Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

BÁCSKISK UN MEGYE I NÉP UJS A G A Z MDP DACSKISKUNMEGYël PMTBIZOTTSXGANAK LAPJA Vin. ÉVFOLYAM. 136. SZÁM Ára 50 fillér 1953. MÁJUS 3t, VASARNAP A Szovjetunióban az állam nagyteljesítményű gépekkel Termelőszövetkezeteink pártszervezeteinek felelőssége Mindenütt gyorsítani kell a növényápolást Már nem sok idő választ el bennünket attól a napto . ami­kor kigördülnek gépállomása- lukról a munkás-paraszt szö­vetség nagyszerű gépei: a kombájnok, az ara tógépek, megcsendül a kasza az érett gabonatáb-ák fölött­A hátralévő néhány hetet alaposan fel kell használnunk, hogy annak idején m:ndeu muká^kezet saabaddá tudjunk tenni a gyors, szemveszteség nélküli betakarítás elvégzésé­re. Az aratás előtti időben nagy munka vár termelőszö­vetkezeteink dolgozóira is- E kell végezni a sürgős növény- ápoiáaj munkákat, mert nagy­részt a növényápolás gondos é.s gyors elvégzésétől függ ka­pásnövényeink bő termése. Termelőszövetkezeteink párt- szervezetei ezekben a napok’ ban akkor végeznek jó mun­kát, ha minden erőt latbavet- nek a növényápolás sikeréért Fokozott politikai nevelőmun- kára van szükség. Arra. hogy pártszervezeteink nap mint nap számonkérjék minden kom munistátói, hogyan teljesítet­ték kötelességüket, élére áll­tak-e a legsürgősebb mezőgaz­dasági munkák elvégzéséért folyó harcnak és saját példá­juk erejével; nevelő, buzdító szavaikkal megtettek-o min­dent a cél elérése érdekében. Az egész párttagságnak fel kell mérnie a rá háruló hatal­mas felelősséget. Fel kell ráz­niuk a késlekedőket, a hátul- kullogókatt önelégült nyugal­mukból, A munka sikerének egyik legtöbb biztosítéka' most is termelőszövetkezeteink kom­munistáinak példamutatása- Arról ismerjék meg a kommu­nistákra bízott földterületeket, bogy azok növényei a több­szöri kapálás, a gondos nö­vényápolás következtében dúsan és egészségesen fejlőd­nek. A munka sürget! Terme- lőíaövatkezeteink pártszerve- teteinek politikai nevelőmun- teát kell folytatniok annak ér- elekében, hogy minden mun­káskéz valóban a kapa nyelét {fogja. Folytassanak tehát bareot a termelőszövetkezeti ítagok családtagjainak bevoná­sáért; buzdítsák; lelkesítsék löket a közös munkában való részvételre. Mutassák meg ne­kik. hogy kezük nyomán a kö­zös gazdaság ereje növekszik s a munkaegységelszámoláskor a gondos növényápolás jutal­mául is gazdag kereset emeli minden tsz-dolgozó családjá­nak életszínvonalát. Használják fel tsz-pártsxer- rezeteink a most folyó táj­it y ülések hatalmas mozgósító és szervező erejét- Tárgyalják meg körültekintően és soké’* Balúan a munkát gátló körül­mények elhárításának útját, kérjék számon a pártszervezet karjaitól, hogyan, tettek eleget már eddig szocialista köte­lességüknek. Harcoljanak a kommunisták termelőszövet­kezeteinkben a kapásuövé- nyék termetének egyénekre való felosztásáért. Úgy, ahogy azt többek között a csoiyo- pálosi Béke tsz kommunistái teszik, akik megtanulták a sző­lőben végzett jóiszerveaett munka eredményein, hogy az egyéneknek kiosztott íö.óterü- leten fellendült a verseny es minden tag vállvetve harcolt azért, hogy megmutassa hűsé­gét, ragaszkodását a közös gazdasághozv a szocialista nagyüzemi termeléshez. Még számtalan jó példa mutatja, hogy tefmeiőszövetkez-eteink pártszervezetei valóban ered­ményesen harcolnak a uo vényápolási munkák s:kcréért A tompái Szabadság termelő szövetkezetben például az asszonyok példamutatóan kive­szik részüket a közös munká­ból. És a pártsz.c-vezet javas latára napköziotthon segíti a sokgyermekes családokat), a termelésbe való bekapcsolódás útján. A jó példák mellett azonban szép számmal vannak olyan termelőszövetkezetein]: is, aho, a pártszervezet még a válasz­tások utáni önelégült hangu­latban van és nem veszi fel a harcot a közös munkát, a kö­zös gazdagodást gátló ténye­zők ellen. A kiskunma jsai gépállomás traktorosai például nem egy olyan termelőszövet­kezetbe látogattak el a járás területén, abol