Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-15 / 112. szám

f Új szőlőfajta születik a Miklos-telepi szőlőkísérleti intézetben ;,A mezőgazdaság szocialis­ta fejlődését továbbra is tel­jes erővel támogatni fogjuk... a fejlett tudományos termelési módszerek elsajátításában.'1' (A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásá­ból. I A KECSKEMÉT-Mik-ós­f eleid szőlészeti intézet kuta­tói ú.i vörösbor-szőlőfa.itát hoz­tuk létre- A hemokvidéki «zó- lőtin-molés régi problémája, hogy a legértékesebb borszőlő- i'a.itánáj;. a kadarkánál növő.' :iék az értékes tulajdonságo­kat és keresztezéssel kiküszö­böljék hátrányait. A kadarka kiváló értéke mellett azzal a főhibával rendelkezik, bogy színanyaga csuk a héjában ta­lálható s mivel a héja rotha­dó, pusztulásával a festék­anyag is tönkremegy, tehát nehéz belőle vörösbort* előái; lítáni. Nemesítéssel az-;, a eé*t tűzték ki. hogy » keresztezés­sel a színanyagot átvigyék a bogyó búsába és a rothadásra való hajlamot a héi_ vas-tágítá­sával kiküszöböljék Ezért, egvéb vörösboi"5zőlői‘a.itákka; é« vastaghéjú szőlőkkel ke- resztezték. A kísérleteket si­ker koronázta, az első hibnd- magoneok (magról ültetett tő­kék) gyorsított ai.iárással már tavaly termőre fordultak- Az első fürtök vastaghéjú. vörös festőanyagot bőven tartalma­zó bogyókból álltak. _ Idén nyernek telje« képet n-z ú.i faj­ta teljes értékéről és ezután kerül sor a-nagybani termesz­tésre­Az intézet munkája ezenkí­vül többirányú- Célul tűzték ki a homoki vidéken tömege­sen terjesztett ezerjó, izsáki -ár ft bér szőlőfajták javítását S KUTATÁSOK folynak a ta-laierő fenntartás és táp- anyagmígörzés terén i>. A Szovjetunió példájáéi irányt veti ide a nagyüzemi módon sálé kísérletekre. A gépesítés­nél például tudományos • mód­szerekkel ellenőrzik: ». homo­ki vidéken a géppel való ka­pálásnál a r itkább - ortőtávo l ­sáa o nyári időszakban nem jelent-e veszélyt azáltal, hogy a dombárnvék e-ökkenésévo! jobban Kliuelegszik a -talaj? Első ízben próba-fiák meg hat parcellán a. szőlő öntözé­sé:. Olvasták, hogy a. Szovjet­unióban öatözé'iíöi Hektáron­ként 400 múzsa termést is el­értek- Ha a kísérletek bevál­nak, ú.i irányt adnak ezzel js a magasabb terméshozam har­cának. Ugyancsak a Szovjet­unió tapasztalata alapján több he’ven pe^o-mszpóra-jelzőülIo­nian létesítettek májustól .iú* ÜUc végéig terjedő időszakra. Ezzel megelőzik a betegségek el 'erjedését- időnként a szőlő- termelő helyeken előadásokat tartanak, ahol átadják a. fej­lett agrotechnika legújabb módszereit. Több terma!őcso- oortot is patronál és szerző­désben áll velük az intézet. MEGYÉNKBEN, ahol . a múltban sok olyan vidéket le­hetett találni, melyeken a leg­igénytelenebb állat, a kecske sem élt meg, — ma a legfej­lettebb növénykultúra indult virágzásnak. Ezt segíti elő a Miklós-teispi kutatók munkája A MÚLTBAN az akkori áj- iamvfczetés-nek nem állt érde­kében mindez, nem biztosítot­ta a kutatómunkához az időt, a pénzt és a tudást- Pedig enélkü; a sxőiőnemesítést nem lehet elképzelni. A kutatóin­tézet 1948-ban ktzdett működ­ni 88 holdon, amely ma mar 200 holdra nőtt- Komoly támo­gatást nyújtott . államunk a többszázezer forint értékű la­boratórium ajándékozásával is. melynek tárgyai között a legkorszerűbb mikroszkóp ói fényképező felszerelés i« sze­repel- Nagv segítséget jelen­tett a növényház létesítése is, 194S óta mintegy. 