Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-17 / 114. szám
Védd a békét; iiéjnmk hatalmát, hazánk függetlenségét Î Szavazz a népfrontra ! KISS LAJOSNÉ SZAVAZNI INDUL „FÖLTÁMADOTT A TENGER"- dNYANAK lenni taIán a legszebb dolog a világon én én hat élő gyermek anyja vagyok• Ö'öm és büszkeség volt a számomra, már, amikor szültem őket, de mostanában méa eav érzés fokozza anyai örömömet: mélységes bizalommal tekintek gyermekeim jövője elé. A szülő gyermekében saját élete folytatását látja. De, az én múltam és gyermekeim jelene, iövőie úgy különbözik, míH normal az éjiszakától. Milyen volt az én életem? Az agám a IVes háborúban odamaradt, hétéve«■ koromban már, cseled voltam. Gyermekéveimből csak eov fúj. de az nagyon: analfabéta maradtam. Kulák- gazdám még a szobából is kiküldött, ha újságot olvasott: „mit tótod itt a szádat, nincs dolgod?" Aztán férjhezmentem e9y szintén hadiárva cselédhez- Jöttek a gyerekek, remiitek az évek. Látja ezt a sok ősz szálat 39 éves fejemen? Ezt kantom én a régi rendszertől, a férjem ötéves katonáskodását, az 1 liter tej napszámot a F Heber, Osztrojonácz kóláknál... De erről ne beszéljünk, inkább bemutatom n gyermeke- i >'t. A két l»a;dősebbp* csalc fényképen, láthatja. Ez a. IS éves Erzsú meg az ura: So- mogyi Sándor, a Szabad Föld tsz; párttitkára. Lányom két évig volt az Uj Élet-csoport könyvelője — amelynek mi is tagjai vagyunk — de most nem dolgozik, mert augusztusra babát vár. Ez a másik esküvői kép Kataliné. Fiatal méa bizony, 10 éves. a férje: Klumper József is csak 19. De már szakmunkás a Kieme nt Gottwald villamossági gyárban, 1500 forintot keres havonta. Kati ugyanabban a gyárban ipari tanuló, már vagy 2000 forint ösztöndíjat kapott. Úgy írja, hamarosan vizsgázik. 1\0, ÉPPEN kapóra itt a következő. Gyere csak Pistai te vaay a soron. Hát. szóval, ez a cigányképű, feketeszemű dyerek n harmadik g családban. Úgy nézzen rá. hogy 15 éves létére naponta 10—50 forintot keres csemetekapálásban az erdőgazdaságnál. (Én ilyenidős koromban 60— 80 filléres napszámot kaptam.) Őszre ő is ivari tanulónak megy Pestre, a sógora veszi maga mellé. A 12 éves Juliskáról, csak annyit mondhatok: hatodikba jár, éltanuló és tanítónő akar lenni. Hol az Annusba? Hát persze, már a kertben játszik. mindjárt hívom. •. No, ez a kis szőke az ötödik Kiss-gyerek. Második osztályba jár. ennek is úav fog az esze, mint a bo- ro<tva. Képzelje, még nem járt iskolába, csak úgy a nagyobbak tanítgatták a betűre és ö is ráírta a békeívre‘, „én is bekét akarok”. Ez az eleven csikó itt az ötéves Jóska, óvodába, jár. (Tudja. az jár az eszemben, hogyha a legkisebb fiam felmegy az iskolába, ellesem az Akait és megtanulok írni-olvasni mégis, itthon, titokban* mert amúgy kicsit restellem...) p Z A Ml CSALÁDUNK. A párom már korareggel elment a szomszédokhoz összeverbuválni az ismerősöket. Tegnap késő este jött haza a kapálásból, folyik ám a verseny a csoportban. 1949 óta vagyunk fajok, juttatott földdel léptünk be. Bizony sokat dolgozunk. Jómagam is segítek a csoportban, takarító vagyok a moziban, de még itthon is rendbe kell tenni « háztájat, ennyi gyerekre főzni, mosni. De azt mondom: nem nehéz nekem semmi — pedig kétseer operálva is voltam — mert munkánknak meg van az eredménye. Nem dicsekszem, de akárki elmondja: 51’ben az egész falu kiállt csodájára, hogy a Kiss ékhez 5 kocsi krumplit, 37 mázsa kukoricát, 21 mázsa búzát, 2 hektó bort s eayebet szállított a tszcs■ Tavaly is 500 munkaegységet