Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-01 / 102. szám

Védd a békéi, népünk hatalmát, hazánk függetlenségét• Szavazz; a né^h outra! Megyénk községeinek többsége csatlakozott a kunszállásiak versenyfelhívásához * A kunszállásiak vcrseayfelhí- vasát —^ az a! páriákhoz ha­sonlóan 66 községben tár­gyalták meg eddig és csatlakoz­tak a nemes vetélkedéshez. A kiskunhalasi járás 11, a kun- szentTniklósi járás 6, a kalocsai járás községei — Fájsz kivéte­lével —- lelkesedéssel csatlako­zott n békeversenyhez. A kecs­keméti járás 17 községe közül 6, a kiskunfélegyházi járás 12 községe közül 8, a dunavecsei járás 10 községe közül három csatjalipzott, A bácsalmási já­rás 9 községéből egyedül Mély­kút, a kiskőrösi járás 14 közsé­ge közül csak Csengőd és Solt- azenUmre csatlakozott, A kiskő­rösi járásban pedig többet tö­rődhetnének a versennyel, hi­szen a megyei ranglistán az utolsó helyen állnak. A kiskunfélegyházi járás meg­javította munkáját. Az április 24-i értékeléskor még a har­madik helyen állt, de a 28-i értékelés szerint a második helyre küzdötte fel magát a já­rási ranglistán, maga mögé szo­rítva vctélytársát, a bajai já­rást. A leglassúbb voit a begyűjtés üteme a két értékelési időpont között a jelenleg hatodik helyen álló kalocsai járásban. Mind-' össze 7,5 pont emelkedést értei. A csigalassúságéi emelkedésnek az lett a következménye, hogy a kiskunhalasi járás nyomába zárkózott én 2.5 pont különbség­gel követi, A járások rangsora a legutób­bi értékelés szerint a kővetkező: 1, bácsalmási, 2. kiskun­félegyházi, 3. bajai, 4. dn. navecsei, 5. kecskeméti, 6, kalocsai, 7. kiskunhalasi, 8. kuiiszcntmiklósi, 9. kiskő­rösi. Községeink túlnyomó többsé­gében a begyűjtés üteme még mindig lassú. Különösen súlyos lemara­dás mutatkozik a tej és to­jás begyűjtésében. Azokban a községekben, ahol a tanács törődik a versennyel, ott az eredmény sem marad el, Példa erre Alpár, melynek dol­gozó parasztjai elsőnek csatla­koztak a kunszállásiak kezdő, ményezéséh/ez, A tanács nem hanyagolta el a verseny szerve­zését és kiszélesítését és ez a begyűjtési százalékokban is megmutatkozik. A község a 15. helyről a IQ. helyre küzdöt­te fel magát a ranglistán. Ered­ményes munkát végzett Mada­ras is, amely a 13. helyre ke­rült. Katymár, Máíételkét előzte meg a versenyben. Legjobb községek rangsora; CsHicria 1135 pont, Kútja 1128 pont, Izsák U23 pont, JJácsszentgjörgy 1098 pont; Tiszakécskc 931 pont, Mélykút 851 pont, lumpit 828 pout, Katymár 803 pont, Alátétéi ke 300 pont, Alpár 773 pont, Csolyóspá­los 765 pont; Bácsalmás 758 pont, Madaras 748 pont, Dunapataj 744 pont; Soltyadkert 748 pont. Ta­taháza 738 pont, A legjobban elmaradt közsé gek: Kéleshaiom 253 pont, Kun- adacs 298 pont, Kuubaraos 302 pont, Gédpriak 319.8 pont, JakabszáHás 323 pont; Kunfehértó 384 pont, Dus nők 395.5, Fülöpszállás 893 pont, Dunatetétlen 430 pout; Szánk 459 pont. Az elmaradt községek tanul­janak az élenjárók példájából. Használják ki a választási béke­verseny lendületét és fokozot. tabban mozgósítsanak a begyüj- tés eredményeinek fokozására, hogy lekerüljenek a megye szé- gyentáWájáról. Jánoshalma bebizonyítja: lebet teljesíteni a burgonyavetési tervet Megyénkben a burgonyavetés igen vontatottan halad, Az el­maradott járások vezetői, köz­ségi tanácselnökei mentségül folyton a vetőmaghiányra pa­naszkodnak, mintha soha nem járnának a piacra és nem lát­nák, hogy a szabadpiacon lehet burgonyát vásárolni. A kiskunhalasi járásban Já­noshalma április 28-ra már 95 százalékban teljesítette a bur­gonyavetés tervét