Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

Tukarékossiíggal előre a második negyedévi terv teljesítéséért A KecskeméH Gépgyárban az anyagnormák betartása iegyen a fervtaljesítés egyik fényezője Szocialista állámüPk épí­tése megköveteli, hogv saját erőforrásainkkal — a felhal­moz a- be'sfc forgásainak fe'- hasziuá’ásSval — tegyük gaz- tingg-á hazánkat. Etért Jegfon tosább feladat az ütmekben a takarékosság. Nézzük meg, hogyan taka­rékoskodnak a Kecskeméti tfépgvár vezetői és dolgozói a reájuk bízott anyaggal mit tesznek azért, hogv az üzem fejlődjék, gazdagodiék. csök­kentsék a termékei önköltsé­gét^ ezzel fc segí-sék a nép­front célkitűzéseinek végrehaj­tását. Az elmúlt negyedévben az üzent vezstői és becsületes dolgozói egyem bérként száll­tak síkra h, se:e.it csökkenté­séért. Egyénileg eibászé gebek dolgozó ársaikkal, tnegmagya rázták a mütaszt óknak, hogy : selejtgvártós .szégyen — a mm vág embert jellemzi, ak. gátolja a jobb életéit fo.,y.ó harcot- A beszélgetések ered «lényeképpen a sele.it az első negyedévben 15 -zúzalékról 18.52 százalékra csökkeni, ami azt jelenti, hogy 15 ezer ki o grammal termeitek több árut. A dolgozók lelkesedése ; második negyedévi tervért Ví vott harcban tovább fokozó­dott és a választási bék?ver­seny során ói győzelmekben e-úcsosodo:t ki- A második negyedévre megengedett 11 ,százalékos seleitátlagqt ápri­lis hónapban 9-28 százalékra csökkentették s ezzel 30.000 kilogramm ió árut adtak nép­gazdaságunknak. A zománeozóban a Katona brigád tagjai a fotgatôkocëi alá felfogó lemeeeket helyez- lek. Az oda lehulló Zománe- nudert mteden különösebb ol­vasztás nélkül a ootéria zo- máneozásánál fel tudják hasz­nálni. Újításukkal az első tle- íieeyedévbeii 14 ezer forintot takarítottak meg népgazdasá­gunknak. Újításukat tovább, fejlesztették. A forgatókocsi- ba szitát helyeztek s az ezen keresztül hulló púdert úira fel tudják használtni a kád zo- máneozásánál is. Szmiikó Já nos az ócskavasba dobott gép- ti lkat részek bői 24 mázsa ten­gely-acélt vett ki 31.654 forint értékben. A gyiit- vezetői azonban nem tettek mc,? mindent az ihvagtaikarékossági határozat végreltájtá^áént. 1\U bizonyít­ja ezt? Az eleő negyedévben 3-8 százalékkal túllépték az engedélyezel t a n vaumormái 314 496 forint értékben. Eny­íl y ivcM drágították meg a ter­mékek önköltségét, ennyi l»énzt dobtak ki az ablakon! Bár a. tervet teljesítő ték, de az anyaghányad jóval nagyobb felhasználásával- Ezt úgy szokták mondani: „amit be­hoztam,- a féven; azt elvesz­tettük a vámon.” Ez a gazdál­kodás nem megengedhető! A jólét, a felemelkedés egyetlen útja a több é? iobb munka, az olcsóbb termelés. Az öntödei dolgozóknál, do különösen a kádasbrigádoknál igen súlyos hiba az, hogy nagyobb anyag­hányadot használtak fel a m.egengidettnéh Az első ne gyedévben 4 tonna többlet­súlyt gyártottak, míg április hónapban 2-4 tonnával több anyagot használták fel a meg­engedettnél. Ez a helytelen gazdálkodás.. az anyaggal való felületes bá násmód veszélyezteti a ter egyenletes ütemű teljesítését a termékek önköXségéneK csökkentését. Dolgozóink eg.v re növekvő igénye pedig több és jobb árut, olcsóbb termé­ket kíván. lH*ről kell beszélni at üzem kommunistáinak, népnevelői nők- amikor a seleit csökken fáséért vívott harcon kívü megmagyarázzák doigozótar kaiknak, hogy miért kell az anyaggal, szerszámmal, géppé takarékoskodni. II léke, a mini, a iit, a (elemeWés Programm/« gondon munkát, takarékosságot kíván a Hányássuti Herendesések Gyára dolgozóitól A Bányászati Berendezésűk Gyára