakszervezete. A verseny gazdái az agronómusok. Natty József üb.-elnök nyugodt lelki s- ■merettel szemléli ezt. A verseny eredményeiről úov érlesül, hogy az agronómmok által elkészített verseny jelentésből ö is kap egy példányt. Ez a verseny persze így is fest a gazdaságban. A versenyben kitűnt dolgozókat öböl szerűen népszerűsítik csak. legtöbbször üres a versenytábla. A verseny kibontakozását persze eOyéb is hátráltatja■ A Vörös Csillag brigádban például csak papi’on van felosztva a terület egyénekre. Dudás Sándor briaádvezető aoronönius úgy érvel: — Különbözöl, az egyes szőlőterületek. Ha felosztjuk « területet, gr egyik tagot becsapjuk, mert aazosabb parcellát kap, mint rí másik. — Ez más helyen is így van, de nem lehet akadálya a helyes munkaszervcsésnek. A normatáblázat a 9ywnosodás- lói füaaöen különbözőképpen állapítja nieo a naponta megkapálandó terület nagyságát. Ha valaki tehát gyomosabh területet kap. ugyanannyi bérért kisebb parcellát miivel, mint az, akinek kedvezőbb Drület jutott- Gyengén áll a gazdaságban a munkamódszerátadás is- A Micsurin briilád például, nem tudja teljesíteni a napi pt'- metezési normáiéit, viszont a Gürös Csillag brigád túltel.i ■ siti■ A szakszervezetnek még egyszer sem jutott eszébe, hogy tapasztalatcserét szervezzen, ahol. egyes brigádok j< munkamódszereit közkinccsé lehetne tenni. A legsúlyosabb hiba azonban az, hogy a MEDOSZ megírni szervezete még tájékozatlanabb- A gazdaságból beérkező versenyjelentések alapján nyugodt lelkiismereltel kijve- kezleti, hogy a szakszervezet jéj dolgozik. Személyes ín- msztálata erről a „ió munkáról” persze már csak azért sem lehet a megyei szervezetnek, mert látogatása: fehérhollók Kunfehcrtún például a gazdagig termelési értekezletein mát régen nem láttak egyetlen megyei küldöttet sem. Mindé, ismételten csak azt bizonyítja. ho'Jy u megyei, szervezet vajmi kevés segítséget ad helyszínen a munkák megjavításához. Egy ellenőrzés és Szín: az Érsekcsanádl Cél- gazdaság irodája. Az irodában többen tartózkodnak. Gazdaságvezetők, gépírónő. Az egyik pamiagon egy férfi ül, hanyagul keresztbeveíett lábakká,]. Neve: WoUner Béla. az állami gazdaságok trösztjének kiküldötte. A jelenet azzal kezdődik, hogy VVőilner Béla levelet diktál. Közben megszólal a telefon. VVollner Béla lép a telefonhoz. — Halló, Budapest?,., Maga az Schtnldtné?... Küldje a feleségemet Wollnernét a telefon, hoz,,. Te vagy az anyuci?... Szervusz anyuci... Igen, ón vagyok... Érsekcsanádon vagyok, a célgazdaságban,,. Megkaptad már a lapot, melyet az útról írtam?... Nincsen semmi baj... Nagj-on jól érzem magam.., És te hogy érzed magad, anyuci ? Vigyázz nagyon magadra... Engem ne félts,,. Jókat alszom, jókat eszem... Tegnap i* benn voltam Baján, a Békében... Vesevelőt ettem... Hogyne, hogyne... Egy kollegával alszom egy szobában... Nem értelek... ja... Erre most nem felelhetek, mert sokan vagyunk a szobában... Anyuci vigyázz magadra,.. Én is vigyázok magamra... Ha ma nem is, de holnap okvetlenül írok,.. Persze, hogy levelet... Igen, egy hosszút... Jó?... Szervusz, anyuci, vigyázz magadra... A beszélgetés alatt áll a munka. A hang ugyanis betölti az egész szobát és mindent akadályoz. A beszélgetés csúcsidőben, egy és két óra között, kerek nyolc percig tartott. WoUner Béla kimért léptekkel visszatér a p»m!aghoz. Rászól a gepírónőre: ami mögötte van — Kérdezze meg kérem a postahivatalt, mennyibe került a beszélgetés. A gépírónö feUiivja a posta, hivatalt. Közük vele a beszélgetés díját. — 32 forint nyolcvan — mondja a gépírónő. — Az lehetetlen — kel ki magából AVőllner Béla. — Eny- nyibe nem kerülhet. Bizonyára rosszul értette. A vita a postahivatal he. lyett a gépírónővel öt percig tart. A munka még mindig áll. A hang ugyanis továbbra is betölti a szobát és tovább akadályoz. A vitának az vet véget, hogy felnyílik az ajtó. Hárman lépnek be egyszerre, ök is eUenőr. zésre jönnek. A küldötteket a beruházások érdeklik. A főkönyvelőt keresik. — Motorbaleset érte, bajai lakásán fekszik. — Mi nem ezért jöttünk le Pestről. Küldjenek érte kocsi! és hozassák ld. A jelenetnek ezzel vége is szakad. Valaki közbelép és erélyes szavakkal véget vet r célgazdaság igazgatói szoba j; ban húsz perec tartó tanulsá gos képsorozatnak. Az a kérdés merül fel ennek kapcsán: tudja-e a küldöttek felsőbb szerve, a belkereskedelmi minisztérium, hogy meg. bízott közegeinél: ez a magatartása is erősen hozzájárul ahhoz, hogy a célgazdaságban a hajói; tovább tornyosulnak, össze egyeztethető-e, hogy az ilyen magatartást tanúsító ellenőrök vonják felelősségre a cé'gazja- ság vezetőit és dolgozóit. Ha nem, ne mulasszák el a felelösségrevonást. KODÁLY ZOLTÁN KECSKEMÉTEN Kodály Zoltán, kétszeres Kossuth-dfjas zeneszerző, városunk szülötte május 30-án, folyó tanévben már másodszor látogatta meg a kecskeméti ének. és zenei Irányú általános Iskolát. Hosszasan időzött a tanulók közölt, meghallgatta munkájukat, tanította őket. Látogatása után Szegeden, az éneklő ifjúsági napon vett részt. Fogadásán a városi pártbizottság agit.-prop. titkárának adott válaszában felhívta a figyelmet a tömegek zenei nevelésére. A zeneiskolákba csak egyesek jutnak el — mondotta. — Az általános iskola a népé. Ezért ének-, zeneirányú általános iskolákra van szükség. Ezt kell Szegeden Is mielőbb megvalósítani ! Példának állította a már 3 éve működő kecskeméti zenei általános Iskolát és az itt folyó munka megtekintésére felhívta a szakemberek figyelmét. Kecskeméten szép példáját láttam annak — mondotia továbbá, — miként segíti a városi és megyei tanács a zenei neve- ' lést. a zenei általános iskolát.
