Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-08 / 57. szám

S6 evvel azelőtt, karácsom máscdnapján avatták fel Kees kémét új városházát, amelyel Pártos Gyula és Lechner Odor tervezett. A közgyűlési tereir 5 üvegfestményes ablakán, ame lyeket Kratzmann Ede festett, betódult a bágyadt tél* napfény. Árkai Sándor mü’akatos által sárgarézből kovácsolt remei csillárokról és a számtalan fai: gyertyatartókról omlott a fény 216 kénye,mes ülőhelyen ter peszkedtek Kecskemét város- I Eerenc főispán, majd Kada Elek atyái és hallgatták Ben.czky I polgármester ünneplő szavait. Üres pompázás volt ez a nap ♦ NE FELEDD A MÚLTÁT! Kecskemét városi parlamentié már többé nem a Héjfas Ivánoké, a Sárközi Jenőké, hanem a munkásoké és dolgozó parasztoké A „hírős varos“ múltja és jelene Mint megannyi sok közgyűlési nap, amikor Kecskemét város­atyái ebben a közgyűlési terem­ben tanácskoztak. Az új város­háza fényes tanácstermében éve ken át gyűltek össze a városi parlament fejbó ogató jánosai Néha olyan kevesen voltak, hogy kár volt a fűtésért, a vi­lágításért. Székely Bertalan hat történeti festményeinek alakjai bizony szégyenkeztek, amikor egy:két városatya a látszat kedvéért elpufogtatott rövídebb hosszabb öntelt szónoklatot éí. utána megszülettek a gvakor. lati élettől távolesö határo­zatok. Nem az történt a városban, amiről a városatyák tanácskzz- '.ak. A kúl-sszák mögött a £zá iák a plébániai hivatal kénye. - mes irodájába, az apátplébános úr kezéhez futottak össze. A városban csak az történhetett, amit a prelátus úi és amit a klikkje akart Ezek az urak pedig nem «• kát törődtek Kecskemét lakosai uak földi életével. Inkább a túlvilág! élet paradicsomává, hitegették. Főleg a szegény- embereket. A gazdagok e vi­lágban Kecskeméten is dúsla- kodtak minden földi jóban, A kecskeméti városatyák sem a néppel, sem a város vagyoná­val nem törődtek. A város ha talmas területen, több mint 160 ezer holdon terült el. Kecs­kemétnek ebből 45 ezer hold jutott. Ez a föld azonban a korrupt, bűnös gazdálkodás Uö vetkeztében nem hozott komoly jövedelmet. 1930. augusztus 1-én a városi fatelep vizsgálatánál kipattant botrány vetett fényt a városi gazdáik», tíásra. Az egyik vádlott. Bakai József, vallomásában azzal vé­dekezett, hogy az erdőgazdaságnál már három év óta hamisan ve­zetik a mmik-abérjegyv-éke- ket. Erre azért voH szükség, mert a költséges vadászato­kat és a hajtok fizetését, továbbá a bugaci vasüt de. licitjét nem tudták más­sal fedezni, mint meghami­sított munkabérjegyzékek­kel, Kecskemét festményekkel dí­szített közgyűlési termében ha­tározták el a bugaci vasút épí­tését. Az építkezésre angol és svájci kölcsönöket, vettek fel. Azzal már nem törődtek a vá­rosatyák, hogy oly magas a kamat, hogy a kölcsönt már nem túdják törleszteni. A bugaci vasút pedig olyan „jól ment“, hogy volt b-zony nap, hogy 1000 pengőt is ráfizettek. A hiányt a városatyák könnyen eltüntet­ték Egyszerűen kivetettek 130 százalékos pótadót. Ebben a közgyűlési teremben sok olyan terv született meg1, amelyet később nem, hajtot­tak végrea j , . _ Kecskemét városatyái 30 évisí húzták a vízvezeték építését Kecskemétem Héjjas Ivánok, Francia Kiss Mihályok hintajai vágták a port az úton. A duhajkodó, népnyúzó kulák kép viselőtestületi tagok be-berándul tak a városba és olykor napokig tartó dáridók verték fel a vá ros csendjét. Mert halott és szomorú volt ez a város és ami volt is itt, mind az