Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-25 / 47. szám
r Ébredjen fel téli álmából a kecskeméti városi tanács mezőgazdasági osztálya MEG3EGYZES „ Vizet prédikál és bort iszik“ — mondja találóan a közmondás arra az emberre, akinél e Szó és cselekedet nem fedi egymást. Ezt lehetne elmondani a petőfiszá‘Iá»i tanácstagokról és népnevelőkről is — ha, arrői leime szó, hogy úgy járnak agitálni a begyűjtés érdekében, hogy Ők ugyanakkor még tavalyi hátralékkal is adósok. Szálkái Józset tanácstag 77 tojást. 337 kg kukoricát, Tóth László ugyancsak tanácstag, 5 kg baromfit és 44 tojást, nem adott be tavaly s még ma sem. De ezek az emberek „becsületesek" Elismerik, hogy így nem mehetn-k agitálni, — tehát nem is agitálnak! A faluban egyedül a felvásárlók járnak kl a dolgozó parasztok közé felvilágosító munkával. Sem a begyűjtés« állandé bizottság, sem az MNDSZ, — de még a pártszervezet sem végez agltáclót. Ez meg is *átszik a begyűjtési eredményen, mert erre a negyedévre aig 71 kg tojás gyűlt be, a tavalyi hátralékok meg éppenséggel nem fogynak. De hűi8 van a nyilvántartás körűi is. A tanács dolgozóinak sem sok jogcímük van arra, hogy beadást követeljék, mert csak azokról vezetnek nyilvántartást, akik Petőfiszáüáson teljesítették a kötelezettséget. A dolgozók nagyrésze viszont vagy Félegyhá zán, vagy Pá.inonostoron adja be terményét. És sem a félegyházi, sem a pálmonostori begyűjtési csoportnak nem jutott még eszébe; hogy ezekről jegyzéket küídenének át a petőfiszállási nyilvántartónak, akinek így tiszta képe lehetne a begyűjtésre1, S hogy még teljesebb legyen a zűrzavar, a lei- vásárlók olyan hiányosan töltik ki a vételijegyeket, hogy azok ról emberfia ugyan nem állapítja meg, hogy a beadást teljesítő dolgozó melyik községbe való. Így kerül Petőflszállásra tősgyökeres félegyházi lakos véteii,jegye és viszont. A tanács tehát elsősorban saját tagjaitól követeljo meg » beadás teljesítését, hogy ne legyen okuk „szégyenlősködni" a népnevelőmunkától. Másrészt teremtsen rendet a nyilvántartás vonalán, — mert ennek jó, vagy rossz volta igen döntően kihat a begyűjtés eredményére. Csak kettőt említve: a kártérítései, kivetése jó nyilvántartás nélkül el sem képzelhető, de as sem fordulhat elő, hogy olyan dolgozót zaklassanak ismétel ten, aki már teljesítet*. Mindezt azonban a petőfiswíüási tanácsnak régtől tudnia kelless®! „ Újabb tíz községet kapcsolnak be megyénkben az idén a vezetékes rádió hálózatába A vezetékes rádióhálózat fejiesztésére az idéu több mint uiásiél millió forintot f ordít a terv kej-telop közötti részén építéKecskemét város tavalyról többszáz hol^l őszi vetéssel ma rád adósa az-államnak. Tavasz ra tehát kettős feiadat áll a tanács .előtt. Az ősziek pótlása és a. tavaszi szántás-vetés idejében való elvégzése. Aki ezt,' hiszi, as nagyot csalódik! Tavasziam időjárás, csak kint, a határban van, ben. tíz osztályon még hótakaró bo rttja az előkészületeket^ Pécsi Dezső íőagronómus egyfolytában 11 napig nem látogatta meg a termelő, csoportokat és ebből következik, hogy nincs is tájékozva arról, hogyan folynak a tavaszi előkészti'etek és nem is ádott megfelelő segítséget a munkák idejében való megkezdéséhez. Az osztály már a termelő, szövetkezetek tervkészítésénél is súlyos hibát követett el. Késön adta ki a terveket és mert nagyon sürgetett a határidő, nem hagyott időt azok megfelelő kidolgozásához, Mikor a megyei tanács már nagyon sürgette az os/.tá'yt, motorkerékpárral körülszaladták a termelőszövetkezeteket és összeszedték a ter. veket. Mikor a csoportelnökök a rra hivatkoztak, hogy még nem kész a terv, ,,megnyugtatták“ őkét, azzal, hogy ,,ne törődjenek vele, majd mi befejezzük.