s túl Is telje, siti. Hogyan ért el ilyen ered­ményt a község? Először is, már a tél folya­mán gondoltak sokan a vetésre. A termelöcsoportok bőven élver­meltek, sőt az Alkotmány cso­port felesleget is adott el egyé­nileg dolgozó parasztoknak, árán tojást vett a beadási köteezett- ség teljesítésébe. Tavaszra te­hát a legtöbb termelőnek meg­volt a vetőmagja. Persze, akad­tak siránkozók is, akik drágái - lották a burgonya piaci árát. A tanács a mezőgazdasági osztá­lyon. dülöfe’.elösökön, mező­őrökön, élenjáró parasztokon ke­resztül megmagyarázta ezek­nek: ha most nem vetnek jövő­re még drágább lesz a burgonya, mert még kevesebb terem. Az é-enjáró gazdák, mint ifj. Tar­jányi Péter, Kovács Mihály, Hor­váth András, Rab Sándor és többek pedig — akik minden ve­tésükkel készek — ismertették mindenütt a vetőmag megfelezé- sét. Megmagyarázták a piacon burgonyát vásárlóknak: vágják ketté a gumót, egyik felét ves­sék el, másikat használják fel étkezésre. Jánoshalmán, a félegyházi, kecskeméti járásban sem volt jobb burgonyatermés, mint pél­dául a dunavecseiben amely mégis a legutolsó helyen kul­log a vetésben. A dunavecsei já­rás tanácsai hagyjanak fel az értelmetlen, vetőinaghiányra va­ló hivatkozással. Mutassák meg a dolgozó parasztoknak az útat- a piac felé, okos szóval világo­sítsák fel őket a burgonya idő­beni elvetésének jelentőségéről — s akkor a járás is tudja tel­jesíteni tervét. MEGJEGYZÉS Jobb ssem többet látna -» Tompán i* T owoán as egyik MNDSZ*as$zony: Klsg Eaiosné fel* hívta a tanács figyelmét. horjv a kenyérért sorbán- állók között vannak olyanok, akik lisztjüket a maçon árul­ják. Ilyen asszonyok többen is találhatók, akik a napi mun­ka mellett figyelik az eseményeket és fényt derítenek a hi­bákra- A tanács azonban nem fedezte fel mindeddig annak jelentőségétt. hogy ezekből az éber dolgozókból társadalmi ellenőrző bizottságot szervezzen. Pedig nagy szükség lenne ilyenre, hiß z mi abban, hogy a község tojásteljesítése alh vár százalékos, nem kis részük van a spekuláns feketézőknek, akik az összevásárolt tojáséul üzérkednek, 1Van ugyan ellenőrzés Tömvén, de hogyan fest nz? A tanácselnök és elnökhelyettes, esetenként a, kereske­delmi állandó bizottság egy tagja meglátogatja g piacot s mía egyik oldalon ellenőrzést végeznek, a máaikpn vilim elr szelelnek a feketézők, vagy a megrögzött nemtelicsítök. kik­nek oly an.természetű tyúkjaik vannak, amelyek csak a piac­ra tojnak, a beadásba, nem. Hg a tanács felhasználná a társadalmi ellenőrző bízott' ságot, nmn fordulna elő olyan eset, hogy Fehér fstvánnet mér akkor fogták el, amikor 120 tojással és hét darab ba­romfival igyekezett Pestre, amit a községben vásárolt fel. X öbb szem többet lát Tompán is, mint kettő, vagy M négy. Ezért használja fel a begyűjtési tervteljesílea biztosítására a falu dolgozóinak éberségét n tanács, myrt különben orra előtt hordják el a spekulánsok a feketecsator­nába a tojást, baromfit. Eleven verseur, időbeni munka ... Termelősmveíke&etilnk­[kiü minden tavaszi ve­tőmagot elvetettünk. 90 hold gyapotunk, 270 hold kukorica, 60 hold napraforgó négyzetesen vetve már kikelt. 30 hold cukorrépát, dug­vány- és magrépáinkat megsaraboltuk, a má­kot megkapáltuk. Cu­korrépából holdanként 200 mázsás termést vállalunk, versenyben a baja! járás többi ter. melőcsoportjaival. Ker­tészeti brigádunk három hold káposztát elpalán- tált, 2 hold sárgarépát mbgkapáltunk. A munkafegyelem jól megszilárdult csopor­tunkban, versenyben dolgozunk- A Sztálin- brigád versenyben áll a* Alkotmány-brigáddal. — Juhász Lajos veLuieny- nyi tagot versenyre hí­vott. A kertésjbiigád vállalta, hogy a vá­lasztások napjára a so- ronkövetkező növénye­ket többször megkapál­ják. Jelszavunk'- több termeléssel a békééit. V1NCZE Ferenc, Gara, Fürst Sándor termelő- szövetkezet­Tennelőcsoportjainkhan megindult a* öntözésre való felkészülés A golti Szikra termelőszövet­kezet idén 80 hóidon létesít ön­tözéses gazdálkodást. 