Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-08 / 57. szám
AZ MDP BÂCSKISKUNMBGYBl PXkTBU077SKGANAK LAPJA VITT. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM Jrn ~Q 1953. MABCIÜS 8. VASARNAP Eltávozott tolunk korunk legnagyobb embere, a beke legelső harcosa, legjobb barátunk, tanítónk, Jossif l ísssurioHories Sztálin 4MSm Sztálin öráknége Március 5-én reggel az egész haladó világon vil'ámként futott végig a hír, hogy a szovjet nép lánglelkü vezére,- a világ első oéke- harcosa örökre lehunyta szemét. Szive, amely első dobbanásától kezdve a világ minden dolgozójáért élt, - megszűnt dobogni. A világ minden munkása, dolgozó parasztja, békéért és haladásért küzdő értelmiségije ■— akár a szocializmust építő szabad népek táborában él, akár a tőke rablánca alatt sínylőd-k, — lelkében mérhetetlen, fájdalmat érzett, Ez a fájdalom azonban nem oltotta el a harcok tüzót. Sztálin elvtárs, akinek ravatala eiótt rója le gyászát ak egész- haladó világ, arra tanította a világ minden dolgozóját, a narcban nincs megállás. Szilárdan és következetesen, acélos hittel kell halad, mink tovább azon az úton, amelyet ő jelölt meg számunkra. Táviratok ezrei érkeznek naponta a Szovjetun ó Kommunista, Pártja Központi Bizottságához, a Szovjetunió Legfelső Tanácsához. A béketábor országainak kommunista és munkás pártjai a gyászj a fájdalom szavai mellett arról is* írnak távirataikban, hogy még keményebben, még erősebben fogják kezükbe azt a zászlót, melyet a nagy Sztálin aa SZKP XXX. kongresszusán adott a kezükbe. Kifejezik ezek a táviratok, liogy a felszabadult népek megszázsaorozott akarattal tömörülnek a nagy Szovjetunió és annak Kommunista Pártja köré. Aa eitéphetetlea, .örök időkre szőlő barátság jelképei ezek a táviratok. Egyúttal azonban a mérhetetlen hála szavait sugározzák, amely Sztálin ravatala felé száíl a béketábor országaiból. Mérhetetlen hálát érez a haladó világ tninden dolgozója azért hogy Sztálin hadserege felszabadította országaikat az imperializmus járma alól és a szabad, virágzó élet útjára vezette. A román, a bolgár, ar albán, a csehszlovák nép, a lengyel munkásosztály, a magyar nép azzal rója le mérhetetlen háláját, hogy még nagyobb harci lendület, tel, még keményebb helytállással építi országában a szocialista jövőt, A Szovjetunió felé száll ma a Kínad Népköztársaság minden dolgozójának, a vérző Korea minden katonájának harci üdvözlete, A Szovjetunió felé szállnak a kapitalista és gyarmati országok emyo. inott népeinek, békéért, szabadságért, függetlenségért harcoló hős dolgozóinak üzenetei. Egyre nagyobb erővel, egyre céltudatosabb hittel tömörülnek a kapitalista országok dolgozói, kommunista és munkáspártja- mögé, hogy kivívják a szabadságot, a békét, a munkához, a jobb élethez való jogot. Ennek adott hangot a Francia Kommunista Párt távirata, amikor arról beszél; „Sztáún neve, amely egyet jelent a szabadsággal, a nemzeti függetlenséggel, a boldogsággal, a szocializmussal és a pékével, kitörölhetetlenül bevésődött minden becsületes ember szivébe, s ezek az emberek most ünnepélyesen esküt tesznek: a franc.a nép soha nem fog hadat viselni a Szovjetunió ellen.“ A szocializmust építő tervek munkásai, a szabadságukért, függetlenségükért harcoló elnyomott gyarmati milliók, az impe-’ rializrous sötét mélységéből kivezetöutat kereső, kizsákmányolt százmilliók azzal a kemény akarattal szorítják kezükbe az épitő- munlta és a harc fegyvereit, hogy győzelemre viszik yz egész emberiség álmát. Elsöprik az útból a maroknyi kizsákmányoló, háborúra uszító sakálhadat, amely a maximális profit biztosítása érdekében egy harmadik világháború minden pusztítását akarja rászabadítania világ dolgozóira. A nagy Sztálin müve halhatatlan. Élni fog és még nagyszerűbb c£ok felé Irányítja a felszabadult népeket a hatalmas Szovjetunió Élni fog és még jobban megszilárdul a szabad országok örökké tartó szövetsége. Élni fog az ő nagy müve az egész világot átfogó legyőzhetetlen béketábor egyre erősödő küzdelmében, az elnyomott népek harcaiban. Sztálin elvtárs tanítása és hatalmas útmutatása él tovább a ml országunk, a mi megyénk dolgozóiban, akik most a jövöévi kenyércsatáját vívják a földeken, s a nagy tervek teljesülésének ütközetét vívják az üzemek, a műhelyek falai között, a nagy építkezések állványzatain, a természet igábahajtó tervek minden munkahelyén, minden őrhelyén. A világ dolgozói, — köztük a mi országunk dolgozói tó — még keményebb éberséggel veszik fel a harcot a külső és belső ellenség sötét tervei ellen és a végső győzelem biztos hitévei haladnak a Sz.áiJr! által megjelölt utón. az 6 eszméinek birtokában^ az ő tettei példáján tanulva, dolgozva és harcolva^ Moszkva népe búcsúzik a nagy vezértől Moszkva. (TASZSZ) Mérhetetlen veszteség érte . a Kommun sta Pártot, a szovjet népet, az egész világ dolgozóit: március 5-én utolsót dobbant Sztálin elv- társ szíve. J. V. Sztálin koporsóját a Szakszervezetek Házának Oszlopcsarnokában állították fel. A kristáiycsillárokat gyászfátyol vonja be. A márványosz.opo- kon vörös drapéria, a tizenhat testvéri szovjet köztársaság címerével. Páimák és élővirágok között, magas emelvényen feksz-k. V. J. Sztálin vörös bársonnyal. bevpnt koporsója. Az egész emberiség számára jóhsmert vonásokat nem változtatta meg a haiá-. A koporsó felett fekete szegélyei bevont ha- ' la.más vörös z&szio, rajta a nagy jelszó: „Világ proletárjai egyeljetek !*’ A koporsó lábánál selyematla. szon ragyognak azok a renüje.ek és érmek, ame.yekkel a haza tüntette lei Sztálin e.viársat, A koporsónál koszorúk tömege. Az egyik koszorú vörös szalagján ez olvasható: „A Kommu-üsta Párt és a szovjet nép vezérének és tanitómea terének, Joszif V-sszárionovics Sztálinnak. Az SZKP Központi Bizottságától.’* Dö.után 4 óra; kitárulnak az Osz.opcsarnok kapui. A szovjet nép búcsúzik elhúnyt vezérétől. Vége.áthatatlan emberáradat őzönlik az Oszlopcsar-okba. J. V. Sztálin koporsójánál harco.távsal állnak, díszörséget: az SZKP Központi Bizottságának tagjai, a kormány tagjai.. G. M. Ma ea- kov, L. P. Benja, V. M. Mo,OjOv, K. J. Vorosiiov, N. Sz, Hruscsov, N„ A. Bulganyin, L. M. Ka-’ ganovics. A, I. Mrkojan, N. M, Svemyik. A szimfonikus zenekarok Csajkovszkij, Beethoven, Chopin., Grieg gyászindulóit játsszák. Szomorú, fájdalmas némaságban vonul el J, V. Sztálin koporsója e.ött a végtelen emoeráradat. Jönnek a „Szcálin-gyár“ munkásai, a ..Trjohgorka"’ szövői, tudósok, a Szovjet Hadsereg és Haa-tengerészet harcosai, a, moszkvai iskolásgyermekek, a moszkvakörnyéki kolhozparasztok. Moszkva, a haza, az egész haladó emberiség búcsúzik J. V, Sztálintól. Forró szeretet, az elhúnyt vezér és tanító iránt érzett mély tisztelet és fájdalom olvasható le a lassan haladó emberek arcáról. A mérhetetlen fájdalom, a súlyos veszteség még jobban ösz- szeforrasztotta és összeforrasztja a szovjet népet. A főváros dől. gozóinak számtalan küldöttsége érkezik az Oszlopcsarnokba, hogy elhelyezze koszorúját a vezér koporsójánál. ötpercenk.nt váltják a díszőrséget. Dítzőrséget áll M. Z. Szaburov, M, G. Peryuhin, M. A. Szusz ov, N. A. Mihajlov, P. K. Ponomarenko, Sa. D. Ignatyev, P. N, Poszpjslov, N. M. Sataùn, M. F, Skirjatov. (Folytatás a %, oldalon)