Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-25 / 71. szám

PÍRT ÉS PlRTÉPÍTÉS Agitáció» munka a kiskunfélegyházi III. számú alapszervezetben Kiskunfélegyházán a III kerület pártszervezetében az ÖB5zel ejlanyhult a népnevclő- niunka. Olyan nézet alakúk ki. hogy vége van a “ürgös ‘tennivalónak, egy kicsit meg- «w-e-s/thetiük a gyeplőt. Mot látják csak: ők ic felelősek a hibákért, azért, hogy a város határában 8000 hold íő d ma­radt szárítatlanul. Az egyszerű emberektől, traktorosoktól akiktől pedig döntő mérték­ben függ a munka sikere el tzakadtak. magukra hagytak őket. Ma értik csak mit jelent Rákosi elvtársnak az a taní­tása: ,.Ahol eiharavódzik az önelégültség, az elbizakodott­ság, az a szellem, hoav elég erősek vagyunk egyedül is hogy nincs szükségünk a dol­gozó tömegek támogatására, ott rögtön meglazul és ké' sőbb elvész a várt és a töme­gek egeszsé9es kapcsolata vártunk elszigetelődik a dol­gozó névtől,' Igyekeznek javítani, fejlesz­teni a poitikai tömegmunká; a kerületben. Négy hét óta rendesen megtartják a ném\e- veiőértekezietet. Megbeszelik, mi a legközelebbi tennivaló­juk, hogyan pótolhatják az el maradást. Legutóbb közei 40-en jöttek össze. Köztük olyanok, mint CsiUaa József, a 4. számú Népbolt árudave- zetoje. aki saját életéből v^tt példákkal agitál Elmondja a. dolgozóknak, hogy az ő gyermekkorában Hím hogy ruhára, de kenyér­re sem telt. S erre a aorsr-a jutott volna az ő 7 gyermeke í3. ha n:m jön a felszabadító .Szovjet Hadsereg. Ő most áru- davezető. megbecsült ember A múltban az ilyen nagy csa­ládosokat lebecsülték, megve­tették. A nyomor mellé szé gyen szegődött, ami még Ke­serűbbé tette a szülők életét A megbeçsüléo most abban jut legjobban kifejezésre, hogy március 1-től kezdve^ az ó.i anya és gyermekvédelemről szóló rändelet magas családi* pótlékot biztosít számára. — Gyermekei nyomába már nem leselkedik a gond. A népnevelők jólismerik & kerület lakosait. Felelevenítik, hogyan változott meg minden egyeo emb?r élete. Azt. hogy pl. ö%v. Kállai Jánosné feteza­badu’ás előtt tollfosztó, tégla­verő asszony volt. Mikor, ho­vá vetette a munkanélküliség hulláma, ott kellett gürcölnie Most állandó munkája van. 8 a ibékebizotteág tevékenységé uek vezetésével bízták meg a kerületi) :liek. Gyermekei ta­nulnak. Egy testvére egyete­mista. amit régen el n-em tu­dott képzelni. Sokan emlegetik az asszo­nyok sorsát is, akik a Horthy rendszerben nem kereshettek- Ha dolgoztak, akkor az a ve­szély fenyegette őket. hogy •,eev családból több tag nem dolgozhat” címen a férjét nem alkalmazták tovább. Most a háztartást vezető asszonyok is JolgozJiatnalk a tollfeldolgozó üzemben, a KTSZ-ben. s nem kell csupán a férjük kereseté­re támaszkodni. A városról 80711 feledkeznek mea a népnevelők. Hisz nagy­részük jól emlékszik, milyen nehezen jutottak egv kis ke nyérkeresethez. üzem nem volt a váro®ban. Hideg József sokszor elbeszéli, hányszor jár­ta meg gyalog a Budapest és Kiskunfélegyháza közötti utat. mert ha családja szájába Ke­nyeret akart adni. nem vona- tozhatta el n silány keresetét Most két gyár van a város­ban, ahol 'másfélezren találnak munkát, becsületes megélhe­tést, A né gne velő értekezlet eken egyre több várt ynkívüli vest részt, jönnek, mert. szomjaz' zák a tudánt. ismerni, akarják jövőjük útját. S arra tőre kîdnék. hogy más is lássa. a tanyákon lakó dolgozó paraszt­ság is ismerje mit kell a. had­seregben. üzemben. ia-ko.