^ Február lü-én behívatták a csoporteinö keket tervfelülvizsgáló értékes letre. Király Lajos osztályvezető és Pécsi Dezső föagronómus „nem értek rá’* résztvenni ezen az értekezleten, más elfog.altsá- gukra hivatkozva. Az értekezleten kiderült az is, hogy a csoportelnökök nagyresze nem is tudta mi van a tervben, mivel egyrészét nem ők készítették. felületes tervkészítés Felmerül a kérdés, hogy ha a mezőgazdasági osztály ilyen felelőtlenül kezeii a tervkészítést, hogyan lehet arra számi tani, hogy azt végre is hajtsák. Ilit a termelőé so portok elnökei nem ismerik a tervet, nem tudják felmérni helyesen a rende'kezésre álló erőket, nem tudnak számítani, terv nélkül. kapkodó lesz a muOJta. Ez már most a tavaszi előkészületeknél megmutatkozik. Több termeiöcsoport csak most szaladgál vetőmagért, A3 osztály arról sem tájékoztatta az elnököket, hogy az őszi vetőmagkészletet ki lehet cserélni tavaszi vetőmagra. Nem tájékoztatta őket, mert aa os'zcály dolgozói sem ismerték az erre vonatkozó rendelkezéseket. Nagy Pált, a Kossuth termelő- szövetkezet elnökét azzal küldték el — mikor eziránt érdeklődött, — hogy nem lehet cserélni. Szerencsére Nagy elvtárs nem nyugodott bele ebbe a „felvilágosításba“’, hanem a megyei tanácsnál Bánit Gyula í'öagro- uómustól kért tanácsot. Ezek- után a termelőszövetkezet azonnal lebonyolította a vetőmag- cserét és a napokban megkezdi 1 vetést. Ez az eset is bizonyítja, hogy a kecskeméti városi tanács mezőgazdasági ciszitályá- aak dolgozói nem tanulmányoznák megfelelően a rendelkezése, tét és a minisztertanácsi határozatokat, A Szabad Nép hétfő, számában megjelent Nagy Imre clvtárs beszéde, amelyet a tavaszi munkákkal fogla.kozó országos értekezleten mondott. Be- izédében leszögezte az előttünk illő feladatokat, amelyet meg teli oldanunk az idei bő terme, sóit folytatott harcban, A mezőgazdasági osztály «égy dolgozója^ köztük az Ezekután azt hinné az ember; hogy . a városi tanács mezőgazdasági osztályán lázas, mun- aa folyik minden perc kihaszná. .ására, a tavaszi munkált jó előkészítése, illetve • megkezdésé ér elekében — kihasználva az enyhe, napsütésed időjárást, ; osztályvezető és a íőagro- uőnius még kedden sem tudott Nagy linre ejvtár» által elmondott feladatokról — mert —■ mint a városi pártbizottságon tartott értekezlet alkalmával kiderült — nem olvasták a Szabad Népet. Hogyan akarják a mezőgazdasági osztály dolgozói megöl dán. az előttük álló feladatokat, ha nem ismerik Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese által felvetett fontos kérdéseket? Nemtörődömség és hanyagság a» osztályon A nemtörődömség és a felelőt .éhség minden vonalon megmutatkozik az osztály munkájában. Király elvtárs osztályvezető a Béke, a Törekvés és a Séa. oads'ágharccs nevű termelöcso- portoknál tett látogatást a napokban. Mikor megkérdezték .;ö!e a megyei tanács munkatársai, hogyan folynak ott a tavaszi munkákra való előkészine telt, azt válaszolta: — hát lát. tam, hogy szántanak, — de hogy mennyit szántottak és van-e elegendő vetőmag, arról halvány fogalma sincs Király elvtársnak. Joggal fel lehet tenni .ellát a kérdést: mivel töltötte az idejét ezek-* nél a csoportoknál a mezőgazdasági osztályvezető i A városi tanács mezőgazdasági osztás ának ezt a munkamódszert haladéktalanul fel kell Számolni, így nem lehet megnyerni á tavaszi csatát, nem lehet biztosítani az idei magasabb termés hozamot. ... Sürgősen gondoskodni kell az őszi szántásók shnítőzá- sáról, mert a nedvesség el- !