8000 ma* srotieot ültettek ki. — Nincs messze az idő. amikor többek közö;i a kadarból keresztezett új szőlőfajtával, -a, Miklos- telepi kutatók munkája nyo­mán megyénk homokján min­denütt elsőrendű minőségű, bő -termést adó új vörösbor- fajtát termesztenek. A válaszfás és A Magyar Függetlenségi Népfront felhívásában külö­nös jelentőségűek a következő szavak: .’Köszönet a magyar értelmiségnek, réginek és úr dák, amelynek tudása és haza- fisátUa Műik döntő e'eje volt nevizeti felemeikedésünknek.” Ezek a szavak azonban nem­csak elismerést jelenteuek, ha­nem arra buzdítanak minden magyar értelmiségi dolgozót, bogy az idájg megtett úton, meiyyt a párt és kormány se­gítségével megtettek, fokozot­tabb mértékben haladjanak előre. A hároméves és az első ötéves tervben az ország ér­telmiségi dolgozói vasbetonnál is erősebb alapépítményt- rak­tak le, úgy. hogv _ bízvást mondhatjuk, erre a szilárd ta­lapzatra o!v épületet rakha­tunk a jövőben, amely • utói* tóan fogja hirdetni magyar értelmiségünk alkotó tehetsé­gét. Jól tudja mindezt mun­kásosztályunk és- dolgozó pa­rasztságunk is. Tudják, hogy az együttműködés, amely kö­zös munkájuk nyomán kiala­kult, nemcsak az eredmények­ben nyilvánul meg, hanem abban a megbecsülésben is, amelyben az értelmiségi dol- gozóiíjjc részesülnek. Mi, értelmiségiek, nemcsak azért adjuk át tamsAalaUiin- kat, tudásunkat munkatársa- inknak, mert n tanítás köteles­ségünk, hanem azért is, meri látjuk és érezzük, hoau lítmu- tatásaink nyomán hogyan nő és éled azoknak a ser ehe és gyurawzik. azoknak a tudása. akiket mi neveltünk. Minél több .'.a kim ft veit emberfők so­kasága", minél több a tudós, a pedagógus, a mérnök vagy orvos, akik tudásukat és te­hetségüket- mind a, haza épí-é- sének és boldogulásinak szol­gálatába állítják, annál erő­sebb lesz az ország, amit épí­tünk. „A tudás hatalom” — mondja a közmondás — és mi. akik azt akarjuk, hogy ha­zánkban a hatalmas alkotá­sok, erőművek, út szocialista városok, ú.i bányák, iskolák és kórházak épüljenek, messze r* áatV és átadott tudásunkkal akarjuk ezt alátámasztani- ~ az értelmiség Nincs nagyobb öröme a szel­lemi munkásnak, mintha látja, hogy terve nyomán, mélyeket íróasztalnál vagy könyvtárá­ban kikovácsolt, kiemelkedünk u valóság villérei. nincs na­gyobb öröm a tervező mérnök­nek, ha látja, hogy terve nyo­mán úi a éneso dák születnek, a vegyésznek, ha hallja, hogy felfedezése nyomán az orvos emberi életek százezreit és tíz­ezreit mend meg, nincs na­gyobb öröm a művésznek, ha tudja és érzi, hogy művészete■* ben a név gyönyörködik. Mindez azonban csak ábránd vo-.n.t akkor, ba nem tudnánk azt, hogy mindaz, ami életünk szebbé é« iobbátéielét szolgál­ja, meg is fog valósulni. Me­gyénkben az értelmiségi dol­gozók érzik és tudják, hogy munkájuk nyomán új élet fakad: ott állnak őrhelyükön a tanár. ». mérnök, az aSTonó- mus, az orvos és a gyógysze­rész, hogy mindegyik saját munkaterületé" vegye ki vé­szét az országépíté« nagy fel adataiból. A napokban lezaj­lott orvosi nagygyűlésen js ta­núbizonyságot tettek Bác-S- Kiskun meSy-e. orvos-egészség- ügyi munkásak hogy átérzik felelősségüket a választások­kal kapcsolatban- Hitet tettek amellett, hogy egészségügyi őrhelyükön éber szemmel és tudással felvértezve állanak, szavazatukkal pedig — amely csak igen ki« része annak a hálának, amellyel államunknak tartoznak — egységesen fog­ják támogatni a Magyar Füg­getlenségi Népfront képviselő- jelöltjeit, D? a szavazatukon túlmanőleg sohasem fogják el­felejteni, hogy mindig és min­denkor a névét szoWáliáki Dr. BENEDICT JÁNOS érdemes orvos­Idííjárásjeleutés Várható időjárás péntek estig! felhőátvonulások, néhány he­lyen - kisebb esővel. Mérsékelt délkeleti-déli szél. A nappali hőmérséklet! értékek az ország területére: péntek reggel 1—4, délben 11—17 fok között, (MTI) Szítsuk minden eddiginél magasabbra C c? a begyűjtési versenyt! Néhány nap választ el a vá­lasztások napjától. Dolgozó né­pünk örömteli készülődése szer­te megyénkben új lendületet ad a termelés fokozásának. Köz­ségi