Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-30 / 151. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP*BACSKÍSKUNM£6Y£I PXkTBlZOTfSKGANAK LAPJA vnr. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM ira gg fillér 1953. JUNIUS 30, KEDD A MAI SZAMBAN Irányítsuk a népnevelőket a mezei munkahelyekre. —* Tömegesen érik a gabona — ne halogassuk az aratást. — Kunszentmiklóson jól irányítják a növényápolási és aratási munkákat. — A szénabetakarítás legjobb szov­jet módszerei. — A Kiskunhalasi Fűtőházban az 500-asok példát mutatnak. — Aratást szabotáló kulák a bíróság előtt. Kecskemét népe iz%ó lelkesedéssel tüntetett a béke mellett Kék és nemzetiszínű zászlók alatt, botokra kötött virágcsok­rokkal, énekelve, éljenezve, hosz- szú sorokban vonult fel Kecske­mét dolgozó népe a Széchenyi - térre, ahol vasárnap délelőtt 1Ü órakor a Béke-Vilagtanács öt külföldi küldöttének részvételé­vel béke-nagygyűlést tartottak. A térre torkoló utcákból egyre hömpölygött a színes, eleven fo­lyam. Bármerre tekintünk, min­denütt jönnek. Tíz órakor már több mint 15 ezer ember szo­rongott a hatalmas téren. Min­denki érzi, hogy e hatalmas tö­meg mögött van a megye, az egész ország. Úgy érzi, mögöt­tünk halad kékszínű zászlók alatt a világ minden színű, min­den fajú, békét szerető embere. A Béke-Világtanács Kecske­métre érkezett tagjai mosolyog­va és meghatottan szemlélik a képet. Az izzó lelkesedéstől mo­Felejtheíeflen béke-nagygyűlés a Béke-Világtanács küldötteinek részvételével rajló tömeg csendessé vált, ami­kor a kecskeméti ifjúság nevé­ben a békestaféta az emelvény elé érkezett. Benda János az if­júság nevében üdvözölte a kül­dötteket, majd dobpergéssel fel­vonultak az úttörők. Váczi Ma­rika üdvözlő szavai után a kis­pajtások virágcsokrot nyújtottak át a külföldi vendégeknek. Utá­na egymásután járultak az emel­vényhez a város és a megye dol­gozóinak küldöttei ajándékaik­kal. A külföldi vendégek alig győzték a sok szeretettel készí­tett tárgyakat átvenni. Utána Mészöly Gyula, a kecskeméti kertészeti kísérleti tangazdaság igazgatója, megnyitotta a nagy­gyűlést. Mészöly Gyula megnyitó beszéde Mészöly Gyula megnyitó be­szédének bevezető részében üd­vözölte a messze idegenből ide­érkezett békeharcosokat, akik a világ békemozgalom vezérkará­nak igen tevékeny katonái. Alá­húzta, hogy a külföldi küldöttek tehetségük és mindennapi mun­kájuk révén következetesen küz­denek a pusztítás, öldöklés és a nyomor ellen. A továbbiakban elmondotta, hogy mennyi reményt kelt mindannyiunkban a Béke-Világ- tanács budapesti felhívása, mely utat mutat a nemzetek közötti megegyezésre, a békés együttélés­re. Majd beszámolt arról, hogy Kecskemét város dolgozói ho­gyan járultak hozzá a Béke-Vi- látganács célkitűzéseinek meg­valósításához. A Kecskeméti Gépgyár féléves tervét június hó ll-én befejezte. A Lakatosipari Vállalat vállalta, hogy első fél­évi tervét a Béke-Világtanács tiszteletére 20 nappal korábban fejezi be. Felajánlását négy nap­pal előbb teljesítette és ezáltal közel 220 ezer forinttal többet termelt. A Kecskeméti Cipőgyár dolgo­zóinak több mint 90 százaléka tett felajánlást. A vállalást há­rom százalékkal túlteljesítették. Az Alföldi Konzervgyár dolgo­zói a második negyedéves tervü­ket a vállalt június 20-a helyett már négy nappal előbb befejez­ték. Dolgozó parasztságunk is len­dülettel, lelkesedéssel fogott a növényápolási, aratási és beta­karítási munkához. Dolgozóink megfogadják Rákosi elvtárs sza­vait, hogy »a béke megvédésé­nek nálunk mindenki közvetlen harcosa, aki jól végzi munkáját.