>árolgását csak így lehet megakadályozni, biztosítani kell a szántás mielőbbi meggyorsítását és befejezését, mert az idő kedvező, A vetőmagcserét tudatosítsa a tanács minden eszközzel. Számításba kell venni, hogy az ösz- ezea tavaszi munkák elvégző eére alig több mint egy hónap' áll rendelkezésre; az őszi négy hónap helyett. Fel kelj ébredni a téli álomból a kecskeméti tanács mezőgazdasági osztályának J A városi tanács végrahajtóbi zottsága vessen véget a tunyaságnak és vonja felelősségre azokat, akik akadályozzák a tavaszi munka sikerét, í. Künk leküzdeni. À trá- gyakihordásra felhasználtuk a szánokat, hogy ezzel is meggyorsítsuk a munkát. Ebben maga az elnök is résztvett, a könyvelővel és .a brigád- vezetővtl. Este 9 óláig is dolgoztak, hogy az utat rendbehozzák a szánkók, részére, hogy másnap ismét akadály nélkül menjen a munka. UJ ÉLET TSZCS dolgozói, Hajós Az elmúlt évben összesen 18 községben és városban épített tók ki a vezetékes rád ó hálózatát. Ennek eredményeként közel 9000 lakásban közvetítik hangszórók rádiónk adásait- Az ötéves terv nenyedik évében a vezetéke«: rádió háló; zatéuítő vállalata Kecskeméti és bajai kirendeltségei újabb 10 községet, többi között Alá tétel két, Du na patait, Soltot és Haltát kapcsolják be a vezetékes rádióhálózatba. Ezekben a községekben helyenként átlag 500 hangszórót ezeréinek fél mév az idén. Ezenkívül Kecskemét legsűrűbben munkások által lakott területén: a Va- csi-köz, Bethlen körút és Vödnek ki úiabb 1000 hangszóró bekapcsolására alkalmas háló-1 zatot az első negyedévben. Kecskemét egyik peremrészéuj az úgynevezett Muszáj baru szombat és vasamat) szólal-* tak meg az.első vezetékes rá. diókészülékek. A vezetékes rádióhálózat fejlesztésére az Idén több mint mádéi millió forintot fordít a terv. A munkát mindkét kirendeltség meg-* kezdte már. A bajai kirendelt ség dolgozói jelenleg Bávod községben építik a hálózatot és előreláthatólag már fobj már végen bekapcsolják a hangszórókat. Kijavítottuk a gépeket és a gazdasági felszerelési a tavaszi mtiukái*a Országunk több ter* meloszöveikezeÜ csoportjában nem használták és nem használják ki a téli időszakot a tavaszra való előkészülésre. Nem igye. keznek leküzdeni a nehézségeket és tétlenséggé! töltik a-s időt. Ezek a hibák a mi községünkben is fennállnak. Itt kilenc csoport működik. Több termelő- csoport nem foglalkozik a velclmagkérdéssel, az clmaiadt őszi munkák befejezésével, szántás, sál, trágyakihordással és még sok más problémával. AU ezeket a feladatokat igyekeztünk megoldani. A téli időszakban kijavítottuk a gazdasági felszerelést, a gépeket és a szerszámokat A ezékházunkban, az egyik helyiségben a fúrást, faragást végezték, a másik szobában pedig seprükötést, kosárfo. uást és zsákföl tózást. A nehézségeket igyekAz osztály nines tájékozva a tavaszi munka állásáról ]7au fél évszázad, hej de sok emléket rakosgat össze. Kevéx örömtelit, annál több bánattal szántott, könyvvel áztatott emléket. Ami félévszázadon felül van, azt. már emi évülő új világ nótás. dalba szökkenő évei morzsolták. özv. Molnár Miháh/né 5? éves. Tagadná ha lehetne, de maaát csalná vele. Pedig d,e szeretné megfordítani, élete szekerét. Valahogyan úgyhogy hét év volna mindössze a keserűség emlékű, ütvén vedig azé az új életé, amely őt a leybolxioaabb anyává tette., Itt született Hercegszánton. nem is volt talán túl még Baján. üe vágyai, gondolata:- nem egyszer mesßze szálltak-. Tál a magas hegyeken, a véges rónák játszi , délibábjain. Hogy keserűbb és fájóbb Ie- gyen uz ébredés. Min,, aztán can navon vágyai, álmai beteljesedlek. — Messzi tájakról, fénylő szuronyok hegyén érkezett. Testvérek. hozták, akiknek