urak, ku- iákok kényeimét szolgálta. Az uraknak a városházi szolgált hordták a vizet. Nekik nem volt fontos a vízvezeték. A sze­gényember pedig ráért, az hord­hatta félkilométeres távolsá- ' gokról kann altban a kutakból a vizet. Ebben a közgyűlési teremben határoztak a hütöház építésé­től és a Strandfürdő létesítésé rői Is. A hütöház érdekében több városatya beszélt. Ezek olcsó pénzen összevásárolták a pulykákat és exportálták Ang liába. A kivitel céljára hütöház- ra volt szükség. Rábírták a vá­rost, hogy hütöházat építsen. Persze ezzel az exportőröknek vastagon csörgedezett a profit a zse­bükbe. Olyan áruitat tároltak, amelyek csalt felsőbb tízezrek inyendte dó­sét elégítették kt A városatyák gondosan ügyel­tek arra, hogy Kecskemét parasztiál os maradjon, Ez volt a földbirtokosok és ku- tákok érdeke. A város vezetősé­ge a zeebükben volt. Zimay Ká Sdy, polgármester és Dömötör Lajos helyettes polgármester a különböző kereskedelmi vállal­kozások igazgatósági tagságu­kon keresztül kapcsolódott a ku- lák&ág érdekeihez. Például Zimay Károly polgármester felügyefíbizottsági tag volt a Kecskeméti Gozléglagyár- ban, igazgatósági tag az Első Kecskeméti Szőlő és Gyümölcstermelő Sziiv. tke_ zetben, a Magy ar Általános Takarékpénztárnál, a Kecs­keméti Szőlősgazdák Szövet­kezeténél, a Budapesti Ti- szaj Helyiérdekű vasúlná* és a Kecskeméti Gazdasági Vasútnál. Helyettese hasonlóképpen ré­szesült a közös fazékból. Igen busásan jövedelmeztek ezek az igazgatósági tagságok. Milyen voit az étet a városatyák idejeoen 1935-ben a városháza tiszt- vise ö re szomorú május 1 kö­szöntött. Ismét nem kaptak fi zctést. Igen nyomott volt a han­gulat az új városháza 174 kü­lönböző szobájában, mert a tisztviselők már három hónapja nem kaptak fizetést. Kétségbeejtő volt az ifjúság helyzete. 1935-ben közel 200 szellemi ínségmunkás tengődött, Kecskeméten. A kenyérnelküii ifjúság valósággal megrohamoz­ta kérvényeivel a hatóságokat, valahányszor a megüresade.t állásokra pályázatot h rdettek. A váróé egy űtmes'teri és négy ütkaparói állásra pályázató, hlrdetett Rövid idő alatt 119 pályázat futott be, Voit érettsé | al glzett flata’ember Is, aki meg pályázta az ütkaparói állást. Szomorú képét mutatott az „emberpiac“. A hajnal még messzi volt, ami kor a Katona József Színház mögötti térségen é.énken zajlót az élet, A kecskeméti „emberpiacon' már hajnali 2 órakor nagy vol a sürgés-forgás. Aki ezekben az időkbsn nem tudott alkal­mazást kapni, azt későbben mái lényegesen olcsóbban vette fel a gazda, mert tudta, hogy 20—30 fillérrel alacsonyabb áron is megkaphatta, Nap-nap után megdöbbentő nyoniortanyákat fedeztek fel. Az egyik nyomor­tanyán kis szoDában Horváth Istvánnó 29 éves asszonyt tmái! tak Nem volt rajta annyi ruha, hogy kimehessen az udvarba. Hat teljesen meztelen gyermek az éhségtől gyötörve szédeí gett a szobában, amelyneh minden bútorzata mindössze egy ágy volt. A Benedek telepen próbált munkát taláni, azonban egyhónapos lúcsij miatt nem tudott munkába áll­ni. Már m.ndenét eladta és ami­kor eljött az este, 6 gyermeké vei befeküdt az egy* ágyba, Sok kisg yermek lopott, hogy éhen ne haljon. A város egyik legsúlyosabb problémája a csatornázás volt. A belterületi utcák járha latlanok, teljesen megközelíthe­tetlen volt a Zsiívai-telep, a Dárdai-, a Voelker-telcp. A közkútakba beszivárgott a hőié­A városatyák a fényes közgyű­lési teremben azonban vajmi ke­veset törődtek