« Ennek szellemében végzik mur. bájukat és harcolnak a békéért. Mészöly Gyula megnyitó sza­vai után a külföldi küldöttek emelkedtek szólásra. Elsőnek Argentina küldötte szólalt fel. Malgerejo Munes Vladitniro: A békéért folyó harc jelenti a jobb életet Hosszasan, lelkesen zúgott a taps, amikor M. Munez Vladi- miro, argentin küldött lépett a mikrofon elé. — Elhoztam az argentin békehívek hangját — kezdte beszédét. — Kora ifjúsá­gomtól szüleimmel, fivéreimmel közdök, hogy az én szülőfölde­men is földhöz juthassanak a dolgozó parasztok! Argentínában a lakosság többsége a földből él. De ez a sok föld kevés ember birtokában van, akik kegyetle­nül kizsákmányolják a dolgozó­kat. Argentínában a kizsákmá­nyolás legmagasabb fokival kell megküzdeni. Földjeinket, üze­meinket a külföldi monopolis­ták kaparintották meg, akik ha­zám gazdasági nyersanyagai el­rabolják és helyette tankokat, ágyúkat küldenek. Látom, hogy Magyarországon azok bírják a földet, akik megművelik. Vagy egyénileg művelitek a földei, vagy önkéntes társulás utján. Nálunk Dél-Amerikában uw a helyzet. Éhbérért művelik meg a parasztok a földet a földbir­tokosoknak. De ezt a nagyfokú kizsákmányolást már nem túrjuk sokáig. A nép nagy többsége fel fogja számolni ezt a helyzetér. Argentina dolgozói is le fogjak rázni a kizsákmányolás bilin­cseit. A mi népünk tudja, hogy a béke biztosítja a boldogságot, a békéért folyó harc tehát a jobb életet jelenti. Kik azok, akii; ezt nem akarják? Akik háborút akarnak, vagyis a béke ellensé­gei. És miért akarnak háborút? Hogy továbbra is a világ piaca az ő kezükben legyen, hogy a világ nyersanyagát bírják, hogy a népek nekik dolgozzanak. — Ezért fizetnek hadifelszereléssel, ezért provokálnak, ezért akadá­lyozzák meg, hogy a most folyó háborúkat befejezzék, a nagyha­talmak a tárgyalások asztalához üljenek. De nem érik el célju kát. mert a népek tudják, hog' életükről van szó, nap nap után többen és többen csatlakoznak a világot átfogó békemozgalom­hoz. A népek tudják, hogy csak a béke útján lehet elérni a bol­dogságot, a függetlenséget, — Éljen a béke! — visszhang­zott ezer és ezer ember ajkán. Magasba emelkednek a kékszí­nű zászlók. A tapsorkán elült, amikor az indu küldött lépett a mikrofon elé. JV. KasUtval: Az ENSZ alapokmánya semmiï sem ér, míg a kínai nép nem képviselteti magát az Egyesült Nemzetek Szervezetében Miközben N. Kasliwal, indiai országgyűlési képviselő a mik­rofon elé lépett, a díszemelvény elől közel száz galamb, jelké­pezve a békét, kiröppent a ma­gasba. Az indiai küldött hozzászólá­sának bevezető részében hangoz­tatta, hogy mint országgyűlési képviselő egymillió indiai dol­gozót képvisel. Ennek a hatal­mas tömegnek többsége dolgozó paraszt. Ha majd visszatér In­diába, elmondja népének, hogyan él a magyar parasztság. A to­vábbiakban elmondotta, hogy hosszú határaik vannak a Szov­jetunióval és Kínával. Hosszúak a határok, de évszázadok óta nem volt háború ezekkel az or­szágokkal. A béke fenntartása érdekében szükséges, hogy a sok­milliós kínai nép tagja legyen az Egyesült Nemzeteknek. Ameddig a kínai nép nincs képviselve eb­ben a nemzetközi szervezetben, addig semmit sem ér az ENSE alapokmánya. Utána elmondotta, hogy mit tapasztalt kéthetes magyaror­szági tartózkodása alatt. Amit itt látott, az erőt fog adni, hogy még szivósabban harcoljon a bé­kéért. Éljen a béke! — fejezte be beszédét N. Kasliwál, India kül­dötté. Éljen a béke! — vette át. a szót a hatalmas tömeg. Boldog éljenzés zúg a téren. Maróid Wolpe: Afrika népei nem fogadják el az imperialisták politikáját Harold Wolpe, délafrikai író, felszólalásában vázolta az afri­kai nép békeharcát. Kormánya a békét és a demokráciát hir­deti. De többet költ fegyverke­zésre, mint kultúrára, népegész­ségre. Békét hirdet és katonát küld Koreába. Hazájában, a Dél­afrikai Unióban elnyomják a dolgozókat. Afrika népei nem fo­gadják el az imperialisták poli­tikáját, békét akarnak. Tudják, a béke függetlenséget, szabad­ságot, a kizsákmányolás meg­szüntetését jelenti. Afrika népei azt akarják, hogy befejeződjék a koreai, vietnámi és maláji há­ború. Délafrika népei elhatároz­ták, hogy nem fognak fegyver! a Szovjetunió és a népi demo­kráciák ellen. A délafrikai dol­gozó éppúgy akarja a békét, mint