ában dolgozó gyermekük és unoka juk boldog holnapjáért tenni Kimennek közéjük, hogy ott megbeszéljék velük: több ke nyérröl. tejről, húsról keli gondoskodniuk. A pártszerv;zet okult az ősszel elkövetett hibákból. A kerületi vezetőség céDa most. hogy n városi pártbizottság Segítségéve felszámolja a be- feléfordulást, s mélyre enged­je a pártmunka gyökerét a tö­megek között. Tudják, hogyha mind:« dolgozóval megértet jiik eddigi eredmó—cinket és további céljaink nagyságat, megsokszorozzuk országunk, békeszerető népünk erejét, Antonin Zápotocky a Csehszlovák Köztársaság elnöke Prága. (MTI) Szombaton, pontosan déli ÍZ órakor von-il tak be a prágai vár Ulászló- termébe a csehszlovák nemzet­gyűlés ülésére a csehszlovák kormány tagjai, utánuk a cseh­szlovák nemzetgyűlés elnok-ége, élén Oldrich John-nal, a cseh­szlovák nemzetgyűlés elnökével. Az ülést Oldrich John nyitot­ta meg és ismertette a napirendi pontokat. A napirend első pont­ja a köztársasági elnök meyvá- .asztása, második pontja a köztársasági elnök eskütétele. A napirendi pontokat egyhangúlag elfogadták. John ezután Siroky miniszter­elnökhelyettesnek adta át a szót. aki Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága és a Nemzeti Arcvonal részéröl Antonin Zápotoekyt javasolta a Csehszlovák Köztár­saság e.nökl tisztére. A jelenlévők egyhangú lelke­sedéssel fogadták el a javaslatot Ezután Oldrich John felkérte Siroky mínlszterelnökhelyettest, hogy közö.je a nemzetgyűlés liatározatát az újonnan megvá­lasztott elnökkel. Tizenöt perc szünet után Antonín Zápotocky lépett az Ulászlö-terémbe, A leingyiijtés sikeréért A helyi ipar minisztériuma bar országos értekezletet ren­deztek az április 1-től 30*:g tartó fémgyüjtő hónap előke- »zítésével kapcsolatban. Az értekezleten Szabó Já­ró3. a helyi ipar minisztere Letartóztatták André Stilt, az „Humanité“ Jőszerkesztőjét : Párizs. (MTI) A francia kor­mányhatóságok kedden délelőtt a • népelleneg intézkedések soro­zatát hajtották végre. Letartóz­tatták André Stilt, az „Huma­nité" főszerkesztőjét. A rendőr­ség megszállta a CGT központi székházát és ott házkutatást hajtott végre. Ugyancsak meg szállta a rendőrség a CGT hez tartozó párizsi Szakszervezeti Központ székházát és ott is házkutatást hajtott végre. A kormány részéről közölték, hogy ietartóztatási parancsot adták ki Benoit Frachon, a CGT főtitkára, Molino. a CGT titká­ra, továbbá Dufriche és Tollet, a CGT vezetőségi tagjai ellen. A kormány közlése szerint Mo­linót és Tollet-t már letartóztat­ták (MTI) háborús szerződések ellen« karéban kovácsolod! k > v uj* a t ■ \ é in e t or szágg niuukásosztályánaii akcióegysége Berlin, (MTI) Nyugatnémet, országi megfigyelők szerint már most. alig néhány nappal a háborús szerződések puccsszerű jóváhagyása után nyilvánvaló, hogy Adenauer március 19-én nemcsak a háborús előkészüle­tek útján tett újabb lépést, hanem a saját rendszerének bu­kásához vezető úton is. A nyugatnémetországi vá­rosokban és községekben a dol­gozók felháborodva és harcos elszántsággá! tárgya.nak az Adenauer-klikk nemzetál ulásá. túl, valamint a jobboldali szo­ciáldemokrata és szakszervezeti vezetők munkáseilenes maga­tartásáról. ' A dolgozóit gyűlésein felve; tódiK a kérdés: mi a teendő? Ës a felelet* mindenütt ugyanaz; * kommunista sánctól demokra­ta és pártonMvüli dolgozóknak meg kell szívlelniük a Német­ország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának nyílt levelében felsorakoztatott érve- két és teljes akcióegységöen kell harco.niok a bűnös Adenauer- rendszer megdöntéséért. A háborús egyezmények elleni tömegtüntetések napok óta a munkásegység megteremtésének jegyében folynak. Dortmundban vasárnap több­ezer kommunista és szociál­demokrata munkás a város ha­tárára vonult és harci dalokat énekelve nyilvánosan elégette C- háborús szerződések szövegét, Neumünster főterén a hazafiak három íakere&ztet áhítottak' fe| ezzel a felirattal : ezt hozzák a háborús egyezmények a lémet népnek! nyomatékosan hangsúlyozta ú vas- és fémgyűjtés srazdasáSi és politikai jelentőségét. Az