Kecskemét csator­názásával, 1935-ben 1000 önálló iparos és 500 segédje munka tél. kül tengődött. A volt Tóth- patika sarkán száz és száz munkanélküli ácsorgóit. Sokan hetenként inségmunkán 3 pengőt robotoltak össze. I Ez Kecskemét inutja. A vá­rosatyák népeiienes garáz­dálkodása szegénysége1, nyo­mort, munkané-küliségct idé­zett elő. A felszabadulás Kecskeméten megvailostatta a város arculatát. A tanácsban már nem fejbó'o- gató jánrsok ülnek, hanem dol­gozók, akik nemcsak szavaz­nak, hanem kormányoznak is Aki ma Kecskeméten Sétál, az egymásután látja népünk ál a- mának és a kecskeméti tanács­nak alkotásait Ahol azelőtt a kofák és kupecek a hepe nupás, rossz téglákból rakott járdákon és tereken porban, piszokban árusítottak, ott ma rend zett parkok virág­gal köszöntik a kecskeméti dolgozókat, A tanács gondoskodott arról, hogy a város új, zárt piacot kapjon, Mig az elmu’t rendszer urai még a város vízellátásáról sem gondoskodtak, addig ina a vá­ros vízszükségletének már több mint 40 száza ékát a vízvezeték. látja el. Még ebben az évben elkészül a víztorony és akkor ötéves terv végéra végleg megoldódik Kecs­kemét vízellátása. Kecskeméten ékesen beszélnek a tervülicotasok. Kecskemét egyik legszebb in­tézménye az SZTK-székliiz. Ebben vannak elhelyezve a vá­ros összes egészségvédelmi in­tézményei. Kecskemét továbbá új hütöházat kapott. Moderni­záltuk a Gépgyárat és a Köz vágóhidat. Újjáépítettük a Ka­tona József Színházat és a széktói fürdőt, Kecskemét utcái egy év alatt több burkolatot kaptak, mint azelőtt egy évtized úja t Sok összekötőút, épül, amelyek íecSkemót tanyavilágát hozzák közelebb a városhoz. Kecskeméten a terv lerakta a város szocialista iparának alapjait, Bővültek és korszerüsültek a meglévő gyárak. A Kecskeméti Gépgyárban megnagyobbították az öntödét, új zománcozó kemen­cét építettek A Lakatosipari Vállalat új gépműhelyt, új irodahe yiséget kapott, két mű­helyt pedig korszerűsítettek. Kecskemét azelőtt a szőlő,- barack, aima városa volt. Hatá­rát a szorgalmas dolgozók Hesperidák-kertjéhez hasonlóvá varázsolták. Ennek ellenére nem egy alkalommal télen fillérte'enül és re. ménytejeniil, munka né*« líüi állt a dolgozó nép. Igen kemény harcot vívtak az éhes gyomrok tűzvonalában. Ma eltűnt Kecskeméten az éhes gyomrok tűzvonala, a mun- kané küliség fekete réme. E.tün-. tek az ácsorgó munkanéacüliiek a Tótli.patika élői. Nagyot forduít a világ itt is a dolgo­zók javára. A városi parlament., a tanácsháza már többé nem a Héjjas Ivánoké, a Sárkö- zi Jenőké, hanem a munkásoké és a dolgozo parasztoké. I.yen volt Kecskemét múltja és ilyen jelene, fis ebben már látható a még boldogabb no]nap! Megyénkben 10 intézet és 6 osztály végzi a gümöhór elleni küzdelmet A fehdál-kapítalista Ma* gvarországtól örökségbe ka­pott legpusztítóbb népbeteg egünknek, a tuberkulózisnak t'elszámo.ását egyik legfonto­sabb feladatául tűzte ki népi demokrác áuk. Már edd g is Mentős, soka nem látott eredményeket ér tünk el a Siimőkór elleni küz* delmünkben. Az egész orszá­got boháló-zák az újonnan fel­szerelt. modem tüdőgondozó intézetek, ahol nagv tömegek röntgen szűrővizsgálata folyik s a korán felismert, fe’fede zett bet geket időben kezelés alá veszik és a gyógyításuk­hoz s-ükségea új. hatásos gyógyszerekkel meg is gyó gyítják. Ha nézzük megyénk viszo­nyainak alakulását a tbcvel kapcsolatban, azt atjuk. hogv 10 tbe-gonaozó .idézet és hat tbc osztá-v megfelelő