a magyar dolgozó. Éljen soká a magyar népi demokrá­cia! — fejezte be hatalmas taps közepette a felszólalását H. Wolpe, Roory Westmaas : Legnagyobb vágyunk a béke R. Westmaas Latin-Amerika, illetve Brit-Guyana népeinek bé­keüdvözletét tolmácsolta. Han­goztatta: olyan országból jött, ahol forrón süt a nap, de a nép békeakarata még e forró napnal is melegebb. Az ő hazája angol gyarmat. Az imperialista tábor közepén fekszik és ezért igen ne­héz a békeharca. De harcolnak u békéért, mint elődeik tették már sokszáz év óta. A gyarmati né­pek legfőbb vágya a béke. Továbbá ismertette a portugál, holland, francia és angol hódí­tók tevékenységét, elnyomó po­litikáját. Majd méltatta béke­harcukat, annak eredményeit. Egyik ilyen kiemelkedő ered­mény, hogy az áprilisban lezaj­lott országgyűlési választásokon a 24 mandátumból a Haladó Párt 18-at kapott. A gyarmati nép függetlensé­géért és a békéért harcol. Ebben a harcban a Szovjetunió léte ad reményt. Hamarosan elérkezik az idő, amikor az ő népe is a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt halad a függetlenség, a bé­ke útján. Latin-Amerika népe) is csatlakoztak a békemozgalom­hoz, mert ez vezet előbb-utóbb a boldog élethez, olyan élethez, amilyet itt Magyarországon ta­pasztalt. Beszédének befejező ré­szében ígéretet tett, hogy népe sohasem fog fegyvert a szabad népek ellen. A küldöttek beszédét többször szakította félbe a taps, az éljen­zés. A békemozgalom a hatalmas téren a dolgozók ezreinek vágyá­ból, törekvéseiből, akaratából va­rosunkban és megyénkben újabb forrást kapott. A dolgozók nevében Szalonná' Istvánná, mélykúti dolgozó pa­rasztasszony, aki résztvett a kopenhágai Nők Világkongresz- szusán és Tóth László, a Vörös Zászló renddel kitüntetett hartai traktoros válaszolt. Szalonnái Istvánné megígérte, hogy me­gyénk asszonyai magukévá te­szik a Nők Világkongresszusának felhívását és még jobban tömö­rülnek, hogy ezzel is erősebbé te­gyék a béke táborát. Tóth László sztahanovista trak­toros bejelentette, hogy az év elején vállalta, hogy tavaszi ter­vét 1000 százalékra teljesíti. — Ezerháromszázhúsz százalékot ért el 58 százalékos üzemanyag- fogyasztással. Fogadalmat tett, hogy az aratási kampányban na­pi 25 holdat takarít be. Vállai á-< sát becsülettel teljesíti. A gyűlésnek vége, de a béke­mozgalom kimagasló harcosat nem mozdulnak az emelvényről. Gyönyörködnek a kecskeméti dolgozók egységében, erejében, békeakaratában. A béke-nagygyűlés után a külföldi küldöttek megte­kintették a helvéciai állami gazdaság borpincéjét, a kecs­keméti kertészeti kísérleti tangazdaságot és a Kinizsi Konzervgyárat. A kecskeméti kísérleti tangazda­ságban a béke kiváló harcosai­nak megmutatták a magyar ágasbúzát és egy új gabonafaj­tát, melyet a búza és rozs ke­resztezésével hoztak létre. A kül­döttek látták, hogy nálunk a tu­dományos kutatómunka nem gyilkos fegyverek előállítására folyik, hanem a dolgozó nép élet- színvonalának emelésére. A kül­döttek az esti órákban visszatér­tek a magyar fővárosba. A fülöpszállási Dózsa termelőszövetkezet megkezdte a rozsbeadást azonnal szárítják és folyamato­san tesznek eleget beadási kö­telezettségüknek. Hétfőn 30 má­zsa rozsot adtak be. Ma újabb 30 mázsát szállítanak a Ter* ményforgalmi Vállalat raktárá­ba. A fülöpszállási Dózsa termelő- szövetkezet tábláin kombájn-, aratógép és 20 kasza arat. Az aratóbrigádok versenyben állnak egymással. Jelenleg a Lenin- brigád vezet. A kombájn által learatott és elcsépelt gabonát A bajai Micsurin teljesítette árpa- beadási kötelezettségét Baján és a járásban mind erő­teljesebben halad a learatott ár­pa cséplése. A bajai Micsurin a szombati napon elsőnek a város­ban és járásban teljesítette az állammal szemben fennálló kö­telezettségének teljesítését. 5< mázsa árpát szállított a gyújtó-* helyre, amivel 100 százalékban eleget tett árpabegyüjtési köte* lességének.

Next

/
Thumbnails
Contents