tanácsainknak a begyűjtés vonalán folyó versenyt nem sza­bad elhanyagolniuk, az utolsó napokban az eddiginél jobban ki kell szélesíteni a versenymoz. galmat. Mozgósítsák a funkcio­náriusokat a kötelezettségek példamutató teljesítésére, szer­vezzék be fokozottabban a tömeg-szervezeteket, kü önösen a íö dmüvesszövetkezetet, béke­bizottságot, MNDSZ-t a nép­nevelő munkába. Az állandó bi. zoVság és aktivahálózat menet­közben is értékelje a házcsopor­tok. utcák, falurészek versenyét Tanácsaink széles körben tu­datosítsák a kezdeményezése­ket, jó eredményeket, ellenőriz­zék a vállalások teljesítését. Ez­zei vegyék elejét a látszat, versenynek, amely szerint a fel­ajánlással a verseny be is feje­ződik. A járási ranglista három utolsó helyezettje; a kiskunha­lasi, kunszentmik ósi és kiskő­rösi járás ha adéktalanul javítsa meg munkáját. A járások begyűjtési rang­sora: 1, bácsalmási járás 092 pont. 2. kiskunfélegyházi járás 655 pont, 3. bajai járás 624,5 pont, 4. kecskeméti járás 585 pont, 5, tiunavecsel járás 579.5 pont, 6. kalocsai járás 516.5 pont, 7. kis kuiümlusj járás 511 pont, 8, kunszentmikjósi járás 485.5 pojö, 9. kiskőrösi járás 475.5 pont. Városok között: 1. Haja 709.5 pont, 2. Kecs. Heinét 583.5 pont. MÊGEGYSZER meg vizsgálja j ke­zében lévő kéiréthajiolt kürtő alapot, melynek oldalain fekete rubrikákban■ kék tindával gondosan írt bejegyzések virítanak, majd becsúsztatja a kabát­ja belső zsebébe. A kartonlapon ez áll: Népnevclöigazolvány — Vörö* Já»os népnevelő. Vörös elvtárs az idős emberek kö­rültekintésével ■megtapogatja « kábái külső zsebét is. Papirzizegést hall — ettől mcnyttgodva bólint és kifordul a háza ajtaján. Zsebében ott simul a Szabad Nép hétfői száma, amelyben fiákon elvtárs beszéde olvasható. Az újságol csak g pontosság kedvéért vi­szi el. mert tudja, hogy ahova láto­gat, ott is meghallgatták az ország első képviselőjelöltjének választási be­szédét. a vezetékes rádió kis barna szekrénykéje Kollár Józsefek szobá­jának falán is ott függ. Kicsit még visszanéz takaros, ú.) házáru. azután tempósan elindul az utcán lefelé, Útja az övéhez hasonló új házak mellett visz el. A friss eső­től felázott földön haragos zöld fű- csomók borzolódnak az esti szélben. Vörös elvtárs arra gondol, ho9y ara­nyat ért ez az cső. amely az elmúlt héten többször is jócskán meg perme­tezte a szomjas földet. Lehajolt az út széli fűre és megtapogatta a föld­jét. Nem érezhette túlságos hidegnek, mert jólcsöcn elmosolyodott. Eszébe jutott, hogy Hú kosi elvtárs is emlí­tette a májusi esőket. Ezt egészen természetes dolognak tartja, mert tudja Rákosi elvtársiéi, hogy jő, gon­dos Oazdája a magyar földnek, a jó gazda pedig nem feledkezhet meg u- ilyen fontos eseményről, mint y má­jusi eső. Ez a gondolat gyorsabb fá" rásra lódítja lábait, mert eszébe öt- tik, hogy milyen céllal indult cl ha­zulról. Csendes esti .1 ház ahova belép, olyan új húz, mint az övé. Gazdája ifj. Kollár Jó­zsef egyéni gazda nemrégiben építet­te, mintegy versenyre kelve az apja val, akinek szintúgy, mint neki, must a felszabadulás után adatott meg el- suízbcn. hogy « saját fedelét érezze a feje felett. A szobában, ahová be­lep Vörös elvtár8, fiatal. 