Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-19 / 66. szám

A bírálat elfojtása a Mt!ti-pasztaf állami gazdaságban A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa naSv nyomatéklcal húzta alá « bírálat, és ön bírálat jelentősépét s mutatott utat a mi várt szervezeteink számára is. Sztálin elvtárs arra tanít: Ha nem vesszük éPzre és nem tárjuk fel nyíl­tan és becsületesen, ahogyan bolsevikckhoz illik, munkánk foavatékossáaait és hi­báit, akkor elzárjuk mag unie elöl a haladás út ját. De mi előre akarunk IwXadni.” A fejlődés tehát a hibák állandó kijavításán, n hiányosságok pótlásán keresztül törté' ník. Ezért .a bírálat ás önbírálat fejlődésünk hajtóereje. A bírálat elfojtása pedig, akér nyílt', akár burkolt, akár enyhébb, akár durva formában történik, minden- kdvpen párt ellenes, népellenes cselekedet, amely súly >8 károkat okoz. Aki a bírálatot elfojtja, az a hibákat takargatja, az fékezi a haladást, az a saját érdekét a várt ér­deke fölé helyezi. Az ilyen ember méltatlan a párttag sám a-. Is Ötéves lervkölcson hatodik sorsotása A HiM-üusztai áfiami gazda­ság vezetőinek személyében 4y«C embereket zárt ki a 'oárttagsásr soraiból illetve ré •ízesített ezigoni megrovás­ban a kalocsai járási pártbi­zottság. Elsősorban az üzemi párt­szervezet muiikáját vizsgáivá a gazdaság területén nen töl* tötte be az élcsapat a motor szerepét. EnncV fő oka. bogy <t gazdusáfH vezetők elnyom ták, lebecsülték a pártszerve­zetet. visszautasították a párt bírálatát, nem túri . tők ma ónkra kötelezőnek n pártszer­vezet határozatait Kollár oly társ üzemi párttitkár függő viszonyban volt Ketemen igaz­gatóval, A partéiét ezek után -Ueebapíkuasá vált. a fokozódí nyomás a pártszervezetet egy­re inkább háttérbe szorította­Mindez abból adódik, hogy a gazdaság vezetésében döntő ■»zerepot kapott <& ellenség &tneiv céltudatos romboló mun­kát folytatott. A pártszervezet '«építésen, háttérbeszorításán táj ezt. igazolja a kádermunka s. K-4emau igazgató és Már kus vezető agronómús részé­ről íépten-nyomon megmutat, kozott a munkáBKáderek lebecsülése, akiket a feladatok elvégzésére alkalmatlannak minősítettek s helyükbe általuk kiválasztott — minden esetben ellenséges — elemeket ültettek. Két 5 hóna­pos szakiskolát végzett női dolgozót visszatértük után ren des munkásnak alkalmaztak. 'elvették munkakedvüket. Igen éleseit megmutatkozott az ilyen eljárás a kommunista dolgo­zókkal szemben. Jlékasi Baiaza úB Kokkemtein Jáiipö elvtár­siakat brigáoveztöi tisztéé* gükből leváltották. A lejára* tás módszerét Márkus agronó- rmts viszi a muukáskáderek e»- ien, indokai: „Nem alkalma«, nem, eré.yeö, nincs szakisme­rete stb Márkus & múltban főmtéző volt s közismert hogv a dől gotokkal kegyetlenül bánt, a kisszá.lási uradalom cselédeit tettleg is bántalmazta. Ezek után érthető, hogy leváltott munkást-, äderen he­lyére, a vezetőhsiyekrc imboráit, az e fenséges „szakembereket” ültette. Rékasí elvtárs helyére a vi­dékről hozott volt bóresgazdát tették brigádvezetőnek, ltok- kenstéin elvtára utóda, egy Konca nevő egyén, aki lóbát* •ól ordítozik a dolgozókra, fe­nyegeti őket A viselkedését Kolonien igazgató is helyosel- te azzal, hogv „a mi dolgozó inkra. még ma iö kiabálni kell." Ezt a Konezöt “ annak elle­nére a párt- ós szakszervezet ryalázása miatt a «zakszeTve tét ki is zárta soraiból — igazgató ^avash+ára. a párt negkérdeZeie né’kül 5 hónapos sko’ára küldték. Uríberbtts János elvtársat- aki 1949 óta dolgozik a komló- tolepen és a szőlészetben is ve­rető szakmunkás vo’t levájtot- ák és he'vébe állították dr. fg»ldndl Aladár volt 6Ö0 hol­las földbirtokost, a.ki most -almija néniét szamtönyvek­ből — a kom!,'kezelé't. A ka- aatavat fUohér Imre 50 hol ia« kulák keceli. Staffer Tó* dés volt bomagykoreíkétíő- •aéptőgéptulatdonoű a tehéilé­szetben