szavát nem értette, de tekintetükből olyan boldog fény világiolt, mint az övéből. Kéz-szorításuk tele volt erővel, végtelen szeretettel. A őíiakovárl és rasztinui nagszámosasszony öt hold földhöz jutott. À mult végtelen robotja a munka öröméve változott. A Jóska gyereknek nem kellett Már bojtárkodmia. A másik két gyerek. megszabadult a kulákok karmaiból* A Múlnác család hátatáA LEGBOLDOGABB ANYA ián vidámabb, gondtalanabb lett az élet. Ahogyan múltuk az évek, '<ri úgy serdültek a gyerekek. Molnámé megtalálta életének, munkájának tartalmúi. Ej szultánként már nem kellett várnáiba temetni sóhajait. Amikor 'ágy érezte, hogy Çz elmúlt évek súlya ránehezedik, unnak a távolról jött kfdonár nak a kézszorítására gondolt. Megszorította ö is az eke- szarvát. a kávát, hadd lendüljön a munkaNéni demokráciánk gondoskodása hálára kötelezte. EVŐ volt a. munka elvégzésében, n begyűjtés teljesítésében. Csak az elmúlt évben 6'.5 mázsa búj tál, 11 mázsa kukoricát, 7 múzsa árvát, 13 kg baromfit, 3Z<> tojást adott be, Bőven jutott', de, bőven maradt is. Molnámé megigazítja homlokán a kendőt. — ügy gondoltam, hogy még nem minden, — mondja amivel «■ magam és gyermekeim boldoggá vált életét meghálálható m.Az ősszel é.n is belegtem az Uj Élet termelőcso- mrtbaBoldoa mosoly tükrözi visz- *za örömét, hoav 57 éves kord ellenére életének úi útjára léphetett. Éj röm ma az élet. öröm - a munka, öröm gyer- imMim boldogulását látni. *-* Jóska fiam, az egykori bojtárw gyerek, ma névhadseregünk főhadnagya. Kern boldogság ez eau anyának*! A télen,itthon járt. Az első reggel civil' ruhájába akart öltözni. Nem engedtem. Meg is ■mondottam, miért. Mert « néphadsereg ruhájára büszkébb vagyok, mint talán ö maga. Nem vallja be, de látszik rajta» hogy arra « messziről jött katonára gondol, öleinek tekintetéből olyan boldog fény világlott. S amely most ott világlik az ő tekintetében is. A másik fia is katona. A leánya férjhez ment. Magú maradt egyedül a 1íáz körül özv. Molnár Mihály né. — S ok még az adósság államunkkal szemben, melyet, le kell róno-m. Azt mondják rám a kösse aben: Molnár néni, maga a legboldogabb anya. Az is vagyok. Ezt a boldogságot vedig meg kell hálálnom. Az a vár év mit is adott9 Csák egy parányát róttam le mindennek. Ezt úgy számítom, 0 magam gyerekeinek jobb sorsáért tettem. Most a többi gyerekért, minden gyerekem akarok dolgozni, hoav soha, soha ne ismerjék meg a nyomorúságot. :a kiszólod tatot Ç ságot, a küzködést, g, Raszti- n?TJ-rm3zta földesurának jár- mában," a kulákok- robotjában. Az ősszel lépett be Molnár néni az Uj Életbe, de már szépen gyülekeznek, a munka* egységek. Tudja, hogy a több termésért folytatott harcuk egyik alapja a becsülettel végzett munka• Erre buzdít, erre tanít napestig a csoportban. Este pedig Molnár néni ,az első, akinek ajkúm felcsendül a, dal. A déli ebédszünetekben x a csoport tagjai körük ülik Molnárnét. Ilyenkor innen is, onnan is felcsendül <■ kérés; — Mari néni, danoljou, tanítson bennünket is azokra a szép nótákra. Az Uj Élet zsendülő vetései fölött szárnyaló nótaAzó* hirdeti a megváltozott új élet ezernyi örömét. Özy, Molnár Mihály né példája ott él az egész községben. Mint nyitott könyvből, úgy oj marnak élete sok-»ok $zc*ivede- séttől, megváltozott élete tengernyi öröméből. Soha nem foajn elfelejtem azt a napot, amikor egy kéz- szorítás indítota el életének boldog és örömteli útjára■. Ez a kézszorítás 3ok tíz és százezer molnármiháh/nék életét formálta szebbé, gondtalanabbá és verőfényessé. Özv. Molnár Mihályné csak egy g sok közül. A boldog anyák, a boldog nagymamák kosuk.