30 holdon zöldséget termeszt, 50 holdon burgonyát és kukoricát öntöz­nek. Az öntözéshez szükséges vizet a Dunából motor szívja. Lendü­letesen folyik a csatorna épí­tése, két óra alatt 100 méter hosszúságban építik meg, szov­jet módszerek alkalmazásával. A csatornát úgy készítik, hogy a kijelölt területet először jól meghengerezik, majd utána mintegy 40 cm-as mélységben mélyítő szántást végeznek ész- szevettetéeael 3 méter szélesség­ben, A szántás után ismét hén- gerezés következik, majd ismét a mélyítés. A kecskeméti Dózsa tsz'ben is folyik a csatornák építése, Idén 20 hold kertészetet, 30 hol. don takarmányt és 1Q0 dőld ré­tet öntöznek. Két május elseje Mélyhűtőn tékezeltmála valamikor pár kiló gautr ? A látogató, aki 11)35'ben járt . ’Utoljára .Mél y kúton, 1953 má" jus Tén vonaton érkezett a faluba. Első meglepetés a kiszálláskor érte; új betonjárdán indult befelé a fa* lába- Amikor legutóbb itt járt. tér- digél'ő «árbiin tette meg ezt az utat. Az úton aliS tudja kerülgetni a csoportosan beszélgető, ünneplííbe öltözött embereket, az utcákon zené­szek járnak, ébreszthetik a népet, pe­dig már api’aja'iiagyja felöltözött. Az idegen nem érti. 1035-ben éppen ilyen május elsejei reggelen járt itt. Akkor, mintha félelmetes vesződő’ lem járna a poros utcákon, úgy húzó­dott be az üUitt-kopolt házakba a falu népe. hiába csalogatta a napfé­nyes májust reggel. Osak a megerő- eitett QSeudqrját'ör rótta az utcákat és jaj volt annak, aki raásod'barmad- magával tercierébe feledkezett a ka* pun kívül- Még a kutyák is Műkőivé sompolyutóftuk ej. ha a kerítés mögött feltűnt a lengő kakastól!. Csak a oagygazdák házai várták tárt kapu­val. édes pálinkával, lakomával a jár­őröket, Okét. őrizték a csend űrök. a 9600 ’holdas vai|tá%lapítvány birto­kát. a Hitelszövetkezet urait, a ma­lomtulajdonos Eekos Mihályt. Za- kupszki Hála, diöznótelepét. Vigyáz­tak a csendőrök Kiss János álmára, aki úgy szedte össze 130 holdját, hogy a banktól kölcsönt vett fel éa 30— 10 százalékos Hamgt mellett kiadta kisparaisztoknak. Csorba György nagybérlőre, aki a cselédeitől ello­pott bérből építtetett kápolnát a te­metőben, Mikó jrerepcj-o, aki cselé­deit kukaçoa hússal etette és háló­szobájából csengőt vezetett az istái-' Pál kanász számon kérhesse az őrsön kapott véres pofonokat Pásztor Gá­bor bírótól, amit csak azért kapott, mert a paptól is kérni merle a hajtó­díjat, nehogy a mánk Pásztor eső1 lédjei megkérdezhessék1 miért esznek ők eiroküsztből sütött kenyeret, ami­kor verejtékükkel acélos búzát termel­nek a gazdának, nehogy eszükbe jus­son a kis parasztoknak ..-okgllni a majd tízezer holdat, ami bérletekkel együtt a maroknyi kulák kezén van « ami elnyeléssel, dobpergéssel fenyegeti az ő 1—8—& holdjaikat, kis házaikat... Az emlékezés közben az idegen beér a falu szívébe. A közeli épületen frissen festett tábla1 KUL- T URH AZ- Ma avatják.