ócskavas és fém népgazdasá­gunk egyik legfontosabb -par ágának, a kohászatnak keLb A miniszter- ezután elsőrendű feladatként jelölte meg a gyűjtési munka jó megszerve­zését. — Feltétlenül szüksé­ges — jelentette ki a miuxsz ter —-, hogy széles tömegeket mozgósítsunk orszagszerte a vas- és fémgyüjtési feladatok elvégzésére. Az üzemekben, gyárakban és különböző in­tézményekben folyó gyűjtés mellett különösen nagy goii- dot kell fordítani a lakóházak­ra. ahol még mindig nagy mennyiségű hulladékán vág ta- ,áLható a fővárosban és vidé" ken egyaránt. El_ kell árui. hogv a házkezelőségek a ház­felügyelők segítségével moz­gósítsák a lakókat arra. hogy a. házakban megtalálható Jég kisebb mennyiségű hulladékot is átadják az állami begyűjtő szerveknek. A továbbiakban rámutatott a miniszter: az elmúlt két év során bebizonyosodott, hogv a fiatalság — s elsősorban ;i DISZ — nagy lendülettel és eredményes^ viszi előre a vas- és fómgyü.ités fontos ügyét. Emellett természetesen elengedhetetlenül szükséges a sikeres munka elősegítése céi‘ iából «zeros kancámat kiépíté­se valamennyi tömegszervezet tel. Szabó Jáuos miniszter tele iezésül hangoztatta: úgy kai1 a gyűjtést megszervez ti i. hogy ti; mes szocialista vérseugés» álaküljon kJ. a különböző gyűjtő szervek között. — V» gvázni kelj arra. hogy ez;. , a nt,(inkát n© becsül jük le/ ineV *r állami, hazafi;;? kötelezett* öt évvel ezelőtt vette birtokába a magyar nép a 100 munkásnál nagyobb létszámmal dolgozó gyárakat Öt évvé] ezelőtt, 1948 már* due 25 én a dolgozó magyar nép hatalmas győzelmet ara tott: elhódította a tőkés ki­zsákmány olóktól a száz alkar mazottixál többet foglalkozta' tó ipari vállalatokat. Ezt a nagyszerű hőstettet a magyar munkásosztály a párt segítségével. Rákosi elvtars vezetésével vitt© végbe. A párt a nap minden órajában figyelemmel kísérte a tőkések garázdá.kodását, leleplezte azo­kat. A do.gozók ezrei és tíz­ezrei hív-n követték azokat az útmutatásokat, amelyeket a párt adott a nemzet vagyonú nah, az ipari üzemet- felszere­léséinek. be rende zése i ne k meg mentésére. A párt volt az amelv biztosította, hogy a tó kések n© tudják kivonni tőké­jüket a gyárakból. A part gondoskodott arról is, hogy épségben maradjanak a mun­kagépek, melyeken majd új. győztes termelési osatara in­dulhatnak dolgozóink. A magyar munkásosztály határtalan lelkesedéssel é3 örömmel fogadta az mari üze­mek államosítását. A doigo zók új honfoglalóként a gjfá- rak homlokzatára kitűzték a vörös zászlókat, a nemzeti lo­bogókat, hirdetve, hogv ebben az országban már a dolgozóké a gvár és az üzem. A Kecske­méti Schil'fer Cipőgyár már nem a Schiffer családé, a Gyufagyár dolgozói már nem n svéd gvufatrösztnek verej­tékeznek, az Alföldi Kecske­méti Konzervgyár nyeresége már nem a. Weisz Manfred bárók zsebébe kerül, a Plat ter Konzervgyárban már nem Platter János, Kecskemét .,új földesura” parancsol a mun­kásoknak. Az államosítás hatalmas csa­pás volt a tőkésekre. A, gyá­rak, üzemek régi gazdái, a pénz emberei. a felszabadulás után. fe]hasznú’va az inflációt, a munkásosztály vérét szipo- yozva. hatalmas összegeket harácsoltak össze. 1940—47- ben a tőkések már azt hitték, íogy visszai-akadhatják el vesztett uralmukat és már na­gyon berendezkedtek a. vezér- igazgatói szobákban, ahová muukásember alig tehette be lábát. De az államosítás keresztül­húzta számításukat. Utána hiába suttogták, hogv az á’ la­ntosi tott vállalatok a_ tőkés vezetés nélkül csak ráfizettek, meil hiányzik a tőkés kezde­ményezés. a tőkés vezetés. A tények azonban rhásrói beszél nek. Az új vezetők sok üze­met nemcsak teljesen újjáépí­tettek. hamm jelentős mérték­ben ki is bővítettek. Minde­nütt növelték n termelékeny­séget, az üzem kapacitását. A. kecskeméti