nem értik meg milyen hatalmas jelentősége van a gépi növényápolásnak. S a szerződéskötés ellenére nem veszik igénybe a növény- ápoló gépek segítségét. Ter­melőszövetkezeteink pártveze­tőségének harcolnia kell a ma- radiságnak ez ellen a káros szelleme ellen is. Egyben a pártszervezet minden tagját harcba kell állítaniok a gépi művelés. az agrotechnikai el­járások alkalmazása érdekében. T=z-pártszervezeteink ezek­ben a harcos napokban fokoz­zák termelést-ellenőrző mun­kájukat; számoltassák be a termelőszövetkezet vezetőit a munkák állásáról és támasszák alá jó politikai munkával a növényápolás sikeréért folyó harcot. Ebben a harcban min­den kommunistára számít pártunk,! mert tudja, hogy erőnk határtalan és termelő­szövetkezeteink kommunista harcosainak lelkesedésévei. munkalendületével. harckészsé* gével minden nehézségen úrrá tudunk lenni- Nagy erőpróbá­ja a növényápolás termelőszö­vetkezeti pártszervezeteinknek. Ennek a sikerétől függ nép­gazdaságunk újabb megerősö­dése. termelőszövetkezeti dol­gozóink további felemelkedése, a sikere® sízem veszteség nélküli betakarítás, Lelkiismeretesebb munkát követel a félegyházi járás vezetőitől szégyenletes elmaradásuk A növényápo’ás megyei rang­listáján a luskunfé egynázi já­rás a he.edik he yet foglalja el, nála már csak két járás rosz- szabb Nézzük meg az elmara­dás okát .egelébb a növényápo. lás közvetlen gazdájánál, a já­rási tanácsnál. A járási mezőgazdasági osz- ‘áy szerint a községek jelentőszolgálata elképesztő. Legutóbb pé dául 5 község egy­szerűen nem ts küldött jelen.és"-, de a beérkezők is sokszor hihetetlenek. A községi mezőgazdasági előadók gyengék, nem tudják kézbentartaui a mezőőröket, nem mozgatják az állandó bizottságokat s a tanác3 vezetőitől kevés segít­séget kapnak. Több he yen pél­dául a mezőörök amolyan min­denesek. idézőké; hordanak nap­hosszat, holott első fe adatuk az 4 nap alatt 30 hold „teljesítmény“ eSY géppel A kiskunmajsai gépállomá­son négy gép végzi a növény- ápo ást. 2000 hold kapálnlvaló vár a gépállomásra, — eddig 120 hold a {e jesítmény. 1 nap alatt 30 hold munkát végzett e- egy gép — szégyenletes ered­mény! Sebők eivtárs, politikai vezetővel beszelve csodálkozik az ember; hogyan lehet ilyen felfordult munka ezen a tavaly mindenben eső gépállomáson? Hivatkoznak füre-fára, hogy a kormos gépekkel néni lehe; úgy haladni, mint a Zetorral, hogy a csoportokban harcolni keli a munkáért, stb. Az igazság az, hogy a munka ellenőrzése laza, s a csoportokban semmi felvi­lágosító munka nem folyik. A szerződést formálisan megkö­tötték az elnökökkel, több semmi. A három mezőgazdász fejetlenül futkároz. Menetirányterv nincs-, nem szervezik a munkát. Hát ak­kor mit csinálnak? Lótnák fúl­nak s ha va’aho: hiba van, ahe­lyett, hogy önáiőan intézkedné­nek, maguk is s'zaladnak sírni a gépállomás vezetőségéhez. S a mezőgazdászokat senki sem fogja keményen. Sebök elvtárs, politikai vezető azt sem restell mondani: „több gép kell ide, akkor tudjuk tel je&íteni a tervet“. Nem több gép. hanem felébredés kell, több felelősségérzet a vezetőség részéröl. Meg kell szervezni a mun­kát, ellenőrizni a trakto. rosokav, feladatokkal ellátni és naponta beszámoltatni a mezőgazdászokat. A gépát omás vezetői és a leg­jobb népneveök keressék fel a termelöcsoportokat, győz zék meg a tagságot a gépi mun­ka előnyéről. ellenőrzés, a pontos je entés lenne — s ez ellen miísem tesz­nek a tanácsé nökök. A pontat­lan, rossz jelentések mögött pedig rossz munka van. Pá,mo­nostorán, Jászszen-lászlón 35, il­letve 24 száza ékban végezték el eddig a kukorica első kapálását. A maradiság ellen nem folyik felvilágosító munka. Petöfiszálláson pé dául kereken megmondják a dolgozó pa­rasztok; „ha most kapá'unk. aratásra újra klgazosodik s annyiszor nem kapá unk“, S a tanács, a népnevelők nem ve­szik fel a harcot az ilyen néze­tek ellen. Hogy a községekben így folyik a munka, elsősorban felelős érte a já­rási tanács. Legfőbb mulasztása, hogy