do göZói tervért vívott harcukban heni feledkeztek meg az ahÿagtakâi-ékossâgiôl sem. Az üzeni népnevelői, uéesüle- fes dolgozói tudják, hogy uemcsak a tervet ke 1 teljesíteni, hanem a kiado'-t anyaggal he­lyeden kell gazaá kodni, leg­kisebb részét is fel kell hasz­nálni, mert ez segíti az anyagi és kulturális Színvonal emslé. sét. Rákosi étVtáre december 15-t országgyü ési beszédében Längste lyozta: „A kapitalista világban ta­karékosságról a termelésben és fogyasztásban egyaránt gmnloskodbtt a lét bizonyta­lansága a holnap b! stönyfcálánsága. Az ipar! munkás vigyázott, hogy ta- kal-ékoskötíjoit a reábízott anyaggal, inert ha ezt nem tette, a kapitalista elbocsá­totta és a munkanélküliség, az éhség fenyegette,“ Hazánkban ma már ilyesmiről nem beszélhetünk! Dolgozóink gondolkodva al­kotnak, értékes javaslataikkal járulnak szocialista hazánk epi '.éséhez. Az üzemben is egyi-e több dol­gozó tesz vá'lalást a hu ladék- anyagfclhasználásra, anyagla- kafékossági a. Ezek a dolgozók tudják, jól élni csak akkor le­het ha takarékosan dolgozunk, megbecsülünk minded kis anya got, szerszámot, hosszú ideig megőrizzük, jól felhasználjuk Az üíéni dolgozói első no gyedévben 43.182 kilogramm hulladéka nyagot, 34.121 fo­rint értékben dolgozlak be egyes munkákhoz. Ez az eredmény gyenga! A korszerűen lelszeieu üzemben óriási lehetőségek vannak a rej­tett tartalékok feltárására. Az üZöhr keVésbbé öntudatos do'gozól ma még fele ötenül gondat.onul bánnak az anyag gai, szerszámmal. Rákod elvtárs országgyü'ésl beszédében hangsúlyozta: „Ahiíg a munkás húsába és vérébe nem ment át aZ á tu­dat,- hogy mindenütt hiagá- nák dolgozik, addig item ta­karékoskodik ügy úz anyag­gal, árammal és munkaidd- vél, itliilt Sajátjával. ’ Ezt igazo ja az'a ény is, hogy Igen magas gz üzemben a szel- számfelhaszná ás. Az elöírány- za1 hál 1D—15 száza, ékkai na­gyobb összeget fordítanak szerszámok beszerzésére. Sok a törés, ami felülfe eS, gondatlan munkából ered. Az üzeiii hépneve'öinek, be csületes dolgozóinak a feladata, hogy megmagyarázza a ke vésőbe öntudatos dő'gOZó .tár­sainak, hogy az a szerszám, vagy gép, amelyen dolgozik a üo gozó népé, az övé, ezért úgy gondozza és ápolja, mintha sa­játja lenné. Azokkal szemben, akik tuda­tosai! gondatlanul bánhak a nép javaival, e hetdálják a hép Va gyöhát, úgy nÿü nak az állam zsebébe, mint saját magukéba, felelősségre ke'ü vonhi. Az üzemben nemcsak a terv túlteljesítéséért, hanem az anyag, a szerszám és az Idővel való takarékosságért is kei versenyezni. Az é üzemi cim arra kötelezi a vezetőkét és fizikai dolgozókat egyaránt, hogy a béke, a munka, a jólét a feleme kedés programmjának megvaósitá- sáért többet, jobbat és olcsób ban termeljenek. X Kecskeméti Gyufagyár, műszaki vezetői az elmúlt év­ben nem tudták biztosítani az A 6 t|l Építőipari Vállalat dolgozóiunk auyagtnkarékossága : az első negyedévben : 88.820 forint április hóban .... : 13.001 „ A 64/1. Építőipari Vállalat, do gozói is megértették, hogy gazdaságosan építem csak úgy lehetséges, ha minden dolgozó akarékoakodik a reája bízott anyaggal. Egy évvé! ezelőtt bizony *ok helyen lehetett látni el hány* anyagot, széjjcldobált cement zsákokat, hanyagságból ossza «tört téglákat. Ma már építkezéseinken a ve- eeíök, öntudatos do'gozók igen nagy gondot fordítanak a reájuk bízott anyag helyes felhaszná­lására, erre nevelik dolgozó tár­saikat is. A felvilágosító munka nyo­mán az első negyedévben az építkezés dolgozói 83,820 forint értékű anyagot la- ­hárítottak meg népgazdásá guíikiiak. A kezdeti