üzemek ma jelentő­sen többet termeinek, mint a tőkések idejében, aminek fé­nyes bizonyítéka, hogv ma» négyszer annyi áram szüksé­ges. mint az államosítás előtt. , A tőkések egyéni kezdem/ ' evezését felváltotta a dolgozó- százezrek k;zdeménvezése- A: tőkés viszonyok között, az ál-* lamosátás előtt nem érvénye-' sülhettek a munkások alkotó,. újító, észszerűsítő kezdenie nvezétoi. A kapitalista viszo­nyok között eÖképzelhetetlen volt* ami azóta megvalósult, hogv munkások ezrei, tízezrei törik fejüket munkamódsze­rük megjavításán, úiításökoD, amelyek a munka termelékeny' ségét. fokozzák. Kecskemété« is. a megyében is tok-sok újí-« tó nyomán megjavultak, toké- letesedtut a munkamódszerek. Az államosításkor a tőkésed azt is fújták; hogy a munka »ok legjobb képvi*o!ői nem áll­ják meg helyüket a vezetés­ben. Ezen a téren is rácáfol­tak a téuvek a tőkések „aggo­dalmaira”. Ujtípusú ipari ve zetők vették át gyárainkban a vezetést, mint Baltyh Ferenc öntő a Kecskeméti Gépgyár­ban. Radies Sándor lakatos, a Kiskunfélegyházi Gépgyár­ban. Ezek az újtípusú vezetőit már nem trónolnak a párna zott vezérigazgatói szobák­ban, hanem méghalil.iák a mun­kások hangját. javaslatait azokat felhasználjak, as irányí­tásban «s a vezetésben. Az államosítás után hala más lépésben megindult, a fej­lődés. Pl. a Kecskeméti Gép gyár két ú.i öntődecsarookot> ú.i zománcozok ú.i kemencét é-« sok modem gépet kapott. A Kiskunfél egyházi Gépgyárba» ú.i szerelőcsarnok, az ú j öltöző, mosdó, orvosig rendelő hirdeti, hogv a munkások kezében van a gyár. A párt segítségével végre­hajtott államosítás után olyan iparágak indultai: fejlődésnek-' amelyekkel a múltban semmi a eem törődtek. Kiskunfélegyhá ­zán felépült a Bányászati Be rendezések Gyára, amely a nagymáuyoki, dorogi, borsod i Kzéntrösztöknek szállít béi-en dezéseket- Hazánkban tehá-i megindult a bányagépgyártás A múltban ezzel a ^ tőkések Semmit sem törődtek, meri nem biztosított megfelelő pro­fitot. Öt évvel ezelőtt új honfog­lalóként. lépett be a magyar uép, a dolgozó nép az ipar: üzemekbe és az öt év alatt szinte felmérhetetlenül hatu.:' más győzelmet aratott a gé­pek birodalmában is. ». Dolgozó parasztasszonyok a tavaszi munkák és a begyűjtés sikeréért KUNSZENTMIKLÓSON Ka. bai Imréné március 8-ig telje sítette félévi tojásbeadását. Smidt Józseínó szintén élenjár a begyűjtésben, mert évi baromfi- és tojásbeadását mar te.jesítette. Takács Zsigmondne március 8-ig szintén e eget tett évi baromfibeadási kötelezettsé­gének. E.liatározta, hogy a feiázabaöulási héten tojásbeadá­si kötelezettségét teljesíti^ A SZABADSZALLASI MNDSZ asszonyok között is vannak pél­damutatók. Kovács Vendelné nemcsak fé évi tojás-és egy évi baromfibeadását teljesítette, hanem félévi adóköte ezettségé- nek is eleget tett. Ráoz Imréné toég öt megelőzte a pé.dáanutá. tásban, mert évi ' adóját már teijesitette, A A TAtíSI PETŐFI tenueiö- szövetkezei aészónyal csatlakoz­tsk a szabölrsmegvi-i- termelő­szövetkezeti asszonyok felhívá­sához. Hatan kapcsolódtak be a 200 munkaegység eléréséért folyó mozgalomba. A szövet ke. zet 24 nötagjának legnagyobb része bekapcso.ódott a munká ba. Az asszonyok elhatározták, hogy a felszabadulási héten még fokozzák teljesítményeiket, hogy elősegítsék a tavaszi munkák sikeréért folyó harcot. I báesbursódi állami gazdaság jó vaj határidő előtt végzett a tavaszi kalászotok keresstspras vetésével. Azóta a gazdaság­ban befejezték 220 nőiden c olajlen és 500 holdon a tava szi bükköny vetését is. A gaz dasáe most főiké; zül a vetés további in unkáján». IDlŐkész.' tik á kukúrk’A Ós'a gyapot ve- tőmagot; lxógv az árrá'álka, inas időben a vetés megkérik hozzáfo2hnssanh k /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents