Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-04 / 53. szám

A KISKUNHALASI BARNEVALBAN gondoskodnak a dolgozók munka' és egészségvédelméről üzem dolgozódnak. A politikai felvilágosító munka- pártunk, államunk gondoskodása ered- ménv'kéDDSn az elmúlt évben csak két baleset történt az üzemben. 1 GlERMEKEKRffi VALÓ OOADOSKOOÍ8 Az asszonyok nyugodtan végzik napi munkájukat, mort tudják, hogy gyermekeik megfejelő gondos ápolást, ne­velést kapnak az üzemi gyer­mekotthonban. A felszabadu­lás után épített gyermekott­hon 35 gyermeknek b ztosit gondtalan fejlődést. Az otthon belseje &z apróságok játékos vidám kedvétől hangos. A gyermekek kic ruhákon kívül megfelelő ételt, azonfelül íz­letes gyümölcsöt kapnak. MlltiC.Í IOI.IIATAT­I,A\ TÉ.MEK Pártunk és államunk tovább gondoskodik a dolgozók- mun­ka- és egészségvédelmi körük j menyének biztosításáról. Üzért minden üzemrészben ra­diátor fűtőtesteket szerelnek [ fel. A koopasztóban a gőzt és a még meglévő kellemetlen Te* I végűt, a tojá3lám-pázóban ke­letkező port ventilátorok be- ] szerelésével vezetik maid él­ik külső telep dolgozói 30 ezer forint értékben ebédlőt, lür f dőt és más egyéb egészségügyi | épületet kapnak. Egy üzemor­vos: rendelőt 10 ezer forint I értékben rendeznek be. — A gyermekotthon részére ruha-1 kát vásárolnak. A további [ munka megkönnyítése érd ké­ben 397 ezer forint értékben | keltetőgépet vásárolnak. A párt és állam gondosko-| dúsa arra kötelezi a szakszer vezet vezetőségét, hogy rend­szeresen nevelje a dolgozókat I a munkavédelmi intézkedések betartására- Ezzel is segítse | elő az április 4-i vci-senyválla­lások- teljesítését, a. balesetek, I megbetegedések kiküszöbölé-1 sét. Vörös Csillag A Kiskunhalasi Bániévá! dolgozóinak le.kés műnk-gat segíti pártunk és államunk azzal is, liogv messzemenően gondoskodik a dolgozók jobb anunkakörüiményeiről és je­lentős összeget ad a munka- és egészségvédelem további fej lesztésére. A AUI. I’ ÉS JELE.V A Központi Vezetőség jú­nius 28 ‘ ü é«ón Horváth elv társ az egé»:eégvéd elemről szólva többek között hangsú­lyozta: „Az az igazgató, aki uz üb. és gaqkrau a pártszer- vezet haligatólar/os jóváha- ] gyásával elsősorban a mun, húsok biztonsálát szolgáló ki­adásokon takarékoskodik, u.z pazarol a dolgozók életével és egészségével és nem méltó úr­in, hogy a proletárdiktatúrái idején igazgató legyen. A* ilyen eljárás nemcsak bűnös, hanem ostoba is.’3 Az üzem vezetősége ennek az útmuta tágnak nyomán újabb lépést tett előre a munka- és egész­ségvédelem terén. Ezévben 115 ezer forintot hasznáénak,-.-... ., . 7 «. » , . . 1, fel a munka- s egészségvédelem \v many jelesre rendezkedik be a bokodi további fejlesztesere. Ez al — .. szám is világosan bizonyítja, hogy pártunk, kormányunk milyen nagy jelentőséget tu­lajdonít a munkavédelemnek. Az üzem régi dolgozói még élénken emlékeznek arra a.z időre, amikor a tőkés Schnei­der elzárkózott minden elő!» ami a dolgozók, jobb nmuka- kój-ü menyeit biztosította vol 3ia. Gépet sem ^ alkalmazott, mert volt olcsó munkaerő bőven. Az üzem idősebb dol­gozói a napi 10—12 órai mun­ka után gyakran elmondották odahaza gyermekeiknek hogy: ■— leszakad a kezünk a s'-áraz koppasztásnál A körömgyul­ladásos betegség mindennapos jelenség volt. Az .üzem kor ezerütlen berendezése múleg ágva volt a fertőzésnek. Az öÉzsa nagysága” míg a dől go®>k kínlódtak, verejtékez tok. addig ő a Riviérán nya raft. Kent törődött mással csak azzal, hogy minél ■ bb Pénzt sajtoljon ki dolgozók­ból- Ez volt a múlt. Merőbe^ más a jelen. Ma már a dolgozók vidáman, .lel­kesen dolgoznák, saját jövőjű kért. iizrraük fejlődéséért. —- Kern kell félni a betegségtől, mert a gőzzel való gép; kop- puertás úgyszólván kizárja a fertőzés lehetőségét. A feldol­gozó helyiségekben kék é- fe hé,. munkaköpenyben, kötény­ben mosolvgósarcú lányok ké- nyehhes karos padokou, kell«; mes mol-’gben végzik napi munkájukat. A hűtőnél dolgo­zók szamára külön szobát biztosítottak, ahol a dolgozók melegednek. Megfelelő ruh '.s- Ezelki-ények állnak a dolgozok rendelkezésére. A gépeket mindHaiiitt védőrácsokkal sze­relték fel éB színes IViratok hívják fel a dolgozók figyel mét az eg., es munkaterületei, veszélyességére. A munkave ded mi aktívák felvilágosító ezavaikkal utat mutatnak az A báesbokodi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai \ cső porttag g y ülésen ismerkedtek meg idei gazdasági tervük­kél. Örömmel hallották, hogy a vezetőség elkészítette tervét \ a különböző növény féleségek termesztésére és kellően gon­doskodott a szövetkezet a ■másodnövényféleségek termesztő- j sér öl. Ebben az évben nagyobb gondot fordítunk az curotech- nika alkalmazására. Ki is számítottuk már, h tg v <i kalászo­sok keresztsoros vetésével 25» a kukorica négyzetes vetésével \ 13 százalékos terméstöbbletre fogunk szert tenni. Az elmúlt évben gyapotföldjeinkről átlagos 5 mázsás \ termést t'-^aríto ttunk le. Az idén .ouapott érmés link ered­ményeit G mázsára fogjuk emelni. Mivel fogjuk ezt elérni.’ I Azzal hogy elmúlt évi tapasztalatainkon okulva, jobban \ ■megszervezzük a növényápolás munkáját. Normafendezésünkkel az idén közel 6300 munka.ígységet\ fogunk megtakarítani. Ezzel tovább erősítjük, tovább gaz du g ítjuk szövetkezetünket. Építkezéseinket a téli hónapokban sem hagytuk abba- Négy darab romtanyánkat lebontottuk és a községben, egy I 120 férőhelyes marhaistállót építettünk- Nagy tervünk van ezzel az építkezéssel. Itt fogjuk, bevezetni a villany fejéit, « mesterséges byrjúnevelést. Itt főleg a nőket fogjuk foglal' | koztaUH. Voltak bizony méa eOypáran. akik a csoporttaggyűlésen I a vezetőségnek ezt a tervét nem helyeselték. Juhász Mi­hály azonban meggyőzte őket, hogy a Vörös Csillag a fejlő­dés útján nem állhat meg. Ennek az istállónak építése és a > szarvasmarha állomány növelése nem kevesebbet jelent> mint 27.000 liter tejtöbbletet egy évben, ami végeredmény­ben 81 ezer forint több jövedelmet fog jelenteni a szövetke-1 zetnek. Az új istálló építkezése előrehaladt• Március 13-re már I kész is lesz. Ve csak abban az esetben, ha a járási tanács mezőgazdasági osztálya az építkezés további menetéhez n[ szükséges cementet, meszet időben biztosítja, BOLYKAI GÉZÂNË. A fiilöpszállási termelőszövetkezeteit a buromfibeadási terv teljesítéséért Akik példát mutattak a begyüjtésbeu I Községünkben, Falsoszentivá- Hon kis gyűléseken ismertetjük aa idei begyűjtési niade.etet. Dolgozóink lelkesen követik a begyűjtési rendelet szakaszait. Kollár Imréné egy 70 éves dol­gozó parasatasszony a kisgyü- lést követüjeg másnap már ele. get tett egészévi tojás- és baromfibegyüjtésének. Férje sem akart szégyenben maradni, a kötelességteljesítésben, az ál­lampolgári fegye’em szigorú be. tartásában. Egészévi adóját kifi­zette. Példamutatásuknak így tettek követói: Retkes János, Sztánkö Kálmán, Dem Isa Péter jés Bognár István. Pár hónappal ezelőtt alakult ^Fülöpszálláson az Alkotmány termelő, szövetkezett csoport. A szövetkezet tagjai ja­nuárban elhatározták, hogy közös baromfiállo­mányt létesítenek. A csoport tagjai tagonként 3 darab tojótyúkot ad­tak a közös állományba. Ebből a mennyiségből alakult a csoport közös baromfiállománya. A Kiskunság termelő­szövetkezeti csoport tag­jai pedig tagonként 5 darab baromfit ad­tak be a közös állo­mányba. A község terü­letén működő Dózsa termelőszövetkezet ta­valy komoly nehézsé­gekkel küzdött, mert nem volt baromíiállomá- - nya és ennek következ­tében a ’ baro-nfibeadás teljesítése elhúzódott. A termelőszövetkezet­ben a legutóbbi párttag- gyűlés egyik napirendi pontjaként szerepelt a közös baromfiállomány létesítése. Horváth elv- társ, a községi pártszer­vezet titkára ismertette a többi termelőszövetke­zetek munkáját, hogyan teremtették meg a I baromfiállományt. a| szövetkezet kommunis­ta asszonyai felszólald-1 saikban felajánlották, nagy egy-egy tyúkalja | csirkét felnevelnek csoport részére és két­hónapos korukban ad­ják át a szövetkezet tu-1 lajdonába, ahol addigra I létesítenek számukra j meglelek) baromfióla- j kát. Árvái Józscfné, Már ton Ferencné, Bordas I Gáborné, Utasi Istvármé | és még nyolc asszony J tett felajánlást. V horotíti gépállomás akadályozza a tavaszi munkájukat ! I Pólyák József vb, elnökhelyettes, i Kálijuk- Q gépállomás aka­dályom a a tavaszi munkákat. A bore ta i gépállomás n trak torokat rosszul javította ki, hasonlóképpen a munkagépe­ket i-. Ezért az egyheti joidőt javításokkal töltötték el. po­ci'a- 250 hold terület vár fel­szólításra­Ilyen körülmények között a gépállomás nem tartja ‘.be a minisztertanács határozatát és akadályozza termésátlagaink növekedését. Ezzel nemcsak nekünk, de népgazdaságunk nak ia kárt okoz. A gépállo­más vezetői nagyobb felelős­séggel ellenőrizzék a munká­kat 1 HORVÁTH FERENC Jánoshalma. I égül is lio*ry állunk a vetéssel Farkas elvtárs? Délelőtt 11 óra körül járt az idő. napsütéses ragyo- (Jó nap volt. Farkas András, a kim' veszeti tanács elnöke elégedetten nézett az ablakra. — Egy darabia tűnődre szemlélte a fák ágain ringatózó verebeket, aztán mosolyogva fordult a tanácstitkárhoz: — Csodaszép idő van. — Akárcsak májusban — jegyezte mej a titkár. Elmerengve követte tekintetével, a, falról lassan le­ereszkedő Dákot és hozzátette: — nemsokára nyílik az orgo­na... Virágillattal kevert langyos levegő... Nem kellemes, elnök elvtárs? De igen — válaszolt élmélázva, az elnök. — Képzeld csak: a, magasban bárányfelhők, a réteken sok színben pwi- vázó virágok, mézet gyűjtögető méhek, ragyogó szárnyú lepkék, a zöld lombú fákon trillázó kismadaraic. Halkan kopogtak az ajtón, Hepp elvtárs, a megyei ta­nács kiküldötte lépett be. A bcntlévők örömmel nyújtottak kezet s a tanácselnök azonna■* lendületes mondókába kez­dett: — Nagyon örülünk látogatásodnak, elvtárs. Es kell ne­künk! Jöjjenek a megyeiek és segítsenek bennünket a tava­szi munkákban. Hiszen úgy tornyosulnak elénk a felada­tok, mint. Kárpátokban a hegy tömegek.Kicsit abbahagyta/ majd még jobban nekilendülve folytatta: — De ne gondold, hoov kétségbeesünk, az akadályok előtt. Dicsekvés nélkül mondhatom: úgy megy nákoili u tavaszi munka, mint a ka­rikacsapás. Már az összes problémákat letárgyaltuk, meg­beszéltük, kiértékeltük. Minden irányban megtettük a szük­séges lépéseket, ügy ám! Lendületesen, wntokba foglalt terv szerint teljesítjük kötelességeinket. Nem dicsekszem., de. - szóval bátran merem állítani, hogy az egész járásban, sőt az egész megyében mi '/agyunk a legelsők. .Jól kihasználtuk a kedvező időt. Egye/nberként sorakoztattuk fel magunk mögött a dolgozó parasztokat, Kalakokról persze nem be­szelhetek. Ilyen féle népség már nem akad a mi községünkben, he-he-he. Értjük mi a módját. Hepp elvtár .4 megyei kiküldött jóleső érzéssel hallgatta. Nagyszerű, elnök elvtárs, mondta lelkesülten. — Mostmár én kérdezek, eauet-mást, Az itteni értékes tapasztalatokat össze oltárom gyűjteni, igcn jól, felhasználhatjuk őket más községben, — Elszomorodva tette hozzá: — Sajnos, nem mindenütt megy ilyen lendü­letesen a tavaszi munka. Az elnök büszkén vetette fej fejét és szélesen, moso• Ivóivá ült le a kiküldött mellé: /— Parancsolj elvtársam, pa­rancsolj! — Beszéljünk először az állandó bizottságról Hogyan kapcsolódott a munkába? Az elnök elpirult, a tanacstitkárra nézett, próbálta el­kapni a tekintetét. De nem polt szerencséje, mert az éppen a kályha vörösen izzó oldalában, gyönyörködött. Hümmo- gött az elnök, majd sóhajtva mondta-. — Sajnos, az áUd>ldó bizottságot hónapok óta nem tudjuk összehozni. Pedig hidd el, mindent megteszünk ezirányban... — Hogyan tudatosítottátok a miniszter tainécs határoza­tát-? — Melyiket, ha szabadna bővebben érdeklődnöm? — A tavaszi munkákra vonatkozót gondolom. — Ahú, tudom már! Hát kérlek szépen, először is letár­gyaltuk a vébén. Kiértékeltük, konkretizáltuk, javaslatokat indítványokat fű~tünk hozzá. — Milyen módon tudatosítottátok, hogyan ismertettétek a dolgozó parasztokkal ?-- A dolgozó po^sztokká? Hát izé... Tudod kérlek szé­pén, a mi dolgozó parasztjaink rendkívül szorgalmasak, Hogy úgy mondjam... De ép azt szeretném tudni, hogy a helyi tanács mi­lyen módon járul hozzá ennek a szorgalmas munkának-, elő­segítéséhez? Azt már említettem• hogy letárgyaltuk. Figyelembe véve persze a helyi adottság okát. Ez szerintem igen figye­lemreméltó körültekintésnek-, tekinthető, úgy-e titkár elv­társ? Hány holdat vetettetek már el? Hány holdat? Hát kérlek, Hepp élvtárs, ez olyanfor­ma dolog. •. hoav is magyarázzam meg érthetően neked? No nézzük először is a határt. Községünk határa szinte vég­telennek mondható. Ki avőzné azt bejárkálni? Másodszor pedig... No, azért remélem, nem vagyunk utolsó helye/. Mindenesetre azonnal intézlcedem, hogy a jövőben méa rész­letesebb információnk legyen.. élvtárs Ahugy így a tanárm-htök mesélaeti a dolgok állását aka- elvtársnak egy remek rational is eszünkbe jutott Sztálin jellemzése az üres fecsegőről: Ént Hogy állnak nálatok « vetési munkák? Ő: A vetési munkák, Sztálin élvtárs‘í Mobilizáltuk ma­gunkat. -.•'•**>»»**"•• Én: Na és-? ö: Éllére állítottuk a kérdést. En: Na és azután? Ő: Fordulat van nálunk, Sztálin elvtárs, hamarosan rnea Usz a fordulat. Én; De mégis? Ö: Haladás jelei mutatkoznak. Én: De végül is, hogy állunk a, vetéssel? Őr- A vetéssel, Sztálin elvtárs, egyenlőre méa sOlujgy sem állunk. * 7au áll ez valahogy Farkgs tanácselnöknél. elvtársnál isi a kunpeszér.i Építkeznek u uemcNiiádudvuri Kossuth hun Xa g y méretű építkezés J'o- Kik a uenh'Suádudvar Kos üithbam A szövetkezét gon­dos előrelátással készül állat­tenyésztési tervének végre­hajtására. A növekvő állaté-*' lománv elhelyezésére carv 80 férőhelyes lóistállót, 100 fé­rőhelyes hízJialdát és egy „ 50 férőhelye3 siiiclőszáUást építő nek. Az építkezések mellett ki" javítják a meglévő istállókat; hogy azok a követelmények­nek mindenben megfeleljenek

Next

/
Thumbnails
Contents