-.t A látogató sétára indul a megváltozott faluban- Hitetlenkedve áll meg az egyik ház előtt: SZÜLŐOTTHON. Majd a fába alá néz 0s nem hisz a szemének; új kövesúton áll. S később megtudja, hogy másik új bekötőút is épült az a Szabadság-térre visz-. • Asszony fut öl mellette, vizt-skannával siet a mélyfúratú kúthoz. Ebből kettőt ka­pott. a falu... A nyitott ablakokból zone harsam n látogató csodálkozva kúpjaiéi fejét: rádió! Igen, a felsza­badulás óta 78 rádiót vásároltak a mélykúti dolgozók és 50 vezetékes rádiót kapott a falu. Nini, hiszen a villany hálózat fs kibővült, nemcsak a falu szivét, g kulákok házait világít­ja már... Az idő haitid, közeleg a színpompás felvonulás órája- Az idegen traktorok dübörgését hullja. No, talán a Kdn- ' nácit! He nem. hiszen ezek. a gépál­lomásé — amelyet szintén a Terv adott a községnek. Ide íe játszik a piros tetős, épületcsoport, a látoga’ó később megtudja, hogy idén bővítik kj iOü erő gépes állomássá. S a trak­torokon lányok is ülnek ■— nmn dísz­nek. hiszen felelős vezetők valameny- uyieu, összesen tizenkettőn és kima­gasló teljesítményeket érnek ej a ta­vaszi munkákban. A látogató ismert őket: a múltban cselédek, napszámo­sok voltak dk is.., traktorok felvirágozott kocsi­kat kerülnek el, ezek is az ün- népségre jönnek. A koesitáblán ne­vek: ..Hátnáu Kató”, „Termő Kalász’' „Alkotmány” termelőszövetkezet, a kocsikon vidám, daloló emberek, a be vetett szövetkezeti földek Üzeme,ét hozzák- Nini. emitt is egy régi isme­rős1 if j. Hodonicki Péter. Ez is cső’ léd volt — most kényes lovai büsz­kén repítik a kocsit, aminek tábláján az ő neve van- Hol is olvasható még Hodonicki Péter uevé? A dicsőség- táblán, az élenjáró adófizetők, a be­adásban elsők között, Oanyik Ist­ván, Horváth Antal és sok más dol­gozó paraszt nevévé! egy sorban. Olyan sokan vannak, hogy Mélykút a megye begyűjtésben legjobb közsé­gei között van már hosszú idő óta- Özömlik a tömeg. Úgy un ki az a csinos hadnagy, akibe, az öreg Mol­nár néni olyan ragyogó arccal karol ? Ki más lenne, mint a fia. aki szabad­ságra jött- szülőfalujába! Gyermekek hangos hurrázása cseng fel. Honnan a régi statisztikára gondol: 1926-ban a negyedik osztályban még 105 tanuló ,Vo|t, 1938-ban már csak 52 gyermek végezté éi , az utolsó osztályt. Most- már a négy új tanteremmel kibővitett iskola is kiérnek bizonyul lassan,., A sugárzó, boldog emberek seregé­ben mind-mind régi ismerősöket fe­dez fel a látogató — és mégis más; uj emberek. Újak. mert új, más a világ, az élet körülöttük. -, He méigsincs itt mind a régiek kö­zül. A Szabadság-tér 17. számú hoz lefüggönyözött ablakai mögött sunyi szempár les az utcára, Hajh. csinál­tak volna régen az ő cselédei ilyen ünneplést, felvonulást! Mert Kis 3 Menyhért kulák art-ól volt nevezetes, hogy hajnali 4 órakor így fogadta a napszámost: mi az, még csak,most jössz?! Igaz, ma meg azzal állítja meg a munkába siető gazdákat: mit Htetse úgy. nem muszáj egy nap alatt megszakadni, kukorica Rsz az akkor is, ha a jövő héten veted Cl. ■ ■ Rasz- tilk János kulák is azért dühöng a zárt ablak mögött: hiába járt na­ponta kenyeret, lisztet felvásárolni elrejtett megdohosodoit lisztje mel­lé — annyi élelmet, süteményt szál­lítanak végig az utcán a földműves- szövetkezet üzletei az ünnepségre* hogy három faluuak elég lenne-.­Megfordult a sor. Most a kumk­1 * házak lakói húzódnak Ö^sze félve, amikor a téren feizúg a taps- az éljenzés, amikor a nyolcadik, szabad májust ünnepli boldogan Mélykút népe, a »'égi cselédek,■ napszámosok sorege. Nem szorítja már őket csend- őrjáror a falak közé, ők az urai a földinek, hivatalnak, a jelennek és a és úgy ébresztette őket, VT gvy nagybérlő 70 masinája búzát a lak g estkdőrök, msiuwx Kollár faluba?. He sok fiséplőmunlkás serei­kerül ide ennyi Jskoláftí Az, idegen jövőnekl

Next

/
Thumbnails
Contents