nem neveli fegyelemre a községi ve­zetőket, nem vonja felelősségre a hanyag, pontatlanul jelentő előadókat, tanácselnököket. Nem a járási tanács fe e őssége-e az is, hogy Kömpöcön, Tiszaúj- falun még mezőgazdasági előadó sincs? A helyszíni segítség is vajmi kevés. A tanács futó látogatásokat végez a községekben, inkább a kényelmes megoldást választja, silrün citálja közös értekezletre a tanácsok vezetőit. — Sorra hívjuk be őket — mondja Csá- nyi elvtárs mezőgazdasági osz­tályvezető, — valósággal szájukbarágjuk a tennivalót, de semmi eredmény. Értekezletek, instrukciók özönével nem is lehet meg­javítani a munkát, ha azután senki sem kéri szá­mon. a határozatok végrehajtá. sáta I Ssankon nincs tömegkapcsolata a tanácsnak Szánkon egy csokorban meg- talá ható minden hiba, ami miatt a növényápolás csúfosan elmaradt. 2864 hold kukoricábó- 510-et, 349 hold burgonyából 92 ho dat kapáltak meg eddig. A községben (írd és mondd) két dolgozó paraszt áll versenyben. Patyi Mihály, a fiatal és külön­ben le kés mezőgazdasági előadó egyedül dolgozik. Nagy harc árán már annyit elért, hogy a mezőőröket nem zaklatja a töb­bi csoport. A mezőgazdasági ál­landó bizottságból pedig csupán az elnök dolgozik. Érdemes meg­nézni a bizottság összeté-eét: 1. egy rendőr felesége, háztar­tásbeli, 2, szövetkezeti pénztá­ros, volt varrónő, 3. szintén Szervezetlenség háztartásbeli asszony; •», a tszcs párttitkára, aki a gyűlésekre sem jár el. Patyi elvtárs több­ször sürgette már a bizottság újjászervezését, s már vagy harmadszor kapta ugyanazt a váaszt az elnöktől „majd a legközelebbi tanácsülésen. Ugyanígy széthullott a többi ál'andó bizottság is. Szánkon ti tanácsnak nincs semmi tömeg­kapcsolata. A mezőőrök és a fiatal előadó járják a 19.000 holdas határt minden támoga­tás, aktíva hálózat nélkül, S nem kell csodálkozni ezek után, hogy a község 160 kulákja nyíl­tan szabotál, hangoskodik és a dolgozó parasztokat is lebeszéli a munkáról. a csolyóspálosi Béke tszcs-ben A csolyóspálosi Béke tszcs is igen elmaradt a növényápo ás­sál, a napraforgó és kukorica első ekézéséhez még most fog. nak hozzá, a szö öben is rég­ei kellett volna végezni az első permetezést. Itt a vezetőség '-u- datos romboló munkát végzett, elmosta az egyéni felelősséget azzal, hogy szándékosan nem osztotta fel a területeket egyé­nekre. De a tagság is hibás, mert nem követelte, ho'ott a szölömunkában már megpróbál­ták az egyéni versenyt tavasz- szál és jól bevált. Két munka, csapat névleg jelenleg is ver­senyben áli, de a te'je^l’menye­ket nem értékelik küön cs így semmi eredménye nincs. Tanuljon Fulöpjakabtól az egész járás! Fülöpjakabon példamutatóan halad a növényápolás. Az Alkot­mány termelőszövetkezet úgy viszi előre az egész községet, mint a motor. Megekézték a 40 hold tavaszi burgonyát, műtrá­gyát kapott, kezdik a töltöge- iést. 68 hold kukoricán kész a fogasolás, ekekapázás, a kézi­kapálása folyik. 65 hold szőlőn elvégezték a mélykapálást és első permetezést, a 18 hold gyü­mölcsösben szintén. A 33 hold gyapotot — amelyet a füstölés mentett meg a fagykártól — megsarabolták, Megyelték és egyszer megkapálták. 30 hold takarmányrépán egyelés után már a második kapálás folyik. A 6 hold dohányföldön a palán­tázás 80 százaléka már kész. UlO mázsa lucernaszéna már kazlakban áll Tóth Lajos 76 éves tag azt mondja; „Ha ésszel dolgozik az ember, mennyivel többre jut, mint azokkal a módszerekkel, amelyekkel valamikor dolgoz­tam magam is és semmire sem jutottam,“ Ezt a felfogást kell meggyö­kereztetni az egész félegyházj járásban. Legdöntőbb feladat vár a járási pártbizottságra és a községi pártszervezetekre : szívós népnevelőmunkán keresz­tül megérttetni a terme'öcso- poriok tagságával, minden egyénileg dolgozó paraszttal: lelMismeretes növényápolö mun­ka. nélkül a jó időjárás ellenére sem érnek el jó termést s ezzel elsősorban saját érdeküket, de az egész dolgozó népét is veszé­lyeztetik,

Next

/
Thumbnails
Contents