30 év kö­rüli parasztember emelkedik fel a székről, amikor ráköszön. — KERÜLJÖN BELJEBB - üd­vözli a belépőt ifj. Kollár József és a felesége már igazítja i* a széket Vörös elvtárs mögé. Az első szó u- csíVől hangzik el. Meg arról, hogy Kollár József becsülettel teljesítette u mezőgazdasági munkákat és kifi­zette a tűzbiztosítás díját. Miközben rágyújtanak, a nagy eseményre tere­lődik a szó, arra, hóity a Kollár-család is meghallgatta. Rákosi elvtárs beszé­dét a rádión. Hát igen sok kétséges­nek látszó dologra világított rá a va­sárnapi beszéd. Jó most erről még- egyszer megemlékezni, „A vetések jól teleltek — mondotta Rákosi elvtárs... ~~ a jövő hónapban beérik az új ter­més és a mezőgazdaság terén felszá­molhatjuk a tavalyi rossz termés kö­vetkezményeit. Ehhez azonban az r1 kell. ho'iy egy talpalatnyi föld az idén bevetetlen ne maradjon, A tavalyi aszályos esztendő okozta károkat pó­tolni tudjuk, ha « tavaszi vetés ter­vét az utolsó holdig jól teljesítjük." JÓLESNEK ezek a szavak Kollár Józsefnek, mert hiszen ö magét is nem­egyszer kétkedve tekintett a jövő elé, vájjon át tudják-e vészelni a nehéz telei -újig• De már úgylátszik, nem­igen lesz hiba; a termés nő, a vetés beszélgetés fejlődik. Addig meg nem is olyan sok iclő vau háRa. Vörös elvtárs azért a biztonság kedvéért átveszi a szót> Arról beszél, hogy Jugoszlávia nincS is olyan naPyon messze innen Máté- telkétől. Az elmúlt esztendőben ott is ■nagy aszály volt. Az újságok sokat írtak róla, hogyan nyomorog a jugo­szláv parasztság. Nálunk azonban a mi pártunk nem úgy gondolkodót>, mint a Tilo-banda, amelyik elhalasz­totta a tavaszra tervezett választást-, mert félt a nép elkeseredett hangula­tától cs kockázatosnak látta a válasz­tás „sikerét”. Lám minálunk 17-en választásra kerül sor. Eszünkbe sem jutott, hogy az aszályos esztendő után ne bízna a párt a magyar dől- hozó nép akaraterejében és kipróbált egységében. 31i tudjuk, hogy « pél­dátlanul nagy terméskiesés nehézsé­geket hozott a közellátásban. De mik ezek a nehézségek azokhoz képest, amik a jugoszláv parasztok éledét ki­látástalanná teszik. Emlékezteti Vö­rös elvtárs Kollúrékat arra, hogy Rákosi elviár* és G erő elviái's még a. múlt esztendőben beszéltek a közelid- tűs nehézségeiről és elmondták az or szagnak. h.o’Jy a nehéz esztepdő elle­nére ú biztosítva vau a kenyér, hála a nagy Szovjetunió és a népi demo­kráciák testvéri segítségének. Az arcokon elsimulnak « gondok ve­dül. A kis szobában rövidke csend ül. Jó ez a csend arra, hogy Kollár. József rendberakja gondolatai' és mérlegelje megegyszer azt, amit Vö­rös elvtárs mondott, meg azt, amiről Rákosi elvtán is beszélt. Hanem Kol­lár Józsefből mérJ kikivánkozik cah' mi, mert rövid fészkelődés után "A mondja. — SOKAT GONDOLKOZÓK én mostanában ezen a választáson. Át­gondolom. hogy nagyon nagydolog ez, Nemcsak azért, mert most már igazán a magunk jelöltjeire szavazunk, ha­nem üzért is, mert sok minden meg­változott itt Mátételkén az elmúlt négy év alatt. Tudja, János bátyám.> hogy mink ü cselédek voltunk. 31 a y g — ha jól tudom — az apámmal cse- léduskedett együtt Wilmannál. tin magam is cseléd voltam. Apám iiO esztendeje húz'ta az igát', meg is töri bele az ereje. De ha nem jött volna a földosztás, neki sem lett volna új háza, meg nekem sem, Vörös János népnevelő kiegyenese­dik a széken, mert mon ö is a saját házára gondol, amelyet a maga ere­jéből épített, meg az ország segítsé­gével csakúgy, mint Kollár. — Hát ezért Vmdolkozok én olyan sokat a választáson■ Már megbeszél­tük édesapámmal, hogy együtt me­gyünk szavazni. Vörös elv tár* mosolyog magában, mert tudja, hogy a parasztember ke­vés szóból is ért. Tudja, hogy Kollár József a . népf ront1'a szíj váz. Tanú- bizonyság erre megváltozott élete. Tanúbizonyság: az új háza, bevetett földje, a fejlődő i-etés, a májusi eßö. Tanúbizonyság erre az egész Máté- telke csendesen újuló élete, melynek kerekeit ifj• Kollár József, meä Vörös János, a kis falu minden dolgozója hajtja előre a jövő felé, amely»75.’ Rákosi elvtárs olyan sokat beszéli és olyan igazat mondott, ALIG LATJA az írás betűit Vörös elvtárs, amikor a népnevelökönyvbe Kollár József neve mellé odaírja « dátumot: ötödik hó ti-.

Next

/
Thumbnails
Contents