dolgozik. Az ództál y- ideg-n Bozsicsot 1951-ben sík kasztá-ért eltávolították & gazdaságból. — most az igaz­gató visszavette, mert rokkant lévőn ..megesett rajta a szíve’’ és egyébként is ,.kitűnő szak­ember.” A munkaskáderek el távolíts sát és az ellenség beépítését Kelemen igazgató maga is se­gítette. Folyton azzal érvelt: ..a kommunisták, munkáská­derek alkalmatlanok, nem áll­ják meg a helyüket”. Persze, már eleve úgv foglalkoztak az iskolára küldendő dolgozók r'velősével és a visszajött ká derek segítésével, hogv elve­gyék kedvüket a munkától, és az ellenség szaikózhassa: „lám a kommunisták nen\ alkalma­sak semmire”. S Kelemen igaz gató megmutatta1 jobban bí­zik az ellenséges bandában, mint a gazdaság becsületes kommunistáiban. Az ehenséges banda Kefe. men igazgató jóváhagyásá­vá;, síit részvételével a vis®- szaélések, csalások, korrup­ciók sorát követte el, A vezetők, az irodai személy­zet, mindenfajta juttatásnál előnvbfen részesültök. Erre ter­jedt el a dolgozók körében a közmondá®: ..Aki közelebb van a tűzhöz, jobban me.egsz.k.'’ Kelemen többtíz mázsa, fát számíttatott el saját céljaira, jogtalanul kapott kukoricát, herellsztet és répát Márkus agronómús. ®őt rozsét és da­rát kapott a gazdaság volt aí kalmazottja- egy apó,ca is. A jóléti keretből mulatságokat, zenészdíjakat rendeztek a ve­zetők. A pártszervezet és a gazda súg valamennyi becsű1êtes dol­gozója jól látta és szóvá íj tette ezeket a hibákat. A bírálatot azonban Uurv-u módon e.fojtotta a vezető, ség, élén Kelemen igazgató­val, »öt odáig merészked­tek, hogy a bírált megfe­nyegették es et is távolí­tották. Ez oda vezetett, hogv a dol­gozók már nem mertek bírálni, hisz:h kenyerük fórgott koc­kán. Kelemen igazgató szanr talari’-zor hangoztatta: csuk azoktól formája el a bírálatot, akik legalább olyan fejletten, mint ö és ..becsületes embe­rek”, Erőszakos tekintélyhaj- hászásában-a bírálatot úgv te kintette, mint a vezetőség „le­járatását”. Több esetben előfordult hogy a gyűlést, amelyen a dol­gozók bírálták a vezetősége-, azonnal bezárták. Kelemen igazgató a legutóbbi összveze­A párt nem tűri el a bírálat elfojtását. A járási pártbi­zottság igazságos, kemény büntetést alkalmazott a gazdaság vezető szemé yeivel szemben. Kelemen igazgatót a pártszervezet elnyomása, u bírá'at sorozatos elfojtása, a taunkáskáderek- tervszerű leépítése, az ellenséges euemek vezetésbe való állí­tása és azok támogatása, funkciójává! való visszaé'ése, ma­gatartása és a párt félrevezetése miatt kizárta a párttagság Boraiból. Ugyanígy kizárta a pártból Gulyás Lajos személy­zeti vezetőt a kádermunka és az oktatás elhanyagolásáért, a bírálat elfojtásáért az ehenséges elemek tevékenységének elnézéséért, ( Szigorú pártinegrovasban részesült-Kollár elvtárs párttiikár, opportunista magatartása, a párt félrevezetése, a pái-tcmiuka elhanyagolása miatt. tősfegi ülésen a párttitkári be számolót, — amely őt bírá.la — kétszer is félbeszakította De a legfelháborítóbb eset történt a legutóbbi szakszer vezeti gyűlés után. Junász e.vtára szaicszervezetj elnök bírálta az igazgatót több ma zsa takarmány tönkrémenete le miatt, tiltakozott a sikka*z tó Bozsies visszafogadasa el len, felvetette a termények helytelen e,o^ztását és az el .ensege« eiemes. beépülését. A baátat jogos volt — de az igazgató részéről azonnali nie y toriás követte. Juhász eiyiár sat lakásától 11 kilométerre a duly ez te, feleseget — aki párt vezetőségi tag is — lóvá! tóttá munkaköréből és h‘lyé be egv kuiakcsemeíét állított, De nt sem állt meir Kelemen később Juhász elv társat azon­nali hatállyal elbocsátotta, az alábbi fe.mondöievöl alapján Értesítem, hogy 1953 márc-Us te-an 17 órai időponttal ayqz- daséűban végzett működése alól hozzájárulással jelmert lem, ilieive a gazdaság terüle­téről kitiltom. Elhatározáso­mat az indokolja• hogy ittlevő működési ideje alatt, a veze­tőséggel szemben valótlan rá Qaimakkal támadt, a vezetőség vezetői' tekintélyét n dolgozok előtt aláássa, ami feltétlen a munkaerkölcs rovására megy.1’ Juhász elvtárs az egyetlen ember volt, aki bátran bírálni merte a vezetőség ' munkáját. Kelemen igazgató erköle-térén, részege.