sikerek újabb harci kedvet öntöttek a dolgozókba, újabb lelkesedéssel indultak harcba az anyágtakarékosslgi hdtározat végrehajtásáért. A lelkes mtínkát a tellek Igazolják, Április hónapban 34.080 forint értékben dol­goztak fel buhadékfaanya- got, A zsalúanyagok gondos kazalé sávéi, a tetőszerkezet 'faméretei- nek gazdaságos feihaszná ásával több mint 63.6 köbméter fa­anyagot takarítottak meg. A vas- és egyéb segédanyagok észszerű felhaszná'ásával 43.694 forintra növekedett az anyagta- kardkossági vállalás értéke. előírt faanyag felhasználását- A gyufa gyártásúnál m.ndie túllépték az ahyaSnoi’mát. G t'ö elvtárs beszéde nyomán a munka helyes megszervezésé­vel az oléő ■ negyedévben 0.145 köbméterről 0.134 köbméterre csökkentették a fa felhaszná­lását ládánként. A nemrég megtartott érte­kezleten ti dolgozók aról tár­gyaltuk. hogyan .lehetne a mi nőséire ç növelni, a selejtel csökkenteni. A hozzászóló dolgozók fel1 vetették, hogy az üzemben nagy a felo.it. ennek érdeké­ben keil intézkedéseket foga­natosítani. A dolgozók egyöntetűen el­fogadták azt a javaslatok hogy a seleitet génenként, il­letve gépcsoportonként. Viga­dónként na pocit a felmérik és nyilvántartják- éc számonkérík a sclejtE’-árióktól. A seleit kiküszöbölése érde­kében megjavították a ver­seny nyilván óságát is. À Kinizsi Konzervgyár dolgozói túl teljesítették a nyugta ka rékosság i vállalásukat A KINIZSI Konzervgyár üzemrészei között folyó ver­senyben igen komoly eredmé­nyek születtek az anyagtaka- rékosisági határozat vé-grehaj- lásába-n -is. Az üzem párt- és gazdaság- vezetői megértette az anyag- takarékosság nagy fontossá­gát. ENNEK ÉRDEKÉBEN fel­karolták a dolgozók kezdemé­nyezését, ráirányították- a, fi gyeimet a takarékos munkára Az első negyedévben 167 ezer for in- értékű auvagtakafokoa- sági váltaná1 uka; 255 ezer fo­rintra növeltek. A legkiemelkedőbb ered­ményt a tésztaüzem doigozo érték- el, akik az 5 százaléké1 selijtet 04 százalékra csiht- keütíitték és ezzel 14 mázsa jó ár-ut termeltük terven íe!üí 13 c-zer forint értékben. Ezenkí­vül komoly mértékben növel1 ték a termé ékenységűt. az álló órák kiküszöbölésével, a gépek rendszere1 üzemeltetésével-. Az eddigi értékelés szerint az állásidő kiküszöbölésévé* 160 mázsa jő árut termelek 164 ezer forint értékben. A ra­kodó esooőrt tagjai a munka jó megszervezésével 1952 ne gvedik negyedévében kifize­tett 54.560 Ft álláspénzzal szemben az 1953 első negyedé­ben 3800 forintra csökkentet­ték. A lakatosüzem dolgozói két úi tesz ta eéoet készítettet; ócRkaVasból melynek értéke 100 ezer forint. À két gép be­állítása jelentős: mértékben nö­velte a. tésztaüzem termelését. HA VIZSGÁLJUK a ver­seny vállalásokat, megtalálhat­juk minden esetben a ta kaié kosságra tett felajánlásokat »4­Az üzem dolgozói tudják- hogy nemcsak a tervet kell tel­jesíteni, hanem takarékoskod­ni kell az anyagiak idővé!.- szer-zámmal. Április hónapban 27 ezer forint értékű an vágta - k-arékos-sági vállalásukat 81 ezer forintra növélték- A vá lasztási békeverseUV-ben 4CI ezer forint anyag megtakarí­tásra tettek vállalást, melye' 8ö ezer forintra növeltek. A> an V a gtaka i'ékos- ágért v i v ot t nöfoban a kódánhübeiv do-g;o- zói járnak éléh. akik az eddig ííizfeValónak szám dötlgákbó használható hordókat készt' tették A TAKARÉKOSSÁGÉIBA­a seleit csökkentéséért vívott harcot segítik a. szent*élte;ír eszközök is. Amelyik üzemrész gén, vagy dolgozó selejte' gyárt, annak selejtjét a sei -.it- szek'ényb?