dolgozott a férjem, a Pista gyerekkel és megkaptuk bőven, ami járt. Kiereszthetnék-e hát olyant a számm, hogy nem ' vagyok megelégedve? Életrevaló, szép családom, egészséges gyermekeim vannak. Mindet készen várja már a puha fészek, ha kirepülnek „ szülői házból: becsületes munka, szép élet lesz részük a gyárukban, szövetkezeti földeken, iskolákban■ Mert nemcsak egy apjuk é.v anyjuk van. — szülei az egész ország, az egész nép. ■. fi OGY MIT gondolok « ■* választásról? ■. ■ Amikor a szavazásra gondolok, — a békére gondolok, mert gyermekeim járnak az eszemben. Anya-e az, aki gyermekeinek szép jövő helyett rosszat akar? Leset-e olyan anya, akinek szivében anyai szeretet él. hogy ne legyen a békeharcosok között? Nem, ilyent nem ismerek. legalább Tornyán nem... Csak talán még azt nem látják sokan, hogy anyának lenni és békéért harcolni, — anyának lenni és gyermekeink szén jövöiét n népfrontra való szavazással biztosítani: egy és ugyanaz... Hogyha mi. édesanyák, mind eav táborba állunk, van erőnk megvédeni a békét, ami annyit jelent: megvédeni gyermekeinket, a jövőt, az eQész nép boldog életét. S éppen azért, mert hat- gyermekes anya vagyok, meri szép jövőt, békét akarok — népnevelő is vagyok. 15 házat látogatok jelenleg. 13 ház gazdája már úgy jön velem mindjárt szavazni, hogy elhozza igazolásul a vételijegyet: teijesílették félévi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségüket. A másik két ház lakói itt még nem tartanak, de hátralék azért nem hagy szégyenfoltot szavazólapjukon: negyedév, kötelezettségeiknek időben eleget tettek-.. JpÉ OST felöltözöm ünnep M tőbe, bezörgetek a 15 ház kapuján és elindulunk. Belépek majd a fülkébe, kezembe veszem a szavazólapot. A kis papírlapon, mint e'Jy képet, látom a jövőt', a szocialista Magyarországot s annak közepén az én kis családomat. A férjemet és maaamat az egyre gazdagabb termelőcsoportban, Erzsi lányom gyerekét. első unokámat a bölcsődében. majd új napközi otthonban. Katit a gép mellett, amint férjével versenyez, Pistát kiváló szakmunkásnak. Juliskát, amint napfényes, út iskolában tanít, a két legkisebbet az egyetem padjaiban. S akkor összehajtom a szavazólapot, beleteszem az urnába és azt mondom: köszönöm Néked Rákosi, elvtárs, A közeljövőben Kecskeméten is továbbfolytatja, diadalútját az úi magyar filmművészet legkitűnőbb alkotása a Föltámadott a tenger című nagyszabású színes történelmi fi]m. Harmadfél óra alatt két részre tagolva perésr le előttünk a film. Nagyszerű színes kéüek százai elevenednek meg. Nem eii'v nnSv történelmi festészetünk remekműveit idézi fel emlékezetünkben. Kitűnő szöveget ‘ hai'unk. amelynek részletei olyanok, mint a legszebb versek. mert bennük vám a magvar nvelv minden zengése, lendülete. « néni íze A kísérőzenét Szabó Ferenc kitűnő zeneszerző alkotta. A film az^ 1848—49-es magyar szabadságharc hősi eseményeit viszi vászonra- A forgatókönyv — Illyés Gyula munkája — a Történelmi események sokrétű. bonyolult ősz" szefüggései között biztosan tájékozódva emelte ki azokat a leglényegesebb alakokat és eseményeket, amelyek teljes hűséggel mutatták meg _ népünk nagyszerű küzdelmének történelmet formáló erejét, jelentőségét. A film középpontjában a sokmilllióa dolgozó nép forradalmi tüzének gyújtópontjában Bem és Petőfi alakja áll■ Felejthetetlen emlékévé fog válni mindem nézőnek az a jelenet, amikor a szabadságharc lánc-lelkű vezetője és ihlető je. Kossuth Lajos emlékezetes országgyűlés'- beszédét tartja. A film; amint