felsze- reléssel és :iói fcép-ett szak emb rekkel ellátva végzi terv szerűen a tbc elleni küzdel­met. Ennek eredménye mutat­kozik meg a halálozások,, és megbetegedések óriási csőkké ué-óben. Megyénkben, ahol a 1 elszabadulás előtt fokozott mértékben pusztított a edimő kór, az 1940—1944. év-kban 10 ezer emberből 20—30 halt meg évente tbc ben. Az elmúlt 1952 évben már csak 5 tbc-s halálo­zás esett 10.000 lakosra. A meabeteoedésefo száma, vedül több. mint felére Lecsökkent é* ezek is jórés't korán felfedő- zett, sjaóavítható esetek. 1952 - ben tbc gondozóink 115.000 szűrővizsgálatot végetek, va gy-s a lakosságnak egyötöd részét szűrték át. Tbc s bete­geink gyógvítását nagymér­tékben elősegít: az ötéves terv keretében nemrég létesített, koi-szerüen felszerelt kalocsai tüdősebészeti osztályunk. 40 tüdősebészeti ágynak van a 160 ágvas kalocsai tüdőgyógy­intézetben. Gyönyörűen és szakszerűen felszerelt műtő- ben reflektorfényben, elektro­mos késsel végz modernül kiképzett tüdősebészünk <» nagv mellkasi műtétedet. Megyénk a tervszerű mun­kával és az országos átlagnál elért iobb eredményeivel most már a tbc elleni küzdelem első soraiban harcol és nagymér­tékben hozzájárul kormányza­tunk a'.on Célkitűzésének meg­valósításához, hogv hazánk­ban a pusztító népbetegséget minél előbb maradéktalanul felszámolja. Terv Kiskuníélegv háza és a Tisza közti leiület öntözéséről R ákosi elvtárs már több- ízben felhívta do-iguzo parasztságunk figyelmét az öntözés nasv jelentőségére. Az öntözéses ga dálkodás be­vezetésével nagymértékben függetleníthetjük magunkat az időjárás szeszélyeitől és nö vélhetjük a terméshozamot. ]V, egyéük a Duna és a Ti­sza között terűi el. te­hát igen sok lehetőséget nyújt, hogv helyileg megoldhassuk az öntözést. Beszámoltunk ar­ról. hogv a d ú riamén ti közsé­gekben megmozdu.tak a dolgo­zók, hogv a víz észszerű fel használásával Áldás-csatorna legyen az Átok-csatornaból- — Most ped a arról soámolha' tunk be. hogv a kiskunfélegy­házi járási tanács elkészítette azokat a terveket, a me’vek se­gítségéve! öntözhetjük Fé'egy háza és a Tisza közti területet jéó]egyháza és Ti-=zaú;ifa!u — között négy csatorna halad a Tiszával oárhu&mp- san- Ezek: az A'pá, —-Szentlő- i-inu csatorna. a fé'ig kiépítet­len Csukásér- a gátéri csator­na éa a félegvház vízlefolyás- Ezek m ad párhuzamosan folvnaV a Tiszával- A eé] a7- hogy ezsk&t karösitöSatorai­val kössük ö3sze és a tisz8új­falu s; holt Tisza-ágból kieme­lendő vízzel a Vízszintet szabá­lyozzuk. A tervek 3 er.nt a vi' zet Alpár közelében szivaty- tyúval emelnék ki és duzzasz­tóban gyűjtenék. A duzzasztó Segítségével vehetnék _ be __az észszerű vízgazdálkodást. Víz- ,gyűjtésre szolgálna . még a Sóstó éc a Péteri tó is. A ke- r sztesatorna megépítése né!' kül a duzzasztó segítségével ni ntcg-y 2500—3000 holdon le­hetne már most bevezetni a» öntözést- A keresztesatorna éoítése után pedig 10—15-OOü holdon. A járás terii'etén ,lév5 igen sok szikes tatai kerü hst- ae ígv művelés alá és m g- va!ósulna a dolgozó oarasztvk: régi vágva, how ezen a terü­leten is meghonosítsák a rizs- termelést. A z öntözési tervek meg' x_a- valósítása nemzetgaz­dasági szempootbó’ azt jelen­tené. hogv 10—15 ezer holdon kétszeraonyit termelh tünk’, m at most_éc ezen a területen végleg elűzzük -z aszá'v ré­mét Dolgozó paras tságunk biztosabban és jobban élhet boldoőu hah ezen. a hazamenti területen.

Next

/
Thumbnails
Contents