« heiVeZik el tanu­lás és okulásképpen A seiejt méfié odaírják a sélejtgVárto nevét és azt is. hogy, .gondat­lanul végezte munkáját. A Kecskeméti Fűtőházban lázas ütemű munka folyik- La­katosok, kovácsok igyekeznek, hogy állandó szoteálatképes állapotba hozzák a mozdonyo­kat- Ez a lelkes mumka az év elejétől kezdve egyre jobban fokozódik. A fütőbáz dolieozói nemcsak í, tervet teljesítik túl, ha­nem nuav gondot fordítanak z unvagtakarékossáSi mozga­lom kiszélesítésére, a gazda­ságos javításokra. A mozdony' vezetők a gépek megkíméled- vei, n kis hibái; időbeni kija­vításával Jelentősen nKtgtnövb.- ték a gébek élettartamát, csök- keute.ték az anyag és javítás: költségeket. Az első negyedévi adatok számai azt tükrözik, hogy 8 fütőbáz dolgozói megmutat­ták, hogyan kéj szocialista módon gazdálkodó5 hogyan kell takarékoskodni; hogyan kell a, gépüket szocialista ntó tan kezelni- A vontatásnál 181-159 forintot, a műhelynél 5 0-3É3 forintöt táhár {toltak men ,, (loldoz'ôk a- régi anya' ,7 >/c felhüsitldlásAvat, a jani' tási idő leszorításával. A sikerek további ió mun­kára ösztönözték a kommunis­tákat, a fűtőház összes dolgo­zóit. NöVéiték a termelés üte­mét. jól kihasználva e pereé- ket és a rendelkezésre álló mvagot áoiilis hónaiban « vontatásmi 21-261 forintot, a műhelynél vé.jig 11.0-20 Ft. ér­tékű anyagot takarítottak meg Ugyancsak szép eredménye két értek el a szén gazdasá­gos Mhaszhálásánád is- Ár. E7 ső negyedévben 64 százalékká keve=<ebb szenet használtak fe az előirányzatnáJ, nlielv 12 ezer foriht megtakarítást jelent. Április hónapban a szén-meg­takarítás 3.8 százalék volt 6636 forjnt értékben. Ez elsősorban az uíazósze- mélyzetuek érd-tine. akik a szovjet egylapátos tüzelő1] módszer helves alkalmazásá­val.- a szén megtakarításával segítették szocialista ha-zánk gyors felépítését. Egyénileg Kelő Ferenc sztahanovista mozdonyvezető és Bukeső László sztahanovista fű" tő halad az élen 17-6 százalé­kos szénmegtakaiHtássai- Ko­vács István sítáliánovUta mozdonyvezető és Déák Gyű a sztahanovista fűtő április Ív---, ban 12 százalékkal kovsse szenet használt fel az e irányzatnál. A fű őház dolgozói mi mutáltál;, hogv képesek ió! takarékosait do .goétni. Soha térjenek le erről az útról ! I kozzák erőfeszítéseiket, eijyn tapasztalatainak feihasinâlâ! vak újításokkal vigvék < yöí lemi-e a takarékos-ági hatói zat végrehajtását is. A Kalocsai Építkezésnél méa, nem értették meg a takarékosság jelentősségét Kakánk szocialista építése minden öntudatos dolgozótól ízt kéri, hoSv munkahelyén _karékosköd.iék. Uetjéül.te mOg á reábi-zott anyagot, szerszá­mot, új f. ágával, javaslatává: segítse elő a félévi terv telje­Mi bizonyltja; hogy hiba va.n ;i takarékovságga! az épít­kezésén? Az első negyedévben elért 10.121 forint értékű anyag- mcgtaka-rítás is azt mutatja, hbgy — bár többszáz dolgozó égaí munkáját — á vezetők Fnripitórtékű tfu- v la JÉtüíáat hajszolják; eközben elfeled­keznek a pártólák arról az út- muta-'a sáról, nogy: — dlosós köti építkezni. A lehetőség inogván a laka- rêkPssâgr«. Ha a munkát jól szervezik, akkor a munkaidőt 100 százalékosan jól tudják felhasználni. Ez esetben nem lesz 41 százalékos bóra-aptú,' lépés, ami mögött termelés nincs- Lehet takarékoskodni szerszámoknál, a gépek jobb kihasználásánál, de főleg á,f*a- anvag gazdaságos fe'használá- sánál A drága épi kezés vissza' veti* gátoLa fejlődésünket* II Kecskeméti Fűiáz dolgozói a jatt költségeket au eUő negyedévben: 231.473 Irt-tal fifek„u>ttík Viprilisbau : 32.881 Ft-tal ( sokkentcUe,í A Kecskeméti Gyuí^gym doioozói a seiejí eilen iiercoinak

Next

/
Thumbnails
Contents