már említettük, két részben áll. Az elsőnek Petőfi a központi hőse. a másodiké Bem. De az egész film hőse mégis maga at nép, amely márciusban ráébredt saját ereje tudatára.' nemsok-1 kai utána hadrakelt az árulók ellem, szembeszállt az önkény uralom pribékjeivel. A nép nemcsak ,q sokmillió jobbágy. szabadsághareos katona töJ megméretek ben való mozgatásával szerepel a filmben, ha-* nem egyes nagyszerű egyéni hőseivel is- Az egyik ilyen népi hős, melyben Illyés Gyula mintegy összefoglalta a forradalmi nép magatartásának minden, szépségét, minden nemességét: Hajdú Gyurka- —* Hajdu Gyurka az. aki éle 9 feláldozásával, hozz» el a csatába Gábor Áron ágyúit. Felejthetetlen szépségű jelenetei a filmnek Schmechat melletti és a piski ütközet. A csutaje- lenetek páratlanul mozgalmast művészi kifejező eszközökben eleiétől végig reális rendezéséért az érdem Nádasdi Kái- mánnéé. aki méltó társaként szegődik a film alkotói között Illyés Gyulához. A kritikák szerint nem eléggé egyéni lett Petőfi alakja. A film jeleneteiben majdnem kizárólag a. szabadsághős ürme* oi pózában jelenik meg s a színész, Görbe János- nem tudta eléggé érzékeltetni Petőfit, a szabadsághőst és a lírai, költőt, Bem alakításával színmű veszeti képességeinek legjavát adta Makiári Zoltán- Makiárinak sikerült egyrészt embert formálnia, másrészt rz alaknak történelmi távlatot adnia. Makiári alakítása, két forrásból fakadt: az egyik n jellem alapos és mély kidolgozása, a másik az alaknak abba, a fénybe helyezése, ameiv népünk emlékezetéből sugárzik a. bős tábornokra- Hajdú G.vurka megformáiója Szirtes Ádám; kinek alakításából őszinte derű. a. .vezetők iránti meleg odaadás és lelkes harcikedv árad- Sugárzik minden mozdulatából. szavából.- egés,z magatartásából a hűség népe, és népe eszményei iránt. Dicsérő szóval említhetjük a többi szereptőket. lev Básti Lajost, aki Kossuth alakját rajzolta meg erőteljes, szép vonásokkal.' Görgeyt Szakács Miklós alakítja. Gábor Aro-’t Bessenyei Ferenc. Jellasicsot Bárdv Gy.J az osztrák tábornokokat Tímár József; Urai Tivadar és Balázs Samu. Kiemelkedik az alakítások közül Fodor Tibor Táncsics Mihálya, Molnár Tibor Irinyije, Darvas Iván Vasvári Páliaí Justh Gyula; Mányai Lajos és Velencééi István három román, pópája. Szén drei Julia, alakítását Ferrari Violette teszi cm ékezetes- íé_________________ G. K. Jelenet a „Föltámadott a tenger“ című filmből alkotmányunk érteimében Magyarországon az egész nép négyévenként választja meg az országgyűlést. Az idén ezért feloszlatták az országgyűlést és a Magyar Függetlenségi Népfront április 12-i felívásában közölte a do'gozókkal az új választásokat. A jugoszláv nemzetgyűlés januárban elfogadta az új fasiszta alkotmányt. Az átszervezett új belgrádi kormány akkor nagyhangon bejelentette, hogy május végén megtartják az úgyne. vezeít képviselövá'asztásokat. Másfél hónap után azonban váratlanul közölték, hogy eha- lasztják a választásokat. Miért halasztották el Jugoszláviában a május végére kitűzött választásokat? Rákosi elvtárs vá'asztási beszédében hangoztatta, hogy keli mutatnunk Jugosz á- riára, ahol a miénkhez ha. sonló szárazság valóságos katasztrófát okozo't. melyet még fokoz, hogy a jugoszláv parasztság gyűlöli urait és szemben ál! a Tito-bandáva). Emiatt a jugoszláv kormány kénytelen volt a tavaszra kitűzött választásokat az .aratás utánra halasztani.” A VÁLASZTÁSOK clhalasz. tásának valódi okára Rákosi elvíárs mutatott rá. Malenkov elvtárs a XIX. pártkongresszuson