-kedó életmódját — ezért kellett távoznia a, Kaz dóságból. Ezzel féiemlíUtte meg a többi dolgozót. Kelemen igazgató. — akik az eset után valóban nem is mertek többé bírálni. A. párt- és szakszeme zet vezetői is szájtáti rnóaon háttérbe vonultak, néni szán­lak síkra a tröszt é* miniszté­rium előtt az ellenséges elemek eltávolításáért, akiket a veze tőség Ke,einen igazgatóval a» élen ..pótolhatatlan szakembe­rekként” dédelgetett. Ezek az állapotok visszatük­röződnek gazdaság termelési munkáján is. Mezőgazdasági é« állattenyésztési tervét nem teljesítette a gazdaság ftfth ezer forintos veszteséggel zar­te az évet. Az edenséges mun ka iskolapéldája mutatkozik meg a sertéstenyészetben. Geiger János bngádvozétj utasítást kapott, hogy a serté­sek alá szalmu helyett homok­kal almozzon. Tiltakozott elle­ne. de a parancsot csalt négy kutrieábaii hajtotta végre, kettőben szalmával almozott. S a homokban 70 darab süldő hullott el. míg a másik két szalmás kutricában alig pár ál lat. S a vezetők országos ra­gályra hivatkoztak az eihup ás okaként, nem » homokkal való almozásra! Ma; március 19-én kezdődik az Ötéves Tervkölcsön hatodik aorso ása. Kormányunk közel 91 mi.liő forint értékű kötvényt sorsol ki. Ki&orsoiásra kerül d0.7 miiliő forint nyereményre és 60.1 forint pedig törlesztés­re. Ez a sorsolás az eddig kibo csárott álianiköicsönők tizedik sorso.ásá. A most kiso-rsoiauüó köze. 91 millióval mintegy 67d millió forintra emelkedik az az újszeg, ameiyet kormányza.imk a köicsönjegy zöknek visszatérít, illetve visszafizet. A sorsolás azt jelenti, hogy államunk, kormányzatunk min­denben és mindenkor megtart ja szavát: visszafizeti a köl­csönt az e.őre megállapított terv szerint. Másképpen a tőkés ál- lam. Ki ne em.ékezne még az első világháború hadikölcsönei- re, Horthyék erdélyi nyere ménykötvényeire. Sok-sok csa­ládban még ma is őrzik az egyik, vagy má-ik ái.amkölcsón kötvényét. A szelvények is iajca vannak, mert azokat a kapita­lista á-lam nem váltotta be. Ezek a kötvények arra vol­tak jók, hogy a háborús készj- iódés kiadásait, vagy a háoorú terheit a dolgozók vállára rak­ják. Sok dolgozó össze is ros. kadt e sú.y alatt. Ezren és ez­ren mentek tönkre, a jegyzett pénzükért később legfeljebb egy. két zsemlyét vásáro hattak, Ma más a heiyzet. Dolgozóink saját eletük eseményein mér. hetik le a kölcsönjegyzés elő­nyeit, vagyis azt, hogy hogyan térül meg számukra rövid idő alatt a jegyzett összeg. De nemcsak az életszínvonal emel­kedésében térül meg az összeg, hanem igen sok dolgozónál köz- vétlenül a nyereségben is, A tervkö csőn sorsolása azt bizonytíja, hogy aki a közös ség érdekében felajánlotta a forintjait, az a saját családja, egyéni élete sorsát -szépi.ette meg, továbbá hozzájárult az ország szocialista átalakításá­hoz, az ország iparosításához, hatalmas ütemű fejlődéséhez. Aki tervkö csont jegyzett, az .-áthatja megyénkben, hogy a jegyzett forintok miDen ö,t_nek testet. így KiSkunfé egyházán a Bányászati Berendezések Gyá­rában, Kecskeméten a ldb ví'.ett Gépgyárban, a Hü.őházban, a vízvezetéki hálózat kibővítésé ben, a víztoronyban, a Rákóczi-1 úti lakóházakban, *— De a megye valamennyi köz­ségébe eljutott a terv-kölesét hatása. Több traktor dübö.