tartott beszámo'ójában pedig rámutatott arra, 'hogy Jugoszlávia már átalaku t amerikai gyarmattá, A Jugoszláviában arcátlan otthonossággal garázdákodó amerikai monopö- listák titóista bérenceik segítse, gével fosztogatják az országot. Potom áron elhordják Jugoszláviából a. rezet, ólmot, bauxitot. valamint a mezőgazdasági termékeket. A belgrádi lakájok washingtoni kenyéradóik parancsára a rablás és az erőszak fasiszta módszereivel militarizálják az országot. Jugoszlávia állami költségvetésének háromnegyed részét háborús előkészületekre. a Szovjetunió és a népi demokratikus országok c’len irányuló kémtevékenységre és kártevő munkára állították be, Jugoszlávia militarizílása a gazdasági katasztrófa szé’ére vitte az országot. Az évröl-év- re növekedő adó oroszlánrésze a do gozó parasztság vállára nehezedik. A közvetett adó szakadatlan emelkedése, ami a köz. szükség éti cikkek árának emelkedésében nyilvánul meg, szintén fokozza a jugoszláv dolgozó parasztság kirablását, A JUGOSZLÁV parasztság végtelen kizsákmányolása és kifosztása, a szegényparaszt - és középparaszt gazdaságok tömeges tönkretétele teljes hanyatlást idézett elő Jugoszlávia mezőgazdaságában. Évről -évre csökken az ország vetésterü'ete. Sokszázezer holdnyi szántóföld maradt megmunkálásán azért, mert a do'gozó parasztoknak nincs se szerszámja, se veö- magja, se igavonóállata. A Tito-banda garázdálkodása következtében tehát az országban ál'andó jelenséggé lett a rossz termés. Az éhínség szörnyű kí- sértetc. lebeg Jugoszlávia felett. Egész falvak válnak néptelen- né, mert a lakosság vándorútra kél, hogy valahol megszerezhesse mindennapi betevőfalatját. Már a jugosz’áv sajtó is egyre gyakrabban kényszerül beszámolni arról, hogy emberek, főleg gyermekek éhcnhalnak, TITO KORMÁNYÁNAK gaz- daságpo'itikájára hatalmas csapást mért a tavalyi aszály is. Most bontakozik ki te'jes egészében a tavalyi aszály minden következménye. Az aszály a kirabolt jugoszláv gazdasági éle- tét a tönk szélére juttatta, A tavalyi aszály meggyorsította azt a pusztulási folyamatot, amelyet a Tito-klikk gazda- ságpo'itikája készített elő és indított eh Erre mutat rá Rákosi elvtárs bes-zédében. Ezért nem mernek Titóék a választók elé kiálani. Úgy vélik hogy tanácsosabb egy olyan időpontra — őszre, aratás utánra, — halasztani a választást, amikor — legalább is úgyvélik, — valamivel türhe- tőbb helyzetben állhatnak ki újabb Ígéreteikkel a porondra. A halasztásban szerepe van a jugoszláv nép hatalmas, ellenállásának is. Jugoszlávia népei nem akarnak belenyugodni az önkény, az éhínség, a nélkülözés és jogfosztottság fasiszta rendszerébe, nem akarnak az ameri. kai gyarmattartók rabszolgái lenni. Jugoszláviában évrői-év- re fokozódik a dolgozók ellenállása. A Tito—Rankovics-rend- szer elleni harcban mind aktívabban bekapcsolódik a do'go. zó parasztság. Még a nyugat» burzsoá lapok is beszámolnak arról a mély gyűlöletről; amely a jugoszláv népet uraival szemben eltölti. A JUGOSZLÁV választásokat azért is halasztották élj mert a Tito-banda attól fél; hogy a jugoszláv dolgozóik olyan „nyilvános bírálatban” részesítik, amelyet a .egnagyobb választási csalással sem lehet az ellenkezőjére fordítani. A belgrádi lakájok félnek at' tői, hogy a választásokon a dolgozók a tüóistáknak -tudomására hozzák, hogy elegük van már a belgrádi hóhérok garázdálkodásaiból; nem hajlandók a gyűlölt fasiszta rendszert támogatni. Miért halasztották el Titóék a május végére kitűzött választásokat?