ög szántóinkon, az aratás nehéz munkáját a kombájnok és ara tógépek már levették a do go Bólt jelentős részének vál álról, új utak és vasutak épültek és epü nek, mint pé.dául a kiskő­rösi vasút és a kettösvágányu vasút Dunapataj és Baja kö zott. Bővülnek kórházaink, miut. például a kiskunhalasi, a iélegyházi és a kalocsai. Újjá- épü.t Baján és Sojon a fasiszták által lerombolt Duna híd. De nemcsak megyénkben, hanem az ország egyéb vidékeit is kamatoznak a dolgozók forint jai. Spül Szfálinváros, az Inota Erőmű, a Budapesti Földalatti Vasút, Kazincbarcikán a hatal­mas kombinát, a tiszai duz- zaszlógát, A szocializmus építésében újabb és újabb gyűze,me.- á lomásokhoz érkezünk. Minden állomás újból ós újbó; arró, győz meg minden dolgozót hogy a tervkölcsön népgazdasá gunk szocialista fejlődőiét soha nem látott felvirágzásai segíti elő. A mostani tervköicsönhúzás béketüntetés. A sorsoláson kihúzott számok hirdetik né pünk szi-árd békeakaratát ós azt az igazságot, hogy a Péké mindig nyereséget jelent az emberiség számára, szemben <■ kapitalisták akarta háborúvá’. Mi dolgozó népünk forintjaivá a szocializmust, a szebb és jobb jövőt építjük. Építjük a hatal­mas békemüveket, A kapitális ták a dolgozó népből kipréselt pénzekből a háborúra készül­nek, Fegyverkeznek. A háború segítségével ki akarnak jutni c kapitalizmus egyre mélyülő vál ságából. De a háború számuk­ra a legjobb üzlet. Mi liők nyo­morúságán szeretnék újból megtömni feneket.en pénzes zsákjukat, A tervkölcsönhúzás éppé» ezért megerősíti egész dolgozó népünk elhatározását: kemé­nyebben fogjuk az eke szarvát, gyorsabban forgatjuk a kalapé csőt, még többet termelünk, hogy erősebbek legyünk a béke front ránkeso szakaszán. Olyat erősek, hogy beletörjön el.ensé* geink, a háborús uszítók s azok cinkosainak, mint a belgrádi hóhérok, foga. Miért halad vontatottan a tojásbegyüjtés Felsószentivánon Feloöszentiván lemaradt a to- jásbegyüjtéshen. Szégyenszem­re a járás községeinek sereghaj­tói között sorakozik. Alig ta ál községben követésre az hyan példamutatás, mint Pankovits István és Varga Gyórgyné párosversenye, akik versenyre kelteit a begyűjtés minél ered. ményesebbé tételére és máris egáizévi tojás- és baromfibe- gyüjtésüknek eleget tettek. A köz8égben virul a tojás­sal vaió spekuláció, az üzé­rek tojúsfe vásárlása es a községből való klhurcolása. Százával vásárolják fel a to* jást és viszik Szögedre. Buda­pestre és a bajai piacra. l‘an- kovits Péterné sűrűn fordul meg ;ól megrakott kosaraival See ged és Budapest között. Hof- gesang Mátyá-mé a tojás mené vajat is gyűjtöget, Az e mült napokban io is .epleztek a fövá fosban. Nuszpl Lörincué egyet­len bajai piacról sem marad el. Gerendás Pá, az egykori malomtulajdonos 1b arra hasz­nálja a munkahelyén szerzett utazási Igazolványt, hogy to: jóssal üzérkedhessen, A községnek ezek az ismdrfc spekulánsai hásrókházia járva azéSik öásze a tojást, nogy a község tojasbegyüjtési ered ményeit rombolva, a váronoii* ,ban a dölBöZólf elöl e*voot to. jást busás haszonnal értékesít- hesÉék, . Mindez pedig a tanács orr.» e*őtt történik. Tudnak is róla. Do megeléged­nek apró kis pénzbüntetések ki szabásával. Az üzérek meg a markukba nevetnek. A bünte­tést belekalkulá ják a tojás árá­ba és ott fo.ytatják, ahol el­kezdték, A tanács eré'yesebb csukó. zöldet alkalmazzon ezek ellen az üzérek ellen, Pc'lengérézzé ki őket és leplez­ze le a dolgozó nép ér­dekei elleni ga ád merénylete­ket Éljen a tanács ttirvéuyadta tehetőségeivel és pénzbüntetések kirovása helyett juitussa őket a nép bírósága e ê. Ha a ta­nács erélyesei útját állja á to. jás kiharcolásának, Felső Bzentiván is e.eget tud tenni toj ákbegyüjtesi kötelességé tick. A VÁROSFÖLDI Kossuth tsz möZsraluiat ifidített aç áT látok , téli áttfileltetéSé érdeke-- liéu. hogv a feles.ege* táinr< máhnyai TkrideÍkeZő «egíték a takarmátiyhiádybB.a «jZenVédő t er hl e] ő « ZÖV f” t Keze te' két. A mozgalomhoz eddiir tiiúi több teze* esáttekoitett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents